Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-10 / 266. szám
1966 ■nwem'ber TO. csütörtöle IföGRÄO 3 Megkezdte munkáját a megyei pártértekezlet (Folytatás a 2. oldalról} lásának fejlődéséhez. Az életviszonyok változását jól mutatják a gyorsan szaporodó, új fi 'si házak, a lakáskultúra fejlődése, a tv, a ráuió a könyvek számának növekedése. Életviszonyaik egyre jobban megközelítik a munkásosztályét. A párt jól ismeri a parasztság anyagi és szociális helyzetét, a megoldásra váró feladatokat gazdasági helyzetünk erősödésével rendezi. Falusi pártszervezeteink feladata állandóan napirenden tartani a politikai képzést, a szocialista erkölcsi normák általánossá tételét, a műveltség növelését. Javítani kell a feltételeket, hogy 'népgazdaságunk e fontos ágában a fiatalok is szívesen dolgozzanak és gyorsabban kialakuljon az új, a kulturált falu. Partszervezeteink — különösen a megyei pártbizottság 1964. évi határozata után —, többet és hozzáértőbben foglalkoznak az értelmiséggel, melyek száma elsősorban a mezőgazdaságban, az iparban a közoktatásban és az egészségügyben tovább növekedett. Többségük magáévá tette a munkásosztály politikáját és kész munkájával a népet szolgálni. A munkában, a közéleti tevékenységben feladatként jelentkezik, hogy nagyobb követelményeket kell az értelmiség elé állítani, meg kell gyorsítani a szocialista értelmiséggé válás folyamatát, a marxizmus—Leni nizmus elsajátítását, a dialektikus materialista világnézet kialakítását. Tovább kell javítanunk élet- és munkafeltételeit. A magánkisiparosok, a kiskereskedők, a még egyénileg dolgozó parasztok számában az elmúlt pártértekezlet óta nincs lényeges változás. Többségűit egyetért rendszerünkkel és tevékenységükkel a lakosság ellátásában jogos igényt elégítenek ki. Fel kell lépnünk az egyes esetekben jelentkező spekulációval szemben. A VIII. kongresszus hangsúlyozta a szocia- Esta nemzeti egység megteremtésének, fejlesztésének feladatát. A párt csak széles népi összefogással viheti győzelemre a szocializmust. A szocialista nemzeti egység tartalma a szocializmus teljes felépítése. Vezető ereje a munkásosztály és annak forradalmi pártja. Megteremtése a munkásosztály politikájának vívmánya. A népi összefogás nem nélkülözi az osztályharcot, mely megtalálható a gazdasági-szervező és kulturális-nevelő munkában. A szocialista nemzeti egység kialakulását jól szolgálja az a helyes gyakorlat, mely az emberek megítélésében a társadalom javára végzett munkát fogadja el. Bevált az a gyakorlat is, hogy párttisztségen kívül minden funkciót betölthet párton- kívüli is. Az élet cáfolta meg a fenntartásokat, melyek szerint ezzel csökken a párt vezető szerepe, a kommunisták megbecsülése. Figyelmeztető a másik véglet, amikor teljesen figyelmen kívül hagyják a hűséget a szocialista rendszerhez és egyoldalúan, csak a szakmai felkészültséget veszik alapul. A gyakorlat bebizonyította, hogy helyes volt az egyetemi felvételeknél a származás szerinti kategorizálás eltörlése. Nem csökkent a dolgozók gyermekeinek száma és aránya, bár jogos az az igény, hogy a felvételi rendszert tovább kell fejleszteni. A szocialista nemzeti egység megvalósulásának eredményeként társadalmunk egységesebb lett. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy még erősen élnek a régi gondolkodás, életfelfogás erkölcsi maradványai és jelentős a kapitalista környezet hatása. Az imperializmus egyik fő területe az emberek gondolkodásának megzavarása, a szocializmus eredményeinek lebecsülése, a szocialista országok szembeállítása, a Nyugat dicsőítése. Társadalmi életünk fejlődésének fontos tényezője a szocialista demokrácia szélesedése. A megyei pártbizottság kulcskérdésként kezelte a demokratizmus fejlesztését. A mozgalmi, állami és gazdasági életben számos olyan intézkedés történt, mely ^elősegítette ezt Sokat fejlődött a megye lakosságának politikai iskolázottsága, általános műveltsége, mely növelte az aktív részvételt a közügyek intézésében. Tovább erősödött a párt és a tömegek kapcsolata, a kölcsönös bizalom, az alkotó, szabad légkör. Alapvető annak a légkörnek az erősítése, melyben a dolgozók kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek minden fontos kérdés eldöntésében. Érezzék, hogy számítanak véleményükre és feladatuk nemcsak a döntések végrehajtása, hanem a célok kitűzése, a tervek kialakítása is. Ezért állami és gazdasági életünkben a fontos feladatok előtt rendszeresen tanácskozzunk a dolgozókkal. Nagyobb gondot fordítsunk a termelési tanácskozások előkészítésére, a javaslatok megvizsgálására. Az üzemi demokrácia szélesítése, a szakszervezeti és gazdasági vezetés egyik legfőbb feladata legyen. Erőteljesein lépjünk fel a demokráciáit helyenként csorbító formalitás, bürokrácia és hivatalnoki szellem ellen. A lakosság észrevételeire, bírálataira megfelelő, gyors‘intézkedések szülessenek. Minden vezető erkölcsi kötelessége legyen, hogy — túl a törvényes előírásokon — érdemben és megnyugtatóan intézze a lakosság ügyeit Több tízezerre tehető üzemeinkben, szövetkezeteinknél és a hivatalokban dolgozók okos, közérdekű javaslatainak száma. Csak 1965-ben tanácsainkhoz 11 ezer észrevétel, javaslat érkezett. A köz érdekében kifejtett politikai tevékenység egyre inkább az emberi magatartás fokmérője lesz. Erősítenünk kell azt az egészséges gondolkodást, amely elítéli a visszahúzódást a közügyektől és a közömbösséget Pártszervezeteink következetesen lépjenek fel a helyenként még tapasztalható túlszer- vezettséggel, párhuzamossággal, felduzzasztott adminisztrálással szemben. Pártbizottságainknál és pártszervezeteinknél a legutóbbi választások már a demokratizmus kiszélesedésének jegyében folytak. Ennek helyességét és bátorságát a taggyűlések igazolták. A tapasztalatokat felhasználva, jó előkészítés mellett, állami, gazdasági és mozgalmi életünkben is követésre, alkalmazásra találhat pártunk kezdeményezése. Megyénkben a törvényesség, az állami rend szilárd. A tanácsi, a belügyi, az igazságügyi és más állami szervek érvényt szereznek "a törvények betartásának. A dolgozók többsége állásfoglalásával és tevékenységével védi erősíti társadalmi rendünket. Nagy szolgálatot tesznek a társadalmi bíróságok, melyek fegyelmező, nevelő ereje sokszor hatásosabb, mint bármely adminisztratív intézkedés. Ezért tevékenységüket szélesítsék és használjuk fel az egészséges üzemi közvélemény kialakí fásához. Segítséget nyújt a közbiztonság védelmére hivatott állami szervek munkájában a több ezer dolgozót magába foglaló önkéntes testületek^ tevékenysége: a mintegy 800 önkéntes rendőr, a 300 bírósági népi ülnök, több száz munkásőr, önkéntes tűzoltó és más önkéntes, társadalmi szervben tevékenykedő. Pihenő idejük egy részét áldozzák fel társadalmi rendszerünk védelme érdekében. Elismerés és köszönet áldozatkészségükért, helytállásukért Szólni ken arról is, hogy az utóbbi időben az imperialista fellazító tevékenység hatására bizonyos növekedést mutat megyénkben az államellenes bűncselekmények száma. A dolgozók nagy többsége azonban felháborodással utasítja vissza az imperialista propagandaszervezet próbálkozásait néhány ellenforradalmár és züllött a közerkölccsel szemben álló elem hallgatott az uszításra és törvényeinket megsértve rendszerellenes kirohanásokat, izgató kijelentéseket tett Ismeretes a volt földbirtokos, Pillér Jenő és más ellenséges elemek magatartása, akik odáig merészkedtek, hogy megpróbálták visszakövetelni az államosított