Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-01 / 259. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VilÓCT proletárja!, egyesulíetelct XXH. ÉVF. 859. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1966. NOVEMBER L KEDD Következetes fejlődés a szécsényi járásban A MÁV ángy alföldi pályaudvarán egy új NDK gyár ú vagonkirakó-gépet mutattak be, amely minden, 10 centiméternél kisebb átmérőjű anyag ki- és berakására alkalmas. Ha a későbbi kísérletek is eredményeseknek bizonyulnak. íöbbet is vásárol a gépből a MÁV. Képünkön: Napraforgó magot rak ki a gép a vagonból (MTI foto Fehérváry Ferenc felvétele) Befejeződtek a járási pártértekezletek Október 30-án Szécsényben tanácskoztak a járás párt alapszervezeteinek küldöttei. A járási pártértekezleten, amelyre a pártbizottság dísztermében került sor, mintegy 120 kommunista vett részt. Az elnökségben foglalt helyet Szili Géza, az MSZMP Központ) Bizottsága ipari osztályának helyettes vezetője, Szabó István, a megyei pártbizottság agitációs—kulturális osztályvezetője, valamint Illés Miklós, a Nógrád Megyei Tanács VB A pártbizottság beszámolójához, amelyet írásban juttattak el valamennyi kiüldötthöz. Kiss Sándor, a járási pártbizottság első titkára fűzött kiegészítést. Tájékoztatta a résztvevőket a járás negyven alapszervezetében megtartott vezetőség újjáválasztó taggyűléseik tapasztalatairól. Később javasolta: a felsőbb párt-, állami és szövetkezeti szervek az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a járás iparának fejlesztésére. Nem az erőket meghaladó ipari fejlesztésről szólt, hanem a meglévő helyi- ipari és szövetkezeti ipar szerényebb előrejutásáról. Erre mindenképpen szükség van, hogy a meglévő munkaerő gondok enyhüljenek. A továbbiakban elmondotta, a harmadik ötéves tervben Szécsényben jelentős összegeket fordítanak lakásépítésre. A lakásépítést, valamint a szolgáltató és vendéglátó egységek fejlesztését nagymértékben akadályozza a község elavult csatorna-rendszere. Ezen a helyi erők csak a felsőbb szervek segítségével tudnak változtatni. Kiss elvtárs ezután az őszi mezőgazdasági munkák helyzetét ismertette. A búzát október 26-ra — elsőként a megyében — maradéktalanul elvetették a járás közös gazdaságai. A pártkongresszus tiszteletére időben végeztek a burgonya és a cukorrépa betakarításával is. A kukorica termőterületének több mint 60 százalékáról takarították be a termést. Részletesen elemezte a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának jól bevált módszereit, különösképpen a vezetés megerősítését, és a szakemberképzés fontosságát hangsúlyozta. Javaslatot tett a szocialista alapelveknek megfelelő bérezés kialakítására is. Befejezésül a fiatalok helyzetével foglalkozott a beszámoló. Javasolta, megfelelő munkalehetőségek megteremtésével lehet a fiatal lányokat, fiúkat falun tartani. Végezetül a tömegszervezetek és a tanácsok tevékenységét elemezte. A járási pártbizottság beszámolója A járási pártbizottság beszámolója részletesen elemezte a szécsényi járás társadalmi és politikai viszonyait. A mintegy kétezer ipari dolgozó nagy része Salgótarján üzemeiben dolgozik. A munkásosztály a párt vezetésével jelentős szerepet játszott a termelőszövetkezetek megszilárdításában, s komoly segítséget nyújt ahhoz is, hogy a párt helyes politikáját megismerjék, végrehajtsák a járás községeiben. Társadalmunk másik nagy dolgozó osztálya, a termelőszövetkezeti parasztság, szorgalmas felelősségteljes munkája r dmenyeként a szövetkeze "czdaságok megerősödtek. ' dmúlt négy év ered- mér - között a legértékesebb n. ‘r-rmelőszövetkezeti parasztság tudatában bekövetkeelnökfaelyettese. zett változás. Szú nőben ran a vagyon, a származás szerinti megkülönböztetés. A közös gazdaságokban már egyre inkább a végzett munka, a közös tulajdonhoz való viszony alapján ítélik meg az embereket. Az értelmiség helyzete, szerepe, amely a szocializmus teljes felépítésének időszakában tovább növekszik, ugyancsak lényeges része volt a beszámolónak. A járási párt- és állami szervek erőfeszítéseket tesznek a jövőben is, a járásban dolgozó értelmiség helyzetének, élet- és munkakörülményeinek javítására. A szocialista nemzeti egység, a munkás-paraszt szövetség tovább erősödött. A származás szerinti megkülönböztetés eltörlése, valamint a bizalom a pártonkívüliek iránt, a szocialista demokrácia szélesítése is jól szolgálta a nemzeti egység erősítését. Szó esett arról is, hogy az állami és igazságügyi szerveknek továbbra is elsőrendű feladata a szocialista törvényesség biztosítása, a társadalmi tulajdon védelme. A járásban törvényes rend van, szilárd a közbiztonság. A fsz*ek fejlesztéséről A beszámoló a továbbiakban részletesen elemezte a járás termelőszövetkezeteinek munkáját. A növénytermelésben a kenyér- és takarmány- gabona terméshozamának növelése volt a legfontosabb feladat. Az utóbbi négy év alatt, lényegesen növelték a termelőszövetkezetek a nagy- hozamú búzafajták termőterületét. Az idén a búza átlagtermése elérte a járásban a 12 mázsát. Ez több, mint a megyei átlag. De növekedtek a hozamok a növénytermesztés egyéb területén is. A nádudvari módszer bevezetésével sikerült megoldaná a növényápolást Megállapította a pártértekezlet azt is, hogy a termelőszövetkezetek belterjes irányiján fejlődnek. Az elmúlt évek tjén növekedett a gyümölcstermő és a kertészeti növények területe. Az állattenyésztésijén az állomány minőségének javítása, az árutermelés növekedése volt a cél. A minőségi cseréik érdekében a közös gazdaságok nagy erőfeszítéseket tettek. Eredményesnek bizonyult a járásban a szarvasmarha és sertéshizlalás is. Az idén az értékesített hízómarháik átlagsúlya 520 kiló volt. Több szövetkezetben, Szécsényt>en, Varsányiján. Nagylócom hétnyolc hónapos sertéseket 110 kiló6 fűzőként értékesítik. A gazdasági eredményekkel együtt növekedett a felvásárlás, az értékesítés aránya. Még 1961-ben 23 és félmillió forint értékű áru hagyta el a szécsényi járást, tavaly már meghaladta a 33,5 millió forintot az az árumennyiség, amelyet a közös, a háztáji gazdaságok és egyéni termelők adtak a népgazdaságnak. Az eredmények nyilvánvalóan nem függetlenek azoktól a nagyarányú beruházásoktól, amelyeket a második ötéves terv ideje alatt kapott a járás. Mintegy 30 millió forintból különböző gazdasági épületeket emeltek. Gépek és gépi berendezések vásárlására 22 millió forintot fordítottak a termelőszövetkezetek, A termeléssel párhuzamosan növekedett a szövetkezeti tagok jövedelme. A közösből származó bevétel mellett figyelemre méltó a háztáji gazdaságok jövedelme is. Egyes jövedelemelosztási forrnák helyenként bizonyos aránytalanságot okoznak. Az alkalmazottá létszám növekedésével emelkedett az alkalmazottaknak kifizetett bér is. Ez bizonyos feszültséget teremtett a szövetkezeti tagok és az alkalmazottak között A beszámoló önkritikusan foglalkozott a. gyenge termelőszövetkezetek helyzetével. Annak ellenére, hogy az állam jelentős összeggel támogatta a szövetkezetek gazdálkodását és erőfeszítéseket tettek a gyenge tsz-ek megszilárdítására a járás, a megye pártós állami szervei is, nem csökkent a gyenge termelő- szövetkezetek száma. Lényeges változást hoz e tekintetben — a korábbi évek tapasztalatai is ezt bizonyítják — ha az egymáshoz közel eső, kis termelőszövetkezetek társulnak, egyesülnek. A szécsényi, a varsányi és a karancs- sági egyesült termelőszövetkezetek példája is ezt bizonyítja. Erősebb lett a vezetés, kialakultak a helyes munkaszervezeti egységek, mód nyílik a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására, igazságosabb a jövedelemelosztás és a termelés növelése érdekében helyes kezdeményezések egész sorát valósították meg. A pártértekezlet, megszabta a következő évek legfontosabb feladatait is. Többek között a vezetés színvonalának növelésére, szakemberek képzésére, a szövetkezeti demokrácia szélesítésére, a közös vagyon védelmére tesznek erőfeszítéseket a járásban. Gazdasági téren a kenyérgabona termelése, az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmánybázis megteremtése, a zöldség- és a gyümölcs termelés növelése a cél Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és a juhállomány növelése a fő feladat. Helyet kapott a határozatokban az is, a közös gazdaságok adjanak nagyobb segítséget a háztáji gazdaságok erősítéséhez. Teremtsék meg a közös értékesítés hasznos lehetőségeit. Nőtt az ipari termelés Az ipari üzemek tevékenysége is eredményes volt az elmúlt négy év alatt. A járásban a második ötéves terv ideje alatt kilencvenegy százalékkal nőtt az ipari termelés. Ez lényegesen több az országos, a megyei átlagnál. A nógrádmegyeri ktsz, a Bútor- és Faipari Vállalat, valamint a Háziipari Szövetkezet mellett jelentős szerepet töltenek be az építő- és az építőalapanyagot termelő üzemek. Megkezdődött Szécsény A KISZ kongresszusi hónap „félideje” Öntevékenyebben! — Három jelsoó, sokirányú tevékenység megyénkben község iparénak felfejlesztése is, amelyet egyre sürgetőbben v<et fel a jelentkező munkaerő. A második ötéves terv során 16 millió forintot fordítottak a járásban az ipari üzemek bővítésére, korszerűsítésére. Mintegy háromszáz új munkahely létesült. Az Ipari termelés az idén már megközelíti a 116 millió forintot. Az elkövetkezendő időben azonban nagyon lényeges, hogy a megfelelő ütemben növekedjék az ipar termelékenysége. Az eredményes munka egyik záloga, hogy az ipari üzemeikben javult a vezetés, szélesedett az üzemi demokrácia. A beszámolóiján hangot kapott az ipari üzemek további tevékenysége is. Mint kiderült, nagyobb arányú fejlesztés a Bútor- és Faipari Vállalat és a Vastömegcikk ktsz-nél lesz. Mintegy 10 milliós beruházással több új munkahely létesült. A fejlesztéssel növekszik a műszaki színvonal és a termelékenység. A gazdasági irányítás reformja a gazdasági vezetőktől nagyobb következetességet, tervszerűbb munkát, az üzemi demokrácia további szélesítését követeli. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják: az elért eredmények a járási pártbizottság, a községi, a termelőszövetkezeti és az üzemi alapszervezetek tevékeny közreműködésével születtek. A gazdaságszervező tevékenységben is érvényesül a párt vezető szerepe. A termelőszövetkezeti és üzemi al iipszeivezetek rendszeresen beszámoltatták a gazda- sagvezetőket, s a munka elemzése után határozták meg a tennivalókat. Erre mozgósították aztán a párttagságot, a gazdaságok, üzemek dolgozóit. Gondként jelentkezik azonban a gazdaságszervező munkaiján az irányító és ellenőrző munka egyoldalúsága, s az. hogy a gazdasági vezetők nem minden esetben támaszkodnak a pártszervezetre. A beszámoló a továbbiakban azzal foglalkozott: a gaz(Folytatás a 3. oldalon) Az ifjúsági szervezet október 15, november 15 között, kongresszusi hónapot hirdetett. A kongresszusi hónap időszakában a KISZ tevékenységét kiét fonto6 politikai esemény — az MSZMP IX. kongresszusára történő felkészülés és az év második felében aktuális, ifjúság között végzendő politikai munka köré összpontosítja. A kongresz- 6zusi hónap alatt készülnek a fiatalok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulójának méltó megünneplésére és változatlanul az Ifjúvágj politikai munka homlokterében áll az amerikaiak vietnami agressziója elleni küzdelem. Az öntevékenység kiszélesedésének új formájaként Nógrád megyében az utóbbi időben sorra alakultak a járási, városi szintű vietnami szolidaritási akciöbizottságok. Tevékenvségük nyomén, a KISZ KB — „Leplezd le az imperializmus népellenes tetteit!” jelszava szellemében megveszerte fokozódik a fiatalok tiltakozása az amerikaiak vietnami rémtetted ellen. Példa erre az október 15-én lezajlott szolidaritási nagygyűlések forró hangulata és az a sok távirat, amelyekben a nógrádi KISZ-eseIk az amerikaiak vietnami háborúját elítélték. A második jelsző: ..Kövesd a magyar internacionalisták példáját!” azt. célozza, hogy a fiatalok tevékeny módon, különböző akciókat végrehajtva megismerjék az emberibb világért életüket áldozó kommunista hősök harcát és a veterámok-fiatalok találkozóin érzelmileg is közelebb kerüljenek azokhoz a hősökhöz, akik még közöttünk élnek. A nógrádi KTSZ-szervezetek közül a közeljövőben a szécsényi járási bizottság rendez sok száz fiatal részvételével egésznapos kirándulást a forradalmi múltat őrző Ipolyszogre. A salgótarjáni városi bizottság Ker- csegiaposon a kommunisták egykori illegális találkozóhelyén hívja össze a város fiataljait. A harmadat jelszó: „Légy edzett és harcra kész!” a honvédelmi feladatok mellett segíti a fiatalokat a vietnami nép életének megismerésében is. A KISZ Központi Bizottsága a Magyar Honvédőim! Sportszövetséggel közösen három füzetet adott ld. A füzetek a lövészet, a járőrversenyek és az önvédelem álap- ismereteit tartalmazzák és jó szolgálatot tesznek a KISZ- szervezetek fiataljainak sokoldalú képzésében. A konlgressausi hónapban a bányász, gyári munkás és termelőszövetkezeti fiatalok széles körű munkaversenyt kezdtek. A Nógrád megyei Szénbányászati Tröszt üzemeit balesetmentes műszakok versenyére hívta ki — féléves időtartamra — Cse- göldi Sándor ifjúsági .szocialista brigádja. A varsányi KISZ-esek a megye összes alapszervezetét, ifjúsági brigádját. mezőgazdaságban dolgozó fiatalját hívták ki versenyre. Valamennyi nógrádi KISZ • alapszerveaetnél ünnepi taggyűléseket rendeznek a kongresszusi hónap alkalmával. A tapasztalat az, hogy a fiatalok megyei, járási és városi politikai és tömegszervezeti vezetőket hívnak meg a kongresszusi taggyűlésekre; tájékoztatót várnak a párt politikájáról, az időszerű bel- és külpolitikai eseményekről. Vadász-tanfolyam — Most pedig megmutatom, hogyan kell üregi nyulat lőni — jelentette ki nagyképűen vadász barátom és lesújtó tekitetet vetett nám, mint mester a kontárra. Sokat vadásztam már életemben, s kedvelem a cserkészést az erdők fái közt, hegyoldalakban taposott ösvényeken. Báos— Kiskun megye futóhomokos vidékein gyakran részt vettem a rendkívül elszaporodott, facsemetét pusztító üregi nyulak irtásában. Társam fölényes hangja mégis meg- némított és engedelmessé tett. — Erre megyünk — mondta vadász-tanárom és elindult az avarlepte cserkész- úton. Már jó ideje csö- rögtettük bakancsainkkal a száraz avart, amikor végre kitört belőlem: — Nógrád megyében nincs is üregi nyúl. Tisztásra érkeztünk. Barátom kifújta magát, miközben oly szúrósan nézett, hogy ereznem kellett parányiságomat és gyengeségemet. —Van üregi nyúl, de kevés. Én viszont ismerem a fészkét egynek. Nincs is messzire... Azzal újból elindult a tisztáson át, a- emelkedőn uraskodó. sok törzsű bükkfa irányában. — Közeledünk a tetthelyhez — sut fogta barátom. - Puskát felhúzni! Majd megállt ri mét egy kis elmélet szünetre és elmagyarázta, hogyan kell a vadászpuskát tartani, nehogy embertársunkat veszélyeztessük. — A puskát vagy a hónod alatt tartod, csövét a földnek szegezve, vagy a variadon, hogy a csöve az égnek álljon. — Annyit már én is tudok — mondtam. ö úgy tett, mint aki nem hallja ellenvetésemet. — Az üregi nyúl — magyarázta — kisebb, mint a mezei nyúl. Gyorsan és cikcakkban fut, s csak kapásból lehet eltalálni. Fölkapod vagy levágod a puskát, s már abban a pillanatban húzod ri a kakast!... Tótod ~*t a na<*v fát? — Látom. — Hát annak a tövében fészkel a nyúl. Most már nagyon óvatosan lépkedtünk. Én a földnek szegeztem puskám csövét, ő viszont az égnek tartotta. Félszegen magam elé engedtem. Néhány lépésre jártunk a bükktől, már az üreg is jól látszott, amikor a sötét nyíláson át napfényre szökellt a nyúl és megrázta fehér pamacsát. A váratlan jelenettől társam megrezzent, s abban a pillanatban dörrent a puska. A nyúl pajkosan cikcakkozott tovább az őszi “rdő- ben, ellenben magasból aléltar élettelenül esett a lábunk elé egv tói Tanulságos és tökéletes telitalálat volt. Lakos György
