Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-28 / 256. szám
1966. október 28. péntek NÖGRÁD 3 nem eléggé ösztönöz a kamat nyilatkozik a Magyar J\etnzctl Bank nógrádi megyei igazgatója Élenjáró (raktorosok Tizenhárom traktoros teljesítette éves tervét eddig a Tolmácsi Gépállomáson. A Több kormányintézkedés született a felesleges készletek csökkentésére, mivel jelentős anyagi eszközöket von el a népgazdaságtól. Ennek ellenére sem értünk el olyan eredményt, amivel méltán büszkélkedhetnénk. Megyénk üzemeiben, vállalataiban és gyáraiban az első félévben tíl millióval növekedtek a készletek. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre Dániel József, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója válasaol. — Miben látja Ön a készletnövekedés okait? — Ez a jelenség több tényező együttes kedvezőtlen hatásának tudható be. Szerepet játszik ebben az és szállítási szerződések jelenlegi rendszere, ennek megkötöttségei az egyik fél részére biztosított aránytalan előnyök. Vizsgálataink megállapították: a túlbiztosítási törekvések. a gyakran megalapozatlan megrendelések, a meglévő készletek hiányos ismerete az oka annak, hogy a termelés érdekeitől eltérő készletek halmozódnak fel. Különösen sok a tennivaló a tanácsi helyiipari vállalatoknál. Náluk az emelkedés mértéke arányaiban a legnagyobb. Nehezíti az előrehaladást, hogy az előbb említett vállalatoknál az igények és a kiutalható keretek nincsenek összhangban. Meglehetősen nagy energiát kíván a beszerzési lehetőségiek felkutatása, s az ily módon megteremtett ■vásárlási alkalmak kihasználása, amely sokszor éppen az ellenkező irányban hat: nem csökkenti, hanem növeli a készleteket. Ez azonban nemcsak a helyiipari vállalatokra, hanem a megyében tevékenykedő gazdasági egységek többségére vonatkozik. Általában nincsenek konkrétan meghatározva a készletgazdálkodással, a költségszinttel kapcsolatos feladatok, nagy űr van a beszerzéshez biztosított pénzügyi lehetőségek és az igények között. De kevés helyen élnek az anyagi ösztönzés lehetőségeivel, s ahol ilyet alkalmaznak, ott is csak a már feltárt készletek hasznosítását szorgalmazzák, ugyanakkor nem fordítanak gondot a megelőzésre. Nem ehhez kapcsolják a jutalmazás feltételeit. — A bank által alkalmazott szankciók mennyiben ösztönzik a vállalatokat a jobb, a célszerűbb készletgazdálkodásra? — Az általunk alkalmazott szankciók — magasabb kamatozású hitelek — a jelenlegi érdekeltségi rendszerben nem tudják hatásukat kellőképpen éreztetni. A magasabb kamatok összege az önköltséghez viszonyítva nem okoz megrázkódtatást a vál- 1 alatok költséggazdálkodásában. mert a műszaki megoldásokból eredő jelentős költségmegtakarítás a vállalatokat inkább a gyártás és a gyártmányfejlesztésre ösztönzi, minthogy a túlkészle- tezésből fakadó költségek csökkentését szorgalmazná. Csupán egy elviselhető költségtényezőnek tekintik a kamatot. Nem veszik figyelembe a nemzeti jövedelem felosztására gyakorolt kedvezőtlen hatását, tévesen informálják az illetékes szerveket, és ily módon helytelen irányba terelik a népgazdaság erőfor- rássainak Ilyen célokra biztosított pénzösszegeit. Más képet kapunk, ha a magasabb kamatot a vállalati eredmény hez, illetve a visszatartható többletnyereséghez viszonyítjuk. 1965-ben volt olyan vállalat, amely a nyereségének 40 százalékát, kamatként fizette be. Ebből az összegből újabb másfél napi nyereségirésziesedésnek megfelelő összeget tudtak volna biztosítani. Közvetett módon csak any- Kiyiban érinti a vállalatokat a magasabb kamat kifizetése, hogy felettes szervük előtt kell felelniük a rossz gazdálkodáséit. Az új gazdaságirányítási mechanizmusban arra törekszünk, hogy hitelezési politikánkban a kamat jobban ösztönözzön, és a jelenleginél megfelelőbben biztosítsa a népgazdaság és a vállalati eredmények összhangját. — Van olyan vélemény, hogy nem reálisan állapították meg a folyamatos termeléshez szükséges üzemviteli hitel nagyságát. Jogos-e ez az észrevétel? Mit lehet itt tenni? — Milyen intézkedésekkel lehetne elejét venni az indokolatlan készlet növekedésnek? — A készletnövekedés mértéke, és az ezzel kapcsolatos problémák különböző formában és súllyal jelentkeznek megyénk vállalatainak életében. Más a probléma ott, ahol szervezett, irányított gazdálkodás folyik, és megint más ott, ahol készletgazdálkodásról szinte nem is beszélhetünk. Ennek tükrében változnak azok a kívánalmak is, amelyek a jelenlegi helyzet megváltoztatásához szükségesek, ahhoz, hogy a termelést fokozatosan csökkenő A gépállomás dolgozói mintegy 40 ezer normálholdnyi munkát végeztek a termelőszövetkezeteknek. Legjobb traktorosnak To- polcsik Imre bizonyult, aki több mint 1400 normálholdnyi munkát végzett. Ezzel éves tervét 162 százalékra teljesítette. Ugyancsak jól dolgozott Varga Imre ifjúsági traktoros is. Teljesítménye 1250 normálhold volt, s ez csaknem 149 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Többen járnak — Az ez évi pénz. és hi- anyag-# telellátási tervek tárgyalásakor, új nevén, a forgóalap hitelek mértekét a kormány idevonatkozó határozata alapján, az 1965. évi átlagos felhasználás szerint állapítottuk meg. Csak ott emeltük, ahol ezt a gyártroáiriyösszetétel jelentős megváltoztatása, illetve új beruházás belépése indokolta. Az új rendelkezésre azért volt szükség, mert a korábbi finanszírozás rendszere nem tudta megakadályozni a készletek indokolatlan emelkedését. Megszüntettük azt a korábbi szemléletet, gyakorlatot, hogy a vállalatok állandó forgóeszköz szükségletének egyedüli és kizárólagos mércéje a nonmalizált készlet legyen. Helyette a finanszírozás mértékét norma- lizáltük. E módszer következtében megváltozott a hi tel-kapcsolat jellege is. Az idén lényegében saját elhatározásuk alapján használják fel a rendelkezésre bocsátott forgóalaphitelt vállalataink. Vagyis nem a készleteket, hanem a vállalatot mint önálló gazdálkodó egységet látjuk el a szükséges hitellel. Természetesen ez az intézkedés nem . érintett egyformán minden vállalatot, de sehol sem okozott áthidalhatatlan nehézséget. A szigorítás pedig arra össztönöz. hogy a vállalatok fokozottabb mértékben törődjenek a meglévő tartalékok mozgósításával, feltárásával. eszközökkel oldjuk meg. helyes készletgazdálkodást biztosító intézkedések közül néhány olyat említek meg, amelynek megvalósítása a vállalatok feladata. A helyes üzemszervezés előfeltétele az árukibocsátásnak, és a számlázás ütemességének. A szállítási szerződések megkötésénél a kapacitásból kell kiindulni. A legtöbb tennivaló az anyaggazdálkodós megszervezésénél jelentkezik. Követelmény: a beszerzés, a jelenleginél jóval alaposabban Igazodjon a termelés szükségleteihez. E célból folyamatosan felüt kell vizsgálni az anyagfelhasználási normákat, és figyelembe venni a már meglévő raktárkészleteket. Ami felesleges azt hasznosítani, selejtezni kell. Az új gazdasági mechaniz. musban érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a vállalatok csak olyan gazdasági célok megvalósításába fogjanak bele, amelyhez a szükséges pénzes zközökkel rendelkeznek. Ellenkező esetben pénzügy leg kényelmetlen helyzetbe kerülhetnek. Végül meg kell találniok a jelenlegi körülmények között az anyagi érdekeltségnek azt a helyes módját, mely a készletgazdálkodás megjavítására, a készleteztetek csökkentéséhez. növekedésének megakadályozására hatékonyabban ösztönöz — fejezte be nyilatkozatát Dániel József, megyei igazgató. nioz iva Másfél millió látogató A televízió készülékek számának rohamos emelkedése ellenére az év első kilenc hónapjában négyezerrel emelkedett Nógrádban a mozilátogatók száma a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. A 144 állami kezelésben levő filmszínházban 14 404 előadást tartottak egymillió- ötszázhuszonhétezer látogató előtt szeptember végéig. A Nógrád megyei Mozáüzemi Vállalat így látogatási tervét 1965 azonos időszaikához viszonyítva 101,9 százalékra, bevételi tervét pedig 100,3 százalékra teljesítette. A mo- zlbajárók 40 százaléka 22 éven aluli. Legnépszerűbbnek a kalandfilmek bizonyultak. A járásonként! egy lakosra jutó mozibajárás statisztikája alapján a következő látogatottsági sorrend alakult ki: legtöbbet a salgótarjáni járás lakói mennek moziba, majd a szécsényi, balassagyarmati, pásztói és a rétsági járás következik. — R — Kallói őss Azt mondhatná valaki, hogy az ősz mindenütt egyforma, hiszen levelek hullásával, hervadással, gyakran sok csapadékkal jár együtt. Még a szövetkezetek munkájában is túlságosan sok a hasonlóság és azonosság ahhoz, hogy nagy különbségekről ne beszélhessünk. Szántani, termést betakarítani és vetni kell. Hogyan lehet mégis káliói őszről beszélni? A sok azonos vonás mellett minden helységnek, tsz-nek sajátos vonásai vannak. A káliói Üj Tavasz különösen bővelkedik sajátosságokban, hiszen nehéz és küzdelmes esztendők kísérik történetét, s gyakran nagyobb tandíjat fizettek, a nagyüzemi gazdálkodás tanulmányozása során, amint azt jó szándékuk folytán megérdemelték. S úgy mutatkozik, hogy a szívós erőfeszítés, a töretlen kitartás az idén termi gyümölcseit. Kálién az Idén szervezettebben, kiegyensúlyozottabban és ami nagyon fontos, eredményesebben telt el az év, mint a korábbiak. Jó előrelátásról, gondos igyekezetről tanúskodik a kállói ősz is. Intézkedési terv Jól tudják azt már a gyakorlatból Kálión is, hogy az őszi munkák követelik a legnagyobb erőfeszítést a tagságtól. A feladat sokrétű. Csaknem egy időpontra esik a talajelőkészítés, a vetés, az istállótrágyázás, az őszi mélyszántás, a betakarítás és a különféle termények raktárba és magtárba szállítása. Viszont éppen az őszi betakarítás igényli a legtöbb kézi munkaerőt, kevés még az őszi betakarításban az igazán jó. minden igényt kielégítő gép. Ezeknek a tapasztalatoknak tudatában készítette el már jó előre intézkedési tervét a kallói Üj Tavasz Tsz vezetősége. Megállapították, hogy a nagyon kiöregedett tagságra csaknem háromezer holdnyi munka vár: talajelőkészítés és vetés 1014, istállótrágyózás 290, betakarítás 397, szállítás 360 és őszi mélyszántás 739 holdon. S ebbe olyan fontos munkák tartoznak bele, mint 310 holdnyi aprómag betakarítása, a pillangós takarmánynövények harmadik és negvedik kaszálása. Márpedig ezek a tennivalók nemcsak nagv erőfeszítést. hanem csaknem három hónapi szervezett, folva- matos és szakszerű munkát követelnek minden munkaképes tagtól. Sőt a hozzátartozók segítségére is számítani kell. A feladat nagysága szerint Kallón az őszi kalászosok elvetését jelölték meg elsőrendű feladatnak. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy a betakarítás emberi és anvagi erőinek felmérésére, a munkák sorrendjének kijelölésére nem fordítottak volna hasonló, naev figyelmet. Különösen fontosnak tartják a kenyérgabona hozamának további növelését. Az idei, tizenkét mázsán felüli átlagtermés és a vetésterület minden holdjáról az államnak eladott 7,4 mázsa búza azt mutatja, hogy a nehezebb viszonyok között is lehetséges búzát és rozsot gazdaságosan termeszteni. Célprémium a traktorosoknak A szövetkezet vezetői azzal is tisztában vannak hogy a termésátlagok növelésében a legjelentősebb tényező a búzafajták jó megválasztása. Ezért a mintegy hétszáz holdnyi búza vetésterületre nagvobbára nagyhozamú fajtákat vetnek: 289 holdon Fertődi 293-ast, 360 holdon Bezosztája 1-est és csak kis területre terveztek a hagyományos fajtából, a Bánkút! 1201-esből. A rozs vetésterülete sem nagy, mindössze 50 hold. Természetesein nagyon fontos a jövő évi terméshozamok javulásához az is, hogy idejében készítsék elő a talajt, a jó mag idejében kedvező magágyba kerüljön. Márpedig a szántás és talajelőkéxzítés, azonkívül a vetés is gépi munka, tehát a szövetkezet tizenöt traktorára és a gépállomástól igényelt további három erőgépre nagy feladat hárul, ha azt is figyelembe vesszük, hogy egyidejűleg a gazdag termést is védett helyre kell szállítani. Ezért határozta el a vezetőlétanács tsz-eknek A leveles cukorrépafej és a kukoricaszár hasznosítása A Nógrád megyei tsz-ek nagy része foglalkozik cukorrépa termesztéssel. A betakarításkor visszamardt leveles cukorrépafej tápértéke és a tejtermelésre gyakorolt jó hatása a termelőszövetkezetekben jól ismert. Ennek ellenére mégis jelentős mennyiségű répafej marad a földeken felhasználatlanul, mivel a munkacsúcs idején szállító- eszköz hiányában nem tudják betakarítani. Egy hold cukorrépa után 30—50 mázsa leveles cukorrépafej marad vissza, amely kukoricaszárral silózva jelentős mennyiségű téli tömegtakarmányt ad. A leveles répafej tehát jól hasznosítható takarmány, ha a répaszedés és fejelés után nem hagyják kint a táblán, hanem a kiszáradástól megóvják, tehát a földtől megtisztítva mielőbb összeszedik és behordják. A leveles répafej nagy halomba összehordva bemelegszik. így tápértékéből veszít, sőt romlásnak indul. Ezért amit néhány napon belül nem lehet feletetni, azt helyes besilózni. A leveles répafejet a silózáskor nem kell felaprítani. A gyakorlat azt mutatja, hogy a nem teljesen kiszáradt répafej viszonylag kevés tápanyagveszteséggel silózható. A leveles répafej a helyi adottságoknak megfelelően többféle módon is betakarítható. A tábla szélén zsombolyába, kazalba rakva is lehet tartósítani. Ennek az eljárásnak lényege, hogy csak akkora kazlat kezdjenek, amely 4—5 nap alatt betelik. A kazalra géppel járjanak fel, hogy a tiprást lehetőleg a levegő kiszorítását ezzel is elősegítsék. A későbbiek során, amikor mér géppel nem tudnak felmenni a kazalra, lánctalpas traikitorral vontassák fel a répafejjel megrakott szállító járművet. Amikor a kazal 3,5 méter magasságot elérte, ki kell alakítani annak végleges formáját, hogy a középtől minden oldalra lejtős legyen. A silózás befejzése után a kazlat több órán át tömöríteni kell, hogy abból a levegő minél jobban kiszoruljon. A kazal két végét szalmavágóval vágják le, és csak két méter széles lejárót hagyjanak meg a taposó traktornak, A levágott részt rá kell teríteni a kazalra, és még egy-két óráig folytatni kell a taposást. Ezt 24 óra múlva ismételjék meg, majd a kazal tetejét 20—30 centiméter vastagon terítsék le földdel. Tartósítani lehet a répafejet a répaszelet közé rétegesen rakva is. Ez is jól bevált megoldás, ebben' az esetben a répaszelettel besavanyított répalevél aranysárga színű és kellemes szagú lesz. a* állatok szívesen fogyasztják. A kukoricaszárból a lehetőségek szerint minél többet érdemes besilózni, még akkor is, ha elegendő takarmányunk van. Az időben betakarított kukoricaszár tápértéke egyenlő a tavaszi árpa szalmájával és megközelíti a közepes minőségű rétiszéna tápértékét. Éppen ezért a kukoricaszárat csőtörés ütán ajánlatos azonnal levágni és besilózni, vagy kazalba rakni. A kukoricaszár betakarításáról mindenképpen gondoskodni kell, még akkor is, ha abból csak egy részt silóznak be, hogy a későbbiek során a munkákat a táblán ne gátolja. A tsz-ekben rendelkezésre álló silókombájnnal, orkánnal mind a si- lózási. mind a betakarítási munkákat meg lehet oldani. A silózásból kimaradt kukoricaszárat ajánlatos kazalba rakni, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. A kazalba rakott kukoricaszárat az őszi és a tél eleji hónapokban ajánlatos feltakarmányozni. Barlai Gábor torvezetők anyagi érdekeltségét az őszi munkák idejére tovább növeli. A vetés jó és idejében való elvégzéséért célprémiumot tűztek ki. A legjobb munkát nyújtó traktorosok között a vetések utólagos ellenőrzése után három értékes díjat osztanak kd; a legjobb traktoros 700, a második 500 és a harmadik háromszáz forint jutalmat kap. A nyújtott műszakra ösztönzés érdékében pedig az alap- műszakon felül végzett minden munkáért ötven százalékkal emelt órabért fizetnek. A célprémium és a felemelt túlóradíj megtette a hatását, a traktorosok a sötétség beállta után Is ott szorgoskodnak a földeken: szántanak, silóz- r.ak, szállítanak. Minden erőt kihasználni A szövetkezet szakvezetői. Sándor László tsz-elnok, Hegedűs Sándor főagronómus és Tóth József gépcsoportvezető sokat fáradoztak azon, hogy rendelkezésre álljon mind az emberi, mind a gépi munkaerő. Hogy a gépek eleget tudjanak tenni a vetésnél és a betakarításnál, a rendsodrózást két traktorral éjszakai műszakiban végeztették. A betakarítás gondjait az is növelte, hogy a kenyérgabona vetésterületnek több olyan táblát is kijelöltek, ahol a vetés előtt meg kellett oldani a kapásnövények betakarítását. A szállítóeszközök jobb kihasználása érdekében a betakarítás napjaira felfüggesztettek minden nem mezőgazda- sági jellegű fuvarozást, sőt a tsz-en belül is fontossági sorrendet állítottak fel a szállításiban. A betakarítás segítésére irányították át a lófogatok nagy többségét is. A gondos felkészülésnél azt sem hagyták figyelmen kívül- hogy egyidejűleg a háztáji földekről is be kell takarítani a krumplit és a kukoricát. A munkák zavartalan menete érdekében ezért „háztáji napokat” jelöltek meg, amelyeken a tagság a háztáji terület, termését takarította be. Így például korábban törték a háztáji kukoricát, minit a közösét, viszont ez biztosította a szervezett munkát, és időt enged a közös kukorica érésére. A szervezett munka előnyeit igazolja, hogy a burgo- nyaszedést már jóformán elfelejtették. a siló betakarítását is befejezték, a cukorrépa szedése és szállítása is ió ütemben halad. A szövetkezet elnöke elégedetten számol be arról, hogy a szép termést gyorsain és elenyésző veszteséggel takarították be a tsz-tagok. A vezetés üteme és minősége is dicséretet érdemel. Nagyon nehéz helyzetben lenne, amint mondja, ha meg kellene neveznie, melyik munkacsapat, melyik brigád serénykedett, iparkodott legjobban. Szinte kivétel nélkül kiválóan helyiálltak az ősz fárasztó és nehéz napjaiban a szövetkezét tagjai, s talán csak a munka fizikai igénybevétele alapján érdemelne külön említést a rakodó brigád. Kállón ezen az őszön a tsz- tagok valóban jó gazda-módjára dolgoztak, aminek minden tekintetben megvan a látszata. S a tagok remélik, hogy rendkívüli igyekezetük a "Jövedelem nagyságában is meg fog mutatkozni. Nem csak nz idén. hanem jövőre is. Lakos György
