Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-10 / 266. szám
6 nögrad 1^66 november 10 csütörtök Megkezdte munkáját a megyei pártértekeziet (Folytatás as 5. oldalról) Jelentősen növekedett a felnőtt lakosság iskolázottsága is. Az általános iskola nyolcadik osztályát 3400 felnőtt végezte el eredményesen, 850 pedig érettségi bizonyítványt szerzett. Bár a számok kedvező képet mutatnak, továbbra is feladatunk a tsz-parasztság és a munkásság egyes rétegeinél az iskolázottság gyorsabb növelése. A középfokú oktatásban főként a technikumok iránt volt nagy az érdeklődés. Felnőtt oktatási rendszerünk továbbfejlesztésében a technikus „túltermelés” elkerülése végett nagyobb terv- szerűséget biztosítsunk. Pedagógusaink többsége igyekszik’ politikai, ideológiai, szakmai ismereteit bővíteni. A Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemet eddig 171, a marxista középiskolát 112 nevelő végezte el. Jelentős azoknak a száma, akik főiskolákon, egyetemeken tovább tanulnak. Ennek hatása a nevelő munkában is jelentkezik. A párt befolyásának növekedését bizonyítja, hogy évről évre emelkedik a párttag pedagógusok száma, többségük munkafegyelmével, önképzési igényével és a társadalmi életben végzett munkájával kedvező hatást gyakorol a pártonkívüliekre. Az erkölcsi elismerés mellett nevelőink munkájának anyagi megbecsülése is kifeje- ttésre jutott az év elején végrehajtott fizetésrendezésben és ez kedvezően befolyásolta munkakedvüket. Tartalmas népművelési munka Az elmúlt évek eredményei és a párt helyes politikája ösztönzően hatott a népművelésre is. Ezt csak fokozza irányításának tervszerű megvalósítása, a tárgyi adottságok céltudatos fejlesztése, a módszerek és az eszközök korszerűsítése. Egyre többen felismerik, hogy a szocialista társadalom felépítésének elengedhetetlen feltétele a sokoldalú műveltség megszerzése. Ennek legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy Jelentősen bővült a művelődési lehetőségeket igénybe vevők köre. Az elmúlt négy évben a könyvtárak rendszeres olvasóinak száma 44 ezerről 55 ezerre emelkedett. Az ismeret- terjesztő előadások hallgatói megkétszereződtek, a kiállítások látogatói megnégyszereződtek négy év alatt. A megyében több, mint 15 ezer televíziós készüléken 60—70 ezer ember tekinti meg az előadásokat. A könyvvásárlás 1962-től közel másfélszeresére nőtt és fokozódott az érdeklődés a folyóiratok, a szaklapok, az újságok iránt. Társadalmi életünk mélyebb megismeréseben a szocialista tudat, erkölcs, életforma általánossá tételében számottevő szerepet játszanak a művészetek is. Megyénk alkotó művészei jelentős részt vállalnak műveikkel a lakosság esztétikai nevelésében, ízlésének formálásában. Az évenként megrendezésre kerülő Eszak-magyarországi Területi Kiállítás, a Palócföld rendszeres megjelenése, színvonalasabb számai, a Nóg- rád kulturális mellékletének létrehozása, a zeneoktatás szélesítése, a fejlődő irodalmi színpadok a művészeti nevelésben megtett utat jelzik. Kötelességünknek tartottuk gazdag irodalmi és munkásművészeti hagyományaink ápolását, melyet a Madách-centená- rium méltó megrendezése és a Vasas Színjátszó Fesztivál is bizonyít A párt és a tanácsi szervek céltudatos irányításával, az erők összefogásával elértük, hogy Salgótarján egyre inkább megyénk kulturális központjává válik. Megyeszékhelyünk az utóbbi két évben több, jelentős országos kulturális rendezvény színhelye volt, mely jó hatást gyakorolt a lakosságra. Az életviszonyok nagymértékű javulását nem követte arányosan a kultúra terjedése. Az új ház, bútor, gépkocsi mellett sok családnál kevés a könyv, fennmaradt és helyenként még terjed a giccses ízlés, az igazi kultúra lebecsülése, esetenként megvetése. Sajnos, a közvélemény ítélete sem fejlődött olyan mértékben, hogy megfelelően elmarasztalná a kulturálatlanságukkal „dicsekvőket”. Feladatként jelentkezik gazdag munkásmozgalmi hagyományaink fokozottabb megbecsülése, méltó ápolása, mely elengedhetetlenül szükségessé teszi Salgótarjánban egy új munkásmozgalmi múzeum és megyei levéltár építését. Megfelelően pártfogolni kell a hagyományos munkás-kulturális tevékenységet. A népművelés irányításának jelenlegi bonyolult rendszere, széttagoltsága jelentősen gátolja annpk hatékonyságát, az anyagi eszközök ésszerűbb felhasználását. Központi szerveink vizsgálják meg az egységes irányítási mechanizmus megvalósításának lehetőségét. A közoktatás és a közművelődés hatékonyabb irányítása érdekében fordítsunk nagyobb figyelmet az oktatási és népművelési tanács tevékenységére. Széles kirí társadalombiztosítás A megye egészségügyi ellátása, különösen a Nógrádra vonatkozó kormányhatározat alapján tett pártbizottsági és tanácsi intézkedések következtében tovább javult. A kórházi ágyak száma 115-tel bővült. A jelenlegi nagyfokú zsúfoltság megszüntetését, a férő- v helyek lényeges bővítését az új kórház beindulása oldja meg. Az egészségügyi intézmények korszerű felszerelése is hozzájárult az ellátás javításához. A személyi feltételek tovább javultak. Míg 1962-ben 278, jelenleg 311 orvos dolgozik a megyében. A középka- derek száma megkétszereződött. A szakorvosi ellátás javulásával színvonalasabbá vált a gyógyító munka. Az orvosok egy részének etikai magatartása kifogásolható, azonban az egyedi esetek alapján történő általánosítás károsan hat a felelősségteljesen dolgozok munkájára. Megyénk lakosságának 97 százaléka részesül társadalombiztosításban az 1960. évi 72 százalékkal szemben. Ez a jáiróbeteg-ellátás- nál, a rendelőintézeti kezelésnél súlyos problémát jelent Az új rendelőintézetek megépítésével várható csak a jelenlegi zsúfoltság csökkenése. A körzeti orvosi hálózat bővítésével négy év alatt meghaladtuk az országos átlagot, és nálunk 200 lakossal kevesebb jut egy körzeti orvosra. A tsz-tagok széles körű társadalombiztosításával jelentősen megnőtt az orvosi ellátásra jogosultak száma. Falvainkban is megkezdtük a szakrendelési hálózat kiépítését, így számukra is könnyebben elérhető lesz a szakorvos. Sokat változott a megye lakosságának közegészségügyi szemlélete. Kevesebb a fertőző megbetegedés, javult az üzem- és munkaegészségügy, melyben nagy szerepe Van a Vöröskereszt és a KÖJÁL felvilágosító munkájának. Párt. állami és társadalmi szerveink rendszeresen foglalkozzanak az egészségügyi ellátással, a családvédelemmel, a táppénzes állomány csökkentésével, a közegészségügyi szemlélet terjesztésével, az egészségügyi felvilágosítás hatékonyságának növelésével. IV. A párt vezető szerepének érvényesülése, pártéletünk kérdései Az MSZMP VIII. kongresszusa nyomatékosan hangsúlyozta: a szocializmus teljes felépítésének időszakában tovább kell növekednie a párt vezető szerepének, ez a társadalmi fejlődés szükségszerűsége. Társadalmunk gazdasági és kulturális sikereinek az a forrása, hogy a párt — a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit, vágyait felismerve, és hűen tükrözve — helyesen határozta meg politikai irányvonalát Erősödött a párt vezető szerepe A legutóbbi pártértekezlet óta tovább erősödött a párttagság eszmei, politikai és cselekvési egysége, hatékonyan érvényesült a párt vezető szerepe. A kongresszus, valamint a Központi Bizottság által kidolgozott és jóváhagyott politikai irányvonalat a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság helyesen, következetesen érvényesítette gyakorlati tevékenységében és annak szellemében szabta meg a feladatokat. Ezeket az alsó pártszervek és alapszervezetek eredményesen végrehajtották. Párttagságunk a politikai irányvonalat helyesnek, reálisnak tartja és az élet által igazoltnak tekinti. Egyetértését nyilvánítja a szocializmus teljes felépítésével, a munkáshatalom erősítésével, a béke védelmével, a proletárnemzetköziséggel, a Szovjetunió iránti elvtársi, testvéri viszonynyal. A párttagság döntő többsége helyesen értelmezi a párt vezető szerepét, a szövetségi politikai lényegét, az osztályharc megváltozott eszközeit A párt vezető szerepe erősítésének fontos követelménye volt és marad továbbra is a kétfrontos harc, a helyes politikai vonalvezetést torzító jobb- és baloldali szemléletek gyakorlatok most is jelentkeznek. Leküzdésük további előrehaladásunk elengedhetetlen feltétele, és következetes harcot igényel. A szervezett pártoktatás különböző formáin évenként párttagságunk mintegy 60 százalék? tanul. Több, mint ezer propagandista fáradozik a kommunisták és az érdeklődő párton kívüliek továbbképzésén. A Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetem megyénk káderképző központjává vált, ahol az oktató-nevelő munka színvonala egyenletesen fejlődik. A szabad pártnapokon rendszeresen 20—25 ezer, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak által szervezett politikai tanfolyamokon pedig mintegy 48—50 ezer dolgozónak adunk választ időszerű, elméleti, politikai kérdésekre. Propagandánknak és agitácdónknak hatékonyabb szerepet kell vállalnia a szocialista tudat és erkölcs fejlesztésében. A pártbizottságok nagyobb igényességgel és önállósággal végezzék ezt a munkát. A beszámoló ezután foglalkozott a pártdemokráciával és megállapította: „A párttagság aktivitásának, szemléletének fejlesztésében fontos tényező a pártdemokrácia. A tagság döntő többsége pártszerűen él jogaival. A legutóbbi pártértekezlet óta növekedett azoknak a párttagoknak a száma, akik aktívan részt vesznek a politikai életben, a közügyek intézésében. Egyre többen tesznek helyes javaslatot, kritikai észrevételt a munka megvitatása érdekében. Ezt csak ösztönözte a tájékoztatás gyorsasága, színvonalának javulása. A jövőben tovább kell erősíteni pártéletünkben a szabad véleménynyilvánítás légkörét, mert ez a tagsag aktivitása fejlesztésének, fegyelme erősítésének nagy tartaléka. Az alapszervezetekről szólva a beszámoló kifejtette: a párt politikáját végső soron az alapszervezeteikbe tömörült kommunisták hajtják végre. Ennek hatékonysága és színvonala alapvetően attól függ, hogy milyen az alapszervezetek irányítása, a párttagság ere- je, fegyelme, szervezettsége. Megyénk fejlődésében a kommunisták erejének összefogásával, mozgósításával és nevelésével az alapszervezetek többsége megállta a helyét. A pártbizottságok munkájának középpontjában az alapszervezetek segítése áll. Kádenmunkánk és káderhelyzetünk az utóbbi évékben lényegesen javult — állapította meg többek között a beszámoló. Nőtt a káderek munkájának hatékonysága, az Igényesség és a felelősségérzet. A pánt, az állami, a gazdasági és a tömegszervezeti munkában kádereink túlnyomó többsége alkalmas a megnövekedett feladatok maradéktalan megoldására. Feltétlenül érvényesítsük azt az elvet, hogy elsődleges kádereink kiválasztásában a társadalmi rendszerhez való hűség, a politikai megbízhatóság, melynek párosulnia kell a szakmai hozzáértéssel és a rátermettséggel. Foglalkozott a beszámoló a pánt szervezeti fejlődésével és megállapította, hogy párt- tagsr junk társadalmi összetétele és számszerű fejlődése általában megfelel a legutóbbi páni értekezlet, valamint a VIII. kongresszus által megbatározott politikai követelményeknek. A munkásőrségről megállapította, hogy fegyelme, erkölcsi-politikai egysége általában kifogástalan. Javult a munkásőrség pártirányítása. Munkásőreink a párttagság legaktívabb részét képezik. A továbbiakban a beszámoló a tanácsok szerepével foglalkozott A tanácsok választott testületéi, bizottságai, a több, mint 4500 tanácstag jól képviselik a megye lakosságának érdekeit. Nagy részük van a második ötéves terv' eredményeiben, a szocialista demokratizmus fejlesztésében, tevékenységüket sikeresen állítják a népgazdasági érdekek szolgálatába. Javulás tapasztalható a lakosság mindennapi ügyes-bajos dolgainak intézésében. A tanácsi pártszervezetek hassanak oda, hogy az ott dolgozó kommunisták az eddiginél hatékonyabban szervezzék a határozatok végrehajtásét, és mozgósítsanak a feladatok végrehajtására. Lépjenek fel a közöny, a kényelmesség ellen. A pártonkívüli tanácsi dolgozókat meggyőzéssel, politikai munkával, példamutatással nyerjék meg a párt politikájának. Növeljék hivatás- és felelősségérzetüket, igényességüket saját munkájuk iránt. Az elmúlt négy évben egészségesen fejlődött pártunk tömegkapcsolata. Ehhez jelentősen hozzájárultak a tömegszervezetek és mozgalmak. A megyei pártbizottság — szerepüknek megfelelően — rendszeresen foglalkozott fejlődésükkel, tevékenységükkel. A legnagyobb és legjelentősebb politikai tömegszervezetünk a szakszervezet. Megyénk bérből és fizetésből élő dolgozóinak 95,1 százalékát tömöríti. Szakszervezeteink a széles körű feladatoknak alapjában megfeleltek. szervezték, nevelték a dolgozókat, eredményesen elősegítették a termelési feladatok megoldását. Biztosították a dolgozók reális igényeinek képviseletét, jogaik védelmét. A gazdasági irányítási rendszer reformja, a fejlődésből fakadó helyzet új, magasabb követelményeket támaszt a szakszervezettel szemben. Ezért minden szinten növelni keil munkájuk hatékonyságát. Fokozzuk az önállóságot, a felkészültséget, a felelősséget a határozatok végrehajtásában. Erősítsék tovább tevékenységük politikai oldalát, ismerjék meg jobban a dolgozók politikai hangulatát és elemezzék azt. A munkáshatalom érdekeinek szem előtt tartósával fogalmazzák meg a dolgozók véleményét, javaslatait, és terjesszék azokat a párt'es állami szervek olé. Erőteljesebben formálják a dolgozók politikai arculatát, szemléletét. Vállaljanak magukra még többet a termelés, a munkafegyelem, a szervezés, a műszaki fejlesztés feladataiból. Fordítsanak nagyobb gondot az üzemi demokrácia szélesítésére, törekedjenek a dolgozók politikai, kulturális és szakmai műveltségének növelésére. Lépjenek fel határozottan a dolgozók érdekében hozott törvények és rendelkezések betartásáért. Az új gazdasági mechanizmus következtében jelentősen megnő a szakszervezetek, jogköre. A feladatok megoldásának fő területe az alapszervezeti munka legyen. A szakszervezetek megyei szervei, a megnövekedett feladatok ellátására készítsék fel az alapszervezeteket. Biztosítsák az eleven, önálló mozgalmi életet, a káderek gyorsabb fejlődését. Tömegszervezeteink sorában igen fontos helyet foglal el a 17 ezer tagot számláló Kommunista Ifjúsági Szövetség. KlSZ-szer- vezeteink munkája az elmúlt 4 év alatt hatékonyabb lett. Befolyása egyre szélesebbé válik a megye ifjúsága körében. Fiatal, jaink nagy többsége becsületesen él és dolgozik, egyetért pártunk politikájával, tá. mogaitja azt. Fejlődésük alapvetően pozitív. egyre nagyobb számiban kapcsolódnak be a különböző termelési- és brígádmozgai- makba. Eredményeik nem, vagy alig ma- radnak el a felnőttek teljesítményei mögött. Tanuló ifjúságunk dicséretre méltó munkát végzett az építőtálborokban. Csak az elismerés hangján szólhatunk a kongresz- szusi munkaversenyben résztvevő fiatalok teljesítményéről is. A politikai akciók közül különösen kiemelkedő a megye ifjúságának határozott kiállása a béke védelmében, a vietnami agresszió ellen. Fiataljaink jelentős összeggel segítették a vietnami hazafiak hősi harcát. A KISZ-tagok egyre nagyobb részt vállalnak a társadalmi ügyek intézéséből is. A KISZ-bizottságok és alapszervezetek kutassák tovább azokat a formákat és lehetőségeket, amelyek a szocializmus építő, sében aktívabb részvételre serkentenek. As ifjúság nevelését, politikai-erkölcsi arcula. tónak formálását, kitartásának és állhat*., t osságának erősítését társadalmi ügynek kell tekinteni. Ifjúsági szövetségünk ennek érdekében meggyőző erővel, és szenvedélyességgel hirdette pártunk politikáját a fiatalok körében. Erősödött a Hazafias Népfront, a nömoz- galom a Vöröskereszt és a sportszervezet tomegfbefolyása is. Jelentősen hozzájárultak eredményeinkhez, az egész megye fejlődéséhez. A tömegszervezetek és mozgalmak feladata kettős. Egyrészt megvalósítják a párt politikáját, megnyerik a tömegeket a jellegükből adódó sajátos rétegpolitika és munkamódszer kialakításával. Másrészt a tömegek véleményének, jelzéseinek, javaslatainak tolmácsolói a párt számára. A kettős feladat megvalósítása útján aktív részt vállalnak a megye politikai életének alakításából. A tömegszervezetek és mo2®almak megyei vezetése támasszon egyre nagyobb követelményeket alsóbb szervei iránt. Ezt indokolják- a vezetőségválasztó taggyűléseken elhangzott észrevételek is. A megyei párt- bizottság annak alapján ítéli meg a tömegszervezetek és mozgalmak tevékenységét, hogy milyen mértékben alakítják, formálják a megye politikai életét, hogyan vesznek részt annak általános fejlesztésében. Tisztelt Pártértekezlet! A beszámolóban abból indultunk ki, hogy elért eredményeink jó alapul szolgálnak további fejlődésünkhöz. Igyekeztünk kritikusan feltárni hiányosságainkat, hogy az élet követelményeinek megfelelően fokozzuk társadalmi-politikai tevékenységünket. Pártunk IX. kongresszusára legjobb tudásunkkal, lelkiismeretesen készülünk. Meg vagyunk győződve arról, hogy a megye párttagsága, lakosságának döntő többsége magáévá teszi a IX. kongresszus határozatait és azok következetes végrehajtásán fáradhatatlanul munkálkodik. A megyei pártértekezlet a szünet után folytatta munkáját és megkezdődött a vita a megyei pártbizottság írásban Ipadott és szóbeli referátummal kiegészített, valamint a revíziós bizottság beszá molója ’ felett. A vitában elsőnek Szoó Béla elvtárs. a Prlsó- tarjáni Járási Pártbizottság első titkára szólalt fel. A pártértekeziet első napján hozzászóltak még: Antal Gyula a Salgótarjáni Acélárugyár igazgatója, Sümegi J.’-.cz. .országgyűlési képviselő, a szécsényi termelőszövetkezet ein öke, Décsi Zsigmondné, a Budapesti Kötöttárugyár Balassagyarmati Telepének párttitkára, Pete Imre, a palotás! egyesült tsz pártbizottságának titkára, Csontos József, a Bányagépgyár főmérnöke, Bandür Károly, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Nagy Imre, a mátranováki bányaüzem pártbizottságának titkára, Altes János, a megyei párt bizottság tenia, a tegye’m* bizottság elnöke, és Bocsó Sándorné, a karancskeszi termelőszövetkezet pár’szervezeténél* vezetőségi te«ja. ▲ megyei pártértekezlet ma folytatja munkája*.
