Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-05 / 263. szám

4 NÖGRÄD 19S0. november 5. szombat Költözködés előtt Újsághír: „Az Iskola úti általános iskolával kapcso­latban döntöttek a Nógráil megyei Építőipari Válla­lat vezetői: az objektumot nem téliesftik, és minden támogatást megadnak idei átadásához.” — Hogyan fogadja az isko­la nevelőtestülete és diáksága a hírt? — Örömmel. — Ha sikerül időt nyerni az új salgótarjáni iskola építésé­nél, s a felajánlók teljesítik a pártkongresszusra tett vállalá­saikat, milyen gondot jelent­het ez Önöknek? — A költözködés gondját, ha ezt annak lehet nevezni? — Nekünk nem lesz gond. — Terveik? A salgótarjáni Iskola úti ál­talános iskola igazgatója, Buttyán Sándor, és helyette­se, Gordos Jánosné készséggel tájékoztatnak. Látszik: már régóta készülnek az esemény­re. — Mint a lány az első bál­ra? — Pontosan. Persze a mi esetünkben sokkal komolyabb dologról van szó. Hozzátehetjük: az Iskola úti iskola ügye kicsit az egész vá­ros ügye is lett, s így van ez jól. Miért? Igaz, a panasznak már nin­csen helye, (nem is panasz­képpen mondják): — 650 gyerek zsúfolódik je­lenlegi körülményeink között. 21 tanulócsoportunkra mind­össze 11 tanterem jut, az sem korszerű. Az oktató-nevelő munka feltételei így távolról sem biztosítottak. Talán még humorosan is hangozhatnék, ha nem lenne szomorú, gye­rekeink egyszerűen nem fér­nek el nemcsak termekben, de az udvaron sem. A szertárak­ról, a napközis csoportokkal való foglalkozásról, stb. nem is beszélünk. — Ez a múlt — Bárcsak már az lenne! A jövő, az új iskola és vele kapcsolatban most a költözkö­désre való készülődés. Az új, a régi szomszédságá­ban épülő 16 tantermes iskola a legkorszerűbb igényeknek megfelelően készül. Még az idei télen átadják tantermeit. Kötelez ez az ígéret. Ezt re­mélik az Iskola úti iskolában, s otthon a 650 tanuló szülei is. Buttyán Sándor igazgató tá­„Ki mit hisz el?éé jékozta tása szerint a napok­ban szülői értekezletet tartot­tak. Szóba került a költözkö­dés. A téli szünetben szeretné­nek túlesni rajta. Gond, hogy az új bútorokat a város kü­lönböző pontjain raktározzák. Azok átszállítását, ha sikerül, a város középiskolás fiataljai­nak társadalmi segítségével szeretnék megoldani. A kö­zépiskolások már eddig is so­kat segítettek az építkezés so­rán. Az új oktatási intézmény időben történő átadása régi gondját oldja meg az Iskola­úti általános iskolának és az egész városnak. Reméljük, az építők ígérete az ígért határ­idő betartásában realizálódni fog. Az Iskola úti iskola a téli szünetben szeretne átköltözni új otthonába. Érthető és indo­kolható a türelmetlensége. (te) Újjáalakul a KlSZ-zenekar Köszöntő helyett Kevés ember mondja el ma­gáról — gondolom —, hogy nem ismeri Iványi Ödönt Sal­gótarjánban. Aki itt él akár­csak több hónap óta is a he­gyekkel koszorúzott, gyárké­ményekkel tűzdelt, ipari szer­kezetekkel, épülő házak kont­rasztjaival szaggatott észak­magyarországi városkában, fel­tétlenül találkozik vele. Iványi Ödön közéleti sze­mélyiség, fáradhatatlan peda­gógus és rokonszenves festő­művész. (A Nógrád megyei Balassi Bálint Könyvtár igaz­gatója.) Bemutatni nem szükséges. Az embert tettei, munkája jellemzi a legjobban. A szoci­alista művészet alkotásainak hangja, tartalma, mondaniva­lója. Iványi Ödön önálló tárlata holnap délelőtt 11 órakor, nyí­lik meg Salgótarjánban, a me­gyei Józszef Attila Művelődé­si Ház kiállítási termében. Bárány i Judit művészettör­kessé teszi művészetével ezt a kibontakozó új világot. Palócföldünket.” E meleg ajánláshoz még hozzátehetjük, Iványi Ödön a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége Északmagyarországi Szervezete Nógrád megyei cso­portjának összekötő titkára­ként is tevékenykedik a Sal­gótarjánban, illetve Nógrád- ban bontakozó képzőművésze­ti élet felvirágoztatásán. Ezen­kívül a megyei képzőművész stúdiót vezeti, amelynek fe­ladatát a következőkben ha­tározta meg: 1. A megye területén élő, a képzőművészetet már meg­felelő szinten gyakorlatban folytató egyének összefogása, tömörítése. 2. Tehetségkutatás, a szak­köri élet fellendítése, segíté­se. 3. A szakkörökben működő felnőtt tagok számára felvételi lehetőség biztosítása a stúdió­ba. Bűnügyi vetélkedő sértettek és csalók között Távol áll e sorok írójától, pár órás ismeretség után... A lenül hiszékeny mérnökember hogy tények bizonyítják, ilyen is van. Csikány István dicstelen szerepléséhez még annyit, hogy a becsapott emberek nem je­lentéktelen hányada csak az —- köztünk maradjon! — most kétszeresen bajban van. Ré­szint látja, hogy bottal üthe­ti becsülettel megkeresett pén­ze nyomát; részint azon töp­renghet, mit mond majd a fe­leségének, amikor az asszony után tett feljelentést, mikor azzal áll elébe, hogy számítá- az erre vonatkozó felhívást sa szerint együtt az autóvá- lapunkban olvasta. sárlásra megtakarított pénz ... Felületes ismerősnek nem célszerű megfontolás nélkül hogy minden jóhiszemű, de becsapott ember szellemi fris­seségében kételkedjék. De ... Késik az óra és a feljelentés M. Z. betért a salgótarjáni Kulacs Étterembe. A krónikás a megrögzött antialkoholis­tákkal szemben bátran vallja, hogy a bor nem csupán a go- egy ezrest kölcsönözni, — ezt nősz indulatok gerjesztője, de a maga kárán tanulta meg * fP. nagybftonyi asszony. Egy ^k^TtS-ténS7dr.Tlft Az ügyészé a szó Az eddig elmondott tragi­megismerkedik egy férfivel, s kisiparos tv-ernyő vásárlásá- poharazás közben panaszko- ra kért kölcsön tőle „másna- dik, hogy késik az órája. Ké- pig” ezer forintot. A szíves- sík, pedig egy ezrest ér az séget azzal ígérte viszonoz- időmérő. Az újdonsült cim- ni, hogy gépkocsit szerez a bora nyomban vállalkozik a kölcsönzőnek. Mint — módo- reparatúrára: átveszi az órát, sított közmondással — sejthe- aztán elbúcsúznak. Ahogy az tő: se pénz, se autó... olvasó sem sejti, ki az isme­retlen „órás”, éppúgy nem tudta M. Z. sem. Egy hónap elteltével kezdett gyanús len­ni számára, hogy a javítás (?) kissé soká tart. Feljelentést A hiszékenység rekorderei egy Istvánnal, a salgótarjáni járás vezető ügyészével beszélget­tünk. — Ahogy én tudom, a káro­sultak valamennyije megdol­gozott azért a pénzért, amin oly könnyelműen túladott; így (enyhén szólva) nagyfokú jóhiszeműségük érthetetlen előttem. Vitathatatlan ugyan, hogy mindenfajta bűnöző, te­hát a csaló is előbb-utóbb rendőrkézre kerül; s az is ter­mészetes, hogy a bíróság bün­A salgótarjáni piacon tett a rendőrségen; bizonyta- ismeretlen férfi megkérte K. _ lan adatok, se fehér se fekete Tibort, kalauzolja el a Csíz- tető vagy polgári perben a személyleírás alapján. Bármi- madia-telepre, ahol albérletet „kölcsönkérőt” kötelezi a kár lyen felkészült a rendőri ap- keres A barátságos K.-csa- megtérítésére. Egészen más Iád a lakáskeresőt ottfogta kérdés, hogy a megtérülésre ebéden, s nehogy pénz nélkül mennyi idő múltán lehet szá­parátus, csodákra nem képes... Nincs meg az „órás”, és — ami M. Z.-nek még fájdalma­sabb — az óra sem... Az, hogy egy — valószínű­leg kissé becsípett — em­ber első szóra vadidegennek értéket ad át, kuriózumként hihető. De milyen hihetetlen négyszázat ajánlott feL jóhiszeműséget tételezzünk fel ugyan, hogy két nap arról a hat emberről, akitől több mint kétszáz forintot Dulai László fára csalt ki kért „becsületszóra”, — dehát pénzt; — első szóra! A csa- oly meggyőzően ecsetelte, hogy lót ugyanis korábban egyikük tíz bőröndre való ruhát kell sem ismerte, de még csak lá­maradjon, kölcsönzött néki egy százast. Az albérletet kí­náló házinéninek is megnyer­te bizalmát a jövevény. Ho­gyisne! A néni havi kétszázat kért, a gavallér úriember Igaz alatt mítani, s erre a kérdésre nem is nagyon szívderítő a fele­let... Több óvatosság, meg­fontoltság! — ez az egyetlen orvosság a csalók ellen. — b. 2. — A KISZ Nógrád megyei bi­zottságának döntése alapján rövidesen újjászervezik a bi­zottság égisze alatt működő tánczenekart. Az együttest nemrégiben látták el új hang­szerekkel, gitárt, bőgőt, dobot vásároltak a részére. A fiata­lok körében ismert zenekar megszűnésével szükségessé vált az új együttes megalakítása. A megyei bizottság ezért úgy határozott, hogy a közel­jövőben — pontosan: novem­ber 18-án a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Házban meghallgatást tart a zeneileg képzett, a zenét szerető és a zenekari munkához kedvet, te­hetséget érző fiatalok körében. A meghallgatásra külön zsű­ri alakult. Arra a kérdésünkre: — Mit várnak az új zenekartól? — a KISZ-bizottságon elmond­ták, hogy a zeneileg képzett és tehetséges fiatalokból a kö­zeljövőben alakuló öttagú együttes, minden bizonnyal „ütőképesebb” lesz, az eddigi­nél. November 18-án a meg­hallgatásra jelentkező fiatalok öt féle hangszeren — saxofón, gitár, nagybőgő (hegedű), dob, zongora bizonyíthatják te­hetségüket. A zsűri ekkor vá­lasztja ki az új zenekar veze­tőjét is. ténész nyitja meg Nos, e tárlat ad alkalmat arra, hogy a nyitás előestéjén mégiscsak ejtsünk, néhány szót Iványi Ödönről. A Palócföld című Nógrád megyei irodalmi és művészeti antológia 1965. év; száma így mutatta be olvasóinak: „Született 1918-ban.... In­dulása arra az időre esik, amikor a második világhá­ború vihara lepörköli a száll­ni akarók szárnyait. Rudnay iskolája, fogolytábor, tanáros- kodás, a mindennap mozaik­kockáit aranyveretessé tevő közéleti tevékenység annak a generációnak a sorsvállalása, melynek feladata volt a fel- szabadulás uitán megindítani az életet. A mester erős hatá­sa már hosszú évek óta nem befolyásolja művészeiét. Kia­lakult egy olyan sajátosan egészséges új festői nyelv­rendszere, mely érett, konzek­vens festővé avatja. Szereti a nógrádi tájat, s benne a dol­gozó embert. Salgótarjánban él s már több országos kiállí­táson sikerrel szerepelt. így legutóbb üdvözölhettük, mint díjnyertes művészt az I. Észak­magyarországi Területi kiál­lításán. Szeretjük és örülünk neki, mert gazdaggá és érté­inak munkásságuk alapján fel­vételi lehetőség nyújtása az Észak-magyarországi Területi Szervezetbe. Iványi Ödön szavaival élve „minden terv annyit ér, amennyit megvalósítunk be­lőle.” Bár a stúdió fiatal cso­portosulás, máris több ered­ménnyel dicsekedhet. Évi be­mutatkozó tárlatai méltán tartanak igényt a műértő kö­zönség érdeklődésére, s ez nem bis mértékben vezetőjé­nek,'' Iványi Ödönnek az ér­deme. A megyét átfogó képzőmű­vészeti élet a felszabadulás előtt nem volt Nógrádban. A festők, akik itt éltek, Glatz Oszkár, Faji Frigyes, Bátki, Bobakovies csupán alkotói kedvük kielégítésére fejteget­tek. A napjainkban gyorsan bontakozó képzőművészeti élet áramait vizsgálva, hosz- szasan időzhetünk Iványi Ödön alkotásainál, amelyek, s erről bizonyára a holnap megnyíló kiállítás anyaga is meggyőz, méltóan reprezen­tálják a városban folyó képzőművészeti törekvések legjavát, s alkotójuk eddigi tevékenységét is. Tóth Elemér majd új otthonában elhelyez­nie ... A mindmáig ismeret­len csaló K.-éktól karórát is kért „kölcsön” — nehogy le­késsen egy fontos találkozót. Pontos volt-e a randin, nem tudni; csupán annyit, hogy a rendőrség az ország egy mesz- szi részén elfogta. Eddig kevés iskolát járt, úgynevezett egyszerű embe­rekről, az ő kárukról beszél­tünk. Nos, Z. G. mérnök ese­te példázza, hogy a józan meg­fontolást az egyetemi végzett­ség sem pótolja. A mérnököt tavaly október­____ ben felkereste egy tíz éve n ak feltétlenül gyanakodnia nem látott, volt évfolyamtár- kellett volna, hogy Csikány sa. Nagy fogadkozások köze- nem jár egyenes úton. Az pette kétezer forintot kért egyik károsultnál személyi februárig. A kölcsönkérő az igazolványát hagyta zálogba, a adósságból egy huncut kraj- másiknál katonakönyvét, — cárt sem törlesztett, viszont a jóllehet, mindkét okmány el- mérnök könyörgésére sorra zálogosítását tiltja a törvény, került találkozásnál sikerült S ugyan miféle házasságban újabb háromezer forintot ki­. , . .. „ .. .__ esdekelnie — júliusi termi­r emenykedett az a, Csikány- nusra A júliusi határidő le­nál másfél évtizeddel idősebb teltével a mérnök „kőszívű­asszony, aki a megismerkedés nek” bizonyult, ekkor már estéjén házánál altatta, majd csak egy újabb százast adott, reggel száz forintot „kölcsön- Kéthónapos telefonálgatás, he- zött” neki cipőcsináltatásra?! vés viták után pedig még I^yukas-lábbelis „vőlegény3*, négyszáz forintot. A hihetet­tásból sem. Vőlegény korhatár nélkül A családtól ezerkétszáz fo­rintot ellopott, aztán nekivá­gott a világnak Vizslásról Csi­kány István. A harmincnégy éves férfi eddig kétszer ült csalás miatt, de — úgy lát­szik —, kevesellte a bünte­tést ... Szépen hangzó, meg­ható mesékkel — „apám a kórházban!” — többektől vett fel soha vissza nem fizetett kölcsönt. Ezek közül három­Mindennapjaink demokráciája (2) cA tettek „iqen - je Természetesnek tekintjük, hét felszólalás után! — úgy hogy tanácstagi beszámolón, határoztak, képviselői fogadóórán szóvá munkában íeszük azt, amit hibának tar­pülésen élők tanácstagjai vá- hogy társadalmi lasztóik régi kívánságaként rendbehozzák a tolmácsolták az út rendbeho- közsóget az új településsel zatalát: ám amikor ugyanezek a tanácstagok társadalmi mun­kára hívták választóikat, egy- közgyűlésen kéményén útszakasz ez: kétszáznál több szeriben megcsappant az ér­tunk; az üzemi termelési ta- összekötő utat. Kátyus, sárral nácskozáson, termelőszövetke- elöntött három kilométeres bíráljuk a visszásságokat; fel- családnak jelent könnyebbsé- deklődés. És tovább rontotta a használjuk az újságok, a rá- get rendbetétele. A felsizóla- helyzetet a már említett szer­dió nyilvánosságát, hogy se- lók nagy többsége helyeselte vezetlenség st)b. A történet gítséget kérjünk helyi gond jaink megoldásához. Valóban: az elhatározást, s két hét nem egyedülálló: sajnos, sű- múlva, amikor az első társa- rűn előfordul, hogy nincs elég természetes is ez, hiszen így dalmi munkanapra sor került, becsülete az önzetlen aktivi- vagy úgy, de mindenképpen szerszámmal felfegyverkezve tásnak, s ugyanakkor az is, közös ügyünkről szólunk, mert meg is jelentek mintegy há­romszázan. Hamar megcsap­az egyes ember sorsának ala­kulásában mind nagyabb részt pant azonban a lelkesedés. vállal a társadalom. És éppen ezért ennek fordítottja is igaz: az egyes embernek is mind nagyobb aktivitással kell be­amikor kiderült: a leginkább érintettek közül igen kevesen vannak jelen, s a tanács ál­tal biztosítandó kőzúzaléknak hogy az emberek csak a sza­vakig, a kívánságokig, a bí­rálatig jutnak el, de a leg­fontosabbhoz, a tettekhez már nem. Szavak és tettek szoros kö­tődése alapja, mondhatni léte­kapcsolódnia az állami, társa- negyede érkezett csak meg, a zési feltétele a szocialista de­dalmi, helyi ügyek intézésé­be. Míg előbbi mind általá­nosabb valóság, addig utóbbi- __ _________ n ál sok és sokféle a tenni- álldogált csak, másokat ide- állampolgárok fokozott közre­többi még valahol vagonban mokráciának. És ez egyaránt van. Baj volt a szervezés kö- érvényes „felfelé”, meg „lefe- rül is, az emberek egy része lé” is: nem elég igényelni az való. Többféle, idevonatkozó ta­nulsággal is szolgál mindaz, ami egyik községünkben tör­tént: a tanácsülésen — tízen­oda küldözgettek. A követke­ző vasárnap már csak ötven körül volt az önkéntes mun­kások száma... működését, hanem, biztosíta­ni 'kell annak szervezeti, for­mai feltételeit is — mint ahogy például kormányrendelkezés A tanácsülésen az új tele- határozza meg az üzemi ter­melési tanácskozások új rend­jét, tartalmi gazdagítását az­zal, hogy a gazdasági vezetés számára határidőhöz kötötten kötelezővé tette a válaszadást —, s ugyanakkor a közgondol­kodás forralásával mind szé­lesebb körben szükségletté kell tenni a közügyekben va­ló részvételt. Szükségletté? Igen, azzá! Már ma is sok olyan polgára van hazánknak — hiszen sok százezer aktivis­ta tevékenykedik a különböző társadalmi szervezetekben —, akik nem elégednek meg az­zal, hogy kitöltik szavazó lap­jukat. hogy egy-egy gyűlésen felszólalva helyesük politikai, gazdasági céljainkat, hanem napról napra, munkájukon túl is tesznek, cselekednek jobb holnapunk, gazdagabb életünk érdekében. Tanácstagok és szakszervezeti bizalmiak, né­pi ellenőrök és népfront bi­zottságok tagjai, a nőtanács­ban tevékenykedők, KISZ- esek — életünk valamennyi területén ott vannak már azok, akik jól tudják, hogy a tett, a cselekvés a legnyomó­sabb igen szavazat a szocializ­mus mellett. Ennek társadalmi méretű kibontakoztatása, minden állampolgárral való megértetése pedig nemcsak nagyszerű feladat, hanem — történelmi szükségszerűség is! Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents