Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-12 / 268. szám
Wág proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 268. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. NOVEMBER 12. SZOMBAT Minőségi változások előli (3. oldal) Új magyar opera született (4 oldal) MNK középdöntő Salgótarjánban (5 oldal) A kapások termesének uaia^dniaaarci, fordítják a legnagyobb gondot Gyorsan fejlődnek a vetések — Lassú a kukoricaszár betakarítása — Bej ej esés előtt a cukorrépa »»állítása A szokatlanul enyhe ősz. az októberi eső rendkívül jó hatással voltak a gabonavetésekre. Az időbeni munka, a tavaszias meleg, a jókor érkezett csapadék gyors fejlődésre serkentette a kalászosokat. A gabonavetések a termelőszövetkezetek1 többségében megerősödve várják a telet. Ha a téli és a tél végi ápolásokat is kellő szakértelemmel, gondossággal hajtják végre a közös gazdaságokban. megvan minden remény a jövő évi gazdag termésre. A gabonavetések befejezése után a termelőszövetkezetekben a gépi, a fogat és a kézi erőt egyaránt a kapásnövények betakarítására, a mélyszántás mielőbbi befejezésére mozgósították. Befejezéshez közeledik a cukorrépa szállítása és a kukorica törése is. Több ezer holdon végezték el a mélyszántást, a gépállomások és a termelőszövetkezetek erőgépei. A legtöbb gazdaságban a nehezebb lánctalpas traktorok dolgoznak a határban. Jól • halad a munka a balassagyarmati járás közös gazdaságaiban. A csaknem 800 holdnyi cukorrépa termésének nagy részét, mintegy 85 százalékát már elszállították a cukorgyárba. A termelőszövetkezeti tagok a közös és a háztáji gazdaságokban egyaránt a kukorica törésén fáradoznak. A nem egészen 2000 hold kukorica termőterületének jelentős részéről, mintegy 1600 holdról már betakarították a termést. A szécsényi járás közös gazdaságaiban elsőként végeztek a kenyérgabona vetésével. Ezekben a napokban ugyancsak a cukorrépa és a kukorica betakarítása, és, a mélyszántás jelenti a legnagyobb gondot. A legutóbbi jelentések arról adnak számot, hogy a járás szövetkezeteiben is befejezéshez közeledik a cukorrépa szállítása, a kukorica törése. A kukoricaszár betakarítása azonban hosszú. A mélyszántásra váró területből több mint 6500 holdat ugyancsak megforgattak már a traktorok. A rétsági járási tanács mezőgazdasági osztályán kapott értesülések szerint az 529 hold cukorrépa termésének elszállítása befejezéséhez közeledik. Még mintegy 150 holdról kell letörni a kukoricát, hogy teljes egészében befejezzék ezt a munkát is. Minden nappal növekszik a közös gazdaságok határában a mélyenszántott táblák nagysága is. A mintegy nyolc és félezer hold mélyszántási tervből 4300 holdon már elvégezték a munkát. A salgótarjáni és a pásztói járás termelőszövetkezeteiben ugyancsak megfelelő ütemben haladnak az őszi munkák. A két vetélytárs újabb sikere Teljesítette éves tervét a szorospataki déli körlet Csikortás Gábor és Kispál István ifjúsági szocialista brigádjáról az idén sokszor lehetett hallani. Év elején kötöttek egymással páros- verseny-szerződést Később a kongresszus tiszteletére módosították a felajánlást, nagyobbra szabták az elérendő célt. Teltek a hónapok. Hol az egyik, hogy a másik brigád került az élre Szorospatakon és több alkalommal a fejtési brigádok között a tröszti versenyben is. A vezietőségválasztó taggyűlésen bejelentették, hogy két hónappal határidő előtt teljesítik éves tervüket. Ebből született a déli körlet ígérete: a kongresszust, az éves terv teljesítésével köszöntik. A két brigád állta szavát. Kicserélték tapasztalataikat és versenytársakhoz méltóan segítették is egymást. Szorosabbra fűződött barátságuk is. A két brigád éves terve 38 ezer 718 tonna szén volt, a déli egész körleté alig tízezer tonnával több. November elsején már boldog újévet kívánhattak egymásnak a versenytársak. Pénteken reggel pedig az egész déli körletben felszínre került az utolsó csille szén is, ami még az egész évi tervből hiányzott. Űjabb ígéret született: év végéig tervükön felül ötezer tonna szenet adnak az országnak a déli körlet dolgozói, s ennek zömét ismét a két ifjúsági szocialista brigád, Csikortás Gáboré és Kispál Istváné küldi felszínre. Ezzel segítik elő az akna és a tröszt tesvtelje- sítéséi. Mapirenden Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat Tanácskozott az országgyűlés Pénteken délelőtt II orakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Somogyi Miklós és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt képviselőkről: Köteles Jenőről és dr. Molnár Erikről. Bejelentette továbbá, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapta az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az ország- gyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Beresztóczy Miklós ismertette a bejegyzett interpellációk tárgyát, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 2. interpellációk. Ezután dr. Erdei Ferenc, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Bevezetőben beszámolt arról, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — amely behatóan megtárgyalta a törvénytervezetet — a javaslathoz és annak indokolásához néhány módosító indítványt fűzött, egészében azonban úgy foglalt állást, hogy választási rendszerünk javaslatban foglalt reformja szükséges, időszerű és jelentős. A bizottság ezért teljes elvi egyetértéssel, helyesléssel terjeszti azt az ország- gyűlés elé. Az előadó ezután ismertette, hogy a benyújtott törvény- javaslat milyen elvi-politikai jellegű változásokat tartalmaz a jelenleg érvényben levő választójogi törvényhez képest. * Kiemelte; egyik legfontosabb új vonása a törvényjavaslatnak, hogy az országgyűlési képviselők választásánál lajst- romos megyei választókerületek helyett — a tanácstagok választásához hasonlóan — egyéni választókerületeket vezet be. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy jelenleg a szocialista országok közül az NDK-ban, Lengyelországban és nálunk van érvényben ia jst- romos rendszer. — Hazánkban 1945 óta van érvényben a jelenlegi választókerületi rendszer, ami a többi szocialista országokban is szinte általános volt a munkás-paraszt hatalomért folytatott harcok időszakában. A nagyobb választókerületekre kiterjedő lajstromos rendszer a pártkoalíciók jellegzetes formája volt; történeti szükség- szerűségnek tekinthető tehát, hogy letérjünk róla. A következő alternatíva kínálkozik: vagy az egyéni választókerületek rendszerét vagy a lengyelországihoz hasonló rendszert vezetjük be. A törvényjavaslat előkészítését megelőző jogtudományi viták, majd az előkészítés alkalmával folytatott eszmecserék során az az álláspont alakult ki, hogy a nyomosabb érvek az egyéni választókerületek mellett szólnak. Ezek közé tartozik például, hogy az egyéni választókerületi rendszer szorosabb személyes kapcsolatokat tesz lehetővé a képviselők, és a választók között, lehetőséget nyújt az országgyűlési tagok területi felelőssége elvének érvényesítésére, elvi lehetőséget biztosít a több jelöltre és egységet teremt az országgyűlési választások, valamint a tanácsi választások rendszere között. Erdei Ferenc ezután vázolta, hogy a törvényjavaslat milyen fejlesztést indítványoz a választási szervek munkájában. Mint mondta, e szervek tevékenysége lényegében a korábbihoz hasonló lesz; változást jelent azonban, hogy a választási elnökségek nemcsak a választás, hanem az egész ciklus idején fennállnak majd. Ezt az indokolja, hogy pótválasztások alkalmával ezeket a szerveket nem kell újból létrehozni. Újdonság az is, hogy választókerületi bizottságok — amelyek eddig csak tanácsi választókerületekben működtek — az országgyűlési választókerületekben is létrejönnek, s a választási elnökségekhez hasonlóan megbízatásuk az egész ciklus idejére szól. A választási elnökségek igazgatási egységek szerint létesülnek, s funkciójuk a választásokkal kapcsolatos adminisztratív irányító — és ellenőrző feladatok ellátása, döntés vitás kérdésekben és kifogások esetén stb. A választókerületi bizottságok — amelyeket választókerületenként hívnak életre — közvetlenül szervezik a választásokat. A szavazatszedő bizottságok — ezek szavazókörönként jönnek létre — a választások idején működnek, s szervezik és lebonyolítják a szavazást. Változatlan marad az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsi végrehajtó bizottságok és a Hazafias Népfront szerveinek szerepe, bár ez utóbbiak feladata a jelöléseknél valamelyest módosul. — A törvényjavaslat fontos eleme több jelölt állításának elvi lehetősége — folytatta Erdei Ferenc. — Az úgynevezett kötött lajstromnál — tehát eddigi választási rendszerünkben — ez csak a tanácsoknál volt meg. A törvényjavaslat előadója a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az új, egységes választó- jogi törvénytervezet alapjában az eddigi formájában hagyta meg a jelölési eljárást, de néhány olyan módosítást is tartalmaz, amely továbbfejleszti azt. Ezzel egyidejűleg megnöveli a Hazafias Népfront szerepét és felelősségét is. A továbbiakban is úgy lesz jelölt valaki, ha az illetékes Népfront-szerv jelöltként bejelenti a megfelelő választási elnökségnek, tanácstagok esetében a választókerületi bizottságoknak. Az idáig vezető út méginkább alkalmassá válik arra, hogy a választópolgárok akarata érvényesüljön, lényegében egyértelműbbé teszi a jelölési eljárást. Az új fogalmazás kimondja, hogy a jelöltekre a választópolgárok gyűlései tesznek javaslatot. Ezeket a lakóterületeken és az intézményekben hívják össze. A gyűléseket — a választási elnökségek, illetve bizottságok közreműködésével — a Hazafias Népfront szervezi. A választópolgárok javaslatainak egyeztetése és rangsorolása a. Népfront-Bizottságban történik. Ennek fórumán a párt képviselői és a párton- kívüliek tanácskoznak s foglalnak együtt állást. — Mi a helyzet akkor, ha több jelöltről van szó? — tette fel a kérdést ezután Erdei Ferenc, s így válaszolt: — a jelölési eljárásnak politikailag fontos mozzanata, hogy több jelölt esetén is ugyanannak a politikának a képviselőiről van szó. A jelölés során tehát nem politikai irányzatok versengenek. Ez azt is jelenti, hogy nem a régi korteskedés elevenedik fel, hanem a közös politika érdekében folytatott agitáció a személyi alkalmasság és érdemesség demonstrálásával egészül ki. Erdei Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta; a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság fenntartás nélkül helyeselte. hogy az új, egységes választójogi törvény tervezete megteremti az országgyűlési és tanácsi választások elvi és eljárási egységét. Ugyanakkor ennek az egységnek a még következetesebb megvalósítására elfogadott néhány kisebb módosító javaslatot. Ezért ajánlotta, hogy egységesen fogalmazzák meg a megbízatás megszűnésének okait. Ugyanígy a -teljes e'' ‘ és eljárási egységet juttatta kifejezésre azzal is, hogy mind a képviselőknél, mind a tanácstagoknál kiemelte a beszámolás rendszerességét. A törvényjavaslat előadója végül a bizottság néhány egyéb módosító javaslatát indokolta. Erdei Ferenc végül kérte az országgyűlést, hogy az új, egységes választójogi törvény tervezetét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslataival együtt fogadja el. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós ezután szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés. A törvényjavaslat vitájában felszólaltak: Horváth Károlyné, Apró Antal, dr. Desseö Jenő, Beckl Sándor, dr. Zsigmond László, Oláh György, Vida Miklós képviselők. A vita után az országgyűlés a módosító javaslatokkal kiegészítve elfogadta a törvényjavaslatot. Második napirendi pontként az interpellációkra került sor. Az Interpellációk után az országgyűlés befejezte munkáját.
