Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-14 / 244. szám
d n s, r WSfl. október 14. piJnteS Hixlalái helyett tenyésztés A koméra harminc férőhelyes fiaztatá. Hbfeszo TdeSg rendkívül mostoha körülmények között folyt a sertéstenyésztés a nagylóci termelőszövetkezetben. Nem is lehetett azt tenyésztésnek mondani, inkább csak sertéstartásnak, hizlalásnak. A sertések elhelyezésére szolgáló régi kalyibákat megszüntették, s az új majorban építettek korszerű fiaztatót, Az ugyancsak itt felépült hizlalda — ami előbb készült el, mint a fiaztató — már nem eléggé korszerű, * egy-egy nagyobb esőzés alkalmával elönti a víz. Jók az eredmények Nagy- lócon a sertéshizlalásban, bár a szövetkezet vezetői még elégedetlenek. Általában nyolc hónap alatt hizlalnak 100-110 * kilóra egy- egy sertést Ez az eredmény azonban még fokozható mivel az új fiaztatóban egészséges, a hizlalásra jobban előkészített malacokat nevelnek. Amit korábban nem tudtak megval ósí tant most sikerült: tizenhat kilón felül van a választási súly. Gondot okoz azonban a szövetkezetieknek az abrakhiány, ami minden évben jelentkezik. Ebből kiindulva tervezik, hogy megszüntetik az abrakigényes sertéshizlalási és áttérnek a temyészanyag előállítására. Ehhez megvannak a lehetőségek. A kiváló minőségű Cornwald állományhoz már csak hasonló fajtájú tenyészkant kell beszerezne A kifutó nyilasa elé épített védőfal a huzattól és a hidegtől óvja a kismalacokat Kiváló a tenyészkoca-állomány. (Fotó: Koppány György«! Eredmények és tennivalók Egészségügyi oktató-nevelő munka az általános iskolákban Nógrádiban az általános iskolák száma 186, az ifjúsági vöröskeresztes csoportoké 105. önként adódik a következtetés : figyelembe véve a csak alsó tagozatos és összevont osztályú iskolákat is — egyes iskolák még mindig nem kapcsolódtak be a vöröskeresztes mozgalomba. A taglétszám 197-tel növekedett az elmúlt tanévben, de a csoportok száma néggyel csökkent Balassagyarmaton a legjobb a helyzet: minden iskola rendelkezik egészségügyi csoporttal, míg a járások közül a szécsé- nyi vezet, ahol 25 iskolából 19-ben folyik tanárai egészségügyi oktatást és nevelést kiegészítő mozgalmi munka. Az elmúlt tanévi munka egybevetése az 1964,65. évivel már csak azért is hasznos, mivel a tanulságok felhasználhatók a nemrég beindult új iskolai és vöröskeresztes egészségügyi tevékenységében. Az egészsé górok képzéséről Az V—VI. osztályok számára 1965-ben 78 „ifjú egészségőr I” és 34 „ifjú egészségőr II” tanfolyamot szerveztek 1964-hez viszonyítva a tanfolyamok száma héttel a résztvevőké 600-al emelkedett. A biológiai és osztályfőnöki órákon kapott — a „Tantervben és Nevelési Tervben” meghatározott — elméleti ismereteiket a tanfolyamokon gyakorlatban alkalmazhatták. A betegek házi ellátására és gyakorlati tudnivalók elsajáElkészült az Befejezték a salgótarjáni Tó-strand fogasos öltözőjének építését. A rövidesen sorrake- rülő átadás egyetlen szépséghibája, hogy jóval a strand- idény után történik. Így a kétezerháromszáz személyre méretezett létesítmény már csak jövőre állhat a fürdőzők rendelkezésére Az öltöző több, tatására VII. és VIII. osztályos fiúk, lányok részére négy tanfolyamot szerveztek 158 résztvevővel. A tanulók nagyobb méretű bevonása feltétlenül egyik fontos célkitűzése kell, hogy legyen az 1966/67. évi vöröskeresztes iskolai munkának. VIII-os lányok részére 11 csecsemőgondozási előadássorozatot tartottak orvosok és védőnők, 300 volt a résztvevők száma. Svédországban hasonló tanfolyamokat már fiúk bevonásává! is szerveznek. Film a dohányzás ártalmairól A tanulóifjúság egészség- ügyi felvilágosításának eredményes eszközei a tanfolyamok mellett az előadások, alkalmi beszélgetések, filmvetítések. 1965-ben megyénkben 228 előadást, 135 beszélgetést és 175 filmvetítést bonyolítottak le az iskolai vöröskeresztes tanárelnökök vezetésével. Az érdekesen tálalt témakörök (alkoholizmus, dohányzás az iskolában, a serdülőkor egészségügyi problémái stb.) vonzották a fiatalokat és mintegy 24 ezren vettek részt. A filmekben rejlő audo-vizuális nevelési lehetőségeket sajnos sokszor nem használták ld. Pedig a KÖJÁL és a Vöröskereszt jáöltözö, de... mint másfélmillió forintos költségét a salgótarjáni városi tanács viseli. A közelmúltban megkezdték már az ötven kabint befogadó épület kivitelezését is, s még az idén hozzálátnak a bejárati és pénztárépület, valamint a díszkerítés építéséhez. rási szervezeteitől 60 féle egészségügyi filmet lehet — ingyenesen — kölcsönözni. Legjobb volt a drégelypalánki Az elsősegélynyújtó versenyek és egészségügyi szellemi vetélkedők célja: a tanulók tudásszintjének felmérése, a tanfolyamok tapasztalatait gyakorlatban is jól hasznosító diákok meg jutalmazása, és a mozgalom kiterjesztése, népszerűsítése. Az 1965/66-os tanévben 41 elsősegélynyújtó versenyt rendeztek ezer versenyzővel, 1700 főnyi közönség előtt. Legjobban sikerült az áprilisban lebonyolított drégelypalánki körzeti verseny. Az egészségügyi vetélkedők száma 36, a résztvevőké 853, a nézőké ezer volt. Az idei tanévben a vetélkedők formájára és módszerére vonatkozóan már fel lehet használni az egészségügyi műsor és játékkönyvet is, • Egy „tiszta iskola" a pásztói járásban A tisztasági mozgalom ki- terjesztése a tanév fontos feladatai közé tartozik. Néhány iskolában nem tulajdonítanak jelentőséget ennek. Ezért fordulhatott elő, hogy míg 1964- ben a tiszta, rendes osztályok száma 414 volt, addig 1965- ben 383-ra csökkent. A pásztói és a rétsági járásban nagyméretű visszaesés volt tapasztalható. A pásztói járásban például 89-ről 36-ra. a rétságiban 63htó1 42-re csökkent a tiszta osztályok száma. A pásztói járásban egy tiszta iskolát tartanak nyilván, a rétsági járásban a korábbi héttel szemben csak négyet. Számúk a megyében 59, hárommal több az 1964. évinél. Az emelkedés a szécsényi és balassagyarmati járás iskoláinak jó egészségügyi munkáját dicséri. Reméljük, példájukat az 1966/67-es tanévben egyre több iskola és osztály követi. Rozgonyi István A Liszt-Bartok nemzetközi zongoraverseny után Beszélgetés Labrana Jorge Gomezzal A budapesti Liszt—Bartók nemzetközi zongoraverseny végén a zsűri úgy határozott, hogy az I. díjat nem adja ki. A 11. díjat Antal Imre nyerte el. A III. díj nyertese a 18 éves Torma Gabriella. Két teljes, nem megosztott, IV. díjat adtak ki. Nyertesük: Kiss Gyula és Lux Erika. A döntő további résztvevői, a kubai Labrana Jorge Gomez, és a lengyel Ewa Synounec diplomát, emlékérmet és pénzjutalmat kaptak. Az idei Lkod—Bartók versenyen harminc fiatal művész adott számot tudásáról, öt forduló anyagát tanulták be és adták elő. Bach, Beethoven, Chopin, és egy-egy magyar szerző művével kellett bizonyítaniok felkészültségüket, illetve három-három Bartók, valamint Liszt produkció szerepelt a programban. Általános vélemény Budapesten, hogy a mezőny szerényebb végeredménye ellenére több ígéretet mutatott fel. S Bartók, Liszt műveinek tolmácsolásáról lévén szó, Budapest a jövőben is tartson ki igényessége mellett. A versenyen, Labrana Jorge Gomez személyében, és döntőbe jutásával a kubai zenei élet egyik ígéretére figyelhettünk fel. A havannai Konzervatóriumban Mezquida professzornál tízéves korában kezdte zenei tanulmányait. 1959-ben ösztöndíjjal Európába jött, hogy Párizsban Pierre Sáncán professzornál tanuljon. Jelenleg a budapesti Zene- művészeti Főiskola V. évfolyamát végzi. Tanára Gát József. Többször hangversenyezett Kubában, Csehszlovákiában, és Magyarországon. Budapesti beszélgetésünk a versenyt követő napok egyik csendes délelőttjén zajlott le. Vékony, barna, szemüveges fiú. Három éve él Magyar- országon, a kérdésekre magyarul válaszolt. — Spanyolországban, Barcelonában születtem. Kilencéves koromban vándoroltunk ki Kubába — mondta. — Spanyolország számomra a katonákat, a papokat, és az apácákat jelenti. — Az eszmélés helye tehát Kuba, Havanna? — Igen. És a forradalomé. — S a zene, a zongorázás? — Azzal is népemet akarom szolgálni; amennyire erőmből, tehetségemből telik, Kuba zenei életének megteremtését. — Mit mondhatunk róla? — Havannában pár évvel ezelőtt nyílt meg a zeneakadémia, amely nemcsak Kuba, hanem egész Latin-Amerika számára képez majd zenészeket, művészeket. Jelenleg még tanárhiánnyal küzd. Leendő tanárai — közöttük, rémé. lem, én is — , Európa, főleg a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország zeneiskoláinak hallgatói. — Miért választotta Párizs után Budapestet tanulmányai helyéül? — Mindig csodáltam zongora virtu ózait, Fischer Annit, és a többieket. Gondoltam, az a várói, az az ország, amely Bartók Bélát adta a világnak, ahol tanítványai élnek, és amely a hangverseny-városok között olyan előkelő helyet foglal el, számomra a legtöbbet nyújthatja az alapok megszerzéséhez. Ebben nem is csalódtam, Budapest beváltotta a hozzáfűzött reményeimet, sohasem fogom elfelejteni. — A zenén kívül fűzi-e más kapcsolat a városhoz, és az országhoz? — Tavaly nősültem. Feleségem, Královszky Ágnes, akivel a főiskolán ismerkedtem meg, magyar, szülei Salgótarjánban élnek. Tanúimé-' nyaink befejezése után mindketten Havannában telepszünk le. Én tanítani és hangversenyezni szeretnék. Feleségem karvezeto szakon végez, s zongoratanán képesítést is szerez, gyermekkórusok szervezését tervezi. A fiatal zongoraművész és felesége 1967-ben fejezi be tanulmányait Budapesten. Tóth Elemér
