Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-23 / 252. szám
1966. október 23. vasárnap NÖGRÁD 1 I Csuhéj, gyékény, fűzvessző A SZÖÍ'OSZ tervei a% asszonyok téli foglalkoztatására Becsben sikert aratott a csuhéj táska. Skandináviában a gyékény-szakajtó; Japán pedig jelezte, hogy több tízezer csuhéj szettet (kicsi és nagy szatyor együtt) rendelne... A SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai főosztályát kerestük fel, s kértük tájékoztatását mindenről. — A HISZÖV évek óta szállít külföldre a magyar tájakon kialakult sajátos csuhíj, gyékény és fűz- munkákból. Ezeknek nagy sikerük van. Az utóbbi években az érdeklődés megnövekedett e termékek iránt, s a HISZÖV nem győzi a munkát. Az ARTEX a mi segítségünket kérte... — Ügy tudjuk, a csuhéj a legnépszerűbb.. — Igen, már meg is kaptuk az első rendelést, 40.000 csuhéj szatyorral. Aki még emlékszik rá, a háború alatt ezek pótolták a női táskákat. A világ- kereslet igazolja, hogy ma is nagy divat, s a skandináv háziasszonyok éppen olyan szívesen vásárolják, mint a franciák, vagy a japánok. — Nincsenek csuhéj gondok? — Bevalljuk, némileg számítottunk e munkára. Felkerestünk hat megyét, ahol ennek a téli foglalatosságnak hagyományai vannak. Békés megyében, Dévaványa környékén. Szolnok megyében Jászalsó- szentgyörgy központtal, Zalában és Győr megyében szívesen vállalták az Három napja hegyen-völgyön keresztül, úttalan utakon kocogott a fakó. A szekér derekában ketten ültek: egy öszhajú öregember, meg a fia, egy pajkos, erejét s bátorságát fitogtató legényke. Messziről indultak s még messzebbre igyekeztek. Napkeletről napnyugatra tartottak. Mögöttük számtalan falut és várost takart el már az út szürke pora. Az öreg csendesen nógatta a fáradt fakót, de a fiú minduntalan kapkodta a fejét, sehogy sem bírt széles jókedvével. — Várjál csak, várjál — pirongitta az apja. — Majd elmegy a kedved, csak érjünk a Kék hegy alá. Abban a sűrűben én is elszomorodtam süvölvény koromban. Pedig én igazi legény voltam. — Én is ezt mondom majd a fiamnak, apó — kacagott a legény —, ha majd olyan öregleszek, mint kend. S aztán majd bizonyára nem hiszi el ó sem ... Az öreg nem szólt vissza. Csak ötödnap, o Kék hegy erdejének szélében intette csendre a minduntalan daloló legényttét. — Most már hagyd abba a rikoltozást. Felriasztod az erdő d 'vadjait, s aztán hiába az erőd még a subánkat se via*:haza. A legénynek azonban nem haszrdlt az intés, fújta, csel fújta a nótáját. Végül megunta az öreg. •m Hamaroscr. szűk lesz ketasszonyok a munkát. Kiválasztottuk azt a fehér héjú hibridkukoricát, amely csuhéja a legjobban megfelel. Az asszonyok többsége ilyet ültetett már a háztáji kertekbe. Voltak termelő- szövetkezetek is, amelyek igényt tartottak asszonyaik e téli foglalkoztatására. Békésben 150 holdról „szüretelünk” fehér csuhéjt, s az asszonyok, az őszi munka befejezésével, meg is kezdik feldolgozását. — Ki vállalkozhat az asszonyok közül e munkára? — Most a hagyományokra építettünk, s körülbelül 600 asszonyt tudunk ellálni munkával. Mindenütt a helyi földművesszövetkezet bonyolítja le a csuhéjfonás megtanítását, rövid tanfolyamon, Mi szívesebben vesszük, ha az asz- szonyok valamilyen helyiségben együtt dolgoznak, s futószalagszerűen szervezik meg munkájukat, mert így gyorsabban készül, s egyformább is a táska, lábtörlő vagy más áru. — A gyékényfonás szintén keresett? — Igen. A napokban kaptunk egy fényképet Svédországból. A kép egy szennyestartót ábrázol, ök „Ali babának’’ nevezik, minket inkább a gabonatároló szakajtókra emlékeztet. Ebből kérnek tőnknek a szekér, ha nem hallgatsz a jó szóra. — Leszállhatok, ha útjában vagyok kendnek — nyelvelt vissza a fiú. — Amott ágazik el éppen az út: kelmed megy jobbra, én meg balra. Találkozunk majd az erdő túlsó szélén. Az öreg tartóztatni próbálta. Riasztotta farkassal, ijesztette medvével, de a legény hajthatatlan maradt. — Járjál hát szerencsével — intett neki búcsút. — Ne feledd azonban, hogy amit az erőddel nem bírsz, azt a fejeddel próbáld meg pótolni... A legény csak legyintett. Hátára vetette tarisznyáját, s nekivágott az erdőnek. Estére egy tisztásra ért. Selymes, virágos volt a rétje, szinte hívogatta a vándort. — Mára elég volt — rikkantotta el magát a fiú — itt jól megpihenhetek. — Jól megpihenhetek, jól megpihenhetek, jól megpihenhetek! — zúgta vissza válaszul az erdő. A legény egy kicsit megszeppent, de ágaskodott benne a bátorság. Marokra fogott egy göcsörtös ágat. s szétvetett lábakkal feszült a feleselő erdőnek. nagyobb mennyiséget. Gyékény van hozzá, e munkában jártas asszonyok pedig bizonyára jelentkeznek majd a földművesszövetkezetben. — Bizonyára új megoldásokat is keresnek az említett any agok felhasználására. — A szomszéd államokban például lakberendezési tárgyak készítéséhez is felhasználják ezeket. A svéd szennyestartó egy példa csak: fűzvesszőből fonott, csuhéj faliszőnyeget, hangulatlámpa burát készítenek. Mi ezt az asszonyokra bízzuk: dolgozzanak saját fantáziájuk szerint, —Az asszonyok nyilván örömmel fogadják az új munkalehetőséget? — Tegnap Somogy megyei asszonycsoport kereste fel osztályunkat, azzal a kéréssel, horgo- lási készségüket hogyan tudnák hasznosítani? Pest megyéből hulladék textil felhasználására vállalkozott egy másik csoport. Bennünket az vezérel, hogy a falusi asszonyoknak télre olyan elfoglaltságot biztosítsunk, amivel jövedelemhez juthatnak. Más oldalról pedig, hogy olyan hulladék anyagot tudjunk felhasználni, ami mellett eddig elmentünk, s nem gondoltunk hasznosságára. Kétféleképp is kamatozik tehát a téli foglalkoztatás, «. M. — Jöjj elő, te nagy hangú, állj ki velem bírókra! — Állj ki velem bírókra, állj ki velem bírókra, állj ki velem birokra! — felelt a láthatatlan ellenfél. Hogy küzdötársat nem látott a legény, felháborodott. Még hangosabban kiabált bele az egyre sötétebbé váló erdő sűrűjébe. — Gyepre bajszos, gyepre! Az erdő az övéhez hasonló hangerővel válaszolt. — Gyere, gyepre, gyepre! S mintha csak közeledett volna a kötekedő erdei ellenfél, ropogni kezdtek az ágak. A legény szíve majd kiugrott a melléből. Moccanni sem mert. Ügy állt ott egész éjszaka azon a tisztáson, akár egy fából faragott szobor. Csak nézett kimeredt szemmel a sötétségbe, de se leülni. se lefeküdni nem mert. Reggelre olyan fáradt volt az állástól, hogy elindulni is alig bírt. Kívánkozott a selymes fűre, szívesen lefeküdt volna a virágos rétre, de félt. Visszafojtott lélegzettel kereste meg az utat, s botorkálva, fáradtan, törten araszolt rajta. Amikor este rátalált n keresésére indult apja, bizony már alig bírta mozgatni e Az öregember meg a fia „Az orvosnak segítség — a betegnek áldás” így jellemzik általában a körzeti ápolónőt, akinek hivatása, csakúgy, mint az orvosé, a beteg gyógyítása, szenvedésének enyhítése, gondos ápolása. Az Egészségügyi Minisztérium 1958-ban létesítette a körzeti betegápolónői szolgálatot. Kezdetben csak kísérletként működtek, de két év bőségesen elég volt ahhoz, hogy megállapítsák: igen hasznos, szükséges munka ez. Mindenütt elismert, népszerű a többnyire kerékpárral közlekedő körzeti ápolónő, akinek nem számit távolság, időjárás, akinek a beteg a legfontosabb. Ma már a körzeti orvosok mellett ott szorgoskodik a nővér, aki az orvos felügyelete, utasítása szerint teljesíti feladatát: a kórházból kikerült, de még ápolásra szorulóknak — szükség szerint — injekciót ad, lázat mér, beadja az orvosságot, mosdatja, fürdeti, masszírozza a beteg végtagot, járógyakorlatot végeztet, stb. E teendők külön-külön és együttvéve is egyformáit hasznosak, megkönnyítik a beteg hozzátartozóinak mindennapjait és — ami igen fontos — mindezt szakszerűen végzi ek 1961-ben jelent meg a körzeti ápolónők működését szabályozó rendelet, amely előírja a körzeti ápolónők felvételének feltételeit: a szakképzettséget. a körzeti orvos rendelkezéseinek szigorú betartását, a humánumot sok idős beteggel szemben, s a végzett napi munkáról való beszámolást, hogy az orvos a beteg állapotáról mindig tájékozott legyen, s a szükségnek megfelelően adhasson további utasításokat. Ma már több, mint 3000 körzeti ápolónő működik az országban. Sok közöttük az egykori szülésznő, aki már nagy gyakorlattal rendelkezik, de újak is jelentkeznek — kell is az utánpótlás. Számuk még nagyobb lenne, ha nem jelentene nagy gondot a lakás. Különösen vidéken, tanyasi körzetekben nehéz megfelelő lakást, otthon biztosítani a körzeti ápolónőiknek. Magányos nőnek még csak akad egy szoba valamelyik Háznál, de családostul már csaknem megoldhatatlan a kérdés. Pe- dik sokan szívesen költöznének vissza falujukba férjjel, gyermekekkel, a mezőgazdaságban szívesen vállalna munkát az eddig gyárban dolgozó férj. Itt csak a társadalmi összefogás segíthet: a Nóg- rád megyei Lucfalván kétszobás, komfortos lakásba költözhetett Szabó Árpádné körzeti ápolónő és családja. A parkettás, boyleres szép lakás köré még fákat is ültettek a gondos falusiak, hogy minél jobban örüljön és szeresse a „nővérke” a község népét. A lakosság érdeke, hogy minél több helyen és minél előbb kövessék a lucfalvi példát: a nővérszolgálat egészségüket szolgálja. Tegyünk hát előmozdítása érdekében — a magunk javára teszünk. S. E. Néhány csepp Nagytakarítást el sem lehet képzelni szalmiákszesz nélkül. Egy-két evőkanál szalmiákszesz egy vödör vízben feloldva kitünően tisztítja az ablakot, ugyanez tálban —, az üvegedényt teszi ragyogóvá. szalmiákszesz a kesztyűt tisztító vattadarabot mártogatjuk. A sárga- és vörösréz tárgyakat, de az ezüstöt is szalmiákszeszbe mártott gyapjúronggyal dörzsöljük át. Visszanyeri eredeti fényét . Kedveskedj, ügyeskedj Dugó. drót: oiráq Hogyan lehet egy kis ügyességgel el nem hervadó virágot készíteni? Kell egy nagyobb dugó, 6—8 cm drót. zöld lakkpapír, (egyik oldala ragasztós) és néhány szem színes zizi cukorka. A drótot jó erősen a dugóba szúrjuk, majd felfűzzük rá a színes zizi cukorkát. A drót felső végét hajlítsuk most vissza, nehogy megszúrja a kezünket. Már kész is a kis „cserép” és benne a virág, de még levelet kell készíteni. Erre való a zöld papír. Két hegyes levélformát —, olyat, mint a gyöngyvirág levele —, keménypapírra rajzolunk és kivágjuk. Ezt a zöld lakkpapírra fektetve körberajzoljuk, és kivágjuk, majd a lakkpapír ragasztós olda’át megnedvesítjük és a keménypapírra préseljük. Egy olló hegyével beszúrjuk a dugót a drót mellett és beleillesztjük a zöld leveleket. Most már majdnem kész a virágunk, de ragasszatok még egy kis színes papírt a dugó oldalára, hogy a kis cserép hosonlítson arra, amit a virágboltban adnak. A nyári gyapjútakarót Ilyenkor már eltesszük. Gondosan poroljuk ki, vagy porszívóval porta- lanltsuk. Nyomkodjuk olyan tiszta, langyos vízbe, amelybe néhány csepp szalmiákszeszt tettünk. Utána bő vízben többször is öblítjük: vigyázzunk arra, hogy a mosó és öblítő víz azonos hőfokú legyen, mert különben a takaró fllcesedik! A szalmiákszesz kitűnően tisztítja a szarvasbőr kesztyűt is: tegyünk pár cseppet a vízbe, amibe lábát. Ügy tette fel a szekérre az öregember. Egy nap meg egy éjszaka telt el amíg magához téri. Faggatta az öreg, restellte azonban elmondani hogyan is járt. Hosszú kérdezősködés oldotta csak fel csendben dermedt nyelvét — Ó, te balga gyermek — kacagott az apja. — Visszhang volt az, nem egyéb. — Az bizony nem — tiltakozott a hírét féltő legény. — Még nálam is hangosabban kiabált vissza. — No, várjad csak az estét — csitította az apja. Este megint egy tisztásra értek. Az öreg kiállt a közepére. Tölcsért formált a kezéből, s elkiáltotta magát. — Erdő feleselője, vidd el ezt a legényt. — Vidd el ezt a legényt, vidd el ezt a legényt, vidd el ezt a legényt! — felelt visz- sza öblösen a visszhang. A legényt akkor azonban már senki sem tudta volna elvinni. Megfutott az apja mellől. Sok szavába került az öregnek, hogy visszahívja. S amikor visszatért, az öreg pirongatta: — Nem fogadtad meg a tanácsomat látom. Megint az erődre próbáltad magadat utalni, pedig a fejedre lett volna szükség. S a legény ekkor már belátta az öreg igazát. A keresztút- nál kapott útravalót is csupán most értette meg. Szolnoki István GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Érdekes ifjúsági megmozdulás (A függ. 9. folytatásában írandó. Folytatása a vízsz. 14.). 10. Élet. II. Ugydarabot bejegyez. 12. 1500 római számmal. 14. A vízsz. 1. folytatása. 15. R.V. 16. Női név. 18. Számnév. 19. Ilonka. 20. Perzsa mitológiai lény. 22. Szentkép. 23. Menyasszony. 24. Folyócska Csehszlovákiában, 25. Matatás része. 26. Tetőfedő anyag. 28. Török férfinév. 29. Erődítmény. 30. Szov- jetunióbeli folyó. 32. 3,14. 33. Cső is van ilyen. 35. Állat. 36. Mezőgazdaságtan. 40. Versét olvashattátok lapunkban. (Utolsó négyzetben két betű.) FÜGGŐLEGES: 1. Nem sík, nem is hegyes. 2. Nem igazi. 3. Szín. 4. Részvénytársaság. 5. Spanyol hódító. 6. Festészeti és szobrászati műfaj. 7. Mint a függ. 4. 8. Küzdő. 13. Német névelő. 14. Átkelési alkalmatosság. 17. Olasz hegedűkészítő család. 18. Vissza: névelő tárgyesetben. 19. Pest megyei község. 21. Parancsolója. 22. I.A.L. 24. Harap. 25. Balatoni üdülőhely. 26. Kettős. 27. Fontos országgyűlés színhelye volt. 28. Folyó teszi olykor. 29. Magához húz. 31. Állati szállás. 33. Indiában portugál gyarmat volt (Á==A). 34. Szenvedés. 37. Azonos mássalhangzók. 38. Munkaegység röv- 39. Juttat Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. 40, függőleges 17. Az október 16-1 gyermekrejtvény helyes megfejtése: Ottöró rendvédelmi őrs, Pásztó, Ecseg. Könyvjutalmat nyertek: Galamb Erzsi Maconka, Wallus Tamás Pásztó és Ifj. Stefán György Rn pl va coli a A könyveket postán küldjük el»
