Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-22 / 276. szám

1966. november 92. kedd NÓGRÁD 3 Ankét a szerkesztőségben Tsz-elt a reform útján I. Elkényeztetjük okét? Fiatalok az érdekvédelemről A ben közelmúltban megyénk- is megalakult a KISZ erdekvédelmi bizottság. Fela­data: érvényt szerezni a kor­mány 1087/1957 határozatának — minden szinten és mind­azokkal szemben, akik a fia­talok érdekeit, törvényben biztosított jogait valamiféle ..Komolytalan” dolognak vé­lik. „nkétot hívtunk össze a szerkesztőségbe, fiatalokat kértünk meg arra: mondják ei véleményüket, olyasfajta gondjaikat, a cklkel a me­gyei érdek vt ni bizottság­hoz is fordulhattak volna... Egy ankét nem mindig kezdődik késhegyre menő vi­Szerettük volna, ha mun­kánknak híre megy a megyé­ben is. Kértük a KlSZ-bizott- ságot — küldjön ki valakit, Nem valami barátságos fogadtatás. Az sem ritka, hogy zárva találjuk a gyöngyöstar- jámi művelődési otthont. A aki megírja a megyei ifjúsá- salgótarjáni fiúkollégiumban gi lapba, vagy a Nógrádba. mióta beköszöntött a fűtési Neon jött senki. (Itt nincs mit szezon — egy órával rövi­tenni. A kritikának is beillő panasz jogos.) Öze László (Szécsény és Vi­déke körzeti F7V1SZ): — Senkit sem tudnék „fúr­ni” a mieink közül. Fiatalok, idősebbek összetartanak, kö­zöseik a feladatok, közösek a debhre szabták a kimaradás idejét. Hogyan függ össze a fűtés a kimaradással? Ki tud­ja? Más városban ez nincs. A kollégiumi rendtartás mindenhol este kilencig en­gedélyezd a kimenőt. „Nem nagy ügy” — mondhatja bárki, de nekünk sokat jelent gondok is... Cukrász a ta- az az egy óra is. Ezt meg mi nult szakmám. A nyolc álta- mondjuk, kollégiumi diákok... lánost végzett fiatalok nem fával, fgy történt ez, a mi „kerekasztal” beszélgetésün­kön is. A meghívottak kez­detben szemérmesen hallgat­tak, nem is nagyon értették: mit jelent az érdekvédelmi bizottság? Csak miután Ko­vács Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának mun­katársa ízelítőül néhány pél­dát mondott a fiaitalok ér­dekvédelméről — oldódott fel a feszültség. Íme a példák kivonata. Mindenki számára tanulsággal szolgálhatnak. Szívbeteg fiatal. Nagybá- tony mellett lakik, az Öb­lösüveggyárban dolgozik, és kerékpárral jár be Salgótar­jánba. Kérte a vállalat veze­tőségét — engedjék meg, hogy egy órával később kezdje a munkát, akkor vonattal utazhat minden nap. Kezdet­ben hallani sem akartak a „kiváltságról”. A KISZ segí­tett. .. Egy másik fiatal 1956-ban meggondolatlanul a nagyvilágnak. Plncze Mária; — A kollé­giumi diáktanács nem tölti be hivatását. Nagyobb önál­lóságra lenne szükség... De ez nem csak a diáktanácson múlik... Visszajött. Közben megbete­gedett a tüdeje. Az orvosok Sopronba, egy híres szanató­riumba utalták gyógykezelés­re. A fiú nem kapta meg a határsáv megközelítésére jo­gosító igazolványt. A KISZ lépett közbe. Nagylóc. A munkaegység negyven forint körüli, a végzett szakmunkástanulók mégis a salgótarjáni üzemek­ben dolgoznak. Segédmunká­sok. Szakmunkásba zony í t ván y - a ládafiában. Lesz mit muto­gatni az unokáknak. Miért tanultak ezek a fiatalok? A szövetkezet nem szívesen al­kalmazza őket. — Nincs gya­korlatúk. .. — Egy biztos. így nem is lesz soha... A példa más megyei szövetkezetekre is jellemző. Ki-ki értsen be­lőle. .. ömlik a szó. A „beszélge­tés” egyoldalú. A fiatalok ..letették a garast”. Elsőnek Pincze Mária a közgazdasági technikum harmadéves diák­ja szól: — Nem szép a mi iskolául:. Tudjuk. Ezért mindent meg­teszünk, hogy külsejét tekint­ve is elfogadható legyen. Nemrég nékiláttunk az udvar rendezésének. Hordtuk a sa­lakot. gereblyéztünk, egyen­gettük, olyan volt az iskola­udvar, mint a hangyaboly. nagyon törekednek hozzánk, a kereskedelembe. Elmennek inkább a gyárba segédmun­kásnak. .. — Nem imaskodunk évekig száz-kétszáz forintért — mondják. Amikor én szak­vizsgát tettem — a megye legjobb cukrásztanulójának „kiáltottak ki”. Akkor biztat­tak, hogy majd az üzemben megkapom a kiváló ered­ménnyel együtt járó elismerés mellé a magasabb kezdőfize- téöt is. Végül csak az elisme­résre futotta. Ismerek olyan segédet, aki négy esztendeje dolgozik a szakmában és 1300 forintot keres. Pedig ná­lunk „kötetlen” a munkaidő. Ünnepek előtt nincs megál­lás. .. Olyankor kikerekedik kétezerre. Sokat kell azért dolgozni. Vén Emese (Madách gimná­zium, harmadéves): — Ha az érettségi irtán le­kerül rólunk a kék, vagy fe­kete diákiköpeny — egyálta­lán nem biztos, hogy valami­nekivágott kor is magunkra ölthetj ük a Felébredt, fehéret. Sok szülő jobban meggondolhatta volna, mielőtt s a gyerekét mindenáron gim- vf náziumba erőszakolta. Az érettségi bizonyítvány önma­gában ma mér egyre kevésbé jelent „íróasztali” foglalko­zást. Többnyire semmilyet se jelent... Ponffrácz Csilla (Balassa­gyarmat, kórház): — Évek óta képtelenek va­gyunk egy szobácskát szerez­ni, ahol az alapszervezet tag­jai időnként összeülhetnének. Pedig lenne a kórház terüle­tén ilyen célra alkalmas he­lyiség. A másik, hogy a tan­folyamot végzett KlSZ-tago- kat — hiába kérjük — nem helyezik egy műszakba, nem találkozunk csak a váltáskor. Mikor vegyünk részt a kö­zös KISZ-íoelalkozásokon ? Megoldhatatlan? Jóakarat nélkül az. Kiss Piroska (közgazdasági technikum): — A kollégisták csak egy szakkörben foglalkozhatnak a nékik különösen kedves tár­gyakkal, témával... A töb­biek, az otthon lakók ezzel szemben két, sőt három szak­körnek is tagjai lehetnek. Az indok: a mi időnk, mármint a kollégiumi tanulóké keve­sebb, „szorosabban” van be­osztva. Ez igaz. Sokszor azt sem tudjuk, hova kapjunk, hányfelé szaladjunk, annyi a program... De a szakkörök közül csak egyben tevékeny­kedhetünk. A másik a - mozi. Utoljára, ha Jól emlékszem a Hideg napok-at láttuk egy közös mozilátogatás alkalmá­val. Mi harmadikosok patro­náljuk az elsősöket Szerettük volna, ha a két osztály KISZ- tagjai együtt nézik meg a filmet, de csak tíz jegyet kap­tunk. Patronálás ide, patroná- lás oda, mi mentünk el, har­madikosok megnézni a fil­met. .. Ennek pedig egy oka van: nagyon ritkán ka­punk engedélyt, kimaradást a városiba. Babus Mátyás (Salgótarján, gépipari technikum): — A Heves megyeiek ne­vében is szólok, ,Jó néhányon hevesiek vagyunk a fiúkollé­giumban. Amikor hét végén hazautazunk és ellátogatunk a községi alapszervezethez — gyakran előfordul, hogy meg­kérdezik az otthoni fiatalok: — Mit kerestek itt? — Utoljára, ha jól emlék­szem a Hideg napok-at lát­tuk. .. Foto: Koppány György Elkényeztetjük őket? Az apró, jelentéktelennek tűnő panaszoknak két tulajdonsá­guk van. Az egyik, hogy haj­lamosak vagyunk egyetlen vállrándítással napirendre térni felettük, (bár ez inkább a vállvonogatókra jellemző), a másik: ha orvoslás nélkül maradnak — napról napra nagyobbak lesznek. Az ifjúság sajátos igényei — tanulásra, munkára, szóra­kozásra — nem önmagát lét­rehozó valami. Az igények, kiváltképpen ha jogosaik is (!) a megváltozott és állandóan változó életünk társadalmunk talajában gyökereznek. Kie­légítésük össztársadalmi ér­dek. Nem kényeztetés. Pataki László Az önálló gazdálkodás legfontosabb feltételei A gazdasági mechanizmus reformjának egyik legjellem­zőbb vonása, hogy a központi tervezés és irányítás mellett, 'sőt azt erősítve, fokozódik a termelőszövetkezetek önállósá­ga és ezzel együtt változik helyzetük, szerepük a társa­dalmi gazdasági kapcsolatok rendszerében. A szövetkezeti A termelőszövetkezetek, hogy elhasználódott állóeszkö­zeiket saját erejükből pótol­ni tudják, amortizációs ala­pot képeznek. Az 1968. janu­árja utáni felvásárlási árren­dezések lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezetek ne csak gépparkjuk, hanem tel­jes állóeszköz-állományuk önállóság növelése annak az után képezhessenek amortizá- alapelvnek a gyakorlati érvé­nyesítését jelenti, hogy az ál­lam közvetlenül nem avatko­zik a szövetkezetek gazdál­kodásába, hanem a gazdasá- térülő értékét fizetik be, és gi ösztönzők tervszerű alkal­mazásával befolyásolja tevé­kenységüket. A Szövetkezeti önállóság növelése azonban nem csupán az irányítás mód­szereinek fejlesztését, tökéle­tesítését jelenti, mert ez mit sem ér, ha a szövetkezet nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel ahhoz, hogy ön­állóan hozott döntéseit meg­valósíthassa. A szövetkezeti önállóság növelésének tehát ciós alapot. Ebbe az alapba a termelésben elhasznált álló­eszközök — gépek, épületek stb. — a bevételeken meg­az így összegyűjtött összeg­ből, folyamatosan pótolhatják ezeket az eszközöket. A tsz-tagók jövedelmét te­szi biztonságossá, rendszeres­sé a részesedési alap, amely két részre oszlik, a munka- díjra — vagyis az év közben folyamatosan kifizetett, a ter­melőszövetkezet által garan­tált részesedésre — illetve az zel alapozhatják meg. Miu­tán a mezőgazdaság fejlődése is sokban függ az egyes tsz- ek felhalmozásától, ezért az állam sokoldalúan ösztönöz majd a felhalmozási alap gya­rapítására. Mindez azt jelenti, hogy a tsz-ek a jövőben saját bevé­teleikből fedezni tudják az úgynevezett „folyó termelés’* költségeit, megfelelő személyi jövedelmet biztosíthatnak tag­jaiknak, és módjuk lesz a ter­melés bővítésére is. A válla­lati gazdálkodás elemeinek: bevezetésével létrejönnek az ehhez szükséges alapok. A gazdálkodási önállóság növelése együtt jár azzal, hogy a jövőben a tsz-ek teljesen önállóan döntenek — ideig­lenesen a kenyérgabonát ki­véve — termelés5 feladataik­ról. A szövetkezetek gazdasá­gi kapcsolatainak fő formája a kölcsönös érdekeken, és ... . megegyezésen alapuló terme­egyutt kell járnia a tsz-ek év végi, kiegészítő részesedés- lési és értékesítési szerződés gazdasági fejlődését segítő, a vállalkozásaikhoz és termelé­sük bővítéséhez szükséges pénzügyi eszközök megszerzé­sének lehetőségével. re. A termelés megalapozását biztosítja, hogy a tartósan le­kötött saját forgó alapok — mint pl. a műtrágya, növény­védőszer, takarmány stb. — A mezőgazdasági felvásárlá­si árszínvonal emelése, vala­mint a gazdasági mechaniz­mus reformjának keretében a J°v°ben altalaban nem csók­végrehajtásra kerülő egyéb intézkedések a tsz-ek túlnyo­mó többsége száméra megte­remtik a pénzügyi önnállóság feltételeit. Ahhoz azonban, hogy a tsz-ek ezzel élni Is kenthetők, a termelés zavar­talansága érdekében még be­vételi hiány esetén sem lehet ezeket az értékeket a személyi jövedelmek növelésére felhasz- tudjanak, az ésszerű gazdái- nálni. Mivel a termelés-ingn­kodás mellett arra is szük­ség van, hogy árbevételeik­ből. a hatékonyabb gazdálko­dásból és más forrásokból származó jövedelemtöbblet na­gyobb részét saját termelési alapjaik megterem télére, maid bővítésére fordítsák, azaz, hogy az iparvállalatokra jel­lemző pénzügyi gazdálkodást, és alapképzést meghonosít­sák. A vállalati gazdálkodás jeK lemzőinek érvényesítése azzal, hogy lehetővé teszi a tsz- taaság döntéseinek megvalósí­tását, egyben személyes kö­zelségbe hozza a döntésekért vállalt kockázatot, tovább erősíti, a közös gazdaságok szö­vetkezeti jellegét, biztosítja a demokratizmus tényleges ér­vényesülését. dozás és ennek következtében a jövedelem-ingadozás a me­zőgazdaságban meglehetősen gyakori, ezért hasznos, ha a termelőszövetkezetek a jó esz­lesz. A szerződéskötések je­lentős szerepet töltenek be ab­ban is, hogy állandóan jel­zik majd az üzemi és a nép- gazdasági érdekek találkozá­sát, illetve azok eltérését. Az új tervezési rendszer segíti a tsz-ek gazdálkodásának) eredményesebb kibontakozá­sát, hatékonyabbá válását, de hasznos lesz az egész nép­gazdaság számára is, mert a szövetkezetek termelése job­ban, rugalmasabban alkalmazd kodbat a szükségletekhez^! Mindez azonban nagyobb kö­vetelményeket támaszt a tsz-: vezetőkkel szemben is. meri a tervek összeállításakor a tendőkben gondolva a szűkebb tsz-gazdákkal együtt nekik napokra is, tartalékot képez­nek. Ezt a célt a jövedelem­biztonsági alap létrehozásával érhetik el. A szövetkezetek gazdálko­dásának fejlesztésében jelen­tős szerepet játszik a felhal­mozási alap, amelyet a tsz-ék saját erejükből, bevételükből teremtenek meg. A felhalmo- szükségletek, és lehetőségek zási alapból bővíthetik tenne- ismeretét igénylik, s ezek bir- lésüket, ami alapvető érdeke tokában a rugalmasságot éM minden tsz-nek, hiszen a jö- a gyors cselekvőkészséget, vedelem későbbi növelését ez- Dr. Dankovits László kell gondolkodni, messzeme-5 nőén figyelembe venni as igények változását, a piac ala­kulását, és eszerint elhatá­rozni termelési, gazdálkodási cálkitűzéseiket. Ezek az új feltételek a szövetkezetek ve­zetőitől a mélyebb közgaz­dasági ismereteket, a piac, a TÁPPÉNZCSALÓK Betegségek, amelyekre a patika nem ad gyógyszert Igazuk van azoknak, akik év alatt. Ez csaknem az egy tunk arról, hogy a zagyvái azt állítják: ma több az or- hónap alatt teljesíthető mű- bányaüzemnél egy hónap .............. ........................................ v os, mint ezelőtt volt. AUan- szakkal egyenlő. De nézzük alatt 17 ilyen beteget kellett si üzemvezetőség úgy találta, dóan korszerűsítik egészség- csak az idei évet, amikor a táppénzelvonásban részesite- hogy ezeknek az embereknek ügyi intézményeinket. Az üze- „keretet" már 9 hónap alatt ni, csupán azért, mert tovább is árt a bányai levegő és fe és fél év alatt 25 esetben, a 31 éves Czimmer 1960-tól eddig 43 esetben, összesen 419 napon keresztül, Percze 34 esetben 508 napon át, Nagy István pedig 33 alkalommal, össze­sen 613 napon keresztül szo­rult táppénzre. Nagynak az SZTK már csaknem 50 ezer forintot fizetett ki. A kányá­,túlteljesítették”. Az elmúlt rontották, ahelyett, hogy kl­ipekben milliókat áldoznak egészségvédelmi célokra. A háromnegyed év alatt minden mélték volna egészségüket rendeletek mind szigorúbbak, egyes bányászra 24,2 műszak- Kadlóth Béla II. vájárt, aki amikor a legfőbb értékről, kiesés jut betegség címén, három év alatt 580 napot töl- ________ e mberek egészségéről van Csak ez a többlet durván szá- tött táppénzen. Dancsa József napban 19 rend- mítva 23 és félezer tonna ter- orvos, meléskiesést jelentett. Igen erősen az szó. Így is van ez jén. Ha több az jobb az egészségvédelem, a megelőző munka, akkor józan számítva, gondolkodással csak egy kö- táppénz vetkeztetést lehet levonni: már a 20 milliót, csökkenni kell a beteg em­berek számának is. Ez a kö­vetkeztetés bármilyen logi- tokát keltenek. Azokban első- kus is, nem felel meg a való- sorban, akik nem voltak be­súgnak. Hogy miért? A követ- tegek. Másokban, akik való­kezőkben erről lesz szó. Az állam gondoskodik a be teg dolgozókról, kapnak. A több családi pótlékot. A balesetet léshez szenvedettek újabban még kár- zen hiányt a térítést, fizetéskiegészítést is. Nem róluk gyelmi ütőn, az egészsége­sebb külszíni munkára helyez­te őket. Mizserfán, az elmúlt hó­dolgozót vontak vájárt, aki 484 napot és felelősségre különböző okok Mikii Bélát, aki 332 napot — miatt és vonták el tőlük a drága ez az államnak, nem és az ellenőrzés szerint nem táppénzt. Almádi Joachim hogy a kifizetett tartották be az orvosi utasí- bükkszékl lakos az idén már megközelíti tást —, a külszínre, tehát hatszor volt beteg, de a föld­egészségesebb munkahelyre munkán általában megtalálta Ezek a számok egyesekben telepítik igazgatói utasítás- az ellenőrzés. Réti Ottó mát­bizonyára különféle gondola- sál, abból a meggondolásból, raszelei és Berki László ka­hogy felépülésük ily módon zári lakosoktól italozás és ve- mégiscsak jobban biztosított, rekedés miatt vonták meg a Hollókőn, ahol egyébként Is táppénzt. Radics Mihály ká­bán segítségre szorultak. De fogékonyabbak az emberek a zári dolgozó az italboltban családja sem. van szó. Hanem nem róluk van szó. Aki be- betegségekre, egy másfajta fogadta az ellenőröket. Táppénzt teg. az kapjon meg mindent „járvány” ütötte fel a fejét. A példákat még hosszan le­csaiódosok ami a gyógyuláshoz, felépü- Kelemen István, Czimmer Já- hetne sorolni, hogy az ellenőr«’ szükséges és ne érez- no«, Perczie János, Nagy zés milyen furcsa betegségek­István kányási vájárok be- re derített fényt. Mit bizonyí- tegségük ideje alatt több tanaik ezek? Azt, hogy sajnos napra elutaztak az Al- az utóbbi Időben szaporodtok földre sertésért. A kijelölt ezek a betegségéi: és terjednek időben sem jelentek meg az is mindaddig, amíg a kellő orvosi rendelésen. Itt már az ellenszert, orvosságot nem ta- A bányaüzemeknél leg- üzemvezetőség nem elégedett lálják meg. Egyes helyeken szigorították az ellen- meg egyszerű táppénz-elvonás- már találtak módot a „gyó­volt, hogy ha őrzéseket Egy-két furcsa sál. Amikor jobban utána- gyításukra”. Valószínű ercd­A Nógrádi Szénbányászati arról, hogy valamiféle új „jár- Trösztnél az állam ilyen ira- vány” terjed, amelyre a gyógy­nyú gondoskodása tavaly 32,1 szert nem a millió forint volt. amiből rik. 23,3 milliót tett ki a táppénz. A betegségek miatt kiesett utóbb műszak annyi azt elosszuk patikában mé­a dolgozókra, „betegségire” sikerült is fényt néztek, a kimutatásokból ki- ménnye> is jár. mindenkire 23,3 nap jut egy deríteni. Nemrég beszámol- derült, hogy Kelemen négy B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents