Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-17 / 272. szám

WÖGRÄC 13CC. novwVr 1” csütörtök .Jelentjük a pártnak:" Fiatalok a hónap kongreNMxuii sikeréért Élénk tevékenység — Szolidaritás Vietnammal Mi történt a megye öt járásában? NYERESÉGES LESZ A NAGYBÁTONYI SZÉNTERMELÉS A kongress2usi hónapban a fiatalok megyeszerte — üze­mekben, és a' szövetkezett földeken, hivatalokban, és , a tanintézetekben — az éves lerv valamint az év elején vállalt akcióprogramok tel­jesítésén fáradoznak. Az ok­tóber 15. november 15. kö­zötti időszakban a KISZ-esek mindenütt arra törekednek, hogy a termelést segítő fel­ajánlások teljesítése mellett élénkebbé tegyék a politikai­szervezeti életet a bizottsá­goknál, és az alapszerveze­tekben. A kongresszusi hónap idejére esik a szervezett po­litikai oktatás, a KÍSZ-sze- mináriumok. és körök mun kajának kezdete is. Az Építőipari Vállalatnál két politikai körben tanulnak a fiatalok, de részt vesznek a pártoktatásban is. A vállalat nemrégiben meghirdette dol­gozói között a műszaki pro­paganda hónapot. A KISZ- szervezet a műszaki könyvek terjesztését, népszerűsítését vállalta magára. Ifjúsági őrjárat Érdekes, és a megyében teljesen új kezdeményezést valósítottak meg az építőipari fiatalok. Kis csoportot ala­kítottak, és bizonyos időkö­zönként éjszaka ellenőrzik a munkahelyeket. Az őrjárat célja, hogy a minimálisra csökkenjen a gondatlanság­ból, a nemtörődömségből és a visszaélésekből ere­dő, népgazdaságot sújtó kár. A fiatalok rendszeresen tájé­koztatják az éjszakai portyá­jukon tapasztaltakról a válla­lat vezetőit. Az építőipari KISZ-esek két pont kivételével már teljesí­tették éves akcióprogramju­kat. A társadalmi munkában vállaltakkal maradtak el — 360 óra hiányzik még. Most ezt igyekeznek pótolni. Az if­júsági brigádok munkaverse­nyét syakran hátráltatja az anyaghiány. Zsidal István la­katos brigádja például csak azért nem tudta határidő előtt teljesíteni a versenyben vál­laltakat, mert munkájához nem kapott megfelelő menyí- nyiségű hegesztő pálcát és le­mezt. A párt harca és története A rétsági járásban 23 KISZ- alapszerveaef nél van szervezett politikai oktatás, 19 helyen pedig kongresszusi kör ala­kult. A járásban a most kez­dődő oktatási évben 14 köz­ségben rendezik meg az Ifjú­sági' Akadémia előadásait. Az előadásokat mindenhol a Já­rás politikai-gazdasági vezetői tartják.a fiataloknak. A leg­több helyen, így a rétsági já­rásban is gondot okoz a tan­könyvek hiánya. Az Ifjúsági I.apkiadó Vállalat — annak ellenére, hogy szeptember kö­zepén bejelentették az igé­nyeket a megyei alapszerveze­tek — a mai napig sem szál­lította le a tankönyveket. A járás nagyobb alapszer­vezeteinél a kongresszusi hó­nap alatt — A párt harca és története címmel előadásokat hallgatnak a fiatalok. Hat községben, legutóbb Nagyoro­sziban volt ilyen előadás. A nemzetközi jog tükrében a vietnami események A megye legnagyobb járá­sában, a salgótarjáni járás­ban kétezernél is több fiatal vesz részt rendszeres politi­kai oktatásban. Pártoktatáson ötszázan, marxista iskolán öt- venen tanulnak. A kongresz- szusra készülődés jegyében több helyen — Kisterenyén, Ceteden, és Karancsságon — a párt, és a KlSZ-alapszer- vezetek közösen rendeztek ér­tekezleteket. A közös munka eredményéként gyakorlatiabhá vált a párt irányítása az if­júsági szervezeteknél. A járásban kezdeményezés született a „kétlaki” fiatalok helyzetének, a KlSZ-szerve- zetekben végzett munkájának megkönnyítésére. Eszerint lét­rehoztak egy járási szintű bi­zottságot. amely külön e cél­ra kiadott ISZM-lapokon iga­zolja: a fiatalok milyen mun­kát végeztek a mozgalomban a lakóhelyükön, illetve az üzemeknél. A ’ vietnami amerikai ag­resszió elleni tiltakozás to­vább fokozódik a salgótarjá­ni járás fiataljainak körében is. A kisterenyei, és a nagy- bátonyi gimnáziumban no­vember közepén előadásokat tartanak — A nemzetközi jog tükrében a vietnami esemé­nyek címmel. A balassagyarmati járásban 38 helyen kezdődött meg a KISZ-aktatás. A cserháthalá­pi fiatalok a pártalapszerve- zeti oktatásban?, vesznek részt a politikai továbbképzésben. Annak ellenére, hogy a sze­mináriumok tananyagának hi­ánya mindenhol gondot okoz — a tapasztalat azt bizonyít­ja, hogy vártnál nagyobb mértékű a fiatalok érdeklő­dése a szemináriumi körök foglalkozásai iránt. A kong­resszusi taggyűlésekre több helyen meghívták a járás politikai, gazdasági vezetőit is. Ifjúsági bál, járási szavalóverseny A szécsényi járásban 41 he­lyen kezdték meg a munkát a politikai vitakörök és a kongresszusi körök. A járás fiataljai közül 1450 KISZ-tag vesz részt rendszeres politi­kai oktatásban. A KISZ já­rási nevelési bizottsága mel­lett oktatási bizottság alakult, amely folyamatosan ellenőrzi a szemináriumok eredményes, ségét. A szécsényi irodalmi színpad a kongresszusi hónap alatt négy községben — nyolc­száz érdeklődő előtt — mu­tatta be nagy sikerrel a „He­gyezzük nyársainkat” című, Vietnamról szóló irodalmi mű­sorát. November 27-én Szé- csényben rendezi meg a KISZ járási! bizottsága a fiatalok szavalóversenyét, ezt megelő­zően pedig — 13-án nagysza­bású ifjúsági bál lesz Szé- csényben. Kongresszusi vasárnapok A megyeszékhelyen 106 kör­ben 3195 fiatal vesz részt a KISZ-oktatásben. Az üze­meknél 16 kör működik, ezek Ötszáz fiatalt tömörítenék. A pártoktatásba 1100 fiatal je­lentkezett, és a városban ösz- szesen mintegy ötezren vesz­nek részt különböző oktatás­ban. A kongresszusi hónap alkalmával több helyen, így a Bányagépgyárban és Síküveg­gyárban november 4-én ün­nepi taggyűléseket tartottak a KlSZ-bizottságok. Az Acél­árugyárban a KISZ-esek ok­tóber 15, és november 15 kö­zött — kongresszusi vasárna­pokon dolgoztak, társadalmi munkában rendezték az üzem területét. A KISZ városi bi­zottsága november líV-án a Magyar Ifjúság fiatal olvasói és az ifjúsági lap vezetőinek részvéteiével olvasó-ankétot rendez. Novemberben még egy ankétra kerül sor. A gép­ipari technikumban bemutat­ják a Hideg napok című ma­gyar filmet, a városi fiata­lok közkedvelt „Fórum Presz- szó”-ja pedig lE-én kezdi meg működését. A Rákóczi úti ál­talános iskola úttörői viet­nami képkiállftást rendeztek, a Sztahanov úiti pajtások pe­dig vándorzászüót készítettek. A zászlót minden héten más­más, a „Vörös zászló, hősei­nek útján” mozgalomban leg­eredményesebben dolgozó raj kapja. A város úttörőcsapatai szorgalmasan gyűjtik a párt illegális harcával összefüggő dokumentumokat. Kétezer óra társadalmi munka Nem kevesebb, mint 1372 fiatal vesz részt politikai ok­tatásban a pásztói járásban. Négy községben a KlSZ-szer- vezet a helyi párta lapszerve­zettel közösen rendezi, szer­vezi a szemináriumokat. A tankönyvhiányt sok helyen úgy oldották meg, hogy ad­dig is amíg a könyvek meg­érkeznek a XXIII. kongresz- szus anyagával ismerkednek a KISZ-esek. A kongresszusi munkaversenyben — a mező- gazdaság területéről 300 az iparban pedig 70 fiatal vesz részt. A pásztói járásban az utób­bi két hétben* 2000 társadal­mi munkaórát dolgoztak a fia­talok a mezőgazdasági, és a községfejlesztési munkák so­rán. A kongresszusi hónap ki­emelkedő eseményei közé szá­mít a pásztói gimnázium ta­nulóinak koszorúzás! ünnep­sége, amelyet Lovász József szülőházát jelölő emléktáblá­nál tartottak november 5-én. Ez alkalommal rendezték meg a legfiatalabb KISZ-tagok fo­gadalomtételét is. P. L. — Rögtön jön, átment a másik üzemrészbe — tájékoz­tatnak, a Nógrád megyei Bú­tor. és Faipari Vállalatnál. Még jóformán körül sem né­zek, máris belép a nyitott ajtón, a jóvágású, élénk moz­gású fiatalember. Előtte az asztalosok szokásos köténye. — Egy kis szakmai tercie­rére voltam, odaát — mutat a szemben levő gépműhelyre. Megegyeztünk — summázza a végeredményt. Műgyantával enyvezünk, s ez hamar köt, gyorsan kristályosodik. Siet­ni kell vele. A minőség azon­ban nem mindig egyforma. Amíg rájövünk a helyes ke­verési arányra, addig egyik­másik alkatrész hibás lesz, meg kell javítani. Megjavít­juk, mert csak jó árut fogad el a vásárió. S neki van igaza. Igaz? — néz a közelé­ben álldogáló ifjú szakember, jelöltre, Valent Istvánra. — Én se veszem meg az üzletben azt ami rosisz, vagy ami nem tetszik. Aztán for­dít a szón a fiú: Józsi bácsi A termelés koncentrációja igen jelentős feltétele a ter­melékenység növelésének, és a gazdaságosságnak. Nagybá- tonyban ezt a lehetőséget szá­mításba vették és ki is hasz­nálják. Az 1963-as évben, az egy aknára jutó nap átlag- termelés* 485 tonna volt, ma már 620 tonna, az ötéves terv végére pedig 820 tonnára nö­vekszik, ami hetven százalé­kos fejlődést jelent. A kon­centráltságnak ez az egyik mutatója. A másik az egy munkahelyről felszínre hozott termelés, ami három év alatt 35 százalékkal növekedett és a frontosítással arányosan to­vább növekszik majd. A termelés koncentrációja lehetővé teszi a gépek jobb kihasználását. Azt jelenti ez, hogy viszonylag kevesebb gép­pel, berendezéssel, tehát ki­sebb amortizációs költséggel valósul meg a nagyobb ter­melés. Az alkalmazott gépek tipizálásával, valamint a már jól bevált cserejavításos rend- szier előnyeinek kihasználásá­val azt is számításba vették, hogy kevesebb tartalékalkat­részre lesz szükség. Mégis nagyobb lesz a termelés biz­tonsága a 9—10 széleshomlo- kú frontfejtéssel, amit acél­biztosítással . üzemeltetnek majd. Termelési tartalék van még a munkaidő jobb kihasználá­sában is. Ma Nagybátony bá­nyáiban átlagosan a nyolc­órás műszakból egy óra vész el a ki- és beszállással. Há­nyáson, Ménkesen még ennél is több. A hosszú föld alatti gyaloglás sokszor jobban igénybe veszi a bányászt, mint a termelés. A munkában töl­tött időt szeretnék növelni és ennek érdekében Ménkesen az úgynevezett lanovkás föld alatti személyszállítást veze­tik be, előreláthatólag 1968 első felében. Szorospatakon a föld alatti mozdonyszállítás már a jövő év első felében megvalósul. Katalinban a most átadott új beszállóaknával rö­vidül meg a bányászok útja. Hányáson még megvizsgál­ják a lehetőségeket. A ki- és beszállási veszteség idők csökkenésétől szerényen csak 2,5 százalékos teljesítmény­növekedésre számítanak. Csökkentik az improduktív létszámot Nagybátonyban már most úgy vélekednek, hogy a je­lentős termelésnövekedést különösebb létszámigény nélkül oldják meg, még­pedig a nem termelő lét­szám nagyarányú csökken­tésével. Maga a koncentrá­ció jelentősége szállító, ki­szolgáló személyzet termelő munkára való átcsoportosí­tását teszi lehetővé. A kor­szerű biztosítás arányának 75 százalékra való növelése pedig a nyitott vágatokban, a fenntartási létszám 10 szá­zalékos csökkenését eredmé­nyezi, Szorospatakon két széntelepet egy telep feltá­rásával fejtenek le a bánya vezetőinek újítása szerint. A külszíni mozdonyszállítás megszűnik Ilona-bánya és Ménkes, valamint Katalin és Szorospatak között. Felszá­molják az irén-bányai med­dő-ürítést, és az osztályozó meddőjét Tíribesre viszik. Ez az utóbbi 12 fő átcsoporto­sítását teszi lehetővé. Az in­tézkedések jelentősen növe­lik a termelő munkát végzők arányát. Ma a Nagybotonyi Bánya­üzem öt aknája közül csak a legnagyobb, Kányás gazdasá­gos, illetve nyereséges. A legkorszerűbb üzem, és sze­ne is jó minőségű. Ménkes a termelés csökkenése miatt szorul dotációra. Tiribest — ahol az idén kéthónapos ál­lás is volt — nem lehet pil­lanatnyilag reálisan számí­tásba venni, de jövője van. Szorospatakon és Katalin-ak­nán viszont túlzottan magas a költségszánt. Az aknák kör zőtt is van tehát lényeges el­térés, de a terv az egész n-agybátonyi medencére vo­natkozik. Nemcsak a terme­lékenység növelését, a költ­ség csökkentését, hanem a minőség javítását, tehát a pala- és hamutartalom csök­kentését, a fajlagos árbevétel növelését is számításba vet­ték, amikpr kidolgozták a tervet, amire azt a bejelen­tést alapozták, hogy a har­madik ötéves tervben nyere­ségessé teszik a szénterme­lést. Nehéz lenne összegezni mennyi elemző munkát végez­tek közgazdászok, műszakiak Nagybátonyban, amikor ké­szült a terv? Mennyi adatra volt szükség és hányán szá­molták a lehető legjobb megoldásokat. Gyakorlati ta­pasztalatok is kellettek hoz­zá, és még egy dolog, ami ugyan nem került a kimu­tatásba, de mégis igen nagy szerepe van. Ez a nagybá- tonyi bányászok lelkes kol­lektívája, akik tavaly jó mun­kájukkal, megszerezték az él- üzem címet, és fogadalmat tettek: meg is tartják. Nél­külük mit érne a terv? Ha külön nem is írták fel amit tőlük várnak de azért ott van minden sorban Íratlanul is, hogy a kollektíva ereje, a legfőbb alap. Az, hogy itt a bányászoknak több mint nyolcvan százalékát a törzs­gárda tagjának tartják. Azt, hogy kiváló együttesek ko- vácsolódtak össze az utóbbi években. Az idén is 54 bri­gád dolgozik a szocialista cím elnyeréséért, megtartásá­ért, de ennél jóval több, csaknem száz brigád tett fel­ajánlást a jobb munkára, har­minchat pedig már módosí­totta is felajánlását a kong­resszus tiszteletére. Közülük huszonegy ifjúsági, tehát fia­talokból álló brigád, akik nem egyszer nyertek tröszti versenyt, mint Kispól István és Csikortás Gábor brigádja. Hosszan lehetne sorolni a neveket. Győri Ferenc bri­gádját Kányásról, Karcsik Ferencet Katalin-aknárói, vagy akár a triribesiekeí, akik vállalták, hogy az ak­nacsere miatt történt elma­radást pótolják és túlteljesí­tették Ígéretüket. A kommunisták irányításával A gazdaságos széntermelés megvalósításában igen nagy szerepük lesz a pártszerveze­teknek, a kommunistáknak. Mozgósító munkájuk, egyéni példamutatásuk nélkül elkép­zelhetetlen a terv végrehajtá­sa, bármilyen pontos műsza­ki számítások alapján készült is az. Valami olyan kezdődött most Nagybátonyban, amiért érdemes minden energiát lat­ba vetni, összességében meg­van a reális lehetősége an­nak, hogy dotációmentessé; gazdaságossá, sőt nyereséges­sé tegyék a széntermelést. A lehetőségekkel azonban él­ni is kell, és ez csak a fizi­kai és műszaki dolgozók kö­zös összefogásával érhető eL A tervek szépek, de megvaló­sulásukhoz még nagyon sok: munka kell. Bodó János Mások szolgálatában sokat foglalkozik velünk. Ha kell, többször is türelme­sen megmagyarázza azt, amit nehezen értünk, ami nehezen megy. És ha rossz munkánk­kal felidegesítjük, mert ilyesmi is előfordul, akikor sem kiabál, úgy szól, mint­ha barátok lennénk. így vélekednek többi tár­sai is, a harmadéves Cseri József, a már felszabadult, és meóssá előlépett Róza István is. Plonk Józsefre vi­szont volt tanítómestere, Litavszfci Józsi bácsi büszke. Önálló kisiparoskodás után választotta az üzemet. Nyolc évig volt művezető, jelenleg az üveges és képkeretező üzlet vezetője. Beszélgetés közben valaki megjegyezte: Plonk József sokat dolgozik másokért. Nem hivatalból teszi, amit csinál, azért nem jár fizet­ség, sokszor még a köszönet is elmarad. Szakszervezeti bizalmi. — Legélénkebben Sztrikó Tibor panasza él bennem. Levettek a bérét 50 fillérrel. Azt kérdi tőlem: tudsz te erről Józsi? Mondd meg ne­kem, miért van ez? Nem tu­dom, majd megnézem — vá­laszoltam. Bántott a dolog, mert régi szakmunkásról van szó. Másoknál meghagy­ták a korábbi bérkategóriát, sőt még hozzáadták a kor­mányintézkedés során járó összeget, — tőle pedig elvet­ték. Mint kiderült indokolat­lanul. Visszakapta az 50 fil­lért. Érdekes volt megfigyelni: nem panaszkodott, hogy sok a munkája. Pedig volna rá oka. Sokat tevékenykedik a köz érdekében és tanul is. Középiskolába jár, a gim­názium III. osztályába, — Mehetne jobban is a tanulás. Három egész kettő tized az átlagom, — mondja. Sok fáradságot, éjszakába nyúló tanulást takar az el­ért eredmény. De még nem zárja le ezt a témát. Hozzá­teszi: — Kár, hogy nem előbb kezdtem. Csupán az vigasztal, hogy nálam idő­sebb emberek is azt tartják: tanulni sohasem késő! Felesége igyekszik nyugodt körülményeket teremteni a tanuláshoz. De ebbe más is beleszól. Kisfia, a nyolcéves Zolika, ö is apukájához for­dul, amikor a lecke megol­dásán töri fejét. — ... És ilyenkor apu félreteszi a tan­könyvet, segít a fiának. Akárcsak az üzemben, ami" kor hozzáfordulnak. — Igien '— mondja szinte önmagáinak: — aki egyszer megízlelte, megszerette a kö­zösségért végzett munkát, az nem tudja abbahagyni, ha önzetlenül teszi. Venesz Károly i

Next

/
Thumbnails
Contents