Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-11 / 267. szám
Vjlág proletárig!, egyesüljek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 267. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. NOVEMBER 11. PÉNTEK Készek vagyunk a IX. kongresszus határozatainak J maradéktalan végrehajtására Őszinte hííséi marxista-leninista politi Legjobb tudásunkkal készülünk a IX. kongresszusra Befejezte munkáját a megyei pártértekexlet A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága székhazának nagytermében tegnap folytatta munkáját a megyei pártértekezlet. Az elnökségben helyet foglalt Brutyó János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke,, megyénk országgyűlési képviselője, Jakab Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának póttagja, a belügyminiszter első helyettese, megyénk országgyűlési képviselője, Jedlicska Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Matúz József elvtárs és Géczi János elvtárs, a megyei pártbizottság titkárai, Hankó János elvtárs, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja, a megyei tana cs vb-elnöke, Alics János elvtárs, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja, Tözsér K. János elvtárs, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának elnöke, Oroszt Károly elvtárs, a revíziós bizottság elnöke, Szoó Béla elvtárs, az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottságának első titkára, Gyenes Lászlóné elvtársnő, a karancsberényi általános iskola igazgatója, Simon Bálintné elvtársnő, a ma- conkai termelőszövetkezet tagja és Kohut Gyula elvtárs, Somlyói bányász. Matúz József elvtárs elnökletével a megyei pártértekezlet folytatta munkáját. Mint arról tegnap beszámoltunk, a megyei pártértekezlet első napján — Jedlicska Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkárának szóbeli referátuma és Oroszt Károly elvtárs, a megyei revíziós bizottság elnökének beszámolója után megkezdődött a vita az első napirend felett Izoé Béla, A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA ELSŐ A fejlődés, amely a megye életében a VIII. kongresszus óta a politikai, gazdasági és kulturális téren bekövetkezett, bizonyítja, hogy a megye kommunistái a pártonkívüli dolgozókkal együtt helyesen hajtották végre a párt elvi alapokon nyugvó határozatait. Az elvi, politikai, cselekvési egység volt a hajtóereje, motorja a négyéves fejlődésnek. Helyesen értelmezték a határozatok végrehajtásából adódó tennivalókat, minden területen éraínyesült a párt irányító, vezető szerepe. Még nagyobb sikerekről adhatnánk azonban számot, ha a határozatok végrehajtásának számonkérésénél .több következetességet tanúsítunk. A következetesség hiánya jelentkezett a mi munkánkban, de az állami életet irányító testületeknél is. Előfordult, hogy elfogadták, megszavazták a tennivalókat, amikor azonban a végrehajtásra került a sor, tovább vitatkoztak, kerülgették a megoldást. Utalt az üzemorvosi hálózat, a táppénzes állomány, az alkalmazotti létszám csökkentésével kapcsolatos határozatok részbeni végrehajtására, valamint a Zagyva felső folyásának talajvédelmi rendezéséről szóló megállapodások hiányos végrehajtására. Sokság, a szakosztály. Megítélése szerint a tömegszervezeteknek a közgondolkodás formálásában a jelenleginél többet kell magukra vállalni. Sokat segíthetnének a marxista ideológia terjesztésében, a nacionalizmus maradványainak' felszámolásában, a társadalmi ünnepek elterjesztésében, a fellazítási politika visszaszorításában. Végül hangsúlyozta: a járási pártértekezlet határozatának megfelelően a járási pártbizottság, az új követelményekhez igazodva a főhangsúlyt a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére fordítja. Antal Gyula, A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR IGAZGATÓJA szór feleslegesen győzködjük egymást, ahelyett, hogy erőnket a végrehajtásra összpontosítanánk. Ezért a továbbiakban nagyobb igényekkel kell fellépni a határozatok végre"- hajtásánál, ha jól akarjuk hasznosítani az adott lehetőségeket. Többet kell követelni az élet minden területén a kommunistáktól, a kommunista vezetőktől. A tömegszervezetekben dolgozó kommunistákról elmondotta: munkájuk sokat fejlődött, önállóbban dolgoznak, javult tevékenységük tartalma. Ami gond: nem minden esetben dolgoznak következetesen a párt rájuk vonatkozó határozatának végrehajtásáért, sajátos módszereikkel. Az állami élet demokratizmusát érintve ezreket mondotta: a határozatok végrehajtása lassú, sok a bizottHozzászólása elején említette, mennyire jó érzés a jól elvégzett munkáról beszélni, nyugtázni az eredményeket. Hangsúlyozta, nem mindegy, hogyan tájékoztatjuk a dolgozókat. Utalt arra, hogy az Acélárugyárban kétezren járnak be a környező községekből, s ezekkel a dolgozókkal különösen sokat kell törődni. Ezután az 1962-es megyei pártértekezlet határozatainak tükrében értékelte a gyár kollektívájának a munkáját. Mint tudjuk — mondta — a négy évvel ezelőtti határozat a gazdaságosság, a termelékenység fokozását, az önköltség csökkentését, a minőség javítását tűzte ki célul. Ezek a feladatok ma még aktuálisabbak, mint négy évvel ezelőtt. A tennivalók megoldásának előkészítésében oroszlánrészt vállalt a pártbizottság, a kommunisták bátorítottak, agitáltak, szerveztek. A gyár termelése a második ötéves terv ideje alatt 46,3 százalékkal emelkedett, az export pedig ötszörösére nőtt S ami nagy eredmény, az idén még egyetlen reklamáció sem érkezett a megrendelőktől. A termelékenység 37,5 százalékkal emelkedett, s ennek 80,5 százaléka a műszaki szervező munka következménye. Jobb munkaszervezéssel mintegy 13 százalékkal sikerült növelni a gépek kapacitásának kihasználását. Csökkentették a munkástól független veszteségidőket. Öt év alatt 6,3 százalékkal csökkentették az önköltséget. Tovább folytatják a > minőségű gyártmányokért folyó szervező munkát. Az eredményekben nagy szerepe volt annak, hogy háromszorosra növekedett a technikusok, kétszeresre a mérnökök száma, és jelentősen gyarapodott a szakmunkások aránya is. Sokat számítanak a gyárban a szocialista brigádok és különösen a kommunisták személyes példamutatása. A továbbiakban a harmadik ötéves terv feladatairól beszélt. Hangsúlyozta: sokkal szorosabb munkakapcsolatra . lesz szükség a gyári párt- bizottság, a gazdasági vezetők, a fizikai és szellemi dolgozók között. Ez az egyik záloga a jobb eredményeknek. Legfontosabb feladat, hogy végre kialakuljon a gyár profilja, fejlesszék a huzalművet és a süllyesztékes kovácsológyárat Mintegy 15—16 százalékkal növelik a termelés volumenét, és 30 százalékkal az árutermelést, 18 százalékkal a termelékenységet. A feladatok megvalósítása érdekében új szemléletre lesz szükség, amelyet a gazdaság-irányítás reformjának helyes elsajátítása és a dolgozókkal való megértetése eredményezhet. (Folytatás a 2. oldalon) A MEGYEI PÁRT ÉRTEKEZLET KÜLDÖTTEI TANÁCSKOZÁS KÖZBEN
