Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-09 / 240. szám

. ' Ä7 MSZMP N OG RÁD MI G vf I B 17 OTTSÁG'A ÍS'A.M C ü V t,» I A MACS .1 APJA _______ V ilág proletárjai, egyesüljetek! 'TCjemad már ligetünk ... VXTT ÉVF. 240. SZÄM ÁRA: 80 FILLÉR 1966. OKTÖBER 9. VASÁRNAP Fárímunka a szövetkezetekben- Egy hét a világpolitikában (2. oldal) — Jöttek, láttak, A közelmúltban tartotta rezetöségválasztó taggyűlé­sét a béri pártszervezet. A beszámolóban is elhangzott. / az egymást követő hozzászó­lások is bizonyították: az alapszervezet, a kommunis­ták a termelőszövetkezet erő­sítését, a szövetkezeti tagok mozgósítását állították a pártmunka középpontjába. Bér nem tartozik a nagy községek közé. Termelőszö­vetkezete is kicsi, s ráadá­sul évek óta gyengén gaz­dálkodik. Most azonban erő­teljes fejlődésnek indult a közösség. A párttagok szor­galma, igyekezete mind job­ban magával ragadja a ter­melőszövetkezet tagságát Megnőtt a közös munka be­csülete Béren. Az idén már a tagok többségére minden időben számíthatott a szö­vetkezet vezetősége. Milyen helyet foglaljanak el a pártmunkában a gazda­sági kérdések? Milyen le­gyen a pártszervezet és a termelőszövetkezet vezetői­nek kapcsolata? Melyek azok a módszerek, amelyek leghatékonyabban segítik a gazdaságszervezést, a párt vezető szerepének gyakorla­ti megvalósítását a közös gazdaságokban ? Gyakorta hangzottak el ezek a kérdé­sek a falusi, a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek te­vékenységét vizsgáló taggyű­léseken. Ami a pártszervezetek gazdaságszervező tevékeny­ségét illeti, a korábbi évek­ben kétféle helytelen gya­korlat terjedt el. Az egyik ezek közül: a pártszervezet, személy szerint a párttitkár minden gazdasági munkába szóljon bele. Azokban a gazdaságokban, ahol ezt a felfogást követték, szinte észre sem vették, hogy a párttitkár lassan-lassan az elnök, a mezőgazdász „he­lyettese” lett. Ma is vannak olyan párttitkárok, akik al­katrészekért szaladnak a gépállomásra, intézkednek, hogy mielőbb elszállítsák a szövetkezetből a cukorrépát, a burgonyát, s „igazságot tesznek” a termelőszövetke­zeti tagok munkaegység-vi­tájában. A másik, amikor a mezőgazdász, az elnök fölé nő a párttítkár, beleszól in­tézkedéseibe, megváltoztatja döntéseiket. Mondanunk sem kell, az egyik is, a másik is helytelen. Azokban a gaz­daságokban, ahol meghono­sodott, rosszul értelmezik a párt gazdaságszervező tevé­kenységének, vezető szerepé­nek kérdését. A palotási termelőszövet­kezet pártalapszervezetének vezetői azt tartják: a gazda­ság vezetése, szakmai irányí­tása a szakemberek, az el­nök, a mezőgazdász, az üzemegységvezető dolga. Semmi szükség arra, hogy a párttitkár döntsön például most az őszi gabonavetések technológiájáról. Ez a főag- ronómus „asztala”, a munka elvégeztetése pedig az üzem­egységvezetők feladata. Arra azonban már gondosan ügyel a pártszervezet, hogy a ga­bonatermesztésnél, a legkor­szerűbb módszereket alkal­mazzák. Ellenőrzik azt is: a szakemberek, a traktoro­sok, a szövetkezeti tagok mit tesznek azért, hogy időben, megfelelő minőségben kerül­jön földbe a meg, a szövet­kezet teljesítse kenyérgabo­na-termesztési és értékesíté­si tervét A tapasztalatok azt bizo­nyítják, ahol így megoszt­ják, elhatárolják a felada­tokat, a tennivalók végre­hajtását, nem bomlik meg az egyensúly, az összhang a termelőszövetkezeti vezetők és a pártszervezet vezetői között Varsányban az a jó együttműködés alapja, hogy az éves tervek végrehajtá­sát, a termelési feladatok megvalósítását egyaránt be­csületbeli ügyüknek tekin­tik a tsz és a pártszervezet vezetői is. Kölcsönösen tisz­teletben tartják egymás munkáját. A pártszervezet elsősorban a termelőszövet­kezeti tagokat győzi meg arról, hogy a vezetés elkép­zelése helyes, a termelőszö­vetkezet erősítését, a tagok jövedelmének növelését szol­gálja. Előfordul természete­sen az is, hogy intézkedésre, rendszabályok foganatosítá­sára van szükség például a munkaszervezésben. Ilyen esetben azonban mindig a gazdaság vezetőinek mond­ják el tervüket, javaslatu­kat. Ahogy Kiss Vince, a termelőszövetkezet elnöke mondotta: pártszervezet a szövetkezeti tagok öntuda­tának növelésével segít a legtöbbet A termelőszövet­kezetben még most is előfdr- dul, hogy nem a munkájuk, haném korábbi vagyoni hely­zetük alapján ítélik meg az embereket Az ellentétek oldásával, a közös munkára való mozgósítással segíti a leghatékonyabban a párt- szervezet a gazdasági tenni­valók megvalósítását Akadnak persze akik azt tartják: ezzel a módszerrel, gyakorlattal csorbát szenved a pártirányítás, nem érvé­nyesül a párt vezető szere­pe. Akik ezt hangoztatják, elfeledkeznek arról az igaz­ságról, hogy a párt vezető szerepe egyetlen termelő­szövetkezetben sem azon múlik, hogy hány párttag van a vezetőségben. Még csak az sem határozza meg, hogy beleszól-e a szakveze­tők intézkedésébe, dolgába. A párt vezető szerepének alapvető mércéje az: hogyan érvényesül a termelőszövet­kezetben a párt helyes gaz­daságpolitikája. Béren, Palotáson, Varsánk­ban, de valamennyi terme­lőszövetkezetben a pártszer­vezet, a kommunisták ak­kor segítik leghatékonyab­ban e gazdaságpolitika vég­rehajtását, ha a helyes el­veit, elképzelések megvalósí­tására ösztönzik a szövet­kezeti vezetőket, s erre moz­gósítják a termelőszövetke­zeti tagokat is. Különöskép­pen a gazdaságirányítás új rendjében lesz erre nagy szükség. Hiszen a jövőben, növekszik a termelőszövet­kezetek önállósága, a veze­tők felelőssége. A pártszer­vezetek akkor cselekszenek helyesen, ha ellenőrzik az üzemi, és a népgazdasági érdekek összhangját. Vala­mennyi termelőszövetkezet­ben politikai, nevelő mun­kával segítik elő, hogy a helyes intézkedések megér- tésre, támogatásra találjanak a termelőszövetkezeti tagok körében. Vincze Istvánná tapasztaltak (3. oldal.)- Madách- plaketteseink (7. oldal)- Irodalmi melléklet Agyagnemesítő épül Felsöpetényben Az érc- és ásvány bányászát üzemei ma már nyolc me­gyében települnek és mintegy 145 fajta cikket adnak 25 fel­használó iparágnak. A harma­dik ötéveá tervben a bányá­szat ez ágazata fejlesztésének új lendületet ad a hazai igé­nyek növekedése és egyes ércfélék, ásványfajták export­lehetőségeinek erősödése. A termelési, műszaki ter­vek teljesítéséhez egymilliárd forintos beruházás segíti hoz­zá az érc- és ásványbányá­szatot. A tekintélyes összegből új üzemek helyett többnyire a régiek kapacitását növelik. Az idén befejezik a gyöngyös- oroszi ércbánya fejlesztését és az ércelőkészítőmű rekonstruk­cióját. A tervidőszak folya­mán lezárul a.,rudabányai • vas­ércbánya fejlesztése is. Ugyan­csak elkészül az úrkuti man­gánbánya bővítésének és re­konstrukciójának első-második szakasza, az istenmezei ben- tonitbánya második része, a felnémeti mészkőbánya épí­tésének második üteme és a mádi őrlőmű beruházása. Üj beruházás lesz a recski flo- tációs üzeni átalakítása, alkal­massá tétele ólom és cinkérc előkészítésére. Fehérvárcsur­gón a kimerülő üveghomokbá­nya helyett újat nyitnak a fi- nomkerámia ipar ellátására. Felsőpetényen agyagnemesítő j építését kezdik meg. Ez az < üzem feleslegessé teszi majd a nemesített agyag behozatalát külföldről. A megkezdésre váró beruházások között van a rudabányai barát dúsítómű is, amely ugyancsak importot pótol. (Koppány György felvétele) Bizottság a fiatalok érdekeinek védelmére Fogadónap minden hétfőn A KISZ Központi Bizott­ságának állásfoglalása a KISZ munkájának néhány időszerű kérdésében címmel nemrégi­ben jelent meg Méhes Lajos, a KISZ KB első titkárának előadói beszéde, melyet a Köz­ponti Bizottság ülésén mon­dott eL Az ifjúsági szervezet állás- foglalása a többi között fog­lalkozik — és jelentőségének megfelelően nagy teret szen­tel — a KISZ érdekvédelmi tevékenységével is. Eszerint a KISZ hivatásának eredményes betöltése megkívánja, hogy ál­landó és hatékony érdekvé­delmi tevékenységet folytas­son. Ezt tűzte ki feladatául az az érdekvédelmi bizottság is, amely a KISZ Nógrád megyei Végrehajtó Bizottságának ha­tározata alapján tegnap ala­kult, és első ülését a megyei pártbizottság széfkházában tar­totta. A megyei érdekvédelmi bizottság tagjai a társadalmi, pol'tikai, gazdasági élet kü­lönböző területein dolgoznak. A bizottság vezetője Kálovits Géza, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára. A bizottság foglalkozni kí­ván már a legközelebbi jövő­ben mindazokkal a problé­mákkal, amelyek megyénk if­júságának gondot, feleslegesé* indokolatlan ir.raternc-íást je­lentenek. így feladatául vál­lalta, hogy az ifjúság erköl­csi, politikai, munkajogi, elhe­lyezkedési, diáiKSzociálds és a pályaválasztással kapcsolatos ügyeinek intézésében hatékony segítséget nyújt. A bizottság Kádár Jánes a Magyar Hajé- és Darugyár pártértekezletén Nagy múltú üzem kommu­nistáinak tanácskozásán. a Magyar Hajó- és Darugyár pártértekezletén vett részt szombaton Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Németh Ká- rolynak, a budapesti pártbi­zottság első titkárának és Kónyi Gyulának, a XIII. ke­rületi pártbizottság első titká­rának társaságában. Az üzem három budapesti és két vidé­ki gyáregysége csaknem 1500 párttagjának küldöttei tették mérlegre az angyalföldi gyár­egység Váci úti művelődési házálban tartott értekezleten: milyen eredményeket hoztak az elmúlt esztendők a több mint tízezer főt foglalkoztató gyáróriás életében, melyek voltak a gyorsabb előrehaladás gátjai, s mit kell tenniök a kommunistáknak a politikai és gazdasági munka hatéko­nyabbá tételéért. A sikerek és fogyatékosságok összevetése azt tanúsítja — mint ez Egresi Károly titkár, pártbizottsági beszámolójából kicsendült —, hogy a gyár kol­lektívájának nincs oka szé­gyenkezésre. A tervidőszakhoz fűződik 30 korszerű, új gyárt­mány bevezetése. A kép teljességéhez tarto­zik azonban az is — s ez nyo- matékkal kapott hangot a pértértekezleten —, hogy gon­dok, nehézségek is vannak szép számmal. A foglalkozta­tottak létszáma ugyan csök­kent, de az alkalmazotti ál­lomány aránya magasabb a korábbinál. A gyári pártbizottság beszá­molóját eleven, őszinte hangú vita követte. A vitában fel­szólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára is. tagjai amellett, hogy a KISZ megyei végrehajtó bizottsága e munkára való felkéréssel megerősítette őket — a me­gyei bizottságtól megbízóleve­let kapnak és a jövőben .* végrehajtó bizottság nevében intézkedhetnek is. Ez termé­szetesen olyan esetekre vo­natkozik, amelyekről a meg­felelő kivizsgálás, mérlegelés után bebizonyosodik, hogy a panaszt tevő fiatal jogosan for­dult segítségért az érdekvédel­mi szervhez. A bizottság tagjai rövidesen tapasztalatcserén vesznek részt. Ellátogatnák olyan — fővárosi és más megyei —ér­dekvédelmi bizottsághoz, amely már eredményekkel, ta­pasztalatokkal rendelkezik. A tegnapi alakuló ülésen határozat született, amely sze­rint a bizottság negyedéven­ként ül össze, hogy az emlí­tett időszak alatt szerzett ta­pasztalatokról, az elintézett es elintézetlenül maradt ügyek­ről számot adjon, A heten­ként, hétfői napokon megtar­tott fogadónapokon a bizott­ság egy-egy tagja foglalkozik a fiatalok ügyes-bajos dolgai­val. Az egyéni panaszokat — amennyiben a bizottság más tagjának munkakörébe tarto­zóak — továbbítja az intézés­ben legilletékesebbekhez, cse­lenként ő maga jár el az ügy­ben vagy átadja a KISZ me­gyei bizottsága illetékes osz­tályának. A KISZ megyei vég­rehajtó bizottsága mellett mű­ködő érdekvédelmi szerv, ok­tóber 17-én, hétfőn tartja el­ső fogadónapját.

Next

/
Thumbnails
Contents