Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-27 / 255. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP N ÓG,R Á D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 255. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. OKTÓBER 27. CSÜTÖRTÖK Jó tanulást (4. oldal) Kettős vereség (5. oldal) Vetélkedő regruták (6. oldal) megszilárdultak a termelőszövetkezetek Irányt szabott a pártértekezlet a rétsági járásban Október 25-én tartották meg a pártértekezletet Rom- hányban, a Cserépkályhagyár kultúrtermében, a rétsági járás kommunistái. A mintegy százhúsz küldöttel együtt részt vett a tanácskozáson Róka Mihály vezérőrnagy, Nóg- rád megye országgyűlési képviselője és Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának titkára is. A járási pártbizottság beszámolóját valamennyi küldötthez eljuttatták. Így Pauli- nyi János, a pártértekezlet elnökének megnyitó szavai után Batta István, a járási pártbizottság első tiktára rövid vitaindítót tartott. Tájékoztatta a pártértekezletet a IX. párt- kongresszus előkészületeiről, a pártalapszervezetek vezetőségének újjáválasztásáról. madik ötéves tervben előírt feladatok megvalósítását. Emelni kell a munka termelékenységét, s ezzel párhuzamosan javítani a minőséget, csökkenteni az önköltséget. E célkitűzéseket több fontos beErdőkémia részleges rekonstrukciójáról, s tervezik, hogy a Romhányi Cserépkályha- gyárban áttérnek a propán- bután gáz használatára. A beszámoló elemezte azokat a tényeket, amelyek a járás további iparosodását sürgetik. Megközelíti az ötezret azoknak a dolgozóknak a száma, akik eljárnak Vác, Budapest ipari üzemeibe. Emellett női munkaerő-felesleg is jelentkezik a járás községeiben. Sxáamillió ax iparból Ezek után a pártszérvezetek gazdaságszervező tevékenységéről;, a járás gazdasági fejlődéséről beszélt. Részletesen szólt a járás ipari üzemei és a kisipari termelőszövetkezetek tevékenységéről. A rétsági járásban az ipari termelés értéke megközelíti a 100 millió forintot. A Romhányi Cserép- kályhagyárban ebben az időszakban hajtották végre a rekonstrukciót, 51 millió forintos költséggel. Az eredmény: kályhacsempéből 90, égetett falburkolatból több mint 60 százalékkal nőtt a termelés. A Felsőpetényi Ásványbányában többek között a termelékenység növelése, a minőség javítása volt a cél. A termeléssel párhuzamosan növekedett az iparban a dolgozók átlagkeresete is. Az elmúlt négy év egyikl figyelemre méltó eredményeként szólt arról, hogy a szövetkezetnél újabb részlegeket hoztak létre és a termelési érték nem kevesebb, mint hárommillió forint évente. A járási pártbizottság titkára ezután az ipari üzemek előtt álló legfontosabb tennivalókat ismertette. Mindenekelőtt biztosítani kell a harBatta István elvtárs előterjeszti a beszámolót ruházás segíti. A harmadik ötéves tervben felépítik több mint 50 millió forintos költséggel a Felsőpetényi Ásványbánya iszapoló üzemét. Tárgyalások folynak a tolmács! A megyei szervek segítségével, a helyi lehetőségek feltárásával kell keresni a megoldás útját. (Folytatás a 3. oldalon) A pártértekezlet résztvevői Napirenden A tanácsok testületi tevékenysége Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén azt a jelentést vitatta meg, amelyik a községi tanácsok munkájának megjavításáról szólt. Ez négy főbb területet jelölt meg úgy, mint a testületi sziervek munkájának értékelése; az állandó bizottságok munkája; a tanácstagok választókerületi tevékenysége; és a járási tanácsok vb irányító, segítő munkája. A jelentés és a végrehajtó bizottság egyöntetűen állapította meg, hogy tovább javult a tanácsok testületi munkája, a községi tanácsok tevékenysége. Munkájuk sokoldalú, kiterjed a lakosság anyagi, kulturális, egészségügyi, kommunális és községfejlesztési problémákra. Amellett, hogy a tanácsüléseket havonta, a vb- üléseket két hetenként rendszeresen megtartják, nőtt a tanácstagok aktivitása is. Különösen élénk viták alakulnak ki a költségvetési, községfejlesztés1, községrendezési, kommunális tárgyú előterjesztések felett. Á hozzászólások nagy része közérdekű javaslatokat tartalmaz. A baj ott van, hogy a hozott határozatok végrehajtására már kevés időt és erőt fordítanak. Legtöbbször a vb-elnök, vagy a vb- titkár felelős a hozott határozat végrehajtásáért, kevés alkalmat kapnak az állandó bizottságok tagjai, a tanácstagok a végrehajtás megszervezésében, ellenőrzésében. Az állandó bizottságok munkájában különösen az utóbbi időben a javaslattevő, véleményező tevékenység dominált. A 435 községi állandó bizottságban a tanácstagok többsége tevékenykedik. A különböző albizottságokban 1765 aiktíva dolgozik, köztük számosán olyanok is, akik nem tanácstagok. Vizsgálataik többsége összhangban van valamennyi tanács, vagy vb napirendjének előkészítésével. Csupán 1965-ben 1416 ellenőrzést tartottak a különböző intézményeknél, gazdasági egységeknél. Az ellenőrzések után 1253 javaslatot tettek, többségük megvalósult. Hiba azonban itt is van. Néhány állandó bizottság működése formális, nem adnak megfelelő irányítást. Nagyon kevés az olyan ellenőrzés, amelyik a tanács-apparátus tevékenységére terjedne ki. A tanácstagok választókerületi tevékenységénél számos forma alakult ki községi szinten is — állapította meg a végrehajtó bizottság. Ilyenek a tanácstagi beszámolók, családlátogatások. társadalmi munkára való mozgósítás és nem utolsó sorban az a tevékenység, amelyet a tanácstagok jelentős része a tanácsülés előkészítésében végez. A választókkal való kapcsolat igen eredményes formája a család- látogatás. Ez alkalmas arra, hogy közvetlen kapcsolat alakuljon ki a tanácstag és a választók között. Mint mindenütt, e téren is van tennivaló. Legfontosabb a lakosság helyes tájékoztatása. A másik, hogy rendszeresen tartsák a kapcsolatot választóikkal* stb. A jelentés negyedik pontjában a járási tanács végrehajtó bizottságainak irányító, segítő tevékenységét vizsgálták meg, amit pozitívan értékelt a megyei végrehajtó bizottság. A jövő évben mezőgazdasági kiállítást és vásárt rendeznek Másfél milliót hozott a kenyérgabona többlettermés Értékelték a kongresszusi munkaversenyt a szécsényi járásban A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár megrendezéséről. A kiállítás időpontja: 1967. augusztus 25. —szeptember 17., fő célja a többi között bemutatni a mezőgazda- sági termelés és a tudomány legújabb eredményeit, a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatait, valamint a gazdaságirányítás új módszereit. A kiállításon részt vehetnek mindazok a temelőszö- vetkezetek, állami, fen-, kísérleti és egyéni gazdaságok, tudományos intézmények és mezőgazdasági vállalatok, amelyeknek bemutatására kerülő anyaga hozzájárul, a kiállítás céljainak megvalósításához.. Minthogy a legutóbbi, 1964. évi kiállítás óta sokat fejlődött. A mezőgazda- sági termelés a részvéte] konkrét feltételeit most szigorúbban állapították meg. Most első alkalommal mutathatnak be a gazdaságok növényi és állati eredetű, feldolgozott készítményeket, változást ve. zetnek be a díjazásnál is: az eddigi szokásos díjak mellett a legjobb eredményekért, módszerekért tárgyjutalmat is kapnak a bemutató gazdaságok. A jelentkezés és a részvétel részletes feltételeit tartalmazó kiállítási szabályzatot rövidesen valamennyi mező- gazdasági üzem és intézmény megkapja. (MTI) A szécsényi járásban a közelmúltban értékelték a termelőszövetkezetek kongresz- szusi munkaversenyét. Amint a járási szakirányító szervek megállapították, a közös gazdaságok vetélkedése számottevő eredményeket hozott a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. Egyik legfontosabb feladatnak jelölték meg a termelő- szövetkezetek az idén a kenyérgabona holdanként! hozamának növelését. A tervezett tíz és félmázsa helyett, mésfél mázsával többet, 12 mázsát takarítottak be a termőterület minden holdjáról. A járás közös gazdaságai a tervezettnél 51 vagon gabonával többet értékesítettek, s ez csaknem másfél millió forintos többletjövedelmet jelent. Gazdag termést takarítanak be a szécsényiek a kapásnövényekből is. Burgonyából például 120—125 mázsás holdankénti átlagterméssel számolnak. Kedvező hatással volt a munkaverseny az állattenyésztésben megszabott feladatok teljesítésére is. Nem egészen 700 hízómarha felvásárlását tervezték, eddig már csaknem 750 állatot adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak. A közös gazdaságokban vállalták, hogy 500 kilónál könnyebb állatot nem értékesítenek. Az eddig felvásárolt hízómarhák átlagos súlya elérte az 520 kilót. Hasonló, jó eredményeket hozott a járás termelőszövetkezeteinél a sertéshizlalás is, A tervezettnél lényegesen több, 2617 mázsa sertést is értékesítettek a közös gazdaságok. Az értékesített hízottsertések súlya átlagosan 110 kiló volt. Az állattenyésztők a hozamok növelése mellett nagy gondot fordítanak a fertőző állatbetegségek megelőzésére, ügyelnek az istállók rend- bentartására, s arra, hogy az állatok tiszták, gondozottak legyenek. Ennek máris van eredménye, hiszen az elmúlt hónapokban nagyobb mérvű állat-elhullás nem volt a járás termelőszövetkezeteiben. A legtöbb gazdaságban a termelőszövetkezeti vezetők figyelemmel kísérik, rendszeresen értékelik a munkaversenyt, a vállalások teljesítésére ösztönzik a növény- termesztőket és állattenyésztőket. A szécsényi II. Rákóczi és a Karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezetben versenybizottságot hoztak létre, amely rendszeresen értékeli, számon tartja a kongresszusi munkaverseny eredményeit. A termelőszövetkezet vezetői gondoskodnak arról is, hogy a verseny legjobbjait jutalomban részesítsék. A kongresszusi munkaverseny végleges értékelésére csak a zárszámadás után kerül sor a szécsényi járás közös gazdaságaiban is.
