Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-15 / 270. szám

4 NÖGR ÄD fáe4. tibvérnlóer 15. kedd Eredményhirdetéssel, díjkiosztással véget ért a Vasas Színjátszók I. Országos Fesztiválja 5201111)31011 este utolsó for­dulójához érkezett a vasas színjátszók Salgótarjánban megrendezésre került első or­szágos fesztiválja. A héthetes bemutató-soro­zat utolsó produkcióját a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyár színjátszó együttese nyújtotta Max Frisch: És a holtak új­ra énekelnek című kétrészes színművében. Nehéz és erőn túli feladat­ra vállalkoztak a gyöngyösiek, amikor Frisch művét tűzték műsorukra. Az irracionális elemekkel át- meg átszőtt dráma helyzeteinek tisztázása a valóságos és a valóságon túli régiókban cselekvő, be­szélő alakok elválasztása úgy, hogy a darab mégis eszmei egységet adjon — nagy ren­dezői felkészültséget kíván. Jankovits Jenő nem tudott megbirkózni a feladattal, s így a történési szintek át­tekinthetetlen szövevénnyé bo­nyolódtak rendezésében. A szereplők mozgatása is szám­talanszor teátrálisnak hatott, főképp a darab hangsúlyosabb mondándóiban, melyeket szin­te kivétel nélkül „direkt” esz­közökkel a nézőtérnek irá­nyoz. Ilyen terhelésekkel za­varos és nehézkes produkciót kaptunk, bár az együttes tag­jai között néhány figyelemre méltó tehetség kétségkívül akad. Ilyen például a Kari szerepét játszó Jankovits Jenő, a Mária szerepét formáló Nagy Erzsébet, és a Tanár alakjá­ban Berger József, vagy a néhány szép pillanattal bi­zonyító Hortobágyi Antal. Vasárnap délelőtt a feszti­válon szereplő együttesek ve­zetői ünnepélyes eredmény- hirdetésre jöttek egybe az acélárugyári művelődési ház­ban. A fesztivál tapasztalatairól, az együttesek munkájáról, a színjátszó mozgalom jelenlegi feladatairól Csongrády Béla, a városi tanács népművelési fel­ügyelője adott összegezést. Részletesen elemezte az egyes produkciókat, a fesztivál mű­sorpolitikai vonalát. A műsor- szerkezetet illetően megálla­pítható, hogy kissé túlsúly­ban kar>+ak helyet a fesztivá­lon polgári szemléletű írók rrűvei, kevés volt a mai, ma­gyar, szocialista átalakulásunk­kal foglalkozó darab, s ezt tanulságnak vehetjük a to- vábbiakben A zsűri vél'-m*­fesztivál betöltötte Kulturális szerepét, s örvendetesen törzs- közönséget alakított ki, mely produkcióról produkcióra, vé­gig kitartott. A fesztivál ered­ményességét nagyban segítet­ték a megye és a város párt­ós tanács szervei, a szakszer­vezet országos és megyei ve­zetői. Jó ügyet segítettek, mert a munkásszínjátszásra a nevelés, az ízlésfejlesztés, a szocialista kultúra formálása terén szép feladatok várnak. Borsos János, a Vas- és Fém­ipari Dolgozók Szakszerveze­Ulésí tart a Nógrád megyei Népművelési Tanács Ülést tart Salgótarján­ban november 26-án a Nóg- rád megyei Népművelési Ta­nács. Ez alkalommal a résztvevők megvitatják a me­gye ötéves népművelési fej­lesztésének téziseit, Kele­men István előterjesztése alapján. Ezt követően Molnár Pál a Palóc Napok, illetve Közép-Szlovákia és Nógrád jövő évi kulturális program­ját ismerteti, amelyen belül Ismételten sor kerül számos művészeti csoport, képzőmű­vészeti tárlat, stb. cseréjére a két szomszédos országrész kö­zött. Szó lesz még az ülésen a különböző szerveknél lévő kulturális fejlődést szolgáló eszközök célszerű felhaszná­lásáról. Végezetül Czinke Fe­renc festőművész egy, az el­következő években Salgótar­jánban rendezendő Költésze­ti Biennálé megszervezésének tervét ismerteti a megjelen­tekkel. tének osztályvezető-helyettese az öntevékeny színjátszás, ál­talában a munkásművészet mozgalmi fontosságát taglalta. Az értékelést követő vitá­ban Gaál Sándor, a szege­di együttes rendezője, Korán Jenő, a soproni színjátszók ve­zetője, Udvaros Béla, a MOM együttesének, Jankovits Jenő a gyöngyösi színjátszók kép­viseletében fűzött észrevéte­leket a fesztiválhoz, és ismer­tette elgondolásait a mozga­lom további útját illetően. Magyar László gyöngyösi és Szinyéri György ózdi együttes­vezető további hasonló talál­kozók lebonyolításával kap­csolatosan tett érdekes és hasznos javaslatokat. A vita után Csongrády Béla ismertette a fesztivál zsűri- bizottságának döntését. A zsűri a vándordíját és az első helyezettnek járó nagy ezüstserleget, elsősorban a Rekviem egy apácáért című produkció és a Zsákbamacs­ka zenés vígjáték bemutatá­sáért az Acélárugyára Műve­lődési Ház színjátszó szakosz­tályának ítélte. A fesztivál második helyezettje a Certal- dói vásár című produkcióval a Délmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat együttese lett. Harmadik helyen a Gül Baba előadásával az ózdi, negyediken a Veszélyes for­duló bemutatójával a sopro­ni színjátszók végeztek. A legjobb rendezőnek járó díjat megosztva Vertich Jó­zsefnek, a Rekviem egy apá­cáért, valamint Gaál Sándor­nak, a Certaidói vásár rende­zőjének a legjobb női fősze­replő címet Putnok Évának, a legjobb férfi főszereplő cí­met pedig Csics Györgynek és Teszák Sándornak ítélte a zsűri. Az értékes díjakat Borsos János adta át a helyezett és a fesztiválon résztvevő együt­tesek vezetőinek, Sándor Ele­mér a városi tanács vb-el- nöke pedig Kovács Józsefnek, az acélárugyári művelődési ház igazgatójának nyújtott át szép ajándékot a fesztivál si­keres szervezéséért. OKOS ISKOLA Azt hiszem, a szokatlanabb dolgok közé tartozik egy is­kolát okos jelzővel illetni. Mégsem a meghökkentés ked­véért teszük ezt, hanem in­kább a meggyőzés érdekében. Miről kell meggyőzni, és kit? Viszonylag kevesen tudják, hogy a Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskola immár harmadik éve konzultációs központot tart fenn Salgó­tarjánban. — Bár a sajtója, mint mon­dani szokták, kicsi, a jelentő­sége óriási — vélekedik Var­ga Albert tagozatvezető, s tartják a pénzügyi szakembe­rek is. Miben nyilvánul meg e jelentőség? Nógrád megyében a taná­csi-, de még a tárca vállala­tok sem dicsekedhetnek túl­ságosan sok közgadász szak­emberrel. Pedig ha már most egyre gyakrabban emlegetjük, hogy a számviteli szakembe­rek fontos szerepet töltenek, illetve tölthetnek be a gaz­dasági életben, a gazdasági mechanizmus reformja csak erősíti ezt. Mind jobban kö­veteli az élet a közgazdász számviteli szakembereket, akik megfelelő képzettség birtokában képesek felelősen dönteni a gazdaságosság, az önköltségcsökkentés és más kérdésekben, amelyek gazda­sági számításokat és közgaz­dasági műveltséget igényel­nek. Már-már lehetetlen állapot, hogy Nógrádban az e mun­kakörökben dolgozóknak csu­pán, körülbelül 30—40 száza­léka rendelkezzék a megfele­lő végzettséggel, s még ennél is szűkebb réteg bírjon köz- gazdasági kultúrával. Miért okos hát ez az isko­la? Mert az okos érveket belá­tó okos emberek, közgazdá­szok, számviteli szakemberek megfelelő képzettségüket gyorsan pótló kútforrása le­het A konzultációs forrna elő­nyei? A hároméves képzési időre a felvételi vizsgákat helyben. Salgótarjánban teszi lehetővé. Havonta kétnapos konzultá­ciót ad, amely színvonalas tájékozódást biztosít az anyagban. Ezen belül a fél­évi kollokviumokat ugyancsak Salgótarjánban bonyolítják le. Varga Albert tagozatveze­tő ezen kívül még egy do. logra hívja fel a figyelmet: — Akik e felsőfokú oktatá­si intézményben akarják ta­nulmányaikat megkezdeni, azok számára előkészítő tan- folyamot is szervezünk a fel­vételi tárgyakból, matemati­kából és történelemből. Ez december 1-én. kezdődik és jövő év májusának végéig tart. A tanfolyamra a megyei tanács pénzügyi osztályán le­het jelentkezni november 17- ig­Azok közül, akik számvi­teli, pénzügyi. tervezési, üzemgazdászi, stb. munkakö­rökben dolgoznak, az idén ugyancsak többen érdeklőd­nek a szakiskola iránt. Az emlegetett érvek, úgy véljük, valóban bárkit meg­győzhetnek airról, hogy ez az érdeklődés Okos előrelátásra vall. T. E, cSa Lg éta rjá ni Qlafi a nádiéban November 18-án érdekesnek ígérkező, egésznapos salgótarjáni műsorral jelentkezik a Magyar Rádió mindkét adója. A Salgótar­jáni Nap szerkesztési és műszaki előkészüle­tei már hetekkel korábban megkezdődtek, s a vállalkozás a nagyléptekkel fejlődő város keresztmetszetét kívánja bemutatni. A Kossuth-adő hullámhosszán az első salgótarjáni vonatkozású műsor délelőtt 10 óra 10 perckor indul. Ebben az adásban a város óvodásai énekelnek. Most történik címmel, 11 óra 30 perckor a Salgótarjáni Acélárugyárból közvetít kapcsolásos adást a Kossuth Rádió,majd 13 óra 03 perckor Kilo­méterpénz címmel a város szállítási gondjai­ról lesz szó a műsorban. Történelem — kör­tefában a címe annak a beszélgetésnek, mely­nek keretében, délután 14 óra 05 perckor id. Szabó István, Kossuth-dijas szobrászművész szólal meg, 17 óra 15 perckor Salgótarján — 1966 címmel körkép mutatja be a város éle­tét. Este 21 óra 05 perckor Változatok a szü­lőföldre címmel, a szocialista brigádok tisz­teletére rendezett irodalmi estből hallhatunk összeállítást, melynek bevezetőjét Lakos György írta és Petőfi, Madách, Komjáthy, Barabás Tibor, Szabó Lőrinc, Nógrádi Sán­dor, Jobbágy Károly, Polgár István, Csaná- dy János, Vihar Béla írásait Agárdi Gábor, Avar István, Benkő Gyula, Berek Katalin, Szakács Miklós szólaltatja meg —, közremű­ködik a salgótarjáni művelődési otthon ének­kara és vonós zenekara, a Rákóczi úti általá­nos iskola kamarakórusa. A Kossuth-adó 22 óra 25 perckor Lapzár­ta címmel búcsúzik a várostól. A Petőfi-adó november 18-i műsorán i* hallhatunk salgótarjáni vonatkozású össze­állításokat. Délben 12 óra 30 perckor meg­ismétli az adó korábban elhangzott: A sal­gótarjáni éhségmenet című dokumentumjá­tékát, majd a Kettőtől—Hatig című műsor­ban hangzik el Antal Gábor salgótarjáni jegyzete és Kapusi Rózsa üveggyári riport­ja, végül a Petőfi-adó 18 óra 55 perctől ze­nés sétát tesz a városban. A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet tejtermék bemuta­tót rendezett Győrött. A meghívott kereskedelmi szakembe­rek több újdonságot tálaltak fel. így háromféle ízesített tú­rót, háromféle tejzselét, és két újabb fajta sajtot. A mazsolá­val. vaníliával ízesített túró 10 dekás csomagolásban kerül majd forgalomba! Az ízesített túró és az újabb sajtok már e hónapban az üzletekbe kerülnek. A tápláló tejzselék árusítá­sát később kezdik meg. A képen az ízesített tejzselék (MTI foto — Had as felvétele) Jelenei Rzsevszkaja HITLER VÉGNAPJAI — mítosz nélkül Áz utolsó feladat Az irány jelző táblákon, a tankokon, a lövegeken és az ágyúcsöveken ez a felirat ol­vasható: „Irány a Reichstag”. Azokban a napokban Berlin­ben mindenki erre gondolt. Irány a Reichstag — a német államhatalmat megtestesítő épület! A Reichstagot elfog­lalni, kupolájára kitűzni a vö­rös zászlót — ez azt jelen­tette, hogy hírül adjuk a vi­lágnak a fasizmus és Hitler fölött aratott győzelmet. Április 29-én Kuznyecov vezérezredes csapatai behatol­tak arra a térre, amelyre a Reichstag szürke épületének hatoszlopos homlokzata nézett. Mégis azok figyelme, akik a háború utolsó feladatával, Hit­ler elfogásával lettek megbíz­va, nem a Reichs tagra, ha­nem a Wilhelmstrasse, a bi­rodalmi kancellária felé elő­renyomuló egységekre irá­nyult. Nekünk akkor még nem vol­tak hiteles értesüléseink ar­ról, hogy Hitler vezérkarával a birodalmi kancellária óvó­helyén tartózkodik. A rendel­kezésünkre álló adatok szegé­nyesek, zavarosak, bizonytala­nok és egymásnak ellentmon­dóak voltak. Április 23-án a berlini rádió hírül adta, hogy Hitler a fővárosban tartózko­dik. Az április 27-i „Berlini front-röplap” szintén tartal­mazott erre vonatkozó utalá­sokat. Mi — érthetően — nem ad­tunk hitelt e közleménynek- nek. A fogságba esett német katonák szintén nem nagyon hittek bennük. Néhányon kö­zülük feltételezték, hogy Hit­ler Bajorországba vagy talán valamilyen más helyre repült. Általában közömbösek voltak minden iránt, annyira elká­bította és kimerítette őket mindaz, amit átéltek. „Nyelvet” fogtunk, egy ti­zenötéves fiút, aki a Hitler­jugend egyenruhájában, vö­röslő szemmel és remegő száj­jal várja sorsát. Az imént még veszettül lövöldözött, most pedig itt ül, zavartan, sőt némi kíváncsisággal *e- kintget körül — hiába csak kölyök még. Elmondja, hogy hadosztályuk, amit Axman, birodalmi ifjúsági vezető irá­nyít, Hitler védelmét szolgál­ja. Á parancsnokaitól hallotta ezt. Feltartóztatunk egy ápoló­nőt, aki átjött a tűzvonalon, hogy az. anyját megkeresse. Az ápolónő előző este sebesülte­ket kísért a Voss-strasserói a közelben levő, egyetlen épség­ben maradt biztonságos hely­re — a birodalmi kancellária bombabiztos óvóhelyére — és a katonáktól, meg a személy­zettől azt hallotta, hogy Hit­ler ott-tartózkodik a föld­alatti helyiségekben. Április 29-én a Reichstag elfoglalásáért folynak a har­cok. A harcoló szovjet egy­ségek támadásai a Reichstag- ra öszpontosulnak. Ez köti le a moszkvai és a frontújsá­gok figyelmét is. Harcosainkat már csak öt­száz méter választja el a bi­rodalmi kancellária épületé­től. Éjjel-nappal szünet nélkül tombol a küzdelem. A berlini helyőrséget, SS ezredeket, az Oderától és a Küstrin felől visszavonuló csapatokat, az Elbától visszavonuló csapato­kat, az Elbától visszavont egy­ségeket mind itt gyűjtik ösz- sze, és itt vetik harcba, hogy életre-halálra védelmezték ,.a führer kancelláriáját”. A né­met csapatok frontja egyre rövidebb: már csak a biro­dalmi kancelláriát, a fasizmus utolsó menedékhelyét veszi körül. Április 30-án 11.30-kor a harcoló egységek parancsot kapnak: tűz az összes fegy­verfajtákból! Megszólalnak a nehéz ágyúk, az önjáró lövegek, a tankok ágyúi, a géppuskák és a gép­pisztolyok. Az ágyúk, amelyek a Volgától indultak el, hogy elérjenek idáig, pusztító tü­zet zúdítanak mindenre és mindenkire. Ezek már a fa­sizmus végvonaglásának órái. Azután elhallgat a tüzérség, és a harcosok elindulnak az utolsó rohamra ... Május 1-én a 8. gárdahad­sereg arcvonal szakaszán né­met parlamenter jelentkezik és közli; Krebs tábornok, a szárazföldi haderők vezérkari főnöke kéri, adjanak lehető­séget számára, hogy tárgyalá­sokat kezdhessen a szovjet parancsnoksággal. Krebset Csujkov vezérezre­des elé vezetik. Ma már is­meretes a Csujkov és Kreis között lezajlott párbeszéd. Ak­kor azonban csak röviden ér­tesültünk Krebs jövetelének céljáról. Krebs közölte; Hit­ler halott és fegyverszünetet kért. hogy az űj, Dönitz— Göbbels-féle kormány tagjai érintkezésbe léphessenek egy­mással. (GŐbbels Berlinben volt, Dönitz pedig Flensburg mellett). Azt javasolta, tár­gyaljanak arról, hogy a fegy­verszünet alatt Hitler főhadi­szállásának .személyzete el­hagyhassa a körülzárt Berlint. Csujkov azonban megmondta neki. hogy amint azt a szö­vetségesek már kijelentették, csak feltétel nélküli kapitu­lációról lehet szó. A helyzet megváltozott, de a feladat maradt a régi: fel kell k’datiu Hitied akár él­ve, akár holtan. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents