Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-30 / 258. szám

?968. október 30. vasárnap NÖGRÄri As ifjú pár elindul Két esztendeje lesz immár, okilevelet is. A fodrász szak- Az első látogatás alkalmá- hcgy a Gödöllői Agrártudo- mában már megszokták a fia- val a lakás tette az ifjú ag- mányi Egyetemen megyénkbe- talotk, hogy érettségivel fizi- rármémökre a legjobb benyo­li végzős fiatalokkal beszél- Icai munkát kell végezniük. A mást. aettem. Ott ismerkedtem meg mezőgazdasági munkák szép- , . . többek között Csanádi Gyö- ségeivel még csak most barát- A masodik látogatáskor hin- zővel, a szikár, szívós, a me- koznak... tóval variak Szennyben és zőgazdaság iránt minden pó- „ t , tüzetesen megmutogatták a rutával érdeklődő egyetemi*- - É* a férje? szövetkezet hatarait is. Csaná­.. i j. , mo« dl a szövetkezet vezetőinek Ifi, — Agronómus a ludányha- igyekvését és szakmai felké­hitt teszeige^ ^an nem- lászj Aikotmány Tsz-ben. Még szültségét is nagyon megnye- cfak. d szán asmarhateni esz- negyedében, a vizsgák előtt rónék találta Ügy vélte hogy itó tóméi ^zóbT^ h? összeházasodtunk. Májusban ott nemcsak jó munkára, de rejtehr^i keru tóc s o < volt az esküvőnk Gödöllőn es gyakorlati ismeretei bővítésére ar ri»* s ‘sss -g-» *u — Salgótarjánban élnek, az ösz­töndíját a Nógrád Megyei Ta- _ Hogyan kerültek La­ndes folyósítja, s azonkívül dányhalásziba? Győzőt mély érzelmi szálak fűzik a szőke hajú, csattané« — A férjem akkor a Kiste- Délután egészségű évfolyamtársához, fényéi Gépállomáson dolgo- aaérkezett . - , zott, amikor felhívták a tsz- tanít. A megbecsülés jeleként szíve szerint: a legszebb lány­hoz. Megkérdeztem: — Mik a terveik? — Összeházasodunk. — Es azután? Csanádáné is ha- Szécsényből, ahol bői. Egyébként ő részleteseb ben el tudná mondani ... 0 mutatják a szép családi há­zat, amelyet lakásul kaptak a szövetkezettől.' Még most sem egészen kész, de ők már olyannak látják, amilyen jö­vőre lesz, amikor bepucolják, s amikor ők is rendbeszedik körülötte a kertet. — Nagy dolog otthont ala­pítani. — mondja Csanádi né — Nagy dolog ha számíta­De — elvtársaim! ez az a munkásság, mely osztályharcban vasba öltözött. Kiállunk érte, mint a kémény: lássák! Es búvunk érte, mint az ftldözött. A történelem futószalagára szerelve ígyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szeget az Ember vörös csillagát! (Jöszef Attila: Munkások c. verséből) Egy harcon élet (V.) Még- pengőért sem! — Köszönöm jól, és maga majd a németek — miiit uk­Ignác bácsi? — Csak-esak! — és a két férfi (a másik Muflár János volt) tovább ment ránt — elhurcolták, azután amerikai zónában várta, amíg papírokat küldenek érte, hogy; hazatérhessen. Végül 1947-ben, mint „francia tiszt” utazott Hazafelé egyedül utazott. Berlinből Drezdába vitte a vonat és a vasútállomáson ta­lálkozott a magyar összekötő­vel. A Rósa Luxemburg párt­iskolában kapott szállást. Hit­lerink akkor már erősen moz­golódtak. Drezdából autóbusz- szal érkezett a cseh határra. , ___, _ Bécsbe, ahol már magyar pa­P írokkal felszerelve léphette át ismét a hatért. A bányász-szakszervezet irá­nyítását bízta rá a párt. Nem volt könnyű feladat. A szén­bányászokkal még csak meg­volt, de a MAORI" az olaj- munkásokat erősen befolyá­solta a maga Szájíze szerint. Később a Dorog—Tatai Akna­nem is rossz szándékból, csu pán elszólásból továbbadják, hogy láttak az erdőben és ak­kor lebuktam. Ezért a követ­kező napokban távolabb talál­koztam az elvtársakkal. Aztán az egész epizód fele­désbe ment. Pöthornik József 1947-ben újra Nógrádban Volt, Kis hídon, gyalogosan mentek vett részt azon. és amikor be- cseh területre és már a haté- * iwSSTwÄ25S2 nevezték ki, majd 1950. no­c <_. „ . 4 . ..ÍL_ vember 8-án Salgótarjánba £2?* ": a nWamvaióját, egy küMték és a kövétkeKŐ évben Most tudtam meg, hogy a két fiatal Csanádi Győző és felesége volt. 0 Csanédíné csakugyan olyan, Csanádi Győzőt a nógrád- szakáll Haladás Tsz szérűjén — Elviszem magammal öt is találom meg. Nagy István fő­Nógrádba. Kell ott nagyon az agronómus társaságában azt agrármérnöki képesítésű em- ellenőrzik éppen, hogy milyen jjgj. munkát végeztek a ludányi fogatosok a „társszővetkezet- nak az emberre. Há minden Később valaki arról mesélt, ben.” Az Alkotmány Tsz intézkedésben érződik a meg­hogy két ügyes, iparkodó; fia- ugyanis rendszeresen patro- becsülés — mondja az ifjú tál ember, egy ifjú agrármér- nálja a helybeli Ipolyvölgve férj. nők pár, tölti gyakorló évét és a nógrádszakáli Haladás a ceredi Búzakaílász Tsz-ben. Tsz-t. Most is a széna bekor- Mert Ludányhaiásziban az dósában segédkeztek. ifjú pár olyan támaszra talált a közös gazdaságban, tagok- — Elsőnek végeztünk az ban és vezetőkben, akiknek őszi munkákkal — mondja a segítségével valóra válthatják fiatal ágronómus. — Itt pe- szép és merész álmaikat, hasa­dig hagyomány, hogy ilyenkor nosíthatják kedvükre az egye- géppel, fogattal a szomszédok temen tanultakat, segítségére sietnek. Különös értelme van a segítésnek most, benyomások nagyon ,, . . ., ,. , . amikor a három tsz közgyű- a szivükbe vésődték és nagyon ahogy akkoriban _^Jje es z határozta el az egyesü- kellemesek. A tavalyi árvíz évfolyamtársak leírtak. Hír- Után a szorgalmas tagok csak­telenszőke. erős, egészséges, nem egymillió forintos kárt arca és tekintete úgy ragyog, — Hogyan került Ludány- gazdálkodtak ki. A vezetők mint a Mátra déli lankáin az halásziba? ötletesen alkalmazzák a' sze­októberi szőlő. Egyébként ... .... . mélyes érdekeltséget felkeltő, gyöngyösi származású, a szó- —Ennek erdekes története ösztönző jövedelem elosztási lök hazájából érkezett a hi- van. módszereket, a különféle pre­tíegebb Nogradba. A történet a kívülállónak nendszereket. Dolgos, Átmenetileg a saécsényi talán kissé sematikus, ellen- 55??**^* gimnáziumban, illetve a gim- ben annak, aki most indul el a letelepült fia­náziumhoz tartozó mezőgaz- az életbe, feltétlenül egyéni és ta-1 • u mindenfele, dasági szakközépiskolában ta- nagyszerű. __ jgy i^czdeni — mond­e ikeMPteíálkoznoi^Sveleetben A ceredl gyakorlóév eltelté- ja C««nadíné. vei Csanádi a Kisterenyei Férie csak hálósat ás naáv­— A tsz-ben hirtelenjében Gépállomásra került, ahonnan sokára mondja: ^ ^ nem tudtak alkalmazni — a Saéosényi Gépállomásra pá­mondja. — így kerültem Szé- lyázott, Csanádiné maradt Ce- — Itt már saját terveink csénybe, a szakközépiskolába reden. Egy napon telefonhoz vannak De magunk elé tud- tanárnak. Három szaktantár- hívták Csanádi Győzőt. A lu­gyat tanítok: állattenyésztést, dányhalászi Alkotmány Tsz- 3 ^ „ a 20 etkezet jo­üaemtant és géptant. Nagyon bői keresték és arról tájékoz- is. Nagyok és szepek a megkedveltem á pedagógus tatták, hogy szükségük lenne lehetőségek. agrármérnökre, ha ideje len­ne, keresse fél őket. Motor- Közhelynek hat, amit mond, kerékpárra ült és meg sem de az, ahogyan mondja, szín- állt Ludányig. A tsz-irodán te láttatta közölték a feltételeket és férfi szót kért. Odajött emelvényhez: az — Egy történetet szeretnék elmondani — kezdte —. Még ron túl egy Vendéglős fogad­ta. — Ekkor már újra egyedül Voltam. A vendéglős tudott magyarul, pénzt adott és to­vábbutaztam Pozsonyba. Stei- nz erdőben megláttuk Pothor- ner elvtárs várt a vonatnál. nik Józsefet. Tudtuk, hogy öt- Innen Losoncra mentem és ezer pengőt tűztek ki ä tejé- Gifko Lajoséknál töltöttem re. Ebből a pénzből egy-egy két napot. Azután átléptem a családi házat építtethettünk felvettük a kapcsolatot Karancson és amikor beeste- volna magunknak, de nekünk Jakab Sándor elvtárssal, és a I lédéit, beballagtam Káranra- drágább volt a bányászbecsü- j lapujtőre. Földi József ékhoz let Ezért még a feleségeink- kopogtattam be. Csak ketten nek Sem szóltunk róla. voltak, ő meg a felesége, így A hozzászóló Muflár János volt. >. véglegesen átvette a Nógrádi ^Szénbányászati Tröszt irányí­tását. 1930-ban én és Balázs Ignác ~ ^™ánybiztes =, atvíSKan voltom Salgótarjánban, ahova Havrán Istvánnál érkeztünk. Országos Bányahatóság el­nöke.) Első dolgunk volt* pályát. ‘ — Hány tanulója van? — A harmadik és negyedik osztályban tanítok, összesen hatvan diák van alatt. a megmutatták az újonnan vá­sárolt lakást is, amelyet az a virágzó, nagy gazdaságot a rakoncátlan Ipoly mentén. új agranómusnak szántak. — Mi teszi szakmát? széppé ezt a Lakos György nem zavartam fel gyerekeket. Földi felesége egy cédulát vitt másnap Kakukk József­nek. — A Józsi küldi! A II. kongresszus után erő­södött a párt tevékenysége, ha­tékonyabb lett a munkája a nógrádi szénmedencében is. többi helyi vezetővel. Ismerte a vidéket, az em­bereket, a bányákat, tudta, hogy hol, kivel és hogyan kell és lehet beszélni. Tíz éve igazgatói És a II. kongresszus óta — ö volt az első, akinek Pót- Nafobb ^róttak csupán kisebb megszakítások­a kommunisták a tömegekre, kai — tagja a part Központi és a KIMSZ is erőteljesebben Bizottságának. hornik József a Karancs he­gyen elmondta a II. kongresz- szus vitáját, határozatait. Ve­le beszélte meg, hogy napon­ta egy-egy elvtárs kijön, és tájékoztatót kap a feladatok­ról. — így húsz elvtárssal be­dolgozott, Póthornik Józseftől először Hován József, majd A dátumokat is összegyűj- pedig Lovász József vette át töttem: 1948-ban az egyesü­a KIMSZ helyi irányítását lésnél ott volt a legfelső ve­Mikor a húsz elvtársat tá- zetésben, aztán 1950-ben is _ x iium c.vwjioo*., uc- jékoztatta a II. kongresszus megválasztották, majd 1957­s zéltem^ A falu még aludt, határozatairól, visszament Lo- ben az jntéző Bizottságban amikor én elindultam a hegy­be. Egész nap tárgyaltam, sőt néha vitáztam az elvtársakkal, aztán amikor rám esteledett, visszamentem Földiékhez. Ha kiadós eső áztatta vizes­re, az erdőben száradt meg rajta a ruha. Március volt, dél­ben már ereje volt a Napnak. Az egyik napon, úgy kilenc óra tájban már későn vett észre két férfit. Egymás mö­gött haladtak és Balázs Ig­nác ráköszönt: — Jó reggelt, Józsi! Hogy vagy? soncra és Balassagyarmatnál lépte át újra a magyar ha­tárt. hogy Budapestre utaz­zon, A vargabetűt azért kel­lett megtennie, hogy elterelje a szaglászó hatóság figyelmét, és arrafelé kevesebben is­merték. Budapestről járta a bánya­vidékeket és szervezte, erősí­tette a pártot. Megfordult Pé­csett, Tatabányán és Ajkán is. Majd 1931 januárjában a Szovjetunióba emigrált. Ezu­tán gyorsan peregtek az évek, múlták az események. Elvé­gezte a művezetői tanfolyamat. dolgozott, és még ebben az év­ben a rendkívüli pártértekez­let is rászavazott és a legu­tóbbi kongresszuson ismét a Központi Bizottság tagja lett. Most a IX. pártkongresszus­ra készül. Mióta? Talán akkor kezdte, amikor a Népszavát vitte a kabátja alatt a baglyasi eivtársaknak. Van annak már vagy ötven esztendeje, ha nem több... (Vége) Gáldonyi Béla A lakás ugyan nem volt egészen kész, de már egyik — Talán az, hogy a tanítás szobája akkor is beköltözhető mellett meg kell kedv eltet nem állapotban volt. Minden igényt a mezőgazdasági munkát Az kielégítő kétszoba, összkomfor- irvnen kikerülő tanulók ugyan- tos lakás lese abból, ha a ma­is a gimnáz'umi érettségi mel- sik szoba padozata is elkészül, lé megszerzik a szakmunkás s ha a tatarozást is elvégzik. Gyűlik a burgonya (Tudósítónktól) A, MÉK dejíári telepén ed­dig mintegy 450 vagon bur­gonya került átvételre, ami majdnem fedezi a megyei szükségletet. A burgonyát 19 TEFU-gépkocsi szállítja a rét­sági és a balassagyarmati já­rás tsz-eiből. Volt olyan, hogy 30 vagon burgonyát vettek át egyetlen nap alatt. Az ér­sekvadkerti Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz gép jár rül téli tárolásra. A telepen 100 nő és 40 férfi dolgozik a válogatásnál és a prizmák szalmázési és földelési mun­káinál. Általában 23 méter hosszú, 120 centiméter széles és 70 centi magas prizmákat készítenek. Ebben a méretben a telepen 438 prizma készült téli tárolásra. A tsz-ekben még tekintélyes mennyiségű bur­gonya vár átvételre. Patvarc- ról 20, Nógrádmarcalból 20, műve eddig 110 vagonnyit Balassagyarmatról 20, Dejtár- szállított be és még mintegy ról 20, örhalomból 13 és Hu­25 vagonnal ad át. Az ér­sekvadkertiek éltek a vasár­napi átvételi lehetőséggel: va­sárnap is két teherkocsival és négy vontatóval szállították a gyagról 20 vagonnal várnak, de még számos olyan tsz van, amelyek négy-hat vagon bur­gonyát fognak átadni. A méretnek és a minőség­A diszpécser csúcsforgalomban tavaly a harmadik negyedév­ben 8280 tonnának megfelelő szénhez állított ki kevesebb kocsit a MÁV, az idén ez a szám ailig haladja meg az öt­ezer tonnát. A szükséges ki és belapátolás is felére csökkent. Kapcsolatunk igazán jónatí mondható a MÁV illetékesei­vel és ez igen sokat jelent. Ismerjük egymás gondjait és — Ferikém, hogy álltak a *— Meg. 14-25-13, de vérion több ennél, de vannak helyi így könnyebb intézkedni — zagyvái menettel? Jó, vérok. azért még utána nézünk. Ügy fogyasztók. Kilencezer-hatszát magyarázza, azután ismét a Légyszíves nézz utána. Sür- emlékszem ennyi. tonnára kaptunk kocsit, ami telefon kerül a füléhez, gessétek, sokat állunk. Vastag telefonikönyv kerül kevés. A kocsik késedelmes — Laci, te ha egyszer nyug­Félmondatok. A diszpécser elő és gyakorlott kézzel fel- Kiállítása miatt termeléski- díjba mégy, egy olyan önmű- fülón a telefonikagyló, előtte üti. Végig szalad a névsoron, esés következett be. Miaserfát ködő telefont kell szerezne«, kimutatások. Most egy pilla- — Jól emlékeztem, annyi a második műszakban sújtot- ami kétpereemkint csörög, és natra a számokba mélyed, de az... Kéremszépen, nincs mit. ta legjobban, öt és háromne- magnóról mondja a Számokat, már a másik telefon csörög. Nagyon szíveséin. gyedórán keresztül volt vagon- meg az állomásokat. Másképp Balkézzel azután nyúl. Iámét csörög a telefon. hiány. Ez akárhogyan számo- meghalsz az unalomtól —- Igen, értem. A kilencven- Miskolc? Kérem a Gyulára- loln i8.,460 t«més kiesés Mát- mondja az egyik munkatár­egyes, hogy lesz? Igen, köszc- kodó és Tiszapalkonya között f®flov,”?>n1 1£2 ^ ^ , . nőm. — Azután ismét a másik közlekedő forda kocsikba visz- ki lapátolni Zagyváról is je- “■_ Lehet, úgy lesz kagylóba. - Mennyi kocsi lesz szafelé kavicsot szállítottak, lentettek kiesest, de szerintem Gyula bácsi. Megszoktam már a kilencvenlkilencesben? Tizen- Mi tudjuk, hogy osúcsforga- 68 3u<3 a az ágyam mellett is öt, húsz? Kilenc körül indul? lom van és minden szállító- “ burgonyát, hogy minél előbb nek megfelelő legjobb váló­tól legyenek a nagy munkán. Ezenkívül Csesztve 32, Csitér 20, Hont 30 és Keszeg 18 va­gonnal adott át áruburgonyát a MÉK-nek. A dejtári telepen mintegy 500—550 vagon burgonya ke­gatást a nógrádmarealí Arany­kalász Tsz végezte eddig: ki­fogástalan válogatással töre­kednek a magasabb vételár biztosítására, tehát minél több első osztályú burgonya átadá­sára. Sürgessétek Ferikém. eszköz kell, de azt furcsának A telefonszünet néhány pú- tartjuk, hogy ezt a 16 inigajá- lanaiig tart, azután két szá- ratra rendszeresített kocsit itt szén 1600 tonnás termelést és ott a telefon. Mielőtt bejön- 1592 tonnás szállítást jelen- nék végig csörgetem a Vona­tettek. lát, hol mi újság, de csörgő­Gond mindig van, külö- ttk azt éjjel is, ha baj van. mot mond ’ a központosnak a vásártéren 26 óra alatt ürí- nősen ilyenkor az őszi forga- Idegesnek, mérgesnek »oha mot mond a Központosnál,, iom idején( de állíthatom, so- nem láttam Boóth Lászlót, a kat javult a kocsiellátásunk. Halló! Érdeklődnék, Nógrádi Szénbányászati Tröszt szállítási diszpécserét, bár te. csak úgy fejből. Az egyik a tették ki az építők,., MÁV Miskolci igazgatóság Igen, igen. Kérném tntés­kocsiintézősésé, a másik Bu- kedjenek, mert nálunk viszont — oiuciuuu.ki,, dapest a KPM forgalmi fő- termeléskiesést okoz a kocsi- van-e még kirakás alatt ko- r osztályáé. hiány. esi? Igen? Akkor a 84-81-es nagyon sokszor kell. — Az őszi faraalom közéné l Leteszi a kaffvlót és válaszol már Hatvan felé startol. Máid ossze1,. különösen vtóvtml Z m a kérték beszélek a menetiránnyal. VI- a gondja, de meg­vágjunk — jegyzi meg. a keraesre. szőni hallásra! szokta mar. Tíz eve bízták ra — Laci bécsi, meg tudná-e — Tegnap tízezer-egyszáz- ' ’ ezt a feladatot és azóta csi­mondani, ennek a pesti initéz- harminchat tonna számára ígé- Tlszapaikonya Jelenyke- ngjja Az igaz, nincs irigye menynek a számát — nyíltnak nyeltünk vasúti kocsit. Bá- Jönnek mar a koraik, erre a beosztásra. be az ajtón. r.yáink. napi operatív terve — Visszatérve a korábbira. Bódé Janót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents