Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-25 / 279. szám

2 WOG R AB WRß. novemfior 25. pénteS Vietnami / , jelentések A dél-vietnami partizánok csütörtökön kora reggel vá­ratlanul megtámadtak egy főleg amerikaiakból álló mű­szaki csoportot, amely a köze­li híradóközpontra tartott. A megtámadottak közül húsz személy meghalt, tíz megsebe­sült. A B—52-es bombázókat vették igénybe szerdán késő délután Binh Dinh térségében, egy feltételezett partizán tá­maszpont elleni „tisztogatás­hoz”. A gépek Qui Nhon tér­ségében is végeztek bombázást lőszerraktárak ellen. A 7. flotta két új hajója a Warrington és a Munnalv romboló belekapcsolódott a VDK partvidéke ellen folyta­tott kalóztámadásokba. A két hajó szerdán a 17. szélességi fok magasságában halászhajó­kon vojt támadott meg és a saigoni katonai szóvivő sze­rint hatvanból negyvenhetet megrongált. letartóztatások lógóban Togóból Accrába érkezett utasok szerdán elmondották, hogy Loméban most már az élet csaknem teljesen vissza­tért a rendes kerékvágásba. Hozzáfűzték azonban, hogy a sikertelen államcsíny kísérlet­tel összefüggésben elrendelt kijárási tilalom továbbra is érvényben van és katonaság őrzi a kormány-épületeket, járőrök cirkálnak az utcákon. Más jelentések szerint To- goban 20 embert letartóztat­tak köztük Benoit Malou volt oktatásügyi minisztert, továbbá Pierre Adossama munkaügyi és népjóléti minisztert. Ez utóbbi híreket azonban nem erősítették meg. Patton tankokat vetettek be a% agreaaxorok Jordánia és Izrael vitája az ENSZ-ben NEW YORK (MTI) A Biztonsági Tanácsban folytatódott a Jordánia ellen intézett izraeli támadás vitá­ja. Noha a vitában felszólaló valamennyi küldött elítélte a Jordánia területe és lakossá­ga ellen intézett izraeli táma­dást, határozat mindeddig nem született. Jordánia küldötte, valamint Fedorenko szovjet ENSZ-képviselő ezzel kapcso­latban megütközésének adott kifejezést. Fedorenko felszólí­totta a tanács tagjait, teljesít­sék kötelességüket és ítéljék el Izrael agresszív akcióját. Az ülésen heves szópárbaj zajlott le a Jordániái és az izraeli ENSZ-képviseló között. Jordánia küldötte elmondot­ta, hogy a november 13-i tá­madás során izraeli részről amerikai gyártmányú Patton tankokat is bevetettek és 140 házat lőttek rommá. Izraeli részről azt állították, hogy csupán 30 házat romboltak le és Patton tankok az akcióban nem vettek részt. A jordániai küldött erre kilátásba helyez­te, hogy filmfelvételekkel fog­ja bizonyítani állítását. Újabb nehézségek az osztrák közös piaci ügyben BECS (MTI) Az osztrák polgári sajtó csü­törtökön csalódással kommen­tálja, hogy a Couve de Mur- ville francia külügyminisz­ter indítványára ismét elha­lasztották az Ausztria és a Közös Piac között kötendő szerződéssel kapcsolatos tár­gyalásokat. A megbeszélé­seknek, amelyeknek bécsi kormánykörökben nagy je­lentőséget tulajdonítottak, csütörtökön kellett volna kezdődniük Brüsszelben. Most már azonban az újabb tervek szerint legkorábban két hét múlva kerülnek sorra. Szaúd-Árábia hírei AMMAN (MTI) . Husszein jordániai király — hírügynökségi jelentések sze­rint — elfogadta a szaúd-ará- biai király ajánlatát, amely- lyel Jordánia rendelkezésére bocsátja az Észak-Szaúd-Ará- biában állomásozó csapatait. A jordániai uralkodó utasí­totta a katonai parancsnoksá­got, hogy haladéktalanul lép­jen kapcsolatba a Tabuknál állomásozó szaúd-arábiai erők­kel, hogy egy újabb izraeli tá­madás kivédésére megteremt­sék a katonai együttműkö­dést. Az ammani rádió szerda es­te bejelentette, hogy a jordá­niai minisztertanács sorozási törvényt fogadott el, amely 18 és 40 év között minden jor­dániai férfira kiterjed. Községi tanácsok és köziilefek ÍLKiH! Salakot, tsz kőbányákból követ, bányakavicsot bille­nős gépkocsikkal, rakodógépekkel a megye egész te­rületén azonnali szállítással és minden mennyiségben vállalunk. MEGRENDELÉST 8. sz. AKÖV Salgótarján, Áruforgalmi osztályára írásban, vagy 10-81 telefonon kérjük bejelenteni. :»♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> <• ♦> ♦> ♦> ♦> Mi történt Haitiben? MIAMI (MTI) Szerdán este Miamiban né­mi fény derült a múlt hét vé­gi rejtélyes haiti partraszállás hírére, majd az ezt követő cáfolatokra. Nyugati távirati jelentések szerint Napoleon Vilaboa (nő­mén est omen) lett volna a hadműveletek vezetője. Szerdán Miamiban újságírók­kal közölte, hogy az Egyesült Államokban élő haiti mene­kültek között 350 000 dollárt gyűjtöttek össze a partraszál­lás fedezésére. A műveletben háromszáz kubai disszidens, húsz haiti és húsz amerikai vett volna részt. Céljuk haiti megszállása és Duvalier elnök megbuktatása volt. Elnökké egy katolikus papot, az Egye­sült Államokban élő haitiak vezetőjét akarták kikiáltani. Vilaboa maga meglehetősen cikk-cakkos múlttal rendelke­zik. Tiszt volt Fidel Castro hadseregében, majd disszi­dált Kubából, részt vett az 1961-es Playa-Siron-i inváziós kísérletben, később pedig a2 amerikai haditengerészetnél teljesített szolgálatot. Beszámoló az olasz árvízhelyzetről RÖMA (MTI) A Pó deltavidékén — ame­lyet 300 millió köbméter víz borít — a helyzet változat­lan, időnként még mindig esik az eső. Rovigo prefektusa utasította a mentési munkála­tok irányitóit, költöztessék el Porto Tolle még ott maradt, mintegy 3000 lakosát, mert élelmezésük napról napra ne­hezebbé válik. A Rómára rázúduló özön­vízszerű esőzés anyagi károkat okozott, de a helyzet nem ka­tasztrofális — jelentette ki Amerigo Petrucci, a város polgármestere. Százötven sze­mélyt kénytelenek voltak la­kásából kiköltöztetni. A több mint 20 órás esőzés következ­tében a Tiberis szintje 1 mé­terről 8,4 méterre emelkedett. A folyó csak esetleges 6 mé­ternyi újabb szintemelkedés esetén tetőzik, így igazi ve­szély nem fenyegeti Róma vá­ros történelmi nevezetességű központját. Firenzében a Santa Croce negyed egyes házai az esőzések folytán erősen megrongálód­tak és sok családot ki kellett költöztetni otthonából. Hiva­talos személyek nézete szerint azonban nem valószínű, hogy az Amo ismét veszélyezteti majd a város műkincseit. Münchentől—Münchenig Nemrégiben magyar nyelven is megjelent, hazánkban is nagy érdeklődést keltett egy szovjet történész-professzor könyve: Münchentől Nürnber- gig. A két német városnév históriai állomás és jelkép agyszerre. A bajor főváros volt a kezdet, a füstös söröspincék­ben ott bontogatta szárnyalta nácipárt, majd később, hata­lomra kerülése után — a mün­cheni egyezménnyel — ott ad­tak szabad kezet Hitlernek a nyugati hatalmak vezetői. Nürnberg pedig a véget je­lentette. a nemzetközi bíróság 'télt minden idők legnagyobb háborús bűnösei felett. Az elmúlt vasárnap bizo­nyos jelek azt mutatták; me­gint Münchenen van a sor. A bajor választásokon előretört az NPD, az újfasiszta irány­zatú Nemzeti Demokrata Párt. E párt nyíltan programjába vette a nemzeti szocializmus „rehabilitálását”, 18 tagú leg­felsőbb vezetőségéből 12 volt náci funkcionárius. Vezérét. Adolf von Thaddent csak II. Adolfként emlegetik Nyugat- Németországban. Mindezeken a tényeken az sem változtat, hogy bevezették a „balkéz­szabályt” és nem jobb karju­kat emelik a régi köszöntés­re. mint a nácik, hanem a bal­lal teszik — ugyanazt. Igaz, a szavazatok mintegy 7 és fél százalékát nyerte csupán el, mégis riasztó sokk-ként ha­tott ez a hír, különösen azu­tán, hogy a hesseni választá­sokon