ingatlanokat A közvélemény igényi! a szociaEsta törvényességet mely rendszerünk lényegéből fakad, és nem tehetünk engedményeket a jobb és álbaloldali követelődzőknek történelmi tapasztalatokkal is megerősített helyes meggyőződésünkből. A megye osztályszerkezetében végbement változások pozitívnak ítélhetők. A párt szövetségi politikáját dolgozóink többsége magáévá tette, tovább fejlődött a szocialista demokratizmus, a törvényesség és a közrend. A munkásosztály politikai hatalma szilárd, ezt megyénk lakossága jogos büszkeséggel veszi tudomásul és áldozatos munkával kész támogatni a párt politikáját. II. Gazdasági életünk fejlődése, az életszínvonal alakulása A pártbizottság munkájában jelentős helyet foglal el a gazdasági élet elemzése és irányítása. A megyei pártbizottság, a járási, a városi és az üzemi pántbizottségdk a giazda- sági élet elemzése alapján a legdöntőbb feladatokra irányították a dolgozók figyelmét. Felüti, korszerűsödő ipari üzemek öt év alatt az ipari termelés 36 százalékkal nőtt. Ez alacsonyabb az országos átlagnál, mivel — az igényeknek megfelelően — csökkent a széntermelés. A szénbányászé nélkül számított ipari termelés 74 százalék kai magasabb, mint 1960-ban. A Központi B: zottság titkársága a megye gazdasági és kulU rális helyzetéről és fejlesztéséről hozott hí tározatábao figyelmünket a szénbányász visszafejlesztéséből származó problémák c gondok megoldására hívta fel. A széniéi melés a megye munkásainak közel felét foglalkoztatja és gazdasági, politikai arculatát alapvetően meghatározza. Olyan élet- színvonalat biztosít, melyről néhány évtizeddel ezelőtt még álmodni sem mertek. A közvetett juttatások is nagyobbak, mint más iparágban. Érthető, hogy a bányászat visszafejlesztése' érzékenyen érinti a megyét A második ötéves tervben a bányászatban foglalkoztatottak száma 1600 fővel csökkent: az 1960. évi 14 860-ról 13 260-ra. Ezzel párhuzamosan a termelés az 1963-as 3,8 millió tonnával szemben az idén már csak 3,17 mil- Eó tonna. A széntermelés gazdaságossága jelenti versenyképességünk alapját és meghatározza a szénbányászat jövőjét. A gazdaságosság megköveteli az ésszerű létszámgazdálkodást, az anyagtakarékosságot, a termelési koncentrációt. Ennek elhúzódása a tervezettnél gyorsabb ütemű visszafejlődéshez vezet. Pártszervezeteink nem mindenütt tudták Aegértetni ezt, és a felettes szervek részéről sem volt egyértelmű, világos állásfoglalás. Nem szabad szem elől tévesztenünk a közgazdasági megfontolások mellett az emberekről való gondoskodást. A bányászatban felszabaduló munkaerők elhelyezését új ipartelepítéssel lehet megoldani és az ezzel kapcsolatos feladatokat a megyei végrehajtó bizottság már megtárgyalta. A régi üzemekben a rekonstrukciós folyamat a jellemző és tisztázták a főbb fejlesztési irányokat a vasiparban és az üvegiparban. Folytatták a hideghengermű fejlesztését, megkezdték a gáztűzhelyek gyártását, bővült a Romhányi Cserépkályhagyár és a Síküveggyár termelési profilja, korszerűsítik az Öblösüveggyárat. A célok meghatározása mellett elhúzódik a tervezés, a kivitelezés és már közel egyéves késéssel kell számolni. A helyiipar jelentős mértékben fejlődött és megkezdődött a könnyűipari bázis kialakítása. A tanácsi iparban az extenzív fejlesztés volt a jellemző és mintegy 1200 új munkahelyet létesítettek. Erősödtek ktsz-eink, javult a lakosság szolgáltató ellátása, de a fejlesztés üteme elmaradt az igények mögött. A helyiipari váUalatok és a szövetkezetek gazdálkodási színvonala még nem kielégítő. Exporttermelésünk megháromszorozódott és a hagyományosan exportáló váUalatok mellett megkezdődött az exportra termelés a tanácsi iparban és a ktsz-eknél is. Dolgozóink nagy jelentőségű mozgalmat kezdeményeztek és több vállalat a IX. kongresszusra teljesíteni akarja külföldi megrendeléseit. Javult az ipar területi elhelyezkedése, Balassagyarmaton megteremtettük az iparosodás alapját Elkezdődött a járási székhelyek, — Szécsény, Pásztó — iparfejlesztése. Tovább kell folytatnunk az ésszerű telepítést a helyi adottságok felhasználásával, a gazdaságtalan kooperációk megszüntetésével. Nagyarányú technikai fejlesztés van folyamatban, a termelés gazdaságossága és hatékonysága került előtérbe. A második ötéves tervben megyénk iparában az egy főre” eső termelési érték 27 százalékkal emelkedett, a többlettermelés' 75 százalékban a termelékenységből származott. Ez jobb az országos átlagnál. A jövőben a termelékenység növekedésének alapját a műszaki fejlesztés képezze. Erre a tervidőszakban mintegy 72 millió forintot fordítottunk. Emelkedett a főbb termelési folyamatok gépesítése, nagyobb figyelemmel végeztük a gyártmány- fejlesztést és több mint 400 új gyártmány termelését kezdtük eL Nem sikerült kellőképpen növelni a kószre-gyártást, bár erre a megyei pártbizottság határozatot hozott.. Az elmúlt időben aránytalanul megnőtt az alkalmazotti létszám, melyet befolyásolt az irodai munkák gépesítésének elmaradása, a megnövekedett adatszolgáltatás. Nem javult kellőképpen a munkafegyelem, különösen a nem teljesítménybérben dolgozóknál. Üzemeink létszámgazdálkodásában gondot jelent, hogy a táppénzes állomány évek óta magasabb az országos átlagnál. Nőtt a balesetek száma. Oka, hogy üzemeinkben az egészségügyi, szociális és munkavédelmi feltételek biztosítására nem fordítanak kellő gondot, gyakori a felelőtlenség, a hanyagság, a gazdasági és az egészségügyi vezetők liberalizmusa. Nagyobb gondot kell fordítani az üzemi munkavédelmi beruházások megvalósítására, a technológiai fegyelem következetes betartására, a hatékonyabb ellenőrzésre. Üzemeink az ösztönző bérformák kialakítására törekedtek, de nem sikerült kellő előrehaladást elérni a munkások anyagi érdekeltségének fejlesztésében. A végzett munka szerinti anyagi ösztönzés fokozottabb alkalmazása jelenti bérpolitikánk alapját A gazdasági vezetés színvonala jelentős mértékben javult. A tervidőszakban üzemeink felső vezetésében végrehajtott személy- cserék nagyrészt átgondoltak és helyesek voltak. A vezetők felkészültsége jó, többségük alkalmas a hartnadik ötéves terv feladatainak megvalósítására. Vállalataink műszaki létszáma 24,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a mérnökök száma 40, a technikusoké 104 százalékkal nőtt. A középkáderek nagy része, a munka- padok mellől kiemelt vezetők döntő többsége megszerezte az előírt szakmai képesítést. Élettapasztalatukkal és elméleti tudásukkal a nagyobb feladatok elvégzésére is alkalmassá váltak. Szakember-ellátottságunk a második ötéves terv elején nem volt megfelelő. Ennek megváltoztatására kedvező eredményeket hozott a Salgótarjáni Városi Pártbizottság kezdeményezése, az „ezer szakembert a városba” mozgaloná. A gazdasági vezetők nevelése és munkájuknak ellenőrzése egybevág azzal az általános törekvésünkkel, hogy következetesebben valósítsuk meg a határozatokat. Az egyszemélyi felelősség növelése legyen az alapvető cél. Ez megkívánja a párhuzamosságok és átfedések felszámolását. A gazdaság! vezető felelősséggel tartozik a gazdasági fejlődésért, a dolgozók anyagi és szociális hely(Folytatás a 4. oldalon) A második ötéves terv időszakában megsokszorozta tér inelését a Balassagyarmati Fémipari Vállalat. A gyár egyik fontos terméke a kábeldob, melyből egyre több jut külföldre is. A kereslet irántuk nagy, csakúgy, mint a vállalat által kibocsátott traktor és dömperfülkék iránt. Ezért az idén megkezdték egy áj gyártelep létrehozását.
