Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-09 / 265. szám

T Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZ'Mr NQGgÁD Ml GYM B 1 ZÓ TI S ÁG. A Í£s; Á .y fGY.fl TANÁCS jtÁtUA XXII. ÉVF. 265. SZÄM ARA: 59 FILLÉR 1966. NOVEMBER 9. SZERDA A nép szolgálatában Széles körű előkészületek után ma délután megkezdi felelősségteljes munkáját a megye kommunistáinak legfelsőbb fóruma: a megyei pártértekezlet. A küldöttértekezlet a megye több mint 17 ezer kommunistájának nevében tárgyalja meg, hogy milyen tapasztalatokat hozott az utóbbi négy év. Értékeli a pártta­gok, a megye lakosságának életében végbe­ment változásokat. Vizsgálja, miként váltak valóra a Vili. kongresszus és a négy év előt­ti megyei pártértekezlet határozatai. Megha­tározza a kongresszus irányelvei szellemében, a helyi viszonyokat figyelembe véve: a me­gye kommunistái milyen célok eléréséért, miként dolgozzanak az elkövetkezendő években. A pártértekezlet résztvevői munkások, pa­rasztok, mérnökök és pedagógusok, állami-, gazdasági vezetők, pártmunkások, osztály­harcban edzett, sok tapasztalattal rendelkező veteránok és fiatalok ezernyi gondolattal, ezernyi kötelezettséggel — de azonos eszmé­től áthatva, azonos céllal jönnek a pártérte­kezletre. Négy év munkáját értékelni, ennyi dolgos nap tapasztalatait, sikereit, gondját számba - venni nem könnyű feladat. De ha ez a mun­ka nehéz is, jóleső érzés töltheti el a kül­dötteket e négy év munkájának, harcainak résztvevőit, hiszen olyan nagyszerű eredmé­nyek születtek e négy esztendő során, olyan vágyak és elképzelések öltöttek testet, olyan cselekedetek kerülnek a megyei pártbizott­ság beszámolójába, amelyek a szocializmus építésének nagyszerű velejárói, olyanok, ami­lyenre csak a közösségért élni és cselekedni kész emberek képesek. S ezt nem az ese­mény feletti öröm és tiszteletadás mondat­ják velünk, hanem az elmúlt évek szemmel is látható bizonyítékai. A ma kezdődő pártértekezleten a kommu­nisták küldöttei emelt fővel állhatnak a nép elé. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy megyénk történetébe ez a négy év kiemel­kedő fejezetként kerül be. Tudjuk azonban, hogy eredményeink nem maguktól születtek. Ki ne tapasztalta volna e négy év során azt a hallatlan erőfeszítést, amelyet azért tettünk, hogy korszerű, ver­senyképes ipari létesítményekkel gazdagod­jék a megye. Mennyi számvetés, tanácskozás, töprengés és nekirugaszkodás kellett ahhoz, amíg elérkeztünk odáig, hogy bővíthetjük, korszerűsíthetjük régi üzemeinket, vagy eny­híthetjük a foglalkoztatottsági problémákat, hogy megoldjuk Salgótarján város átépítését. Az eredmények bizonyítják, hogy ez a fáradságos munka nem volt hiábavaló. A szénbányászat nélkül számított ipari terme­lés 74 százalékkal magasabb mint 1960-ban. Exporttermelésünk több mint háromszoro­sára növekedett és ma már az öt világrész, mintegy 85 országába exportálunk. Ipari üze­meinkben nagyarányú technikai fejlesztési folyamat kezdődött A második ötéves terv időszaka alatt megyénk iparában az egy főre eső termelési érték 27 százalékkal emelkedett, a többlettermelés 75 százalékban a terme­lékenységből származott Vállalataink több mint 400 új gyártmány termelését kezdték meg. Az elmúlt évek fáradságos munkája be­érett a termelőszövetkezetekben is. Megyénk mezőgazdasága olyan eredményeket produ­kált, amelyek korábban szinte elérhetetlen­nek tűntek. A közös gazdaságok megerősödé­sével egyidőben növekedett a termelés, főleg az árutermelés, és megkezdődött a szakosítás. Először fordult elő megyénk történetében, hogy búzából — az elmúlt évben — 12,7 má­zsás átlagtermést takarítottunk be. Állatte­nyésztésünk is kedvező irányba fejlődött és gazdaságosabbá vált A szarvasmarha-hizlalás több, mint négyszeresére, a tojástermelés ti­zenötszörösére emelkedett. Ezek az eredmé­nyek a nagyüzemi gazdálkodás győzelmét je­lentik. A párt helyes politikájának alapján végzett eredményes munka az élet valamennyi terü­letére kihatott. A megyei pártértekezletet meg­előző taggyűléseken és pártértekezleteken so­kat hallottunk a községek, városok, járások, egyszóval: egész megyénk nagyarányú fejlő­déséről. Megyénk minden községében és a városokban jól láthatók a fejlődő szocialista élet vonásai. Üj város- és falurészek alakul­tak ki. Középületek, intézmények egyre bő­vülő sora áll a dolgozók rendelkezésére. Be­fejeződött a falvak villamosítása. Űj kultúr- házak, iskolák és más szociális létesítmé­nyek teszik színesebbé, gazdagabbá megyénk dolgozóinak életét. Rendkívül nagy erőfeszítést követelt Salgó­tarján város fejlesztése, a város átépítésének megkezdése. De ez a munka is eredményes volt Olyan létesítményekkel gazdagodott vá­rosunk, mint a József Attila Művelődési Ház, az új megyei könyvtár, az új gimnázium, a Karancs Szálló, a kenyérgyár, a rövidesen átadásra kerülő megyei kórházi. Űj, modem, kényelmes távfűtéses lakások egész sora épült fel az elmúlt években. Gyümölcsöző volt ez a négy esztendő. Hosz- szú lenne felsorolni — még kivonatosan is — amit az elmúlt években az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben, a köz­oktatásban, a közegészségügy fejlesztésében az életszínvonal emelésében elértünk. Amikor életünk változásairól szólunk nem lehet szónélkül hagyni azt a kedvező válto­zást sem, amelyet dolgozó népünk öntuda­tának, műveltségének, tájékozottságának, ön­bizalmának, felelősségérzetének fejlődésében elértünk. A ma kezdődő pártértekezleten a szocializmus eszméinek további térhódításá­ról számolhatnak be a küldöttek. Arról, hogy mind nagyobb az egyetértés a párt politiká­jával, hogy soha nem tapasztalt tisztelet és megbecsülés övezi ma pártunkat, hogy nö­vekszik a Lakosság aktivitása, amelynek ékes bizonyítékai: a szocialista brigádmozga­lom térhódítása, a mind nagyobb sikereket hozó kongresszusi munkaverseny a társadalmi és kulturális akciók iránti érdeklődés, a fele­lősség közös ügyeink iránt A megyei pártbizottság beszámolója össze­gezni fogja a szocialista építőmunka leglé­nyegesebb tapasztalatait, utal arra, is, hogy mindazt, aminek négy év távlatából örülni tudunk, pártunk vezetésével, pártbizottsága­ink, pártszervezeteink sokrétű és céltudatos irányító, szervező munkájával, a kommu­nisták példamutató magatartásával, végered­ményben pedig megyénk egész dolgozó társa­dalmának mindennapi szorgalmas munkájá­val — pártunk helyes politikájának megvá- lósításával érhettük eL Sikerekben gazdag négy esztendő munkája kerül elemzésre a megyei pártértekezleten. Az eredmények elismerésén túl azonban a megtett út gondjai, hibái, buktatói is mér­legre kerülnek. Mérlegre, mert a kommu­nistákat, a pártvezetést az önkritikus szem­léletmód jellemzi. Tudjuk, hogy a hibákkal, tévedésekkel szakítani csak bátor kritikával, a hibák ismeretéből fakadó őszinte elhatá­rozással és tettrekészséggel lehet. Ilyen kri­tikai légkör hatotta át a vezetőségválasztó taggyűléseket, a községi, üzemi, járási, városi pártértekezleteket. Ilyen légkörben vitatták meg négy év tanulságait, a jövő tennivalóit és ilyen értelemben látták el útravalóval a megyei tanácskozáson résztvevő küldötteket. A megyei pártértekezlet küldöttei bizonyára sok tanáccsal és észrevétellel érkeznek a me­gye kommunistáinak legfelsőbb fórumára. Meggyőződésünk, hogy megtisztelő megbíza­tásuknak a pártértekezlet küldöttei minden vonatkozásban kommunista felelősségérzettel tesznek eleget. A tanácskozástól azt várják a megye kommunistái, hogy olyan célokat ha­tározzon meg, amely újabb lendítője lesz a politikai, gazdasági és kulturális Jetnek. Olyan vezetőket válasszon, akik elvhűségük­kel, szorgalmukkal rátermettségükkel bizo­nyították eddig is, hogy alkalmasak a veze­tésre. Olyan küldötteket bízzon meg a párt IX. kongresszusán való részvétellel, akik hűen vissza tudják adni a megye kommunistáinak véleményét, elképzeléseit. Nagy esemény a megyei pártértekezlet a megye kommunistáinak életében, de jelentő­sége, hatása túlgyűrűzik a párt keretein, ki­terjed a megye egész életére. Érthető, hogy nemcsak a kommunisták, hanem a párton- ltívüliek tízezrei is sokat várnak a megyei küldöttértekezlettől. Mi, velük együtt köszönt­jük a megyei pártértekezletet és eredményes munkát kívánunk. Október fénye m eHeft be utak# z of I ki mxu| világ Ünnepi nagygyűlések, koszorúzások november 7-e alkalmábál A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség-sorozat már szombaton kez­detét vette szerte a megyében. Vasárnap délelőtt Salgótar­jánban a megyei József Attila Művelődési Házban a megyei pártértekezlet tiszteletére „A második ötéves terv eredmé­nyei Nógrád megyében” címmel dokumentum kiállítást ren­deztek, amelyet Hankó János, a megyei tanács vb-elnöke nyitott meg. November 7-én, az évforduló napján Salgótarjánban és a megye számos községében zeneszó köszöntötte a város és a falvak lakóit. Ezen a napon rendezték meg a koszorúzás! ünnepségeket is a szovjet emlékműveknél és a harcokban el­esett szovjet katonák sirem lékeinél. A salgótarjáni ün­nepségen a megyei párt- és tanácsi vezetők, a szovjet hadsereg képviselői, a városi párt- és tanács vezetők, a fegyveres erők képviselői, a tömegszervezetek és az üze­mek küldöttei, és a KISZ-fiatalok helyezték el a hála és ke­gyelet koszorúját az emlékmű talapzatára. Díszőrséget álltak az úttörők a Tanácsköztársaság idején és az illegalitásban dolgozók, és mártírhalált halt hősök emléktábláinál. A központi ünnepséget Salgótarjánban, november 6-án este a József Attila Művelődési Házban rendezték meg. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke, megyénk országgyűlési képviselője, Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Géczi János, a megyei pártbizottság titkára, Hankó János, a me­gyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Szalai Gáspár, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára, Szabó Aladár, a városi pártbizottság titkára, Sándor Elemér, a Salgótarjáni Városi Tanács VB-elnöke, a megyei és városi állami- és tö­megszervezetek küldöttei, politikai és társadalmi életünk, az üzemek, hivatalok, intézmények képviselői. Az elnökségben foglalt helyet J. V. Ponamarjov, a Szovjetunió Budapesti Nagykövetségének első titkára, M. A. Sopovalov vezérőrnagy, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alaku­lat hadseregcsoport főnökének első helyettese, M. T. Glotov ezredes, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet kato­nai alakulat hadsereg csoportja politikai osztályvezetőjének első helyettese. Az ünnepséget Szalai Gáspár, a városi pártbizottság el­ső titkára nyitotta meg, majd Brutyó János emelkedett szó­lásra. Brutyó János beszéde — Csaknem ötven évvel ezelőtt született meg az elí­ró munkáshatalom. Megvaló­sult az emberiség legjobbjai­nak álma, megszületett az első olyan társadalmi rend­szer, amely megszüntette az embernek ember által tör­ténő kizsákmányolását — kezdte ünnepi beszédét Bru­tyó elvtárs. Majd így foly­tatta: — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fénye mellett bontakozott ki az új, szocialista világ, váltak füg­getlenné nemzetek, s lépnek a fejlődés nem kapitalista út­jára. Száz- és százmilliók kel­nek harcra szerte a világon, hogy a szabadság, a szocia­lizmus eszméit hazájukban va­lóra váltsák, hogy végérvé­nyesen leszámoljanak az el­nyomás, a szolgaság, a kizsák­mányolás, az imperializmus erőivel. Az ünnepi előadó ezután a nemzetközi helyzettel foglal­kozott, hangsúlyozva a viet­nami nép harcát, amelyet az amerikai imperializmus ellen folytat — Az ünnep alkal­mából a magyar nép is test­véri üdvözletét küldi Viet­vetkező részében az erőviszo­nyok alakulásáról beszelt,, amely ' a béke, és a hala­dás javára változott. Kije­lentette: a béke és szocializ­mus a társadalmi haladás erői ma sokkal nagyobb erőt kép­viselnek, mint' valaha. Ezután azokról a nagyszerű munkasi- kerekről beszélt, melyeket dől. gozó népünk a IX. pártkong­resszus tiszteletére kezdemé­nyezett munkaversenyben ért el. Az ország gazdasági tevé­kenységével kapcsolatban ki­jelentette, hogy az jónak mondható. Jelentősen nőtt az ipari termelés — Nógrád me­gyében 36 százalékkal — de emelkedett a dolgozók átlag- keresete is — megyénkben 6,7 százalékkal. Elmondotta a szónok, hogy Nógrád megyé­ben 13 ezer munkás verse­nyez a büszke szocialista bri­gád cím elnyeréséért, s a versengés közben szakmai tu­dásban, műveltségben is gya- rapodig, új, szocialista em­beri tulaj dorrságokkal gazda­godik a munkás. A harmadik ötéves tervről szólva hangsú­lyozta az előadó, hogy meg­valósításának egyik igen fon. tos eszköze gazdasági vezeté­si rendszerünk reformja, amelynek megvalósítása tár­sadalmi érdek. Ünnepi beszé­dét így fejezte be: — Lelkesítsen valamennyi­ünket az a tudat, hogy októ­ber igazsága világméretekben diadalmaskodik, hogy száza­dunk a szocializmus, a kom­munizmus megvalósításának évszázada, az emberiség, és az igazság forradalmi győzelmé­nek évszázada. A salgótarjáni ünnepségen J. V. Ponamarjov, a nagy- követség első titkára köszön­tötte Salgótarján, Nógrád me­gye dolgozóit, M. A. Sopova­lov vezérőrnagy pedig üdvöz­lő szavai után a hadsereg ka­tonái által készített emlék­tárgyat — földgömböt raké­tával — nyújtott át a vá­rosi pártbizottság első titká­rának. Az ünnepi nagygyűlés után hazánkban katonai és tánc­színvonalas nam hős népének. Igazságos harcukban erősítse őket test- az ideiglenesen véri szolidaritásunk, segítse tartózkodó szovjet őket elvtársi támogatásunk — alakulatok ének­jelentette ki a szónok. együttese adott Brutyó elvtárs beszéde kö- kultúrműsort. November 7-én ünnepélyesen átadták rendeltetésének az új szécsényi járási könyvtá­rat. A kétszintes épület, melynek földszintjén az OTP kapott helyet, három és félmil­lióba került. A könyvtár belső berendezésére százötvenezer forintot költöttek, könyv­állománya rövidesen eléri a tizenháromezer kötetet. Képünk az ünnepélyes megnyitó­ról készült, (Koppány György felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents