Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-19 / 274. szám
4 NÖGRÁD t®66. november 19. szombat Javaslat g^ó^szertápak létesítésére Szerkesztői üzenetek Királyfalvi K» (Szolnok): Köszönjük, hogy eljuttatta hozzánk észrevételeit. Levelét másolatban megküldtük az illetékes ellenőrző szervekhez. A. B. (Salgótarján): Nyomtatvány megrendelését javasoljuk juttassa el a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalathoz. Az önkényes lakásfoglalót lakás biztosítása nélkül kell kiköltöztetni Salgótarján lakosságát örömmel tölti el a város fejlődése, szépülése. Minden téren nagyarányú az a fejlődés, amely a lakosság jobb ellátását, kulturáltabb életét biztosítja. Észrevételezném azonban a gyógyszertárakkal kapcsolatban felvetődő gondokat. Tudomásom szerint jelenleg a városban két gyógyszertár üzemel. (Ebből az egyik lebontás előtt áll). Általában minden nagyobb faluban van ennyi gyógyszer- tár. Egy ilyen városban véleményem szerint legalább négy gyógyszertár lenne szükséges. Az acélárugyári lakótelepen például van OTP, posta, kisvendéglő, élelmiszerbolt stb. csak gyógyszertár nincs. A lakosságnak minden esetben be kell menni a város központjába. De figyelembe LeHunkánk gyümölcse A Kisterenyei Bányaüzem Pártbizottsága, gazdasági vezetők és mintegy 1300 dolgozó egyetértésben elhatározták, hogy a gazdasági munkák mellett fokozzák a Vöröskereszt szervezeten belül is tevékenységüket. Az év első hónapjaiban újjáválasztották a vezetőséget. Célul tűzték, maguk elé, hogy bővítik az aktívahálózatot, növelik a taglétszámot valamint a dolgozók körében fokozzák a fel- világosító-nevelő munkát. Műszaki vezetőink aktívan tevékenykedtek és segítették aknaüzemeinknél taglétszámunk növelésében, valamint a véradó napok megrendezésében. A közös munka eredményeként könyvelhetjük el, hogy taglétszámunk 60-nal növekedett. Az elmúlt 9 hónap alatt mintegy 30 különböző egészségügyi előadást tartottunk filmvetítéssel 1100 dolgozónk részére. Az aknaüzemeknél megrendezett véradónapok alkalmával 67 liter vérrel gazdagodott a véradó állomás. Üzemeink dolgozói és vezetői bizonyságot adtak arról, hogy pártunk és kormányunk mindenkor számíthat a kisterenyei bányászokra. Pálkerti János Kisterenye Bányaüzem Heglagadták 1966. november 15-én a reggeli órákban összeesett az utcán egy asszony. Mivel nagyon gyorsan kellett volna értesíteni a mentőket, Boros Lajos, a beteg testvére, a Lottózóba rohant, hogy telefonon kérjen segítséget. A telefont sajnos nem vehette igénybe, hiába mondta, hogy életmentésről van szó, és kifizeti a telefondíjat is. Tanulságként úgy érzem nem árt levonni azt a következtetést; a telefontulajdonosok, így a Lottózó is sürgős esetekben ne zárkózzanak el a kérés teljesítésétől. Kazár Pál segédmentő hetne venni azt is, hogy a somoskői úton lesz a megye legnagyobb kórháza, ennek a városrésznek is tehát feltétlen szüksége van egy gyógyszertárra. Soraimat ajánlom a városrendezők szíves figyelmébe. Böhm Adolf Salgótarján •fölesett a gondoskodás A munkahelyen mindenki végzi a beosztásának megfelelő feladatát. Néha azonban ettől is többet kell adni akár beosztottról, vagy vezetőről legyen is szó. Ügy érzem munkatársaimtól én is a kötelességükön felül kaptam. Ez számukra nem volt kötelesség, ez több annál: emberség! Egyedül élek, rokonaimtól távol Salgótarjánban. A Narancs Szállóban dolgozom. Váratlanul súlyos beteg lettem. Munkába nem járhattam, betegségem ágyhoz kötött. Ekkor kezdtem érezni a kínzó magányt. Nem tudtam élelem, szerző útra indulni. Hogyan ápoljam magam? Mi lesz az ebédem? Ilyen gondolatok foglalkoztattak, amikor váratlanul munkatársam belépett hozzám, meleg ételt hozott. Ez a gondoskodás és ápolás rendszeres volt három héten át — egészen gyógyulásomig. Erre nem számítottam, és nem is vártam. Ezekben a rövid sorokban szeretném megköszönni Molnár Mária igazgatóm és közvetlen munkatársaim szívességét, gondosságát, mellyel fájdalmam enyhítették, és erőt adtak fel- gyógyulásomhoz. Jólesett érez- nem, hogy nem vagyok egye- dűl: barátaim a munkatársak! Ferenc Jánosáé H. K. (Pásztó): Külön él ési díjra az jogosult, akit népgazdasági érdekből más helységbe helyeztek, és ott lakást nem tudtak részére biztosítani, s emiatt kénytelen családjától külön élni. önt nem helyezték át sehová, munkahelye változatlan maradt, családja költözött más községbe, így a különélés! díjra nem jogosult. A. Tibor (Kisterenye): A középiskolai tanulmányokat iolyta- tó dolgozóknak nem jár munkaidő-kedvezmény. A levelező hallgatók a kötelező konzultációkon, vizsgákon való megjelenésére, ha az iskola távol van — választásuk szerint — vagy a rendes, vagy a tanulmányi szabadság terhére vehetnek igénybe szabadságot. K. O. (Salgótarján): A tüzelőutalvány-részletet nem lehet levonni a táppénzből, mert a társadalombiztosítási rendelkezések értelmében a táppénzből csak az esetleges jogosulatlanul felvett táppénzt és tartásdljakat lehet levonni. Az engedélyezett levonások sem haladhatják meg a kifizetésre kerülő táppénz 33 százalékát. Az illetékes válaszol: Új bútort kap az utasellátó Október 11-én, A vendégek mást kívánnak címmel arról írtunk, hogy a salgótarjáni vasútállomás utasellátó üzemében a berendezés bizony eléggé kifogásolható, nem biztosítja a várakozók kulturált körülményeit. A Budapesti MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat közölte lapunkkal, hogy: a cserebútorokat az üzem részére megküldte, továbbá intézkedett, hogy megfelelőbb „jobb kivitelű” szeméttároló kerüljön az üzembe. Több olvasónk intézett hozzánk kérdést, milyen következmények fűződnek az önkényes beköltözéshez. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat közöljük: önkényes beköltözőnek tekintendő az a személy, aki valamely helyiséget jogtalanul —, kiutaló határozat, illetve háztulajdonosi hozzájárulás nélkül — elfoglal. Az önkényes beköltözőt előző lakásába kell visszaköltöztet- ni. Ha ez nem lehetséges, akkor más lakás biztosítása nélkül kell érvényt szerezni a jogszabálynak. Az önkényes beköltözés szabálysértés, és a tanács jogosult háromezer forintig terjedő pénzbírságot kiszabni az önkényes lakásfoglalóra. N; I. olvasónknak azt válaszoljuk, hogy nem jól tudja az erre vonatkozó törvényes rendelkezéseket, mert az a szabályozás hogy az önkényes beköltöző az önkényesen elfoglalt lakás bérlőiéül nem jelölhető ki még akkor sem, ha egyébként igényjogosultsága fenn is áll. P. Gy. olvasónk pedig azt írja. szeretne salát tvilaidnnr, házában megüresedett lakásába beköltözni. Kérdezi: be kell-e várnia a lakáshivatal kiutaló határozatát? Ha tanácsi rendelkezés alatt áll a magántulajdonban levő lakás, akkor a kiutaló határozat kézhezvétele előtt történő beköltözés jogellenes, tekintet nélkül arra, hogy a beköltöző egyben a ház tulajdonosa is. Amennyiben a lakásügyi hatóság köteles lenne a ház- tulajdonost kijelölni a megüresedett lakás használójául, mert például nincs más lakása, akkor a kiutalást nem lehet azon a címen megtagadni tőle, hogy önkényesen foglalta el a lakást. Ebben az esetben is megvalósult azonban az önkényes beköltözéssel elkövetett szabálysértés, és a tulajdonos bírsággal sújtható. Abban az esetben pedig, ha a tulajdonos bérlőként való kijelölése törvényes akadályba ütközne, akkor az önkényesen beköltözött tulajdonost éppúgy ki kell költöztetni, mint az egyéb önkényes lakásfoglalót. C. A-né azt írja levelében, hogy szomszédságukban hónapok óta üresen áll egy kétszobás ház. Milyen intézkedéseket tehetnek vele szemben, ha a tulajdonos hozzájárulása nélkül beköltözne a lakásba, kérdezi olvasónk. Röviden csak annyit mondhatunk, hogy ne tegye! Ugyanis, ha valaki személyi tulajdonában levő, szabad rendelkezésű lakást foglal el önkényesen, a tulajdonos engedélye nélkül, éppen úgy önkényes beköltöző, mint az, aki állami lakásba, vagy tanácsi rendelkezés alatt álló házba költözik be jogtalanul. Az ilyen sízeméllyel szemben is a fent ismertetett jogkövetkezményeket köteles a lakásügyi hivatal alkalmazni. A lakásügyi hatóság intézkedése azonban kizárólag a birtokállapot helyreállítására szorítkozhat, ami viszont nem jelenti annak a kérdésnek az eldöntését, hogy a lakásból kihelyezett személy jogosult-e a lakás birtokára. Ezért a kihelyezett személy bírósághoz fordulhat, és a lakás birtokára vonatkozó jogát ott érvényesítheti. Jelenei Rzsevszkaja A döntőbizottság elnöke ellen is lehet elfogultsági kifogást bejelenteni HITLER VÉGNAPJAI — mítosz nélkül Helmut Kunz elbeszélése — Ismeri ön ezeket a gyerekeket? — kérdezi tőle Bisztrói őrnagy. Voss igenlően bólint és engedélyt (kérve kimerültén leül egy székre. — Tegnap még láttam őket Ez Heidi — mutat a legfiatalabb kislányra. Mielőtt idejött, agnoszkálta Göbbels és felesége holttestét. Göbbels 1942 nyarán, sajtótudósítók képviseletében látogatást tett a „Prinz Eugen” nehéz-cirkálón, amelynek a parancsnoka Voss volt Göb- belsnek köszönhette az előléptetést. Miután az események a pincébe kényszerítették őket, régi ismerősökként tar lállkoztak. Bisztrov őrnagy és Voss kettesben tartózkodtak a pincének ebben a szörnyű, nedves szobájában, amelyben a takarók alatt, hálóingben feküdtek a gyerekek. Voss felzaklatva, üres tekintettel, lehajtott fejjel, előregörnyedve üldögéli. Hallgattak, ki-ki a maga gondolataiba temetkezett. A gyerekeket Iljin főhad- nar 'dezte fel május 3-án a pince .egyik helyiségében. A bitód almi kancellária kórházában, az egészségügyi személyzet között volt egy orvos, aid részt vett a gyermekek meggyilkolásában — Helmut Kunz. A berlini SS egészségügyi igazgatóságán dolgozott, de április 23-án, amikor az intézményt feloszlatták, áthelyezték őt a birodalmi kancelláriára. Borotválatlan ember, mélyen ülő szemmel, SS egyenruhában. Akadozva beszél, sóhajtozik, kezét tördeli. A pince lakói (közül talán Kunz volt az egyetlen, aki az idegességtől nem vesztette el fogékonyságát az események iránt, amelynek tanúja volt így beszélte el Lisztrovnaik. „Április 27-én vacsora előtt, 8—9 óra körül Hitler bunkerének bejáratánál, a folyosón találkoztam Göbbels feleségével. Azt mondta egy nagyon fontos ügyben akar hozzám fordulni és rögtön rátért a dologra: olyan a helyzet, hogy segítenem kell neki gyermekei megölésében. Beleegyezésemet adtam a dologhoz.” Május 1-én Kunzot telefonon elhívták a kórháziból, amely 500 méterre volt a führer bunkerétől, hogy menjen Göbbels irodájába. Itt megmagyarázták neki, hogy milyen célból hivatták. Az orvos azt tanácsolta Göbbelstnek, hogy gyermekeit és feleségét helyezze a Vöröskereszt védelme alá, önmagát pedig mérgezze meg. Göbbels visszautasította: „Ez hasztalan lenne, hiszen mégis csak Göbbels gyermekei maradnák.” Kunz morfium injekciót adott a hat gyereknek. „Ezután újra kimentem az előszobába és közöltem Göbbelsnével, hogy tíz percig kell várni, míg a gyerekek elalszanak és egyidejűleg megnéztem az órát — 20,40 volt” Mivel Kunz elmondta neki, hogy aligha van lelkiereje segédkezni a gyermekek meg- mérgezésében, Magda Gö- bels megkérte, keresse meg és küldje hozzá Stumpfeggert, Hitler háziorvosát. Göbbelsné Stumpfegger segítségével felfeszítette az alvó gyermekek száját, egy-egy méreggel telt ampullát helyezett a fogaik közé, majd összecsukta állkapcsukat. Stumpfegger elment Kunz pedig az asszonynyal együtt átment Göbbels irodájába. Göbbels rendkívül idegesen járkált fel és alá a szobájában. „A gyerekeket elintéztem, most magunkra kell gondolnunk”, — mondta a felesége, Göbbels sietett: „Minél hamarabb, kevés időnk van.” Kunz visszatért a kórházba. Göbbels felesége azt mondta neki, hogy a morfiumot és az injekciós tűt Stumpfegger- től kapta. Azt hogy az ampullák a méreggel honnan származtak, Kunz nem tudta. Mint később megtudtuk, Hitlertől kapták őket, aki április végén osztotta szét az ampullákat. Göbbels holttestét Voss al- tengernagy, Kunz dr„ Lange szakács, Schneider garázstechnikus, Eokoldt — Göbbels testőrségének vezetője —, Zimm mérnök — a birodalmi kancellária épületének technikai ügyvezetője — és sokan mások agnoszkálták. Annak ellenére, hogy megégett, mindenki felismerte, aki csak találkozott mér vele, vagy akár csak messziről látta, annyira jellegzetes volt a külseje. Törékeny alakjához képest aránytalanul nagy feje mindkét oldalán belapult. A jobb lábára bicegett, ez a lába rövidebb volt a másiknál és a lábfeje befelé görbült —, „dongáiéba volt, ahogyan nálunk nevezik. Jobb lába nem égett el, megmaradt rajta a vastag talpú ortopéd cipő, lábfej megtámasztására szolgáló betéttel. A náci egyenruha — fekete gyapjú nadrág, világosbarna vászonzubbony — foszlányokká égett. Máig emlékszem sárga nyakkendőjére, amely fekete, elszenesedett nyakára hurkolódott s egy horogkereszttel díszített, kerek fémjelvény fogta össze. összeégett „Walter”-rend- szerű pisztolyát mellette találták, a fegyvert nem használták. „A holttest átkutatásánál megállapították, hogy keserű mandulára emlékeztető szaga van és egy ampulla töredékeit fedezték fel a szájában” —, olvastuk az orvosi látleletben. Amikor a szükséges kémiai analízist elvégezték, levonták a végleges következtetéseket: „A belső szervek és a vér vizsgálata cián-vegyületek jelenlétét mutatta ki. Ebből szükségképpen adódott a következtetés, hogy a halált .. .ciánvegyületek mérgező hatása okozta.” (Folytatjuk) N. A. olvasónk írja, hogy munkaügyi vitájában a döntőbizottság elnöke munkahelyi felettese, akinek jelentései alapján mondták fel állását. Kérte, ne felettese legyen az elnök, de erre azt közölték, hogy a döntőbizottság összetételét nem változtathatják meg. Olvasónk kérdezi hova forduljon panasszal, mivel sérelmezi ezt az eljárást, mert ilyenképpen nem is várhat kedvező döntést a munkaügyi döntőbizottságtól. A döntőbizottsági tárgyalás megnyitása után az elnök köteles megkérdezni, ndnes-e kifogása panaszosnak a döntőbizottság személyi összetétele ellen. Az erre adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. Olvasónknak tehát a döntőbizottsági ülésen be kell jelentenie elfogultsági kifogását, és akkor efelől a szak- szervezeti bizottság dönt. N. I. olvasónknak is itt válaszolunk, aki levelében azt írja, hogy úgy látja az egyik döntőibizottsági tag vele szemben elfogult. Neki is azt tanácsoljuk, kifogását jelentse be. Ha a kifogásnak akárcsak egy döntőbizottsági tag is helyt ad, a kifogásolt személy az ügy tárgyalásában nem vehet részt. Az év első KRESZ-oktatását tartották a napokban Budapesten, a II. kerület Ady Endre utcai 12 évfolyamos általános iskola alsó tagozatosai számára. S hogy sikeresebb legyen a tanitás, a Bábszínház három művésze: Saliai Virág, Jakovits Iván és Cser Tamás segített a szabályok megjegyzésében a gyerekeknek. A gycrmekbalesetek megelőzése érdekében az általános iskolák alsó és felső tagozataiban változatos módszerekkel oktatják a gyermekeket a közlekedési szabályokra. Az alsó tagozatosoknak már 1965-be-; megkezdték a Bábszínház művészeinek közreműködésével a KRESZ-oktatást. A képen: Cser Tamás, az előadás népszerű rendőrbácsija a szabálytalanul közlekedő Pistivel (MTI foto — Molnár Edit felv.)
