Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-12 / 268. szám

Wág proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 268. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. NOVEMBER 12. SZOMBAT Minőségi változások előli (3. oldal) Új magyar opera született (4 oldal) MNK középdöntő Salgótarjánban (5 oldal) A kapások termesének uaia^dniaaarci, fordítják a legnagyobb gondot Gyorsan fejlődnek a vetések — Lassú a kukoricaszár betakarítása — Bej ej esés előtt a cukorrépa »»állítása A szokatlanul enyhe ősz. az októberi eső rendkívül jó ha­tással voltak a gabonaveté­sekre. Az időbeni munka, a tavaszias meleg, a jókor ér­kezett csapadék gyors fejlő­désre serkentette a kalászo­sokat. A gabonavetések a termelőszövetkezetek1 többsé­gében megerősödve várják a telet. Ha a téli és a tél végi ápolásokat is kellő szakér­telemmel, gondossággal hajt­ják végre a közös gazdaságok­ban. megvan minden remény a jövő évi gazdag termésre. A gabonavetések befejezé­se után a termelőszövetkeze­tekben a gépi, a fogat és a kézi erőt egyaránt a kapásnö­vények betakarítására, a mélyszántás mielőbbi befeje­zésére mozgósították. Befeje­zéshez közeledik a cukorrépa szállítása és a kukorica töré­se is. Több ezer holdon vé­gezték el a mélyszántást, a gépállomások és a termelőszö­vetkezetek erőgépei. A leg­több gazdaságban a nehezebb lánctalpas traktorok dolgoz­nak a határban. Jól • halad a munka a ba­lassagyarmati járás közös gaz­daságaiban. A csaknem 800 holdnyi cukorrépa termésének nagy részét, mintegy 85 szá­zalékát már elszállították a cukorgyárba. A termelőszö­vetkezeti tagok a közös és a háztáji gazdaságokban egya­ránt a kukorica törésén fára­doznak. A nem egészen 2000 hold kukorica termőterületé­nek jelentős részéről, mintegy 1600 holdról már betakarítot­ták a termést. A szécsényi járás közös gazdaságaiban elsőként vé­geztek a kenyérgabona veté­sével. Ezekben a napokban ugyancsak a cukorrépa és a kukorica betakarítása, és, a mélyszántás jelenti a legna­gyobb gondot. A legutóbbi jelentések arról adnak számot, hogy a járás szövetkezeteiben is befejezéshez közeledik a cukorrépa szállítása, a kuko­rica törése. A kukoricaszár betakarítása azonban hosszú. A mélyszántásra váró terü­letből több mint 6500 holdat ugyancsak megforgattak már a traktorok. A rétsági járási tanács me­zőgazdasági osztályán kapott értesülések szerint az 529 hold cukorrépa termésének elszál­lítása befejezéséhez közeledik. Még mintegy 150 holdról kell letörni a kukoricát, hogy tel­jes egészében befejezzék ezt a munkát is. Minden nappal növekszik a közös gazdaságok határában a mélyenszántott táblák nagysága is. A mint­egy nyolc és félezer hold mélyszántási tervből 4300 hol­don már elvégezték a mun­kát. A salgótarjáni és a pásztói járás termelőszövetkezeteiben ugyancsak megfelelő ütemben haladnak az őszi munkák. A két vetélytárs újabb sikere Teljesítette éves tervét a szorospataki déli körlet Csikortás Gábor és Kispál István ifjúsági szocialista brigádjáról az idén sokszor lehetett hallani. Év elején kötöttek egymással páros- verseny-szerződést Később a kongresszus tiszteletére módosították a felajánlást, nagyobbra szabták az elé­rendő célt. Teltek a hónapok. Hol az egyik, hogy a másik brigád került az élre Szorospatakon és több alkalommal a fejté­si brigádok között a tröszti versenyben is. A vezietőségválasztó tag­gyűlésen bejelentették, hogy két hónappal határidő előtt teljesítik éves tervüket. Eb­ből született a déli körlet ígérete: a kongresszust, az éves terv teljesítésével kö­szöntik. A két brigád állta szavát. Kicserélték tapasztalataikat és versenytársakhoz méltó­an segítették is egymást. Szorosabbra fűződött barát­ságuk is. A két brigád éves terve 38 ezer 718 tonna szén volt, a déli egész körleté alig tízezer tonnával több. November elsején már bol­dog újévet kívánhattak egy­másnak a versenytársak. Pénteken reggel pedig az egész déli körletben felszínre került az utolsó csille szén is, ami még az egész évi tervből hiányzott. Űjabb ígéret született: év végéig tervükön felül öt­ezer tonna szenet adnak az országnak a déli körlet dol­gozói, s ennek zömét ismét a két ifjúsági szocialista bri­gád, Csikortás Gáboré és Kispál Istváné küldi fel­színre. Ezzel segítik elő az akna és a tröszt tesvtelje- sítéséi. Mapirenden Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat Tanácskozott az országgyűlés Pénteken délelőtt II orakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Somogyi Miklós és Szir­mai István, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politi­kai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Beresztóczy Mik­lós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg az or­szággyűlés legutóbbi üléssza­ka óta elhunyt képviselőkről: Köteles Jenőről és dr. Molnár Erikről. Bejelentette továb­bá, hogy a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. A törvényjavaslatot előzetes tár­gyalásra megkapta az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága, s szétosz­tották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képvise­lők az Elnöki Tanács jelenté­sét is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta al­kotott törvényerejű rendele­tekről számol be. Az ország- gyűlés az Elnöki Tanács je­lentését jóváhagyólag tudo­másul vette. Beresztóczy Mik­lós ismertette a bejegyzett in­terpellációk tárgyát, majd ja­vaslatára az országgyűlés el­fogadta az ülésszak tárgyso­rozatát. A napirend a követ­kező: 1. az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok választá­sáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 2. interpellációk. Ezután dr. Erdei Ferenc, a törvényjavaslat előadója emel­kedett szólásra. Bevezetőben beszámolt ar­ról, hogy az országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — amely behatóan megtárgyalta a törvényterve­zetet — a javaslathoz és an­nak indokolásához néhány mó­dosító indítványt fűzött, egé­szében azonban úgy foglalt állást, hogy választási rend­szerünk javaslatban foglalt re­formja szükséges, időszerű és jelentős. A bizottság ezért tel­jes elvi egyetértéssel, helyes­léssel terjeszti azt az ország- gyűlés elé. Az előadó ezután ismertet­te, hogy a benyújtott törvény- javaslat milyen elvi-politikai jellegű változásokat tartalmaz a jelenleg érvényben levő vá­lasztójogi törvényhez képest. * Kiemelte; egyik legfontosabb új vonása a törvényjavaslat­nak, hogy az országgyűlési képviselők választásánál lajst- romos megyei választókerüle­tek helyett — a tanácstagok választásához hasonlóan — egyéni választókerületeket ve­zet be. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy jelenleg a szocialista országok közül az NDK-ban, Lengyelországban és nálunk van érvényben ia jst- romos rendszer. — Hazánkban 1945 óta van érvényben a jelenlegi válasz­tókerületi rendszer, ami a többi szocialista országokban is szinte általános volt a mun­kás-paraszt hatalomért folyta­tott harcok időszakában. A nagyobb választókerületekre kiterjedő lajstromos rendszer a pártkoalíciók jellegzetes for­mája volt; történeti szükség- szerűségnek tekinthető tehát, hogy letérjünk róla. A követ­kező alternatíva kínálkozik: vagy az egyéni választókerü­letek rendszerét vagy a len­gyelországihoz hasonló rend­szert vezetjük be. A tör­vényjavaslat előkészítését megelőző jogtudományi vi­ták, majd az előkészítés al­kalmával folytatott eszmecse­rék során az az álláspont alakult ki, hogy a nyomosabb érvek az egyéni választóke­rületek mellett szólnak. Ezek közé tartozik például, hogy az egyéni választókerü­leti rendszer szorosabb sze­mélyes kapcsolatokat tesz le­hetővé a képviselők, és a vá­lasztók között, lehetőséget nyújt az országgyűlési tagok területi felelőssége elvének érvényesítésére, elvi lehetősé­get biztosít a több jelöltre és egységet teremt az országgyű­lési választások, valamint a tanácsi választások rendszere között. Erdei Ferenc ezután vázol­ta, hogy a törvényjavaslat milyen fejlesztést indítványoz a választási szervek munká­jában. Mint mondta, e szervek tevékenysége lényegében a korábbihoz hasonló lesz; változást jelent azonban, hogy a választási el­nökségek nemcsak a válasz­tás, hanem az egész ciklus idején fennállnak majd. Ezt az indokolja, hogy pótválasz­tások alkalmával ezeket a szerveket nem kell újból lét­rehozni. Újdonság az is, hogy választókerületi bizottságok — amelyek eddig csak tanácsi választókerületekben működ­tek — az országgyűlési vá­lasztókerületekben is létre­jönnek, s a választási elnök­ségekhez hasonlóan megbíza­tásuk az egész ciklus idejére szól. A választási elnökségek igazgatási egységek szerint lé­tesülnek, s funkciójuk a vá­lasztásokkal kapcsolatos ad­minisztratív irányító — és el­lenőrző feladatok ellátása, döntés vitás kérdésekben és kifogások esetén stb. A vá­lasztókerületi bizottságok — amelyeket választókerületen­ként hívnak életre — közvet­lenül szervezik a választáso­kat. A szavazatszedő bizott­ságok — ezek szavazókörön­ként jönnek létre — a válasz­tások idején működnek, s szervezik és lebonyolítják a szavazást. Változatlan marad az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács, a tanácsi végrehaj­tó bizottságok és a Hazafias Népfront szerveinek szerepe, bár ez utóbbiak feladata a je­löléseknél valamelyest módo­sul. — A törvényjavaslat fon­tos eleme több jelölt állítá­sának elvi lehetősége — foly­tatta Erdei Ferenc. — Az úgy­nevezett kötött lajstromnál — tehát eddigi választási rend­szerünkben — ez csak a ta­nácsoknál volt meg. A törvényjavaslat előadója a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az új, egységes választó- jogi törvénytervezet alapjában az eddigi formájában hagyta meg a jelölési eljárást, de né­hány olyan módosítást is tar­talmaz, amely továbbfejleszti azt. Ezzel egyidejűleg megnö­veli a Hazafias Népfront sze­repét és felelősségét is. A továbbiakban is úgy lesz jelölt valaki, ha az illetékes Népfront-szerv jelöltként be­jelenti a megfelelő választási elnökségnek, tanácstagok ese­tében a választókerületi bi­zottságoknak. Az idáig vezető út méginkább alkalmassá vá­lik arra, hogy a választópol­gárok akarata érvényesüljön, lényegében egyértelműbbé te­szi a jelölési eljárást. Az új fogalmazás kimondja, hogy a jelöltekre a választópolgárok gyűlései tesznek javaslatot. Ezeket a lakóterületeken és az intézményekben hívják össze. A gyűléseket — a választási elnökségek, illetve bizottságok közreműködésével — a Haza­fias Népfront szervezi. A választópolgárok javasla­tainak egyeztetése és rangso­rolása a. Népfront-Bizottság­ban történik. Ennek fórumán a párt képviselői és a párton- kívüliek tanácskoznak s fog­lalnak együtt állást. — Mi a helyzet akkor, ha több jelöltről van szó? — tet­te fel a kérdést ezután Erdei Ferenc, s így válaszolt: — a jelölési eljárásnak politikailag fontos mozzanata, hogy több jelölt esetén is ugyanannak a politikának a képviselőiről van szó. A jelölés során tehát nem politikai irányzatok ver­sengenek. Ez azt is jelenti, hogy nem a régi korteskedés elevenedik fel, hanem a kö­zös politika érdekében folyta­tott agitáció a személyi alkal­masság és érdemesség de­monstrálásával egészül ki. Erdei Ferenc a továbbiak­ban hangsúlyozta; a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság fenntartás nélkül helyesel­te. hogy az új, egységes vá­lasztójogi törvény tervezete megteremti az országgyűlési és tanácsi választások elvi és eljárási egységét. Ugyanakkor ennek az egységnek a még következetesebb megvalósítá­sára elfogadott néhány ki­sebb módosító javaslatot. Ezért ajánlotta, hogy egysé­gesen fogalmazzák meg a megbízatás megszűnésének okait. Ugyanígy a -teljes e'' ‘ és eljárási egységet juttatta kifejezésre azzal is, hogy mind a képviselőknél, mind a tanácstagoknál kiemelte a be­számolás rendszerességét. A törvényjavaslat előadója végül a bizottság néhány egyéb módosító javaslatát indokolta. Erdei Ferenc végül kérte az országgyűlést, hogy az új, egy­séges választójogi törvény ter­vezetét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módo­sító javaslataival együtt fo­gadja el. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós ezután szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés. A törvényjavaslat vitájá­ban felszólaltak: Horváth Károlyné, Apró Antal, dr. Desseö Jenő, Beckl Sándor, dr. Zsigmond László, Oláh György, Vida Miklós képvi­selők. A vita után az országgyű­lés a módosító javaslatokkal kiegészítve elfogadta a tör­vényjavaslatot. Második napirendi pont­ként az interpellációkra ke­rült sor. Az Interpellációk után az országgyűlés befejez­te munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents