Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-30 / 283. szám
Világ pro^e*ár?cr ©gyesíP?©*©V AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 283. SZÁM ARA: 50 FILLER 1966. NOVEMBER 30. SZERDA Porinál üárlmu kas Salgótarjánban Jakab Sándor elvtárs» a Magyar Szocialista Munkás» párt Központi Bizottságának póttagja, a belügyminLztRf első helyettesének kíséretében tegnap Salgótarjánba látogatott a IX. kongresszuson résztvevő Antonio Ramos elvtársi a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a párt küldötte. A kedves vendégeket — akik a Salgótarjáni Öblösüveggyárban üzemlátogatáson vettek részt — Szabó István elvtárs. az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője fogadta. Megyénk vendégei az üzemlátogatás során az öblös- üveggyár munkásaival, a város és az üzem politikai vezetőivel folytattak eszmecserét. Vendégeink a kora délutáni órákban visszautaztak Budapestre. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusának keddi tanácskozása Megkezdődött a vita a beszámolók felett Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A résztvevők nagy tapssal köszöntötték az elnökségben kelyet foglaló Kádár Jánost, és a többi magyar vezetőt, továbbá L. J. Brezsnyevet és a többi testvérpárt delegációjának vezetőjét. Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja lépett a mikrofonhoz, s terjesztette elő a Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának módosítására vonatkozó beszámolót. Előterjesztés a Szervezeti Szabályzat módosításáról lisztéit kongresszus! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a munkás- osztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista mozgalom része, amelyet tevékenységében a marxizmus—le- ninizmus, a proletár internacionalizmus vezet önkéntes harci szövetség, amely tömöríti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit mindazokat, akik a munkásosztály szocialista eszméit, céljait magukévá teszik és megvalósításukért hatékonyan küzdenek. Pártunk eszmeileg, politikailag, szervezetileg egységes, vezetésében, szervezeteiben érvényesülnek a lenini normák, a kollektív vezetés. Eredményesen vezeti, mozgósítja dolgozó népünket a szocialista társadalom felépítésére, hazánk, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatására. A Szervezeti Szabályzat a párt tevékenységének nagy- jelentőségű dokumentuma. Meghatározza belső rendjét, szervezeteinek felépítését, feladatait, a párttagok jogait, kötelességeit. lehetővé teszi, hogy a kommunisták a pártdemokrácia légkörében végezzék munkájukat és helyes elképzeléseikkel segítsék a vezető szervek munkáját. Ugyanakkor biztosítja a pártszervezetek egységes központi irányítását, a kommunisták céltudatos. fegyelmezett munkáját. A párt alkotmánya állandóan fejlődik, mert tükrözi a pártmunka új, gazdag tapasztalatait, összegezi a pártszervezetekkel szemben támasztott növekvő követelményekből adódó következtetéseiket. A Központi Bizottság ez évaugusztusában vitára bocsátotta a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetét, hogy e fontos dokumentum mennél jobban kifejezze a párttagság véleményét. A vita — melyben több tízezer párttag fejtette ki álláspontját — rendkívül élénk, alkotó jellegű és felelősségteljes volt. Egyértelműen kicsendült belőle az az igény, hogy a Szervezeti Szabályzat tovább erősítse a párt eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egységét, még erőteljesebben fejlessze kommunista jellegét, védelmezze tisztaságát és ahol szükséges, szervezeti szigorításokkal is óvja sorait az oda nem való elemektől. A Központi Bizottság a véleményeket és javaslatokat gondban elemezte és azok jelentős részét a Szervezeti Szabályzat most benyújtott tervezetében figyelembe vette. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az új Szervezeti Szabályzat minél hatékonyabban segítse a párt politikájának végrehajtását. A párt helyzetének tanulmányozásánál és a széles körű vitánál bebizonyosodott, hogy a Szervezeti Szabályzatban alapvető változtatásokra nincs szükség. Ezért a Központi Bizottság ilyen jellegű módosításokat nem javasol. Célszerű és szükséges azonban módosítani mindazt, ami már túlhaladott, továbbá az egyes meglevő szabályokat pontosabbá, illetve egyszerűbbé tenni. A Központi Bizottság egyben ajánlja a kongresszusnak, hogy a párt alkotmánya ne tartalmazzon program és munkamódszer jellegű utalásokat, mivel ez nem lehet a Szervezeti Szabályzat feladata. Lenin tanácsát követve, ügyeljünk arra, hogy „ne változtassuk a Szervezeti Szabályzatot jámbor óhajok gyűjteményévé.” Kedves elvtársak! A kongresszust megelőző vitában — mint eddig minden kongresszus előtt — többen kérték, hogy ' a párt nevét „Magyar Kommunista Párt”-ra változtassuk. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy ez a javaslat a párt lényegét nem érinti és komoly indoka nincs. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy a párt kommunista jellege erősödjön, tagjai és szervezetei minél inkább e nagyszerű eszme harcosaiként dolgozzanak. A párt kommunista jellegét nem a neve határozza meg, hanem célja, politikája és tevékenysége. Pártunk történetéből tudjuk, hogy amikor a párt kommunista jellege csorbát szenvedett, ennek oka sohasem a párt elnevezésében, hanem politikájában és gyakorlatában volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, amelyet marxista—leninista politikája és gyakorlati tevékenysége egyaránt bizonyít. Ezt rögzíti a Szervezeti Szabályzat tervezetének első mondata is, amely leszögezi: „A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom része.” Párttagságunk, népünk és a nemzetközi munkásmozgalom pártunkat a magyar kommunisták pártjának tekinti. A Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezésnek dicső forradalmi hagyománya van, a magyar munkásmozgalom régebbi és legutóbbi történetében. Osztjuk a párttagok véleményét, hogy tovább kell erősíteni pártunk kommunista vonásait, de ezt nem puszta névváltoztatással, hanem politikánk végrehajtásával és a Szervezeti Szabályzat tervezetében javasolt módosításokkal szolgáljuk. A Központi Bizottság ezert azt javasolja a kongresszusnak, hogy tartsa meg pártunk jelenlegi elnevezését, amely alatt az elmúlt évtizedben kivívtuk népünk és a nemzetközi kommunista mozgalom megbecsülését. Elvtársak! A pártszervezetekben a tagjelöltség megszüntetéséről szenvedélyes vita alakult ki, amelyben az új helyzet követelményeinek felismerése mellett a párt féltése, a sorainak esetleges felhígulásától való aggodalom is kifejeződött. A hozzászólók többsége egyetértett azzal, hogy megértek a tagjelöltség megszüntetésének feltételei. A felszabadulás után 21 évvel minden lehetőségünk megvan arra, hogy a párttagnak jelentkezőket magatartásuk, munkájuk, nézeteik alapján már a felvételük előtt alaposan megismerjük; a jelentkezőknek pedig a tömegszervezetekben lehetőségük nyílik, hogy társadalmi munkát végezzenek. 1945 óta hazánkban új nemzedék nőtt fel. Olyanok váltak érett emberekké, akik már a mi társadalmunkban alakították ki életfelfogásukat; lényegesen megváltoztak tehát a tagfelvétel objektív körülményei. A tagfelvétel továbbra >s egyéni elbírálás ala/pján történik, sőt a Szervezeti Szabályzat mind a jelentkezőkkel, mind az ajánlókkal szemben fokozott követelményeket támaszt. Az augusztusban vitára bocsátott Szervezeti Szabályzat-tervezet olyan javaslatot tartalmazott, hogy új tagot csak az a párttag ajánlhasson, aki legalább 3 éves párttagsággal rendelkezik és a jelentkezőt közös tevékenység alapján 1 éve ismeri. A vita alanián — fenntartva az ajánló 3 éves párttagságát — 2 évre javasoljuk felemelni a közös tevékenységen alapuló ismerettség idejét. Voltak javaslatok, amelyek e követelményeket 5, illetve 3 évben határozták meg. Ezt jelenleg nem tartjuk megvalósíthatónak, mert a termelőszövetkezetekben, és az űj üzemekben, létesítményekben indokolatlanul gátolnánk az új tagok felvételét. Továbbra is helyesnek tartjuk, hogy a tagfelvételnél az egyik ajánló szerepét a KISZ tölthesse be, olyan módosítással, hogy az ajánló a KISZ alapszervezet taggyűlése legyen. Korábban e joggal az illetékes KISZ-bizottság rendelkezett, amely azonban nem ismerhette kellően a felvételre jelentkező fiatalokat. Ezért ajánlásuk sok esetben formális vagy megalapozatlan volt A javaslat elfogadása esetén jelentősen megnő a KlSZ-szer- vezetek politikai, erkölcsi felelőssége. Számos pártszervezetből érkezett olyan javaslat, hogy az új Szervezeti Szabályzat a pártba való belépés alsó korhatárát 18 évben állapítsa meg. Ezt azzal indokolták, hogy ebben a korban válnak a fiatalok teljes jogú állampolgárrá. A Központi Bizottság e javaslatot több szempontból nem tártja helyesnek. A teljes jogú állampolgárság elérése önmagában nem lehet indok;az állampolgári jogokat nem szabad azonosítani a párttagság követelményeivel. merkedjenek a szocializmus alapelveivel. Van azonban még egy indok: a 21 éven aluli fiatalok felvételének engedélyezése tápot adna olyan törekvéseknek, hogy e korosztályok tagjai zömmel a pártszervezetekben végezzék társadalmi munkájukat. Ez károsan hatna az ifjúsági mozgalomra. Ha a tag jelöltség megszüntetését a kongresszus elfogadja, a Központi Bizottság ajánlja: 1967. január 31-ig minden alapszervezet taggyűlésén egyéni elbírálás alapján döntsenek arról, hogy a jelenlegi tagjelöltek közül ki alkalmas a párttagságra. A párttagság keltét a IX. kongresszus időpontjától kell számítani. Az a jelenlegi csaknem 40 ezer tagjelölt, akinek felvételéről dönteni kell, a párt szervezeti erejének jelentős része. A szocializmus odaadó harcosait, pártunk új katonáit nyerhetjük közülük. Ennek tudatában, kell ügyükkel foglalkozni. Legyenek a tagjelöltek felvételéről határozó taggyűlések a párt életének ünnepélyes eseményei, szolgálják pártunk erősödését, gyarapodását új harcosokkal. Kedves Elvtársak! Pártunk a dolgozó tömegek bizalmát elsősorban érdekeiket kifejező politikájával vívta ki. A párt tekintélyét azonban a párttagok áldozatkész munkája, személyes példa- mutatása is növeli. A VIII. Aki felvételét kéri a pártba, annak a többi dolgozóhoz képest bizonyos társadalmi munka-tapasztalattal, politikai és világnézeti többlettel kell rendelkeznie. Nyilvánvaló, hogy a 18 éves fiatalok mindezt még nem szerezhették meg. Meg kell adni a lehetőséget számukra, hogy a tömegszervezetekben, elsősorban a KISZ-ben, és a szak- szervezetekben. a közös tanulás, és munka útján megiskongresszus óta is jelentősen fejlődött párttagságunk öntudata, és kommunista erkölcsi arculata. Mindez nem jelenti, hogy a párterkölcsöt sértő he- lyenkén fellépő jelenségeket lebecsülhetjük, mert ezek az egész pártnak súlyos károkat okoznak. Vannak párttagok, akik szerénytelenekké váltak, akik a meggyőzés, a magyarázás helyett parancsolgatnak és kinyilatkoztatnak csalhatatlannak tekintik magukat, nem hallgatják meg munkatársaik véleményét, figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Előfordul, hogy egyes párttag vezetők visszaélnek hatalmukkal, jogtalan anyagi előnyöket szereznek Sajnos előfordul az' is, hogy néhány vezető politikailag bizonytalan vagy tehetségtelen emberekkel veszi körül magát, az őszinte, jóindulatú, elvtársi bírálatot pedig elfojtja, sőt nem egyszer burkol! formában megtorolja. Mi táplálja, és éleszti ezt a* eléggé el nem ítélhető, a párt politikájával teljesen ellentétes gyakorlatot? Először is szemléletbeli okok. Gyakran nem lépnek fel az ilyen gyakorlat ellen, mondván, hogy ez mindenkinek saját ügye, nem tartozik másokra. Pedig ami a pártnak kárt okoz, rontja tekintélyét a tömegek előtt, az a szó igazi értelmében pártügy és egyetlen kommunista számára sem lehet közömbös. Mások hamis lojalitásból, vagy pozícióféltésből tűrik el ezeket a párt politikájával ellentétes módszereket, és csak akkor jelzik a bajokat, amikor mar késő. A párttagsággal összeegyeztethetetlen a közömbösség, az elvtelenség, a kényelemszeretet, és a pozícióféltés. Ezért a párthatározatok be nem tartása vagy a kommunista erkölcsi normák megsértése esetén a nevelés eszközein kívül alkalmazni kell a fegyelmi úton történő felelősségre vonást is. A Központi Bizottság a párt- fegyelem megjavítása érdekében a Szervezeti Szabályzatban javasol néhány szigorítást. Ilyen többek között az, hogy a pártbüntetés az elsőfokú döntéssel hatályba lép, s hogy a pártból kizárt személy tagsági könyvét azonnal be kell vonni. Természetesen mindenkinek joga és lehetősége, hogy a felsőbb pártszervhez fellebbezzen, ha nem ért egyet a döntéssel, de a kiszabott pártbüntetés hatályba lép. Javasoljuk, hogy a jövőben csak az érintett párttag vagy alapszervezetének kérelme, illetve a felsőbb pártszerv határozata alapján lehessen felülvizsgálni a párt- büntetést. Eddig ugyanis a fegyelmi bizottságok a kiszabott pártbüntetéseket három év elteltével külön kérés nélkül is, automatikusan felülvizsgálták, és általában törölték. Ezt meg kell szüntetni. Többen javasolták, hogy a kötelességüket nem teljesítő párttagokat ne töröljék, hanem zárják ki a pártból. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a törlés, és kizárás közötti megkülönböztetést célszerű fenntartani, A kizárást csak súlyos fegyelmi ügyekben — a párt politikájának tudatos eltorzítása, a párton belüli frakciózás. a kommunista erkölcsi normák durva megsértése, törvényszegés, és az ehhez hasonló esetekben — kell alkalmazni, a kizárt személyeket csak a kizárást jóváhagyó felsőbb szervek előzetes hozzájárulásával lehet ismét tagnak felvenni a pártba. A törlés is szigorú határozat, de akik így kikerültek, későbbi időpontban a felsőbb pártszervek külön (Folytatás a 2. oldalon)
