Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-07 / 238. szám
NÖGRÄD 1966. október 7. péntek 1 tettei eleiünk Új helyiségben a salgótarjáni zeneiskola — Hangversenyprogram A korcsmáros-király regénye Mennyit bír el egy betörő? — Fizetnek a cinkosok is Üj helyiségbe költözött a salgótarjáni Állami Zeneiskola egy része. — Az idei tanévtől a ' o- rábbi hat helyett „csak” «.ét helyen tanítunk — tájékoztat Virág László Igazgató. — ösz- szesen 12 tanterem áll rendelkezésünkre, kellene még legalább kettő-három. Egyelőre azonban nem panaszkodunk, körülményeink, a zenei oktató-nevelőmunka feltételei így is lényegesen jobbak, mint eddig bármikor. Ez évben az iskolának 330 beiratkozott hallgatója van. A hangszeres (tanszakos) elosztás is jobb, mint korábban. A hegedű tanszakon 110- en, a fafúvóson mintegy 45- en tanulnak. Külön érdekessége az 1968—67-es tanévnek az intézményben, hogy rendkívül erős bőgős tanszak indult. Salgótarjánban ugyanis eddig gondot jelentett, hogy nincs bőgős utánpótlás a szimfonikus zenekarok számára. Most az intézménynek 10 bőgős tanulója van, ilyen nagy létszám e tanszakon az ország hasonló jellegű iskoláiban szinte egyedülálló. — Milyen az évi program? — Mint ismeretes, tavaly volt tízéves a zeneiskola — mondja Virág László. — A jubileumi évben határoztuk el, hogy ezentúl minden évben egy-egy tanszak tanulmányi versenyt indít. Idén a szolfézs tanszak indítja a versenyt. A döntőket követő ünnepélyes díszhangversenyre és díjkiosztásra április 4-én kerül sor. A hangversenyprogram ugyancsak érdekesnek, színvonalasnak ígérkezik. Négy hangversenyből álló ifjúsági és felnőtt bérletsorozat indul a városban. A program? Január 30-án a MÁV Szimfonikusok Zenekara Oberfrank Géza vezényletével szimfonikus jazz-esttel nyitja a hangversenysorozatot, amelyen Antal Imre fiatal zongoraművész Gershwin Kék Rapszódiáját adja elő. Február 17-én Kocsis Albert, Szabó Csilla és Bartha Alfonz ad hangversenyt. Április 14-én a Salgótarjáni Pedagógus Kórus es a megyei József Attila Művelődési Ház kamarazenekara lép közös műsorral a közönség elé. Május 12-én ismét a MÁV Szimfonikusok látogatnak el Salgótarjánba Kóródy András vezényletével. Ez alkalommal Sefkenova bolgár zongoraművész Csajkovszkij B-moll zongoraversenyével szerepel. Gyermekek részére (15 éves korig) a zeneiskola koncerttermében, amely mintegy félszáz fiatal -befogadására alkalmas, ugyancsak négy hangversenyből álló sorozat indul. E hangversenyeket vasárnap délelőtti matiné formájában tartják meg Évszakok zenéje, Irodalom és zene. Zenés fejtörő és Bartók hangverseny címmel. Ez utóbbira március 25-én, Bartók Béla születésének évfordulóján kerül sor, ekkor avatják ünnepélyesen a zeneiskola koncerttermét Bartók Béla-te- remmé. Virág László tájékoztatása szerint a város zenekedvelő közönsége a hangversenysorozatokon túl is több izgalmas, zenei életünket reprezentáló hangverseny részese lehet. A közeljövő eseményeivel kapcsolatban Virág László elmondja: hogy megkezdték a felkészülést az észak-magyarországi zeneiskolák zenekari fesztiváljára, amelyet tavasz- szal rendeznek meg Gyöngyösön. Tervezik - a német demokratikus köztársaságbeli eislebeni zeneiskolával való kapcsolatuk újrafelvételét is. Rangos színfoltja lesz Salgótarján idei őszi zenei életének Labrana, Jorge Gomez kubai zongoraművész októberben történő hangversenye, aki sikerrel szerepelt a Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyen, s akit családi kapcsolatok is fűznek Salgótarjánhoz. T. E. Autósok Barátkozás mesélték Két beteg beszélget a kórházban: — Hogyan történt, hogy az első gumija durchdefektet kapott? — Egy üveg került a kerék alá. Hogyhogy nem vette észre? — Mert annak a zsebében volt, akit elütöttem. * — Kérem megmutatni a vezetői igazolványt — szól a közlekedési rendőr az egyik gépkocsi vezetőjéhez. — Parancsoljon, de nagyon kérem, adja vissza, mert nem az enyém. (MTI foto, Friedmann feiv.) Az első tavaszi napon telefonjelentés érkezett a salgótarjáni városi-járási rendőr- kapitányságra. Tóth István, nádújfalui italboltvezető közölte, hogy raktáráról ismeretlen tettesek lefeszítették a lakatot, majd igen sok áruval megrakodva továbbálltak. — Ez a tavasz is jól kezdődik —, jegyezte meg egy vastag szemüveges alhadnagy. — Meghiszem! — viszonozta a szobatársa. — Kocsmai betörőt fogni nem utolsó mulatság. A helyszínre kiszállt bizottságot egy alezredes vezette. Az a fajta. akiről joggal mondják: öreg rendőr, de fiatal ember. Ez igaz is. A fel- szabadulás óta szolgálja a testületet; tavasszal doktorált. A főtiszt amolyan nemszere- tem-pillantást jártatott körül. A tárt pinceajtón valóban nem volt lakait, de feszítésnek sehol semmi nyoma. A bejárathoz közel üres boroshordó, több láda szovjet és magyar pezsgő, három tizenötliteres demizson. Bennük orrfacsaró szagú törköly. A pince mélyén négy négyzetméternyi, homokkal felszórt terület. — Kérem, itt állt glédában nyolc, egyenként tizenöt literes demizson —, mutatott Tóth a sima felületre: — Más nem hiányzik? — dugta vissza felső zsebébe nagyítóját egy nyomozószáza- dos. — Nem hinném kérem, biztosan nem tudom. Én nem szoktam önlel tárt csinálni! — Legutóbb mikor volt ellenőrző leltár? — kérdezte közönyösen az őrnagy. Tóth István helyett a földművesszövetkezet egyik embere válaszolt: — Éppen mára ütemeztük.. Visszafelé eggyel többen A Warszawa forgalmi engedélye öt személyre szól; s ez a tény néhány perc múlva igen előnyösnek bizonyult. Nem kellett még egy gépkocsit kitelefonálni Tarjánból; a 28 A nyílt égről a politikában ismét sok szó esett. — Herter érti a dolgát! — magyarázta Norton Rowens- nck, letéve a New York Times-t, amiben a külügyminiszter beszédét olvasta. — Megint jön a „nyílt éggel!” Ügy tesz, mintha már nem nyitottuk volna ki az oroszok egét. Én mondom neked öregem, az elfiök és Herter nagy- gyá teszik Amerikát. A szenátusban valamelyik ostoba a múltkor azt mondotta, hogy nem tudja a kormány jobb- keze, mit csinál a bal. Hát ez nem így van. Ez a nyílt ég javaslat jobb fedőterv számiunkra, mint akárhány polgári igazolvány... Mert miképpen gondolkozhat az orosz? Csak úgy: ezek az amerikaiak az ő engedélyüket kérik, hogy lefényképezzék őket felülről. Ha pedig az ő engedélyüket kérik, akkor szükség van az engedélyükre. Fogalmuk sincs róla, hogy mi már megoldottuk az ő hozzájárulásuk nélkül is a dolgot! Norton kifejtette a véleményét Spelmann bíborosnak is, aki egy alkalommal szintén meglátogatta néhány szenátor lett fekvő amerikai légitámaszpontot. Kora hajnalban érkezett, de nem bíborosi or- nátusban, hanem egyszerű, de jól szabott polgárt ruhában. A török rendőrök, akik amerre a gépkocsik újban a légitámaszpont felé elhaladtak, minden teremtett lelket elzavartak a közelből, maguk sem tudták, hogy kinek az inkognitőját őrzik. Spelmann megtekintett mindent, aztán beszédbe elegyedett a tisztekkel. Az igazat megvallva nem mindenki vetett ügyet rá a 10—10-es alakulat emberei közül sem. Khelton ezredes azonban ott sürgött-forgott körülötte — s ha Spelmann valakit megszólított, a szemével intve adta tudtul, hogy jól vigyázzanak, mert fontos emberrel beszélnek. A tisztek egy része — hiszen alig néhányat voltak katolikusok közülük, s nem jelentett számukra sokat az amerikai katolikus egyház feje — azonban egyszerűen kereket oldott. Norton azonban bátran, és őszintén beszélt a bíborossal. Spelmann — aki bizonyosan mindenről tudott — meglehetősen óvatosan nyilvánította véleményét. — Az Isten útjai kifürkésznünk kell benne, s mindent meg kell tennünk, ami véges emberi erőnkből telik az anti- krisztus legyőzésére! Spelmann szólt, s a rendelkezésre álló külön katonai repülőgépen visszautazott az Egyesült Államokba. Rosát évenként csak egy- egy hónapra, szabadsága idején látta Rowers, de az asz- szony minden héten levelet küldött neki. Ezékben általában semmiségekről irt, s sohasem mulasztotta el közölni, miként áll a bankbetétjük. Tudatta a családi eseményeket, valamint a kisváros pletykáit. Egy-egy levele olvastak or Rowersnak az az érzése támadt, hogy Rosa nem azért írt, mert mondanivalója lenne számára, hanem mert nagyon gondosan belénevel- ték a kötelességérzetet Naptárában ott szerepel, hogy minden szombaton levélben kell beszámolnia a hét eseményeiről a férjének, s ezt éppen úgy nem mulaszthatja el, mint nem felejt el ajándékot küldeni a helyi jóté- konycélú nőegylet karácsonyi bazárjára, vagy idejében kifizetni a gépkocsi részleteket. Rowerset ez azonban kevésbé bántotta. Élte a világát A danától nem messze, Izmirben külön klub működött a NATO-parancsnokság tisztjei részére, s Francis ezt látogatta legszívesebben, itt töltötte legkellemesebben az idejét Akikor is Izmirben volt, a klubban üldögélt amikor Izmir főterén több ezres tömeg gyűlt össze és tüntetésbe kezdett. — Szabadságot! — Le a Menderesz kormánnyal! — Ki az amerikaiakkal? A gyönyörű, a tengerre néző, süppedő szőnyegekkel borított étterembe, ahová török csak pincérként tehette be a lábát nem hallatszott semmi a tüntetésből. A pincérek továbbra is nesztelenül suhantak, s szolgálatkészen hajlongtak. A zene halkan játszott, az ital jeges volt, az étel kitűnő. A tüntetés hírét egy alezredes hozta, akit Norton — együtt vett részt Rowerssal ezen a kiránduláson — még Washingtoniból ismert, és aki a NATO főparancsnokságon teljesített szolgálatot — Mit csinálnak a tüntetők? — kérdezte Norton. — Itt egyelőre még semmit! — felete az alezredes. — De Isztambulban már igen. Itt A ttatürk szobránál állnak és énekelnek. Isztambulban azonban a diákok már megütköztek a rendőrséggel. Sok a halott és a sebesült... Norton elkamorodott: — Mindenütt a felforgatok! Ideje, hogy leszámoljunk a vörösökkel... (FoáytatjukJ szürke Warszawában jutott hely Tóth Istvánnak is... Alig ért be a kocsi a megyeszékhelyre. az fmsz-irodán már lázas munka folyt. A központban igen hamar megállapították, hogy a boltvezető több, egymást követő napon nem fizetett be egy fillért sem. Ekkor kezdett bontakozni az a rejtély, miért árul Tóth ugyanabban az italboltban jóval kevesebbet, mint váltótársa. .. Dolgoztak persze a nyomozók is Az egy percig sem volt vi fcás, hogy a Tóth állította mennyiséget — körülbelül kétmázsányi súlya miatt — egy ember ölben el nem vihette. Több elkövetőre, jármű használatára utaló nyom pedig nem akadt. A Nádújfalun szorgoskodó rendőrtisztek akkor még nem tudták, hogy Tóth István már Salgótarjánba szállításakor részleges beismerő vallomást tett. Megmondta őszintén, hogy kár másutt keresni a betörőt, ö színlelte a bűncselekményt, hogy a hatalmas — több mint nyolcvanezer forintos — hiányt eltüntesse. Újabb titok A márciust megelőzően előző év december 27-én tartottak utoljára leltárt Tóth bolt- jánban. Egyszerűen lehetetlen, hogy ekkora összeget három hónap alatt ki lehessen emelni egy kis falusi kocsmából! Nem beszélve arról, hagy ebben az időszakban Tóth mindössze harmincöt napot töltött szolgálatban. A nyomozók szívós türelemmel bogozták az egyre kuszáltabbnaik látszó szálakat. Az egyik fonal két belső ellenőrzésre hivatott személyhez vezetett: Bata János áruforgalmi csoportvezetőhöz és Geese János vendéglátó előadóhoz. Ezek már három évvel előbb behunyták szemüket, hogy senkinek se tűnhessen fel Tóth egyre növekvő hiánya. Nem is lehetett az véletlen, hogy mind a húsz (?) leltározásról előre tudott az italboltos, s hegy mindannyiszor Gecse János volt a szakértő. Gecse teli üvegnek „szakértette” az üres demizsont, tele doboznak az üres cigarettás kartont, „törkölynek nézte” a bort. A közösség pénzéből a gavallér Tóth esetenként kétháromszáz forint „zsebpénzzel” honorálta barátai „jószolgálatát.” Kis pénzből nagy iábon Tóth István 1963-ig termelőszövetkezeti vonalon dolgozott. Saját vesztére nem ismerte fel azt az egyszerű igazságot, hogy boron-pálinkán legfeljebb cimborát lehet vásárolni, de barátot nem. Tóth munkájáért tisztes illetményt kapott, amelyből családjával együtt nyugodtan, kiegyensúlyozottan élhetett — volna. Arra azonban már nem volt elég a kereset, hogy boldogboldogtalannak fizessen, hogy garmada szám holdja haza a finomabbnál finomabb iparcikkeket, s hogy ugyanakkor még építkezzék is. Amikor megtudta, hogy „jóakaród” ■— bizonyos átszervezés miatt — már nem leplezhetik tovább sikkasztását, elhatároz, ta, hogy betörést színlel. Az önbetörésre nála körmönfontabb ember is ráfizetett volna; hiszen egy-egy bűnözővel szemben nemcsak a képzett, hivatásszerető, jól felszerelt bűnüldöző gárda áll, de a társadalom sok millió többi becsületes tagia is. Tóth Istvánt, kit hellyel-köz- zel korcsmáros-királyként emlegettek, elérte megérdemelt végzete. A bíróság előtt A salgótarjáni járásbíróság igen sok tárgyalási napon át foglalkozott az üggyel. Végül bebizonyosodott, hogy a nyomozáson alapuló vádirat nagyon alapos. A bíróság megállapította, hogy Tóth István, Bata János és Gecse János összesen 87.662 forint kárt okozott a társadalmi tulajdonban. A három személyt ennék az összegnek s megfizetésére köteleztek. A járásbíróság Tóth Istvánt két és félévi szabadság, vesztésre, s a közügyektől háromévi eltiltásra ítélte. Bata Jánosra és Gecse Jánosra fejenként egyévi — szintén végrehajtható — szabadságvesztést, s a közügyektől kétévi eltiltást szabott ki. Az ítélet kihirdetését követően Tóth István enyhítésért, két vádlott-társa pedig felmentésért fellebbezett. A vádhatóság képviselője háromnapi gondolkodási időt kért.. — borváró — Budapesten a Rákóczi téri balászfiú szobrát kikezdte az idő vasfoga. Az apró, alig látható repedéseken víz szivárgott a szobor üreges belsejébe, ahol — különSsen a téli időszakban erő- rongálódást okozott. A javítás során „megcsapolják” a szobrot és gondosan behegesztlk a réseket. OUTI Foto—Fényes Tamás felv.)
