Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-27 / 255. szám
1966. október 27. csütörtök NÓGRÁD 3 Irányt szabott a pártértekezlet a rétsági járásban (Folytatás az 1. oldalról) — A pártszervezetek — hangsúlyozta Batta István elvtárs — akkor teszik a legtöbbet, ha kedvező, politikai légkört alakítanak ki a feladatok sikeres megvalósítására mozgósítják az embereket. Fel kell készíteni a vezetőket. a dolgozókat a gazdasági mechanizmus reformjára, hogy helyes gazdasági szemlélet honosodjon meg és az üzemek éljenek az önállósággal. Erősödnek a tsz-ek A mezőgazdaság helyzetéről elmondotta: kezdetben a pártszervezeteknek bonyolult, sok tekintetben ismeretlen politikai, gazdasági feladatokkal kellett megbirkózniuk. Kevés volt a megfelelő szakember, hiányzott az üzem és munka- szervezési tapasztalat, s a fiatal szövetkezetek nem rendelkeztek a nagyüzemi termeléshez szükséges gépekkel és egyéb eszközökkel. A haladást helytelen szemléletek egész sora is gátolta. Néhány helyen a vezetők nagyarányú állami támogatásban látták a mostoha természeti viszonyok ellen- súlyozását. A gondok oda vezettek, hogy • járásnál, de az alapszervezeteknél is, a pártmunka homlokterébe a gazdasági feladatok gyakorlati megvalósítása került A helytelen módszer megvaltoatatáeátioz a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata adott segítséget. Ennek alapján a végrehajtó bizottság, valamint a pártbizottság határozataiban megjelölte a pártszervezetek gazdaságszervező és irányító munkájának legfontosabb elveit. A fő törekvés az volt, hogy a gazdasági vezetők önállóan dolgozzanak, erősödjön a szövetkezeti vezetés. Erőfeszítéseket tettek, hogy a járás szövetkezeteiben megszűnjön a vezetők önkényeskedése, a tasödrályos- kodás és mind szélesebben érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia. A négy év tapasztalatai bizonyítják : a pártszervezetek, • termelőszövetkezeti vezetők és tagok eredményes munkája következtében a termelőszövetkezetek erősödtek, megszilárdultak. Gépi és egyéb beruházások segítették a termelés növelését, könnyítették a szövetkezeti tagok munkáját. Ma már több mint 230 erőgép dolgozik a közös gazdaságokban. Növekedett a műtrágya felhasználása, egyre nagyobb területen alkalmazzák a gyomirtó vegyszereket. A legnagyobb eredmény azonban, hogy a szövetkezeti parasztság szemlélete sokat változott az elmúlt években. Nőtt a közös tulajdon, a közös munka becsülete. Azt sem hallgatta el a beszámoló, hogy a nagyarányú állami támogatás lényeges segítséget jelentett a szövetkezetek megerősítésében. A mezőgazdasági termelés bruttó értéke 1962—65 között 84 százalékkal, az áru- értékesítés 87 százalékkal növekedett. Jelentős eredménynek számít, hogy a búzatermés 10 mázsa fölé emelkedett, s a hústermelés — 100 holdas .szántóegységre — 35 mázsáról 46 mázsára nőtt. A négy esztendő alatt a tagok részesedése 20,6 millió forintról 25,2 millió forintra emelkedett. Egyre csökken azoknak a termelő- szövetkezeteknek a száma, amelyek mérleghiánnyal zárják az évet. Megkezdődött a rétsági járásban is a kisterületú termelőszövetkezetek összevonása, a több községből álló termelőegységek kialakítása. Az egyesítések eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez a lépés a szövetkezeti gazdaságok további megerősítését eredményezi. Ugyancsak a gyenge terme’ű-következetek megszilárdítását szolgálja az a nagyarányú munka is, amelyet az erózió megfékezésére fordítanak a járásban. 1963-ban kezdte meg munkáját a Lókos Vízgazdálkodási Társulat. A 2002-es számú kormányhatározat értelmében évi 9—11 millió forintot fordítanak a komplex talajvédelmi feladatokra. A mezőgazdaság előtt álló legfontosabb tennivalókról Batta elvtárs ezeket mondotta: — Biztosítani kell a korszerű nagyüzemi gazdálkodási módszereket, agrotechnikai eljárások meghonosítását. Tökéletesíteni kell a jövedelemelosztási rendszert, fokozottabban kell érvényesíteni az anyagi érdekeltség elvét. A harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően a hozamok növelése elsőrendű feladat. A tartalékok még koránt sincsenek feltárva. A végrehajtó bizottság 1966 júliusi határozatának megfelelően a komplex talajvédelemmel összhangban kell megváltoztatni a termelés szerkezetét. Továbbra is erőfeszítéseket kell tenni a vezetés erősítésére, a helyes vezetési módszerek kialakítására, fiatal szakemberek képzésére, a szövetkezeti demokrácia szélesítésére. Javuló életkörülmények A beszámoló ezután scat hangsúlyozta, hogy a gazdasági élet fejlődése az életkörülményeik javulását hozta magával. Űj iskolát, bölcsödét, óvodát, orvosi rendelőt építettek, bővítették a villanyhálózatot a járás több községében. A javuló életkörülményeket hűen tükrözi a földmüvesszővetke- zetek áruforgalma, amely 1965- ben elérte a 133 millió forintot Majd a pártszervezetek tevékenysége a társadalmi viszonyok fejlesztésében, ugyancsak helyet kapott a beszámolóban. A járásban erősödtek a szocialista termelési viszonyok, nőtt a termelés, javult a termelési érték. Széles körben kibontakozott a szocialista demokratizmus, a tömegek alkotó kezdeményezése. Egyre többen ismerik meg és fogadják el az új munkafegyelmet, a szocialista társadalom célkitűzéseit, erkölcsét. Az előadó szólt a járásban levő ipari munkások, termelőszövetkezeti parasztok és az értelmiség helyzetéről, tevékenységéről. A párt szövetségi politikája az, hogy az emberek megítélésénél alapvető mérceként a társadalom érdekében végzett munkát jelölte meg, helyesnek bizonyult. Ezután a járásban élő szlovák és német nemzetiségű lakosság életével foglalkozott Batta eivtárs. Mint mondotta, a járás gazdasági, társadalmi és politikai életében megfelelően képviselik magukat, teljes állampolgári egyenlőséget élveznek, szabadon beszélik nyelvüket, ápolják nemzeti kultúrájukat. Harc a kispolgári nézetek elten A társadalmi élet kérdéseiről szólva a beszámoló megállapította, az elmúlt években tovább erősödött a rétsági járásban a szocialista demokrácia, megélénkült a közélet, fokozódott a dolgozók aktivitása az üzemekben, a termelőszövetkezetekben és a tanácsokban. Javult az államhatalmi és államigazgatási szervek munkája. A szocialista törvényességről szólva az előadó elmondotta: sikerült olyan légkört teremteni a járás társadalmi, állami, gazdasági szerveinek, hogy a törvények betartása, a hibák feltárása, a vétkesek felelősségre vonása, megbüntetése becsület dolgának számít. Az ideológiai és a kulturális munkát értékelve a beszámoló megállapította, hogy a Központi Bizottság irányelvei hozzájárultak a marxista gondolkodás, a szocialista erkölcs, a közösségi szemlélet, a szocialista hazafiasság erősödéséhez. A széles néptömegek elfogadják a munkásosztály és a párt vezető szerepét. Egyetértenek azokkal az elvekkel. módszerekkel, amellyel a munkásosztály és a párt, a társadalom irányítását végzik A továbbiakban az előadó arról beszélt, fejlődésünk jelenlegi szakaszában különösen fontos eszmei harcot folytatni a polgári, kispolgári nézetek és magatartás ellen. A kispolgári felfogás gyakran helyes szocialista elveket torzít el, változtat helytelen gyakorlattá és később mint a szocializmus hibáit támadja. Tapasztalhatók helytelen nézetek a szocialista demokrácia értelmezésénél is. Rendkívül veszélyesek többek között azok a nézetek, amelyek a demokráciát liberalizmussal helyettesítik, elmossák az egyéni felelősséget. Ugyancsak a kispolgári nézetek egyik megnyilvánulási formája a 'közügyek iránti közömbösség. E nézetek ellen hosszú, szívós harcot kell folytatni a párt- szervezeteknek. Az elmúlt év eredményeként állapította meg a beszámoló a közioktatás fejlődését is. A járásban kiemelkedő eredmények születtek a közoktatás tárgyi feltételeinek •— az iskolák körzetesítése, a szakoktatás bevezetése — megteremtésében. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladata, hogy javuljon az eszmei nevelő munka. A tevékenységben nagy szerep hárul a kommunista pedagógusokra. A népművelés, különösen az ismeretterjesztésben ért el figyelemre méltó eredményeket. A továbbiakban az a cél. hogy új utakat, módszereket keressenek a népművelés munkásai. Munkájuk hatékonyságát csak növeli, ha az eddiginél jobban együttműködnek a tomegszervezetekkel. Végezetül az előadó a pártszervezetek életével foglalkozott. Mint mondotta, a párt- bizottságra és az alapszervezetek többségére is jellemző volt az elmúlt években az önállóság, a bátor kezdeményezés. Az alapszervezetek képesek aktivizálni, mozgósítani a párttagokat, a legfontosabb tennivalók megvalósítására. A kezdeti bizonytalanság, az útkeresés ellenére is szilárdan érvényesül a járásban a párt vezető szerepe. Az elmúlt négy év alatt a párt- bizottság, a pártalapszerveze- tek, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet fontos kérdéseinek egész sorára mozgósították a kommunistákat, a dolgozó emberek tömegeit. A munka sarán a kommunisták megbecsülést, tekintélyt vívtak kd maguknak. Kezdeményezésük, bátor kiállásuk több üzemet indított el a gyorsabb fejlődés útján. Példának a nagyoroszi, a tereskei, a két- bodonyi és a nőtincsi alapszervezeteket említette. Az elmúlt négy év alatt erősödött a pártszervezetek irányítása, vezetése is. A járási pártbizottság arra törekedett, hogy a gyakorlati életnek legjobban megfelelő munkastílust alakítsanak ki. A pártbizottság és az alapezerve- zetek munkájában is nagyobb a szervezettség, a tervszerűség. Az utóbbi években egyre inkább nőtt az alapszervezetek: hatásköre, ez növelte önállóságukat. felelősségüket. Nem sikerült azonban a kívánt mértékben előbbre jutni a pártépítőmunkáiban, s ez az elkövetkezendő időszak egyik fontos feladata a rétsági járásban. A pártérte kéziét feladatául szabta az újonnan megválasztott pártbizottságnak, hogy még következetesebben vezesse, irányítsa a járásban folyó szocialista építőmunkát. Megbízta a pártbizottságot, hogy a IX. kongresszus határozatainak megfelelően dolgozza ki azokat a feladatokat, amelyek alkalmasak a rétsági járás gazdasági, politikai és társadalmi életének továbbfejlesztésére. Széles körű vif« politikai és gazdasági kérdésekről A pártbizottság és a revíziós hozzászólásában részletesen bizottság beszámolóját élénk elemezte a járás további ioa. vita követte. A gazdasági elet , , , . fejlődéséről, az ipari és mező- rositasámak lehetősegeit. A gazdasági termelés növekedémeglevő három üzemben mintegy 900—1000 ember dolgozik. Viszont megközelíti az ötezret azoknak a száma. akik eljárnak a járásból. A kijáró munkások többsége fiatal. Ebből az következik, hogy a párt és tömegszervezetek nem tudnak megfelelő kapcsolatot tartani ezzel a réteggel. Javasolta, hogy a helyi szervek vegyék fel a kapcsolatot a budapesti ktsz- ekkel, üzemekkel, és egy-egy részleg kihelyezését kezdemé- ményezzék A továbbiakban .arról szólt, hogy az elmúlt négy év alatt óriási változás ment végibe a járás mezőgazdaságában is. Két termelőszövetkezet kivételével az idén valamennyi gazdaság teljesíti tervét. A legnagyobb eredménj’-nek azonban azt tartják, hogy megváltozott a parasztság viszonya a termelőszövetkezetekhez. megnövekedett a közös munka becsülete. A termelőszövetkezet eredményeit ismertette Rédler István, a Nógrádsáipi Vörös Csillag Tsz párttitkára. Elmondotta, hogy a baromfitenyésztés eredményei megközelítik a világszínvonalat. A termel őszövetkézeti vezetők és a tagok munkájának eredményéképpen az idén 44.50 forintos munkaegységgel szá. mólnak, és az egy tagra jutó részesedés eléri a 17 ezer forintot. A kiváló eredményekben benne van a pártiszerve, zet munkája, irányítása, útmutatása. Miesik Imre, a nagyoroszi Egyetértés Tsz elnöke, a közös gazdaság erősödéséről számolt be a pártértekezletnek. Elmondotta azonban, hogy még mindig magasak a termelés költségei, javulás csak akkor várható, ha meggyorsul a járásban a talaj vé. delmí munka és szervezettebbé válik a szövetkezeti tagok tevékenysége. Rakonczai Antal, a járási művelődési osztály vezetője, az iskolareform megvalósításával összefüggő tennivalókat elemezte. A szocialista embertípus kialakításában nagy szerepe van az iskoláknak a pedagógusoknak. Elzárt nagyon fontos feladat erősíteni a pedagógusok marxisba világnézetét, egységes, kiforrott kollektívákká tenni egy-egy iskolában, Intézményiben a pedagógus - közösségeke t. Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának séről több küldött is beszélt. Titkos Ferenc, a Romhányi Cserépkályhagyár igazgatója, a gyár négyéves munkájáról, eredményeiről adott számot. Beszélt a2»król a beruházásokról, amely a termelés és a termelékenység további emelkedését segítik elő. Tájékoztatta a pártértekezletet arról, hogy a háromnegyedévi értékelések szerint a kis gyárak országos versenyében első helyet foglalja el a Romhányi Cserépkályhagyár. Maszlag Béla, a Tolmácsi Brdőkémia pártszervezetének titkára, a beruházások és a termelés összhangját tette szóvá, valamint azt, hogy tervszerűbbé kell tenni az új termékek előállítását. A termelési tervek túlteljesítéséről számolt be. Kuris Mihály, a Felsőpetényi Ásványbánya pártalap. szervezetének titkára is elemezte a pártszervezet gazdaságszervező munkáját, a kom. munisták példamutatását. Részletesen foglalkozott a vezetők és a dolgozók kapcsolatával, amely az utóbbi időben meglazult. Mint mondotta, a pártszervezetnek, a kommunistáknak a továbbiakban is erőfeszítéseket kell tenni, hogy a dolgozók bátran, őszintén mondják el véleményüket az üzemet érintő legfontosabb kérdésekben, ne azt érezzék, hogy az üzemiben csak a munkához van joguk. Devcsics Miklós, a járási pártbizottság munkatársa Kongresszusi zászló és a Surányi brigád Az udvaron míniumtól vöröslő hatalmas vasszerkezetek. Szállításra várnak. Mellettük már egy újabbat állítanak össze. — Az szalaghíd, ez egy elevátor. Mind a két szerkezet az éves terven felül készül exportra, 316 ezer forint értékben — újságolja Surányi Imre szocialista brigádvezető. Lassan megered az őszi eső. Az emberek az eresz alá húzódnak, onnan szemlélik a felhőket. Látják, tartósnak ígérkezik. Beballagnak a fedél alá. — Megint beázott a szabadtéri műhely. Ilyenkor abbahagyjuk kint, s folytatjuk bent. Munka mindig van, mert egyszerre többfélét előkészítünk, így azután nem lehet kiesés — mondja a brigádvezető. majd hozzáfűzi. — Mindig nagy szerkezeteket gyártunk, amit csak az udvaron lehet szerelni. Ide nem férne. Visontára is mi készítettük a mammut-szalagot, sz 1200 milliméter széles gu- mihevedereset. Beépítve egy kilométer hosszú berendezés. Most meg német kooperációban egy még nagyobb, 1400 milliméter szélességű berendezés alkatrészeit gyártjuk. Már több mint kétezer görgőtartó bak elkészült hozzá — magyarázza. — A visontai program mintegy 18 milliós termelési értéket jelent üzemünknek — újságolja Csontos József főmérnök. — Már eddig 16 milliós értéket készítettünk el és mondhatom: a kért határidő — rövidítéseket is betartottuk. Surányiéknak nagy érdemük van ebben, akárcsak az éves exportterv október elsejére történt teljesítésében. A félmilliós exporttöbblet zömét is ez a brigád teremti elő. A bányák számára gyártanak egyedi szállító szalagokat, jelenleg 15 berendezés van munka alatt — mondja a főmérnök. — Amit ránkbízmak, azt csináljuk — szól a brigádvezető és a nyitott rajzszekrényre mutat. — Van mit tanulmányozni. Sokféle munkát kell végeznünk. Nagy a brigád. Most egy része az udvaron szerel, a másik itt bent, de vannak a darabolónál és a kovácsműhelyekhez is vittek anyagot hajlításra. Egy pályakocsi közeleg, Hatitkára az ideológiai munka szükségességéről beszélt. Többek között elmondotta: életünk, munkánk egész területét, a marxista-leninista ideológia hatja át. A pártalap- szerveze.ekre nagy szerep hárul az ideológiai munkában. Meg kell ismerniük és terjeszteniük kell a párt politikai célkitűzéseit. Életük, mi. gatartásuk olyan hatást kell, hogy kiváltson környezetükben, hogy mind többen kövessék a jó példát. Természetesen a kommunistákat alkalmassá kell tenni, hogy képviselői, terjesztői lehessenek e politikának. Ezért arra van szükség, hogy valamennyi alapszervezetben fokozni kell, színvonalasabbá kell tenni az eszmei, politikai munkát. Később a különböző antimarxista nézetek eller.1 harc fontosságáról, a szocialista nemzeti egység kialakí. tásának meggyorsításáról beszélt, majd gazdaságpolitikai kérdéseket fejtegetett. A tömegszervezetek, a nő. tanácsok és a KlSZ-szerveze- tek munkájáról, tevékenységéről tájékoztatta a pártértekezletet Hajdú Pálné, a járási nőtanács titkára, valamint Alt Gyula, a KISZ rétsági já. rási bizottságának titkára. Ismertették azt a munkát, amellyel a járás asszonyai és a fiatalok készülnek a párt IX. kongresszusára. Kazinczi János, a nógrádi pártalapszer- vezet küldötte, veterán kommunista, a legidősebb tagja volt a pártértekezletnek. Megható visszaemlékezést tett az illegalitás éveire és hasznos tanácsokat adott a fiatalabb nemzedékinek a további munkákhoz. A vitában felmerült kérdésekre Batta István, a járási pártbizottság titkára adott választ. Részletesebben szólt a párt befolyásának, tekintélyének növekedéséről, a part vezető szerepének érvényesü. léséről a rétsági járásban. Ezután került sor a pártbizottság és a megyei pártért», kezlet küldötteinek a megvá. lasztására. A küldöttek 41 tagú pártbizottságot választottak, és 14 kommunistát küldtek a megyei pártértekezletre. A járási pártbizottság megtartotta első ülését is, Az első titkár Devcsics Miklós, a titkár pedig Nagy Zoltán lett. tan is tolják, de így is nehéz mert alaposan megrakták leszabott alkatrészeknél. — Látja, több évtizedes gyakorlatú szakmunkások is vannak közöttük. Kénytelenek ilyenkor szállítani. Tudjuk, hogy luxus szakmunkásbérért anyagot mozgatni, de ha nincs más megoldás, a brigádtagok szó nélkül megteszik. Amikor elköszönök a brigádtól, az irodán néhány dolgot még elmondanak. Azt, hogy a bányagépgyári kollektíva a kongresszusi versenyben igen szép eredményeket ért el. Háromnegyed év alatt időarányosan 3,1 millió forintos előnyt szereztek a termelésben. A költségek csökkentésével —, a rendelkezésre álló nyolc hónapi adatok szerint — már egymillió-kétszázezer forint a terven felüli nyereségük. A szakszervezeti irodán egy gyönyörűen hímzett vöröszászlót mutatnak. A kongresz- szusi verseny legjobb eredményt elérő brigádja kapja majd. Surányiék? Esélyeseit rá. . Határidők lerövidítését vállalták — teljesítették. Azt is ígérték, hogy kiváló minőségben termelnek, reklamációmén tesen szállítanak. Ezt is teljesítették. Pályázó azonban több is van. Amíg az eldől addig még sok szerkezet elmegy Zagyvapál- falváról exportra, Visontára es szinte valamennyi bányánkhoz. Bodó János
