Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-17 / 272. szám
WÖGRÄC 13CC. novwVr 1” csütörtök .Jelentjük a pártnak:" Fiatalok a hónap kongreNMxuii sikeréért Élénk tevékenység — Szolidaritás Vietnammal Mi történt a megye öt járásában? NYERESÉGES LESZ A NAGYBÁTONYI SZÉNTERMELÉS A kongress2usi hónapban a fiatalok megyeszerte — üzemekben, és a' szövetkezett földeken, hivatalokban, és , a tanintézetekben — az éves lerv valamint az év elején vállalt akcióprogramok teljesítésén fáradoznak. Az október 15. november 15. közötti időszakban a KISZ-esek mindenütt arra törekednek, hogy a termelést segítő felajánlások teljesítése mellett élénkebbé tegyék a politikaiszervezeti életet a bizottságoknál, és az alapszervezetekben. A kongresszusi hónap idejére esik a szervezett politikai oktatás, a KÍSZ-sze- mináriumok. és körök mun kajának kezdete is. Az Építőipari Vállalatnál két politikai körben tanulnak a fiatalok, de részt vesznek a pártoktatásban is. A vállalat nemrégiben meghirdette dolgozói között a műszaki propaganda hónapot. A KISZ- szervezet a műszaki könyvek terjesztését, népszerűsítését vállalta magára. Ifjúsági őrjárat Érdekes, és a megyében teljesen új kezdeményezést valósítottak meg az építőipari fiatalok. Kis csoportot alakítottak, és bizonyos időközönként éjszaka ellenőrzik a munkahelyeket. Az őrjárat célja, hogy a minimálisra csökkenjen a gondatlanságból, a nemtörődömségből és a visszaélésekből eredő, népgazdaságot sújtó kár. A fiatalok rendszeresen tájékoztatják az éjszakai portyájukon tapasztaltakról a vállalat vezetőit. Az építőipari KISZ-esek két pont kivételével már teljesítették éves akcióprogramjukat. A társadalmi munkában vállaltakkal maradtak el — 360 óra hiányzik még. Most ezt igyekeznek pótolni. Az ifjúsági brigádok munkaversenyét syakran hátráltatja az anyaghiány. Zsidal István lakatos brigádja például csak azért nem tudta határidő előtt teljesíteni a versenyben vállaltakat, mert munkájához nem kapott megfelelő menyí- nyiségű hegesztő pálcát és lemezt. A párt harca és története A rétsági járásban 23 KISZ- alapszerveaef nél van szervezett politikai oktatás, 19 helyen pedig kongresszusi kör alakult. A járásban a most kezdődő oktatási évben 14 községben rendezik meg az Ifjúsági' Akadémia előadásait. Az előadásokat mindenhol a Járás politikai-gazdasági vezetői tartják.a fiataloknak. A legtöbb helyen, így a rétsági járásban is gondot okoz a tankönyvek hiánya. Az Ifjúsági I.apkiadó Vállalat — annak ellenére, hogy szeptember közepén bejelentették az igényeket a megyei alapszervezetek — a mai napig sem szállította le a tankönyveket. A járás nagyobb alapszervezeteinél a kongresszusi hónap alatt — A párt harca és története címmel előadásokat hallgatnak a fiatalok. Hat községben, legutóbb Nagyorosziban volt ilyen előadás. A nemzetközi jog tükrében a vietnami események A megye legnagyobb járásában, a salgótarjáni járásban kétezernél is több fiatal vesz részt rendszeres politikai oktatásban. Pártoktatáson ötszázan, marxista iskolán öt- venen tanulnak. A kongresz- szusra készülődés jegyében több helyen — Kisterenyén, Ceteden, és Karancsságon — a párt, és a KlSZ-alapszer- vezetek közösen rendeztek értekezleteket. A közös munka eredményéként gyakorlatiabhá vált a párt irányítása az ifjúsági szervezeteknél. A járásban kezdeményezés született a „kétlaki” fiatalok helyzetének, a KlSZ-szerve- zetekben végzett munkájának megkönnyítésére. Eszerint létrehoztak egy járási szintű bizottságot. amely külön e célra kiadott ISZM-lapokon igazolja: a fiatalok milyen munkát végeztek a mozgalomban a lakóhelyükön, illetve az üzemeknél. A ’ vietnami amerikai agresszió elleni tiltakozás tovább fokozódik a salgótarjáni járás fiataljainak körében is. A kisterenyei, és a nagy- bátonyi gimnáziumban november közepén előadásokat tartanak — A nemzetközi jog tükrében a vietnami események címmel. A balassagyarmati járásban 38 helyen kezdődött meg a KISZ-aktatás. A cserháthalápi fiatalok a