Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-26 / 280. szám

1966. november 26. szombat NŐG R A D Tsz-ek a reform útján V. ' Milyen állami támogatásra számíthatnak a tsz-ek? Választások, választók és a módosított törvény Beszélgetés Maresinek Istvánnal, a Hazafias Népfront megyei titkárával A gazdasági mechaniz­mus reformjával összefüggő intézkedések — a mezőgaz­dasági felvásárlási árszínvo­nal növelése, a tsz-ek gaz­dasági tevékenységének bő­vítése, a változó hitel és be­ruházáspolitika, az önállóság pénzügyi és szervezett fel­tételeinek megteremtése — új helyzetet teremt a tsz-ek számára, és jogos a kérdés; hogy továbbra is szükség van-e — és ha igen, milyen mértékben —■ az állami tá­mogatás eddig alkalmazott különböző formáira. Az már most is előrelátható, hogy a reform intézkedései, bár minden közös gazdaság hely­zetét kedvezően befolyásol­ják, a. szövetkezetek külön­böző csoportjai között to­vábbra sem eredményez­hetik a különbségek megszű­nését. A mezőgazdasági árszín­vonal emelése például a ter­melőszövetkezetek túlnyo­mó többsége számára lehe­tővé teszi, hogy árbevételei­ből visszafizesse a fennma­radó, és folyamatosan igény­be vett hiteleket, — bizto­sítsa a teljes körű amorti­zációs alapképzést, bővíthes­se forgóalapjait, a népgaz­dasági tervvel összhangban növelje a tsz-tagok szemé­lyes jövedelmét, és a közös gazdaság szociális alapjait A mezőgazdasági felvásár­lási árakat azonban nem a legrosszabb földeken gazdál­kodó tsz-ek. hanem az en­nél jobb földeken gazdál­kodó mezőgazdasági üzemek költséged alapján állapítják meg, ezért a gyenge tsz-ek — tekintve, hogy többségűk­ben a legkedvezőtlenebb ter­mészeti körülmények között működnek — bevételeikből továbbra sem tudják teljes egészében fedezni termelési kiadásaikat, fejlesztési el­képzeléseiket. Az e csoportba tartozó ter­melőszövetkezeteket tehát továbbra is támogatni kell, ám nyilvánvaló, hogy az ál­lami támogatás jelenlegi for­máin változtatni kell. Olyan, a korábbinál lényegesen egy­szerűbb, könnyöl áttekinthe­tő támogatási rendszert kell kialakítani, amely minden ember számára, a munkás­tól az egyszerű tsz-parasz- tig, érthető, és jobban szol­gálja az ésszerűbb termelés­szerkezet kialakítására irá­nyuló törekvéseket. A helyi adottságokhoz jobban alkal­mazkodó, a lehetőségeket a legnagyobb mértékben kiak­názó termelés-szerkezet ki­alakításával és az ezt meg­alapozó gazdaságos beruhá­zásokkal valósítható meg az a fő célkitűzés, hogy a gyen­ge termelőszövetkezetek is előbb-utóbb jövedelmezően gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak. En­nek a többi között az a fel­tétele, hogy a kedvezőtlen természeti körülmények kö­zött levő tsz-ek gazdálkodá­suk bővítésével, feldolgozó, értékesítő, melléküzemági te­vékenységük kifejlesztésével folyamatosabbá tegyék tag­ságuk foglalkoztatását, to­vábbá, hogy elsősorban a munkadíj garantálásával, a munkadíjnak költségként történő elszámolásával olyan anyagi érdekeltségi rendszert alakítsanak ki, amely min­den tsz-tag számára ösztön­ző. A gazdasági mechanizmus reformjáról szóló központi bizottsági határozat kimond­ja: továbbra is indokolt, hogy a nagy összegeket igénylő létesítmények — mint például utak, villamo­sítás, öntözőművek, csator­názás stb. — kiépítését ál­lami eszközökből végezzék. Ez a segítség természetesen minden szövetkezetét érint, de a gyenge tsz-ek számára további kedvezményeket biztosít az a lehetőség is, hogy a jövőben a különbö­ző beruházások egy részét nem hitelből, hanem állami költségvetésből valósítják meg, vagy az, hogy egyes beruházásokhoz külön ked­vezményeket kaphatnak. A korábbi gyakorlat megfigye­lése alapján széles körben elterjedt az a felfogás, hogy a gyenge tsz-ek beruházá­sai általában gazdaságtala­nok. Közgazdaságilag nem szorul bizonyításra, hogy azok a beruházások, amer lyek nem igazodnak a ter­melés legésszerűbb szerkeze­téhez. nemcsak a gyenge, hanem a jó tsz-ekben is gazdaságtalanná válnak. Ép­pen azért, hogy elkerüljük a korábban oly gyakran ész- szerűtlenül megvalósított be­ruházásokat. fő irányelvként kell érvényesíteni; csak olyan beruházásokat szabad meg­valósítani, amelyek elősegí­tik a helyi adottságoknak legjobban megfelelő terme­lés-szerkezet kialakítását. Mivel egyrészt a mezőgaz­dasági felvásárlási árak nem egyszerre, hanem több foko­zatban érik el az 1970-re ter­vezett színvonalat, másrészt a mezőgazdasági árszínvonal az árrendezések után sem éri el teljesein az iparét — ezt néhány év alatt nem is lehet megvalósítani —, ezért továbbra is szükség van ar­ra, hogy a mezőgazdaság más módon juthasson hoz­zá a többi népgazdasági ággal azonos bevételekhez. Az államnak megvan a le­hetősége ahhoz, hogy példá­ul az állami támogatás rend­szerén keresztül, vagy a me­zőgazdaságban felhasznált, ipari eredetű anyagok-eszkö- zök árának, valamint a me­zőgazdasági adóterhek sza­bályozásával ellensúlyozza az alacsonyabb mezőgazdasági árszínvonalból adódó eltéré­seiket Az új gazdasági mechaniz­musban — bár alapvetően megváltozik a tsz-ek gazda­sági helyzete, csökken a gyenge kategóriába tartozó tsz-ek száma, növekednek a tsz-ek bevételei — a mező- gazdasági üzemek még csak részben nélkülözhetik az ál­lam segítségét Előrelátható­an — ha korszerűbb formá­ban, és kisebb mértékben is — továbbra is szükség lesz az állami támogatásra; az állami támogatás azonban csak segítsék a tsz-eknek. A szövetkezetek fejlődése, a tsz-tagság jóléte elsősorban, és alapvetően gazdálkodásuk hatékonyságán múlik. Dr. Dankovits László A négyéves ciklus lezáru­lásával — a következő év el­ső felében — országgyűlési képviselő és tanácstagi vá­lasztásokat tartanak. A par­lament legutóbbi ülésén fog­lalkozott a választásokkal és módosította a választójogi törvényt. A választásokról, a módosított törvényekről, a megyei feladatokról beszélget­tünk Marczinek Istvánnal, a Hazafias Népfront megyei tit­kárával. — A Hazafias Népfront a négyéves választási ciklus „félidejében” beszélgetéseket folytatott a tanácstagokkal, A tapasztalatokat megyei anké­ten vitattuk meg. Ez bizonyos fellendülést hozott a tanácsi munkában és ennek mintegy folytatásaként most ismét ta­lálkozunk valamennyi tanács­taggal. Beszélgetésünk témája hogyan látja a tanácsi mun­kát. milyen lehetőségek van­nak további javításra, személy szerint a jövőben vállalja és el tudja-e látni a tanácstagi feladatokat? Már az eddig megtartott beszélgetésekből is kitűnik, hogy egyes helyeken idegenkednek a nők megvá­lasztásától. Ilyen tapasztalata­im voltak Ludányhalásziban, Őrhalmon. Ezekben a hetek­ben közel ezer népfront-akti­vista beszélget a tanácstagok­kal és a tapasztalatokat a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága, valamint a Hazafias Népfront megyei elnöksége de­cember közepén, közös tanács­kozáson vitatja meg. — A beszélgetések egyben előkészítését is jelentik a kö­zelgő választásoknak. Milyen feladatok hárulnak a Hazafias Népfrontra a következő hóna­pokban? — Először önmagunkat és aktivistáinkat — mintegy öt­ezer, az elmúlt években gaz­dag tapasztalatokra szert tett elvtársakat — kell megfelelő­en felkészítenünk. A választás nemcsak népfront-munka és feladat, hanem nagyon fontos pártpolitikai tevékenység is. Ezért feltétlenül számítunk va­lamennyi társszervnek a se­gítségére. Ezt a célt szolgálja — többek között — a decem­ber 1-én megrendezésre kerü­lő közös tanácskozás a Nőta­nács titkáraival. A Hazafias Népfront kezdeményezésére széles körben tájékoztatjuk a választópolgárokat a módosí­tott választójogi törvényről és a megyei feladatokról. En­nek első megnyilvánulása, hogy az országgyűlési képvi­selők ezekben a napokban já­rási ankéton ismertetik a törvényt, amelyeken tanácsi és népfrontaktivisták vesznek részt, akik a választóknak a la­kóterületen magyarázzák a módosítások lényegét, szüksé­gességét. — Szóba került a módosí­tott választójogi törvény, melyről a parlament a leg­utóbbi ülésén tárgyalt és a a végrehajtási utasítás a Ma­gyar Közlönyben a napokban került nyilvánosságra. Mi tet­te lehetővé a módosításokat és milyen fontosabb változások vannak a törvényben? — Dolgozó népünk megnö­vekedett politikai öntudata és érettsége, társadalmi rend­szerünk demokratizmusának további szélesítése indokolja választójogi törvényünk mó­dosítását. A lényegesebb vál­tozások; az országgyűlési kép­viselők választásánál a „lajst- romos” helyett a területi elv érvényesül. Ez Nógrád megyé­ben azt jelentette, hogy össze­állították a listát nyolc-tíz je­lölttel és egy listavezetővel. Megtartották a nagygyűlést, amelynek határozatához több gyűlésen csatlakoztak. Most viszont minden egyes ország- gyűlési képviselőt területen­ként és külön-külön választa­nak. így megválasztása egy választókerületre mintegy har­mincezer emberre tartozik. Nekik számol be tevékenysé­géről. A képviselők még kö­zelebb kerülnek választóik­hoz. Másik alapvető változás, hogy megszűnik a pótképvise­lő-választás. Elhalálozás, elköl­tözés, vagy visszahívás esetén új választást írnak ki, egy év­ben kétszer. A képviselője­löltek névsorát a választás előtt legalább tíz nappal köz- zétesszük.' A szavazólapokon minden kerületben ott lesz az illető képviselő-jelölt neve, vagy több jelölt esetén azok nevei. Ha a választó a névsort érintetlenül hagyja, ez azt je­lenti, hogy az első helyen ál­ló jelöltre szavazott. — Hogyan fejleszti tovább a módosított választójogi tör­vény a szocialista demokra­tizmust? — A törvény legfontosabb eredménye, hogy a parlamen­tet az eddiginél sokkal in­kább munkatestületté formál­ja. Eddig a választópolgár a ajstromos rendszer miatt, nem tudta, hogy személy sze­rint kit választott képviselő­nek. Ez vonatkozott a képvi­selőkre is. Ha megbízásról, tájékozódásról volt szó, hiá­nyoztak a személyes kapcso­latok. A munkatestüljet jelle­get csak növeli az a lehető­ség, hogy több jelöltet állít­hatnak. így azután a több rá­termett, a néphez hű, tehetsé­ges jelölt közül a lakosság — demokratikus úton — maga választja meg a képviselői munkára legalkalmasabb sze­mélyt. Segíti a demokratiz­mus szélesedését a visszahívás rendezése is. Már előre szá- mi thatunk arra, hogy a mó­dosított választójogi törvény alapján a választás után a választópolgárok még gyak­rabban keresik fel képviselői­ket, és így azoknak sok dol­guk lesz. — Mit vár a Hazafias Nép­front a választások előkészíti időszakában a lakosságtól? — Természetesen számítunk a megye lakosságának, a vá­lasztópolgároknak már eddig is tapasztalt aktivitására, hogy eleget tesznek állampolgári kötelességüknek az előkészí­tés idején és a választások alatt is. Tudjuk, kötelességü­ket akkor tudják maradékta­lanul teljesíteni, ha a Haza­fias Népfront, a tanács és az egyéb társszerveik széles kö­rű, felvilágosító munkával rendszeresen tájékoztatják őket a feladatokról, az ered­ményekről. Várjuk azt is hogy a jelölögy üléseken — csak­úgy, mint korábban — okos, a lakosság többségének érde­két szolgáló javaslatokkal programot adjanak a megvá­lasztásra kerülő tanácstagok­nak, országgyűlési képviselők­nek. Gáldonyi Béla A második világháborúban elpusztított drávaszabolcsi és zalátal hidak nagy tömegfi roncsainak kiemelését az idén kezdte meg a Hídépítő Vállalat roncsemelő csoportja. Képünkön: Kiss Gyula búvármester lemerül a folyóba (MTI foto 9» Bajkor József felvétele) Jiíiut a tar jáni iii)(aj... Jobb későn, mint soha. Az Öblösüveggyár új feldolgozó üzeme táján, kívül is belül is, nagyon átadás előtti a hangulat Amióta a MÁV százhatvan tonnás síndaruja az ideiglenes fűtést biztosító mozdonyt a helyére rakta, még inkább erősödött ez a hangulat. Szerdán — mondja az építésvezető —ha törik, ha szakad, a fűtésnek meg kell kezdődnie. A hőközpont szerelése folyik, a mozdony- kazánt ellenőrizték, a szer­kocsira már rakják a szenet. A próba után a fűtést szaka­szonként kiterjesztik az egész épületkomplexumra. Átadás előtti hangulat van a feldolgozó üzem második emeletén is. A művezető majd felrobban mérgében. Asszo­nyok tisztítják az ablakot, s ahányat kinyitnák, annyin törik az üveg. Egy férfi, nyilván az üvegesek csoport- vezetője rémüldözik, „ö nem üvegezhet minden tisztítás után.” S egyet kell vele ér­teni. Sok lesz a festési és má­zolási javítás is. Ezt az épí­tésvezető savanyú humorral konstatálja. A lemázolt öl­töző. fürdőajtókon fekete ujj­nyoma tok: többen törekedtek, hogy a friss mázoláson hagy­ják a kézjegyüket. Mert így a kosz beleragad a festékbe, lemosni nem, csak átfesteni lehet. Az első emeleten Regős Mátyás, egy frissen vakolt falrészre mutat. S mellette egy jókora, vasból készült aj­tótokra. „Én javasoltam, hogy vegyük Jet, hiszen fej magas­ságban cső húzódik előtte, s akkor minek oda ajtó. Emidé — mutat egy más pontra — meg, nem terveztek ajtót, de kell. Amit innen kivet­tünk, jó lesz oda.” Szóval, nem vész kárba, s ez a fő. A többi módosítás mellett megfér ez is, s az ál­lam fizeti. A mérőhenger-üzem és a festöde közös lépcsőfeljárójá­nál hatalmas részen hiányzik a fal. „Itt fogják majd bee­melni a beégető kemencét. Addig, amíg a fűtés megol­datlan volt, nem lett volna éredmes áthozni az új helyé­re. Most azonban úgy érte­sültem, hónap végén megtör­ténik. Akkor elfalazzuk.” A mérőhenger-üzem tágas, világos csarnokban talál új otthonra, A Gép- és Felvonó- szerelő Vállalat embere közli, hogy a hosszabbik szalagot akár meg is indíthatná. A másikat akkor szerelik fel, amikor az üzem átköltözik ide, s hozza magával a tarto­zékokat „S ez mikor törté­nik?” — kérdem, ö nem tudja, de a műszaki osztá­lyon igen: decemberben. Mozgásba jön tehát az Öblösüveggyár jó néhány részlege. Hiszen a festődében is csak fűteni kell, az el­szívó berendezések régen el­készültek. „Halló, műszaki osztály? Mikor költözik a festöde? Novemberben? Kö­szönjük!” A C csarnokban a Hunga­rocell-burkolást festik. „Egy­szerű porfestékkel — jegyzi meg az építésvezető. — A tervező által előírt festék oldószere ugyanis oldja a Hungarocellt is.” Még szeren­cse, hogy egy építészmérnök ehhez is ért. Ha kivitelező... Később, alighanem lesz más, nagyobb baj, amit már nehezebb lesz korrigálni. Mintha a hűtő szalagok fö­lött alacsonyra került volna a tető. „Így van?” — kérdem egy üvegestől. Az csóválja a fejét: „Melegünk lesz alatta'’. A majdani csiszoldában kissé sivár kép fogad. Nyers még, nyers minden. De az építésvezető esküszik rá: év végére az is elkészül. Persze. jobb későn, mint soha. Annyi viszontagság után, amennyin ez a beruhá­zás átment, már ez is vala­mi. Ami pedig a végered­ményt illeti; tanulságnak — ha kel lemet] en nek is — nem lesznek rosszak, az itt szer­zett tapasztalatok a követke­ző beruházások lebonyolításá­hoz. A dolgozók pedig egé­szen biztos örülni fognak az új üzemnek. Mert az egyszer igaz: nagyon szép, nagyon derűs. Mint amilyen egy jól sikerült salgótarjáni üveg­tárgy is lenni szokott. Cs. G.

Next

/
Thumbnails
Contents