Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-29 / 282. szám
f!W« Tww*p*n1x»r ?«* trM/f NOön ät5 3 Megkezdte tanácskozását pártunk IX. kongresszusa íamok két- és több oldalú közös vállalkozásainak, mint például az eredményesen működő Intermetallnak a létrehozását is. Szocialista együttműködésünk fejlesztéséért, s azért, mert közösen sok feladatot oldhatunk meg kevesebb ráfordítással, a Magyar Nép- köztársaság a jövőben is támogatja a KGST együttműködést, annak továbbfejlesztését. A Szovjetunióhoz, a Varsói Szerződéshez és a KGST-tagországokhoz fűződő szorosabb kapcsolatainkon túl, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink szüntelen fejlesztésére törekedtünk valamennyi szocialista országgal. E törekvésünk eredményeként az utóbbi években szorosabbá vált politikai együttműködésünk, szélesedtek és növekedtek gazdasági és kulturális kapcsolataink csaknem minden szocialista országgal. A szocialista országokkal fennálló és fejlődő kapcsolataink és testvéri együttműködésünk segített bennünket külpolitikai törekvéseinkben és hazai feladataink megoldásában. A jövőben is minden erőnkkel azon leszünk, hogy tovább erősödjenek hazánk és valamennyi szocialista ország kapcsolatai, ideértve Kínát és Albániát is, amely országokkal kapcsolataink ma nem kielégítőek. Kapcsolataink, szocialista elveink és céljaink azonosságára az önállóság és szuverénitás tiszteletben tartására, a kölcsönös előny biztosítására és a kölcsönös elvtársi segítség elvére épülnek, ezek alapján fejlődnek népeink javára. Külpolitikánk a marvi/mus—len in izmus elvein alapul Fejlődnek kapcsolataink az úgynevezett harmadik világ országaival is. A szocialista országok politikájának elvi alapja a nemzeti függetlenségért és önálló fejlődésért küzdő népek és országok kapcsolatában az a lenini tanítás, amely a társadalmi felszabadulásért küzdő nemzetközi munkásosztály és a nemzeti függetlenségért küzdő gyarmati népek egymásra utaltságát és szövetségét hirdeti. Ez az elv ma a szocialista országok által a gyarmati rendszer, az imperializmus ellen küzdő népeknek, újonnan felszabadult országoknak nyújtott önzetlen segítségében, és az irántuk tanúsított igaz barátságban realizálódik, nyilvánul meg gyakorlatilag. Pártunk ezen elvek alapján fejleszti kapcsolatait Ázsia, Afrika, Latin-Amerika haladó erőivel. A különböző társadalmi rendszerű országokkal fennálló kapcsolatainkban törekedtünk, a nemzetközi kommunista mozgalom nagy moszkvai tanácskozásain közösen kialakított elveknek megfelelően, a VIII. kongresszus határozatait követve, a békés egymás mellett élés elvét megvalósítani. A jelenlegi világ- helyzetben a forradalmi marxista-leninista elmélet és gyakorlat megköveteli az imperialista agressziók, az aknamunka és a „fellazí- tási” tevékenység, a szocialista országok megosztására irányuló minden kísérlet határozott visszautasítását. Pártunk, kormányunk ezt teszi, de ugyanilyen forradalmi álláspont küzdeni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalóTisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Áttérek társadalmi fejlődésünk és az osztályviszonyok alakulásának tárgyalására, a belpolitikában elért eredményeink ismertetésére. A társadalmunk osztályszerkezetében végbement mélyreható változás számszerűen mérhető. Az 1949-es állapothoz képest 1966 ig a következőképpen alakult a helyzet: A szocialista iparban dolgozók száma 521 ezerről I 480 ezerre, csaknem a háromszorosára növekedett. A munkások és alkalmazottak összlétszáma 1 630 ezerről kereken 3 400 ezerre, több mint kétszeresére nőtt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak száma 10 ezerről 1 millió 50 ezerre növekedett. A kisipari termelőszövetkezetek taglétszáma 8 ezerről 192 ezerre emelkedett. A kisárutermelők száma viszont 2 millió 322 ezerről 142 ezerre csökkent. Az ország gyors ütemű és nagyarányú iparosodásának megfe lelően 1949 óta az összes dolgozók számár belül a mezőgazdaságban dolgozók részará nya 52 százalékról 32 százalékra csökkent. Adatok bizonyítják, hogy nálunk a föld birtokosok és kapitalisták kisajátításával a kiz ákmányolás megszűnt, társadalmunkbar. csak dolgozó osztályok vannak. Majd később, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista átalakulás a népgaz daság minden területén végbement. Az osz- táb’viszonyokban beállott jelentős változások a társadalom fejlődésének eredményei, egyben további átalakulásnak, a szocialista társadalom teljes felépítésének új alapjai é; feltételei. Munkásosztályunk az utóbbi négy évben odaadó munkájával nagymértékben hozzája rult a népgazdaság fejlesztéséhez, a döntő folyamat, a társadalom szocialista átalakításulásáért. A Központi Bizottság, a kormány ennek megfelelően és eredménnyel dolgozott. A kongresszus erősítse meg ezt a teljességében marxista, szocialista külpolitikai irányzatot és gyakorlatot. Hazánk a leghaladóbb erők közölt van Tisztelt Elvtársak! A haladás erőivel együtt küzdünk az imperialisták agresszióinak visszaveréséért, most mindenekelőtt az agresszió ellen hősiesen küzdő Vietnam testvéri népének hatékony megsegítéséért. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a népek barátságának megvalósulásáért. a tartós és egyetemes békéért. Támogatunk minden kezdeményezést, amely ezeket szolgálja: az általános leszerelést, az atommentes övezetek megteremtésére, az atomfegyver elterjedésének megakadályozására, az atomfegyverek betiltására és megsemmisítésére irányuló javaslatokat. Mindezt bonyolult helyzetben tesszük. De a legbonyolultabb külpolitikai helyzetben is van megbízható iránytűnk, amely a jó utat mutatja: az összehangolt magyar nemzeti és osztályérdekek, a marxista—leninista elmélet, a proletár internacionalizmus, melyek alapján kidolgoztuk külpolitikánkat. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának céljai változatlanok, e tevékenység alapjául szolgáló elvek: 1. Minden imperialista törekvéssel szemben védjük nemzeti függetlenségünket, a Magyar Népköztársaság szuverénitását. Z. Küzdünk a szocialista országok egységének és összeforrottságának erősítéséért, Politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért. 3. Szolidárisak vagyunk a tőkés országokban élő munkástestvéreinknek a demokratikus szabadságjogokért, a bekéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeivel. 4. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak harcait a régi és új gyarmatosítás, az imperialista elnyomás és agresszió ellen. 5. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika, Latin-Amerika független országaival. 6. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósításáért. 7. Egész nemzetközi tevékenységünk középpontjában változatlanul a világháború kirobbantásának elhárítása áll az egész békeszerető emberiség erejének összefogásával. Bármennyire is bonyolult és veszélyekkel terhes a nemzetközi helyzet, harcunk reményteljes, mert végső óráit éli a gyarmati rendszer, válságban van a kapitalista világ, van erős szocialista világrendszer, és a leghaladóbb erők között ott van a független, szabad szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság. sának élén haladt, helytállt, mint társadalmunk vezető osztálya. A munkásosztály vezető szerepe mind hatékonyabb módon érvényesül, mégpedig elsősorban abban, hogy a párt útján a munkásosztály kormányoz, gyakorolja a hatalmat, másodszor, hogy ma már a társadalom nagy többsége magáévá tette a munkásosztály forradalmi célját, a szocializmust, s ennek felépítésén dolgozik, végül harmadszor, hogy az állami és társadalmi élet területén mintegy negyedmillió emberével a munkás- osztály közvetlenül tölti be a vezető funkciókat. ~ Egyre szorosabb szövetség társadalmunk alapvető osztályai között Tisztelt Elvtársak! Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, azzal, hogy a magyar parasztság a szocializmus útjára lépett, céljaiban, tartalmában, tehát minőségileg erősödött a munkás-paraszt szövetség, követ Idézésképp az utóbbi években tovább erősödött államunk politikai alapja. A munkás araszt szövetség állandó erősítése pártun mindenkori feladata. Ehhez most új, mindé eddiginél kedvezőbb feltételekkel rendelke zünk. Tudnunk kell azonban, hogy a mun kás-paraszt szövetség erősítése nemcsak n szándékon és a politikai kijelentéseken mű ük, hanem mindenekelőtt népgazdaságunk arányos fejlesztésének megfelelő gazdaság politikát is kíván, és a két alapvető dolgoz i osztály érdekeinek helyes összehangolását követeli meg. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése a két dolgozó osztály, a munkások és parasztok közös érdekeinek megfelelően, és a kettős feladatnak, az átszervezés és a termelés egyidejű emelésének sikeres megoldásával ment végbe. A legmesszebbmenőkig igyekeztünk parasztságunknak megkönnyíteni az elhatározó lépést: demokratikus megoldást biztosítottunk a termelőszövetkezetek lérehozásában, vezetésében, bevezettük a földjáradékot, az öregségi járulékot, a társadalombiztosítást, elterjesztettük azt a részesedési rendszert, amely a tudást és a szorgalmat díjazza, mindezek eredményeként megszilárdultak a szocializmus alapjai a magyar falun. Parasztságunk megtalálta a helyét a közös gazdaságban, becsülettel dolgozik és jobban él, mint korábban. Mivel a munka falun is új, minden másnál előbbre való becsületet nyert, megkezdődött az a folyamat, amely az égységes, szocialista termelőszövetkezeti parasztság kialakulásához vezet. A szocialista viszonyok között parasztságunk is munkája révén boldogul. Ezért pártunk, népi államunk eddig is mindent megtett, hogy a mezőgazdaságot megfelelő számú géppel, gazdasági épülettel, a szükséges kémiai anyagokkal, más termelőeszközökkel erősítse, s ezután is így lesz. Ugyanezen okból mindent meg kell tennünk, hogy a termelés és a munka termelékenysége a mezőgazdaságban tovább növekedjék és csökkenjen a termékek önköltsége. Tovább kell emelni a tsz-parasztság* életszínvonalát A jövőben az ipari és a mezőgazdasági termelői árrendszert úgy kell alakítanunk és összehangolnunk, hogy fejlődjék a szocialista mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége, ezenkívül, bizonyos feldolgozó ipari tevékenységet is létre kell hozni a termelőszövetkezetekben. Tovább kell emelni a következő években a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalát is, részben a nyugdíj és a társadalombiztosítási ellátás további fejlesztésével. A gazdaságirányítási rendszer reformjának keretében erősítenünk és fejlesztenünk kell a mezőgazdaságban a szervezettséget és a szerződések rendszerét. A Központi Bizottság javasolja, hogy a jövő év folyamán üljön össze a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, amely megtárgyalja a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos fő kérdéseket. A termelőszövetkezetek kongresszusa válassza meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának kérdésében. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megalakulása után az állami szervek, a termelőszövetkezetek összességét érintő alapvető gazdaságpolitikai kérdések és jogszabályok kidolgozásával kapcsolatos álláspontjukat egyeztessék a tanácscsal. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek további megszilárdításának, gazdálkodási biztonságának, a parasztság és a társadalom érdekeiből kiindulva javasoljuk: . megfelelő jogszabállyal meg kell teremteni a termelő- szövetkezetek földtulajdonának törvényes alapjait. A termelőszövetkezetek birtokában lévő mezőgazdasági rendeltetésű földek közül sok ma nem a faluban élő emberek tulajdonában van, és más földek öröklés révén folyamatosan városban lakók tulajdonába kerülnek és jogbizonytalanság van a termelőszövetkezetek által ma használt más földek birtoklásában is. Szükségesnek látszik egy olyan törvény kidolgozása, amely elvileg lehetővé teszi, hogy a ,tsz~ek birtokában levő föld megfelelő megváltási ár ellenében a termelőszövetkezetek tulajdonába menjen át. Az elgondolás szerint a jelenleg városban élő földtulajdonosnak kellő időt biztosítva magának kellene elhatároznia, hogy a tsz-be megy dolgozni, vagy megváltási ár ellenében felajánlja földjét. Ugyanezt a jogot biztosítani kell a nem tsz- tag örökös számára is. A földtulajdonnal rendelkező termelőszövetkezeti tag számára biztosítani kell azt a jogot, hogy időhatár nélkül, bármikor maga válasszon, földjáradékot élvezzen élete végéig, vagy megváltási ár ellenében a tsz tulajdonába adja a földet. Ezenkívül lehetővé kell tenni a tsz-nek, hogy az általa jelenleg hasznosított állami tulajdonban levő földet — ha igényli — saját tulajdonába vegye át. A rendezést a termelőszövetkezetek és a föld névszerinti tulajdonosai szabad és önkéntes megállapodására, és elhatározására bízzuk. Ápoljuk szó vétségünké« az értelmiséggel Tisztelt Elvtársak! Társadalmunkban mint szövetségeseink más dolgozó osztályok és rétegek — így ás polgárság, illetve az értelmiség is — rész ■esznek a szocialista társadalom építésében A párt kellő figyelmet fordít a szövetség ápolására és sajátos kérdéseire — hangsúlyozta 'Cádár János, majd megállapította, hogy p adományok, a technika, valamint a kultúr terepének növekedésével együtt növekszik r értelmiség száma és társadalmi jelentősége i A magyar értelmiség a munkásokkal és pa rasztokkal, a néppel együtt dolgozik a közös célért, a szocializmusért. A politikailag leghaladóbb értelmiségiek nagy számban a párt tagjaiként dolgoznak, harcolnak céljainkért. A párt és a kormány politikájával, a szocializmus magyar gyakorlatával az értelmiség túlnyomó többsége egyetért, ezt munkájával igazolja. A pártnak azonban figyelembe kell vennie, hogy az értelmiség egyes rétegei érzékenyebben reagálnak a felmerült nehézségekre, a burzsoá ideológia és politika hatásaira, ezért soraikban fáradhatatlanul terjeszteni kell a marxista—leninista elméletet; meghonosítani, erősíteni a közösségi gondolkodást, a forradalmi állhatatoisság és helytállás szellemét. Társadalmunk megbecsült tagjai azok a kisemberek, városi kispolgárok is, akik mint kisiparosok, kiskereskedők végzik tevékenységüket. Nem szüntetve meg a harcot a jelentkező élősdiség szelleme, és esetei ellen, mindenkinek meg kell értenie, hogy a szocializmus építése, és társadalmi viszonyaink között hasznos az adott számú önálló kisiparos, és kiskereskedő munkája. Társadalmi szükségletet elégítenek ki, ezért tevékenységük társadalmilag hasznos, munkájukra ezután is szükség lesz. % Belpolitikánk az égés* társadalom érdekeit szolgálja — Népünk szocialista összefogását az utóbbi években is jól szolgálta pártunk belpolitikája, amely hirdeti és megvalósítja a dolgozó osztályok szövetségét, a kommunisták és pártonkívüliek összefogását és együttműködését, államunk, társadalmunk szocialista jellegének és demokratizmusának erősítését, fejlesztését. Társadalmunk minden nagy feladatának megoldásában cselekvőén részt vett és részt vesz a Hazafias Népfront. Sikerrel valósítja meg a kommunisták és pártonkívüliek politikai együttműködését és tömöríti mindazokat a hazafiakat, akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti célját. Mint a nemzetközi tapasztalat bizonyltja, a szocializmus elvileg több párt működését is lehetővé teszi. Nálunk történelmileg úgy alakult, hogy egy párt, a munkásosztály forradalmi pártja működik, az vezeti a társadalmat. Ez a helyzet nem csökkenti, hanem növeli a párt felelősségét a tekintetben, hogy a tömegekkel összeforrva dolgozzék, és megnyerje közérdekű céljainak megvalósításához a társadalom különböző osztályainak, és rétegeinek képviselőit, azokat is, akiknek egy, vagy más politikai kérdésben még fenntartásaik vannak, s akik világnézetünket nem fogadják még el egészében. A párt a Hazafias Népfront vezető erei jeként, e mozgalom keretében valósítja meg a különböző foglalkozású és hivatásbeli emberek, a nemhívők és különböző felekezetekhez tartozó hívők, mindazok összefogását, akik felismerve társadalmunk alapvető és közös érdekeit, ma készek együttműködni a haza felvirágoztatásában. A fontos közjogi funkciókkal is felruházott Hazafias Népfront működésére szükség lesz mindaddig, amíg különböző társadalmi osztályok lesznek, ameddig társadalmunk egésze politikailag és világnézetileg teljesen egységes nem lesz. Erősítsük a szocialista demokratizmus fejlesztését A párt, az állam szerepének ebből a felfogásából kiindulva szükségesnek tartja az állam és az állam különböző szerveinek erősítését, demokratikus továbbfejlesztését. Tovább kell fejleszteni a legfőbb törvényhozó. szerv, az országgyűlés szerepét. Fokozni kell törvényalkotó tevékenységét, az alapvető társadalmi kérdésekben szélesíteni kell hatáskörét, ellenőrző szerepét. Az országgyűlés munkájával összefüggésben fontosnak tartjuk az új választójogi törvényt, amely az egyéni képviselői választókerületek bevezetésével szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a képviselő és a választód között, s ez is kedvezően hat majd az országgyűlési munkára. Egész népi államunk, kormányszerveink, az állami gazdasági és kulturális irányító szervek, valamint a helyi néphatalmi és igazgatási szervek, a tanácsok működése is eredményes, és mivel a nép alapvető érdekeit szolgálja, demokratikus. Az alapvető jó mellett állami munkánkban nem kívánatos bürokratikus vonások is vannak, s részben ennek folyományaként „kijárás’-, úgynevezett „szocialista összeköttetés” és más egészségtelen befolyások is hatnak sőt megvesztegetés és korrupció is előfordul A párt feladata az állami szervekben, a ta. nácsokban dolgozó elvtársak, a Hazafias Népfront. a szakszervezetek és más tömegszervé- zetek. az egész társadalom segítségével erősíteni és fejleszteni állami, tanácsi szerveink munkájának demokratizmusát, hatékonyságát és támogatni, ami abban jó és leküzdeni a ürokratizmust, a megengedhetetlen befolyásolást. mindait ami rossz a jelenlegi gya— 'rlatban. Államéletünk demokratizmusának, az állami és a tanácsi munka hatékonyságának további erősítése, a munka rossz vonásainak és gyengeségeinek megszüntetése mindenekelőtt irányítási rendszerünk és vezetési módszer ink egjavítását és fejlesztését, a szorosan vett latósági munkában pedig igazgatási rendszerünk egyszerűsítését kívánja meg. n. Megteremtettük a szoeialiinius teljes felépítésének feltételeit