is előretört a szervezet. Az új-fasiszták mozgolódá­saiért és sikereiért súlyos fe­lelősség terheli a bonni kor­mánykoalíciót is. Annakidején, 1952-ben betiltották a szélső- jobboldali Birodalmi Pártot, de jó egy évtized múltán mintha mi sem történt volna, enge­délyezték az NPD-t. Közis­mert tény az is, hogy igen ke­veset tettek a fasizmus gyö­kereinek és maradványainak kiirtásáért, Nyugat-Németor- szágban szabadon tenyésznek veszélyes revansista és mili­tarista áramlatok. Elnézőek az új-fasisztákkal szemben — ugyanakkor megfosztották; le­galitásától a kommunista pár­tot és a baloldali mozgalmak gyakori zaklatásnak, üldözés­nek vannak kitéve. De a fele­lősség abban is megnyilvánul, hogy a nyugatnémet választó- polgárok egy része valóságos csömört kapott a hivatalos bonni vonaltól, így a jobb­oldali demagógia hatása na­gyobb. 1966 — nem 1923 és 1933. Vannak hasonló jelek, mégis valljuk, hogy a történelem nem ismétlődik meg. Ma más a világ képe, mások az erővi­szonyok és gazdagabbak va­gyunk néhány tanulsággal. Magában Nyugat-Németor- szágban is tevékenyebbé vál­tak az antifasiszta erők. ele­gendő a nagy müncheni diák- tüntetésekre utalni. A két vá­lasztás nyomán ezek az erők bizonyára fokozzák harcukat Ha valamit, azt megtanulhat­ták: a fasizmust csírájában kell elfojtani. (R-i) 9 Játékszer“... Londonban az üzletek egy újdonságot árusítanak, amely­nek neve „startpisztoly”. Az árusító cég egyik igazgatója ki­jelentette, hogy ennek a pisztolynak „szédítő sikere” van. Fred Alford, aki egyszer meglátta ezt a játékszert, ki­jelentette: „Semmi köze nincs a startpisztolyhoz, amely már nem egyszer volt a kezemben. Ügy látszik, ennek a játék­szernek más a rendeltetése. Ahhoz túlságosan veszélyesnek látszik, hogy gyermekjátékszernek tekinthetnék.” Alford na­gyon jól tudja, hogy mit beszél, mert csaknem negyven esz1 tendeje tölti be a könnyűatlétikai versenyeket rendező szén fő starterének állását Angliában. De nézzük egy rendőrfelügyelő véleményét is. „Hs egy bűnöző meg akar ijeszteni valakit, ez a pisztoly éppen jó neki” — mondotta Sunday Mirror riporterének és egész készletet mutatott neki ezekből a „játékszerekből , amelye­ket kamaszoktól vettek el; e kamaszok az egyik londoni pőri látogatóit terrorizálták a pisztolyokkal. Egyébként az ilyen ..játékszerekkel” való kereskedésben a cég semmi elítélendőt nem lát. Hogyan is láthatna, hiszen a belügyminisztérium támogatását élvezi, amely a megriadt londoniaknak „megmagyarázta”: „Semmit nem tehetünk (t pisztolyok árusításának betiltása végett, mert nem avatkoz­hatunk be o gyártók szabadalmi jogaiba ...” Világos tehát, hogy az üzlet győz a józan ésszel szem­ben, és az efféle „játékszerekkel” ezután is ijesztgetni fogják a járókelőket sötét kapualjakban. Füstbe ment terv Mi történt a Buenos Aires«! titkos konferencián Nemzetközi futball-mérkö- zésről. nemzetközi vásárról, és nemzetközi versenyekről már mindenki hallott, de nemzet­közi tűzoltószervezetről — aligha. Nos, az Egyesült Ál­lamok „megsajnálta” Latin- Amerikát, és nemzetközi „tűz­oltószervezettel” kívánta gaz­dagítani. A jenki imperialis­ták számára kellemetlen „po­litikai tüzeket” a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat kíván­ta lelohasztani. „Tűzoltókról” jóelőre gondoskodott: Latin- Amerika valamennyi befolyá­solt népének fiait kívánta kö­zös szervezetbe összevonni, hogy azok nyomban a hely­színre siessenek, ha az impe­rializmus feje felett valahol kigyullad a ház. A washing­toni szervezők nagy igyeke­zetükben már névvel is ellát­ták a gondolataikban szüle­tett nemzetközi szervezetet: Állandó Amerika-közj Haderő. A korábbi Santo Domingo-i események szolgáltatták a fi­gyelmeztető pisztolylövést. Akkor: a főváros és egész Dominica népének legjava felkelt, hogy lerázza magáról az amerikai imperialisták igá­ját. A dominikai helyzet sok tekintetben hasonlított a ku­bai forradalom első akcióihoz, amikor az Egyesült Államok fegyveresen beavatkozott. In­tervenciója világméretű felhá­borodást keltett. Az Egyesült Államok vezetői azonban nem mondtak le az intervencióról, ellenben ódiumát a latin-ame­rikai államok nyakába szeret­nék varrni. Washington a do­log értelmi szerzője és igazi felelőse, noha a politikai hát­tér félhomályában szeretne maradni. A Johnson kormány ekép- pen kitűzte a célt, s meghatá­rozta a módszereket. Bizo­nyosra vette, hogy egész La- tin-Amerika valamennyi kor­mánya meghallja és készsége­sen követi a parancsot. Az ám, de hol menjen végbe a „sorakozó”? Washington Bue­nos Aires mellett döntött. Az argentin főváros neve spa­nyolul „jó levegőt” jelent. Va­lamikor, amikor a spanyol hó­dítók e helyszínt elnevezték, az óceán felől éppen friss le­vegő áramlott a szárazföld fe­lé, s ez felüdítette a hőség­ben tikkadozókat Igaz, azó­ta már megfordult a politikai szél járás: Washingtonból áramlik a hideg. És, ha e széljárás hatalmas birodalmá­ban bárhol politikai nyugta­lanság támad az Egyesült Ál­lamok nyomban a helyszínen terem: erőszakoskodik, és a saját képére próbálja formálni a helyzetet. / A „kollektív ráncbaszedés” titkos színhelyéül nem vélet­lenül választották a „jó leve­gő” városát Hiszen Argentí­nában Ongania tábornok ez év júniusában sikeres államcsínyt hajtott végre és Washington­ban bizonyára úgy vélik, hogy Argentína kormánya nem el­lenezné a jenki erőszakot sem. A gondos washingtoni számit- gatások azonban ezúttal nem váltak be. Az Amerikai Álla­mok Szervezetéhez tartozó or­szágok hadsereg-főparancsno­kainak hetedik értekezlete lé­nyegében nem fogadta el az Amerika-közi állandó haderő washingtoni tervét. Pedig nagy volt a Johnson kormány erőlködése. Néhány kulcsfontosságú ország — mint például Brazília — néhány kulcsfontosságú emberét előre „meggyúrták”, hogy készsége­sen bólintsanak Washington tervére. A kitartó „gyúrás” nyomai tapasztalhatók Costa Mendez argentin külügymi­niszter magatartásán is. Costa Mendez például ez év októ­ber 26-án kijelentette: „Argen­tína a jelen pillanatban még nem tartja megfelelőnek az állandó Amerika-közi hadse­regek létrehozását. Minden or­szág alkalomadtán szabadon döntsön egy közös akcióban”. Alig egy héttel később a 18 iatin-amerikai állam konferen­ciájának november 1-i ülésén Costa Mendez már más húro­kat pengetett. Kijelentette, hogy „A kontinens biztonságá­nak ... érdekében a katonai szerveknek védelmi rendszert kell szervezniük”. De hiába visszhangzott a kontinens a Buenos Airesben gyömöszölt gerincek ropogá­sától. Október 29-től november 8-ig hiába folyt zárt ajtók mö­gött a tábornoki konferencia és hivatalosan hiába hallgat­tak annak eredményéről, a kudarcot mégsem sikerült el- titkolniok. A Washingtonban annyira óhajtott közös haderő mégsem született meg. E he­lyett csupán vérszegény „aján­lások” láttak napvilágot, a Pentagon és a latin-amerikai országok katonai parancsnok­ságai közti „szorosabb kapcso­latokról”. Ezt persze az egyes latin-amerikai országok kor­mányai is és az Egyesült Ál­lamok vezetői is másképp ma­gyarázzák. Washington a jövő­ben nyilván ragaszkodni kíván az „együttes fellépéshez” de maga is látja, hogy erre kevés a reménye. A „kötekedő” la­tin-amerikai országok viszont — érvényes és direkt megál­lapodás híján — nyilván a maguk belátása szerint Wa­shington nélkül kívánnak dön­teni. Milassin Béla

Next

/
Thumbnails
Contents