pártalapszerve- zeti oktatásban?, vesznek részt a politikai továbbképzésben. Annak ellenére, hogy a szemináriumok tananyagának hiánya mindenhol gondot okoz — a tapasztalat azt bizonyítja, hogy vártnál nagyobb mértékű a fiatalok érdeklődése a szemináriumi körök foglalkozásai iránt. A kongresszusi taggyűlésekre több helyen meghívták a járás politikai, gazdasági vezetőit is. Ifjúsági bál, járási szavalóverseny A szécsényi járásban 41 helyen kezdték meg a munkát a politikai vitakörök és a kongresszusi körök. A járás fiataljai közül 1450 KISZ-tag vesz részt rendszeres politikai oktatásban. A KISZ járási nevelési bizottsága mellett oktatási bizottság alakult, amely folyamatosan ellenőrzi a szemináriumok eredményes, ségét. A szécsényi irodalmi színpad a kongresszusi hónap alatt négy községben — nyolcszáz érdeklődő előtt — mutatta be nagy sikerrel a „Hegyezzük nyársainkat” című, Vietnamról szóló irodalmi műsorát. November 27-én Szé- csényben rendezi meg a KISZ járási! bizottsága a fiatalok szavalóversenyét, ezt megelőzően pedig — 13-án nagyszabású ifjúsági bál lesz Szé- csényben. Kongresszusi vasárnapok A megyeszékhelyen 106 körben 3195 fiatal vesz részt a KISZ-oktatásben. Az üzemeknél 16 kör működik, ezek Ötszáz fiatalt tömörítenék. A pártoktatásba 1100 fiatal jelentkezett, és a városban ösz- szesen mintegy ötezren vesznek részt különböző oktatásban. A kongresszusi hónap alkalmával több helyen, így a Bányagépgyárban és Síküveggyárban november 4-én ünnepi taggyűléseket tartottak a KlSZ-bizottságok. Az Acélárugyárban a KISZ-esek október 15, és november 15 között — kongresszusi vasárnapokon dolgoztak, társadalmi munkában rendezték az üzem területét. A KISZ városi bizottsága november líV-án a Magyar Ifjúság fiatal olvasói és az ifjúsági lap vezetőinek részvéteiével olvasó-ankétot rendez. Novemberben még egy ankétra kerül sor. A gépipari technikumban bemutatják a Hideg napok című magyar filmet, a városi fiatalok közkedvelt „Fórum Presz- szó”-ja pedig lE-én kezdi meg működését. A Rákóczi úti általános iskola úttörői vietnami képkiállftást rendeztek, a Sztahanov úiti pajtások pedig vándorzászüót készítettek. A zászlót minden héten másmás, a „Vörös zászló, hőseinek útján” mozgalomban legeredményesebben dolgozó raj kapja. A város úttörőcsapatai szorgalmasan gyűjtik a párt illegális harcával összefüggő dokumentumokat. Kétezer óra társadalmi munka Nem kevesebb, mint 1372 fiatal vesz részt politikai oktatásban a pásztói járásban. Négy községben a KlSZ-szer- vezet a helyi párta lapszervezettel közösen rendezi, szervezi a szemináriumokat. A tankönyvhiányt sok helyen úgy oldották meg, hogy addig is amíg a könyvek megérkeznek a XXIII. kongresz- szus anyagával ismerkednek a KISZ-esek. A kongresszusi munkaversenyben — a mező- gazdaság területéről 300 az iparban pedig 70 fiatal vesz részt. A pásztói járásban az utóbbi két hétben* 2000 társadalmi munkaórát dolgoztak a fiatalok a mezőgazdasági, és a községfejlesztési munkák során. A kongresszusi hónap kiemelkedő eseményei közé számít a pásztói gimnázium tanulóinak koszorúzás! ünnepsége, amelyet Lovász József szülőházát jelölő emléktáblánál tartottak november 5-én. Ez alkalommal rendezték meg a legfiatalabb KISZ-tagok fogadalomtételét is. P. L. — Rögtön jön, átment a másik üzemrészbe — tájékoztatnak, a Nógrád megyei Bútor. és Faipari Vállalatnál. Még jóformán körül sem nézek, máris belép a nyitott ajtón, a jóvágású, élénk mozgású fiatalember. Előtte az asztalosok szokásos köténye. — Egy kis szakmai tercierére voltam, odaát — mutat a szemben levő gépműhelyre. Megegyeztünk — summázza a végeredményt. Műgyantával enyvezünk, s ez hamar köt, gyorsan kristályosodik. Sietni kell vele. A minőség azonban nem mindig egyforma. Amíg rájövünk a helyes keverési arányra, addig egyikmásik alkatrész hibás lesz, meg kell javítani. Megjavítjuk, mert csak jó árut fogad el a vásárió. S neki van igaza. Igaz? — néz a közelében álldogáló ifjú szakember, jelöltre, Valent Istvánra. — Én se veszem meg az üzletben azt ami rosisz, vagy ami nem tetszik. Aztán fordít a szón a fiú: Józsi bácsi A termelés koncentrációja igen jelentős feltétele a termelékenység növelésének, és a gazdaságosságnak. Nagybá- tonyban ezt a lehetőséget számításba vették és ki is használják. Az 1963-as évben, az egy aknára jutó nap átlag- termelés* 485 tonna volt, ma már 620 tonna, az ötéves terv végére pedig 820 tonnára növekszik, ami hetven százalékos fejlődést jelent. A koncentráltságnak ez az egyik mutatója. A másik az egy munkahelyről felszínre hozott termelés, ami három év alatt 35 százalékkal növekedett és a frontosítással arányosan tovább növekszik majd. A termelés koncentrációja lehetővé teszi a gépek jobb kihasználását. Azt jelenti ez, hogy viszonylag kevesebb géppel, berendezéssel, tehát kisebb amortizációs költséggel valósul meg a nagyobb termelés. Az alkalmazott gépek tipizálásával, valamint a már jól bevált cserejavításos rend- szier előnyeinek kihasználásával azt is számításba vették, hogy kevesebb tartalékalkatrészre lesz szükség. Mégis nagyobb lesz a termelés biztonsága a 9—10 széleshomlo- kú frontfejtéssel, amit acélbiztosítással . üzemeltetnek majd. Termelési tartalék van még a munkaidő jobb kihasználásában is. Ma Nagybátony bányáiban átlagosan a nyolcórás műszakból egy óra vész el a ki- és beszállással. Hányáson, Ménkesen még ennél is több. A hosszú föld alatti gyaloglás sokszor jobban igénybe veszi a bányászt, mint a termelés. A munkában töltött időt szeretnék növelni és ennek érdekében Ménkesen az úgynevezett lanovkás föld alatti személyszállítást vezetik be, előreláthatólag 1968 első felében. Szorospatakon a föld alatti mozdonyszállítás már a jövő év első felében megvalósul. Katalinban a most átadott új beszállóaknával rövidül meg a bányászok útja. Hányáson még megvizsgálják a lehetőségeket. A ki- és beszállási veszteség idők csökkenésétől szerényen csak 2,5 százalékos teljesítménynövekedésre számítanak. Csökkentik az improduktív létszámot Nagybátonyban már most úgy vélekednek, hogy a jelentős termelésnövekedést különösebb létszámigény nélkül oldják meg, mégpedig a nem termelő létszám nagyarányú csökkentésével. Maga a koncentráció jelentősége szállító, kiszolgáló személyzet termelő munkára való átcsoportosítását teszi lehetővé. A korszerű biztosítás arányának 75 százalékra való növelése pedig a nyitott vágatokban, a fenntartási létszám 10 százalékos csökkenését eredményezi, Szorospatakon két széntelepet egy telep feltárásával fejtenek le a bánya vezetőinek újítása szerint. A külszíni mozdonyszállítás megszűnik Ilona-bánya és Ménkes, valamint Katalin és Szorospatak között. Felszámolják az irén-bányai meddő-ürítést, és az osztályozó meddőjét Tíribesre viszik. Ez az utóbbi 12 fő átcsoportosítását teszi lehetővé. Az intézkedések jelentősen növelik a termelő munkát végzők arányát. Ma a Nagybotonyi Bányaüzem öt aknája közül csak a legnagyobb, Kányás gazdaságos, illetve nyereséges. A legkorszerűbb üzem, és szene is jó minőségű. Ménkes a termelés csökkenése miatt szorul dotációra. Tiribest — ahol az idén kéthónapos állás is volt — nem lehet pillanatnyilag reálisan számításba venni, de jövője van. Szorospatakon és Katalin-aknán viszont túlzottan magas a költségszánt. Az aknák kör zőtt is van tehát lényeges eltérés, de a terv az egész n-agybátonyi medencére vonatkozik. Nemcsak a termelékenység növelését, a költség csökkentését, hanem a minőség javítását, tehát a pala- és hamutartalom csökkentését, a fajlagos árbevétel növelését is számításba vették, amikpr kidolgozták a tervet, amire azt a bejelentést alapozták, hogy a harmadik ötéves tervben nyereségessé teszik a széntermelést. Nehéz lenne összegezni mennyi elemző munkát végeztek közgazdászok, műszakiak Nagybátonyban, amikor készült a terv? Mennyi adatra volt szükség és hányán számolták a lehető legjobb megoldásokat. Gyakorlati tapasztalatok is kellettek hozzá, és még egy dolog, ami ugyan nem került a kimutatásba, de mégis igen nagy szerepe van. Ez a nagybá- tonyi bányászok lelkes kollektívája, akik tavaly jó munkájukkal, megszerezték az él- üzem címet, és fogadalmat tettek: meg is tartják. Nélkülük mit érne a terv? Ha külön nem is írták fel amit tőlük várnak de azért ott van minden sorban Íratlanul is, hogy a kollektíva ereje, a legfőbb alap. Az, hogy itt a bányászoknak több mint nyolcvan százalékát a törzsgárda tagjának tartják. Azt, hogy kiváló együttesek ko- vácsolódtak össze az utóbbi években. Az idén is 54 brigád dolgozik a szocialista cím elnyeréséért, megtartásáért, de ennél jóval több, csaknem száz brigád tett felajánlást a jobb munkára, harminchat pedig már módosította is felajánlását a kongresszus tiszteletére. Közülük huszonegy ifjúsági, tehát fiatalokból álló brigád, akik nem egyszer nyertek tröszti versenyt, mint Kispól István és Csikortás Gábor brigádja. Hosszan lehetne sorolni a neveket. Győri Ferenc brigádját Kányásról, Karcsik Ferencet Katalin-aknárói, vagy akár a triribesiekeí, akik vállalták, hogy az aknacsere miatt történt elmaradást pótolják és túlteljesítették Ígéretüket. A kommunisták irányításával A gazdaságos széntermelés megvalósításában igen nagy szerepük lesz a pártszervezeteknek, a kommunistáknak. Mozgósító munkájuk, egyéni példamutatásuk nélkül elképzelhetetlen a terv végrehajtása, bármilyen pontos műszaki számítások alapján készült is az. Valami olyan kezdődött most Nagybátonyban, amiért érdemes minden energiát latba vetni, összességében megvan a reális lehetősége annak, hogy dotációmentessé; gazdaságossá, sőt nyereségessé tegyék a széntermelést. A lehetőségekkel azonban élni is kell, és ez csak a fizikai és műszaki dolgozók közös összefogásával érhető eL A tervek szépek, de megvalósulásukhoz még nagyon sok: munka kell. Bodó János Mások szolgálatában sokat foglalkozik velünk. Ha kell, többször is türelmesen megmagyarázza azt, amit nehezen értünk, ami nehezen megy. És ha rossz munkánkkal felidegesítjük, mert ilyesmi is előfordul, akikor sem kiabál, úgy szól, mintha barátok lennénk. így vélekednek többi társai is, a harmadéves Cseri József, a már felszabadult, és meóssá előlépett Róza István is. Plonk Józsefre viszont volt tanítómestere, Litavszfci Józsi bácsi büszke. Önálló kisiparoskodás után választotta az üzemet. Nyolc évig volt művezető, jelenleg az üveges és képkeretező üzlet vezetője. Beszélgetés közben valaki megjegyezte: Plonk József sokat dolgozik másokért. Nem hivatalból teszi, amit csinál, azért nem jár fizetség, sokszor még a köszönet is elmarad. Szakszervezeti bizalmi. — Legélénkebben Sztrikó Tibor panasza él bennem. Levettek a bérét 50 fillérrel. Azt kérdi tőlem: tudsz te erről Józsi? Mondd meg nekem, miért van ez? Nem tudom, majd megnézem — válaszoltam. Bántott a dolog, mert régi szakmunkásról van szó. Másoknál meghagyták a korábbi bérkategóriát, sőt még hozzáadták a kormányintézkedés során járó összeget, — tőle pedig elvették. Mint kiderült indokolatlanul. Visszakapta az 50 fillért. Érdekes volt megfigyelni: nem panaszkodott, hogy sok a munkája. Pedig volna rá oka. Sokat tevékenykedik a köz érdekében és tanul is. Középiskolába jár, a gimnázium III. osztályába, — Mehetne jobban is a tanulás. Három egész kettő tized az átlagom, — mondja. Sok fáradságot, éjszakába nyúló tanulást takar az elért eredmény. De még nem zárja le ezt a témát. Hozzáteszi: — Kár, hogy nem előbb kezdtem. Csupán az vigasztal, hogy nálam idősebb emberek is azt tartják: tanulni sohasem késő! Felesége igyekszik nyugodt körülményeket teremteni a tanuláshoz. De ebbe más is beleszól. Kisfia, a nyolcéves Zolika, ö is apukájához fordul, amikor a lecke megoldásán töri fejét. — ... És ilyenkor apu félreteszi a tankönyvet, segít a fiának. Akárcsak az üzemben, ami" kor hozzáfordulnak. — Igien '— mondja szinte önmagáinak: — aki egyszer megízlelte, megszerette a közösségért végzett munkát, az nem tudja abbahagyni, ha önzetlenül teszi. Venesz Károly i