Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-22 / 251. szám

1966 október 29. szombat NT ö G K A n r, Megvalósultak a Javaslatok Tanácskozás a megyei tanács vb-elnökénél Gazdaságossá tenni széntermelésünket HANKÖ JANOS, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, községi- és járási tanácsi vezetőkkel kerekasztal beszélgetést folytatott a leg­utóbbi tanácsválasztások al­kalmával a jelölögyűléseken elhangzott javaslatok megva­lósításáról. Hartkó elvtárs a következőket mondta. — A jelöiőgyülések után azonnal számba vettük, osztá­lyoztuk és beépítettük terve­inkbe a javaslatokat. A vá­lasztók 5317 feladat megvaló­sítását sürgették. Ebből 4396 községi, 298 járási, 390 városi, 233 megyei feladat lett. Ma négy év elteltével elmondhat­juk. hogy a választók javas­latai 90 százalékban megvaló­sultak. A tanácsok a végre­hajtó bizottságok évente két­szer is foglalkoztak a jelölő­gyűléseken elhangzott javas­latok megvalósításával, így bátran elmondhatjuk, hogy négy év alatt, egy pillanatra sem került ki figyelmünk ha­tásköréből ez a számunkra fontos munka. BOVlZ FERJENC (a szécsényi községi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke). A vá­lasztók által tett tizenhat közérdekű bejelentés közül tizenhárom megvalósult. Ezt a tanácstagokon keresztül a választókkal közöltük. Vala­mennyi feladat közül a leg­fontosabbnak tartottuk az egészséges ivóvíz biztosításét a lakosság számára, ölhez hét és félmillió forintra volt szükség. Ebből négy és fél­millió állami támogatást kap­tunk, a még szükséges három­millió forintot pedig a község ötven tanácstagja féléves munkával „gyűjtötte” össze. Megalakult a Községi Vízgaz­dálkodási Társulat és ma már a lakosság kétharmada köz­műves vízellátásban részesül. Nemcsak javasolta a válasz­tók, hanem társadalmi mun­kával siettek a tanács segítsé­gére. A járda építéséhez a tanács anyagot és kőművest biztosított, a többit a lakosság végezte el 70 ezer forint ér­tékben. Benczűrfalván a busz­váróhoz húszezer forint tár­sadalmi munkát szerveztek. A választók kérték az állomá­si vegyesbolt létesítését, a pa­tak kitisztítását, mely nagy területet öntött el, a közvilá­gítás bővítését, amely azóta megvalósult CSEPÄNY ISTVÁN (a pász­tói községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke). Első helyen nálunk is a vízellátás megoldását sürgette a lakos­ság. Az idén megalakult a társulat hat kút elkészült és a tavaszon már rendelkezünk a kiviteli tervekkel is. A Kövicses-patak rendezése szintén a lakosság javaslatá­ra történik. A művelő­dési otthon építése elkezdő­dött. Szóltak az SZTK rende­lőről, befejezés előtt áll. Ke­nyérgyárat kértek, ebben az ötéves tervben, előrelátható­lag megkezdik építését. Szó- vátették a járdákat, eddig 8 kilométer készült el. Beszél­tek az út portalanításról és három és fél kilométer új út épült. Természetesen a fela­datok megvalósítása közben újabbak jelentkeztek, tizen­A Szécsényi Háziipari Szö­vetkezet négyszáznál több taggal tevékenykedik. A ház­tartási munkát is ellátó sző­nyegszövő asszonyok havi ke­resete mintegy öt-hatszáz fo­rint. Többen érdeklődtek szer­kesztőségünkben, bekapcsolód­hatnának-e ők is ebbe a mun­kába. Kérdésünkre a szövetkezet elnöke elmondta, hogy mind a modern, mind a hagyomá­nyos mintájú szőnyeg keresett cikk. Az anyagellátás kilátá­sai is kedvezőek. A perzsa­négy év alatt kétszáz családi ház épült. Ide is járdára, vil­lanyra, közműre van szükség LACZKÓ ISTVÁN (Nagy­bátony, községi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke) Nagyíorgalmi útjaink átépíté­sét szorgalmazta a lakosság, és így bitumenes út épült Nagybátony—Szorospatak kö­zött nyolc és fél kilométer hosszúságban, valamint a 21- es műúttól az fmsz vendéglőig 2,7 kilométer hosszan. Csak járdát három és fél kilométe­res szakaszon létesítettünk. Közvilágítást kértek. ezért korszerűsítettük azt és 75 hi­ganygőz lámpát szereltünk fel. A vízellátás megoldására tizenegymillió forintos álla­mi beruházásból megépült a Zagyva felszíni kiemelőmű, és így biztosítottuk a vizet a Dózsa-telepi szövetkezeti la­kásokhoz, és megoldottuk Szorospatak-Alsó és Felső- Katalin vízellátását is. Gyer­mek- és fogászati szakrende­lés valósult meg. Az újtelep 25 férőhelyes óvodát kapott állami beruházásból és bein­dult az anya- és gyermek ta­nácsadó. Létrehoztuk a bá­nyavárosi gimnáziumot és a gyermekkönyvtárat. A női választóink a munkaerő-fog­lalkoztatottságról szóltak a jelölő gyűlésen, ezért ötven munkahelyes kézműipari rész­leget létesítettünk a község­ben. MOLNÁR SÁNDOR (a pász­tói járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke.) Az el­hangzott 888 közérdekű be­jelentésből járásunkban 755 megvalósult. Néhány száma­dat: járdaépítés, felújítás 43250 négyzetméter, útépítés és fel­újítás: 29 500 négyzetméteren, út portalanítás 64 000 négyzet- méteren. villanyhálózat-bőví­tés 8 750 folyóméteren való­sult meg. Talán nem is erről szeretnék én most beszélni, hanem a lakosság áldozatvál­lalásáról, arról, hogy negyed- millió forint értékű társadal­mi munkát terveztek tanácsa­ink, és a lakosság eddig 870 ezer forintot teljesített Segí­tettek Bujákon az iskola mel­letti sportlétesítmény megva­lósításnál, a pásztói üzlet­háznál és másutt is. A közsé­gi tanácsaink a lakosság kéré­sére és érdekében jelentősen hozzájárultak a berceli szülő­otthon bővítéséhez, körzeti kollégium kialakításéhoz. A községfejlesztési alapot na­gyobb létesítmények megva­lósítására tartalékolják, Szur­dokpüspökiben, Hasznoson és Jobbágyiban. Problémát je­lent az anyaghiány, különö­sen a cement okozott gondot a tanácsoknak ebben az év­ben a kitűzött feladatok ma­radéktalan megvalósítása ér­dekében. RAKONCZAI JÓZSEF (rétsági járási tanács végre­hajtó bizottságának elnöke). A jelölő gyűlések után a 935 közérdekű bejelentést osztá­lyoztuk: melyik tartozik köz­ségi, járási és megyei hatás­körbe, melyik szakigazgatás: szervnek kell intézkednie. Így a 809 községi feladatból 703 megvalósult, a 84 járási hatáskörű javaslatból 68 elké­szült A lakosság kérte ae üz­szónyeg-szövőszék egyszerű eszköz, némi barkácsolóéi készséggel otthon is elkészít­hető. Hozzávetőleg nyolcszáz forint értékű anyag kell hoz­zá. Azok járnak jól, akik egy szövőszéket ketten-hárman használnak. Kereslet tapasztalható más, olyan népművészeti cikk iránt is. amely takács-szövőszéken készül. A munka betanítását a szövetkezet nem vállalja, de anyagot biztosít, s jó áron átveszi a kész árut lethálózat, a vendéglátás fej­lesztését. Elmondhatjuk, hogy járásunkban szinte kivétel nélkül valamennyi kereskedel­mi egységet rendbehoztak, felújítottak, vagy korszerűsí­tettek az elmúlt négy évben. Az egészségügyi, a művelődés- ügyi, szociális- és kommuná­lis javaslatok megoldására nagy gondot fordítottunk, és ehhez kértük a lakosság tá­mogatását. Választóink jelen­tős szerepet vállaltak saját javaslataik megvalósításával és a társadalmi munka értéke meghaladja a 600 ezer forin­tot. Például Diósjenőn a la­kosság összefogásával 5 kilo­méter hosszú járda épült. Nagyorosziban elkészült a böl­csőde, Rétságon a közvilágí­tást bövitették. HAVASI JANOS (a megyei tanács szervezési és gazdasá­gi osztályának vezetője.) Sok­kal több feladatot oldottunk meg az elmúlt négy év alatt, mint amennyit a lakosság a jelölő gyűléseken javasolt. Ebben segítségünkre voltak a pártszervezetek, és a Hazafias Népfront bizottságok is. Csak egy példa: tizenkét törpevíz­müvet kértek a választók és ennek négyszerese készült el. Azokról nem is beszélek, me­lyek szinte azonnal megvaló­sultak, mint például az autó­busz járatok bővítése és sűrí­tése. És még egy: három év alatt a megye lakossága 13,3 millió forint értékű társadal­mi munkával járult hozzá a feladatok gyorsabb megvalósí­tásához. HANKÓ JÄNOS, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak. elnöke). Ha összességében nézzük, igen szép eredménye­ket értünk el az elmúlt négy esztendőben a jelölő gyűlé­seken elhangzott javaslatok megvalósításában. Mégis ha községenként vesszük a fela­datokat, akad még tennivaló hiszen valamennyi kérdéshez nem rendelkezhettünk elegen­dő forinttal. Az eredménye­ket többek között annak kö­szönhetjük, hogy a tanácsok vezetői, dolgozói a párt- és tömegszervezetek segítségével sikerült társadalmi üggyé ten­ni a választók javaslatainak megvalósítását, igényeinek kielégítését. Gáldonyi Béla — Mi kell a boldoguláshoz? — Villamosság és optimiz­mus ... Igaz, Cservenák Pali eseté­ben még a véletlen is közre­játszik, de azért ettől még elfogadható lenne a recept. Jó recept csak egy hibája van. Viszonylag kevés fiatal hasz­nálhatja. Azért mindenképpen tanulságos a magyargéci KISZ- tátkár esete. — Kettétörhet a pályája.;. Zátonyra fut az élete. Már most sem lenne csoda, ha... — mondták róla a KISZ szé­csényi járási bizottságán. — Érettségizett, hogy az autóvillamossági szakmát ta­nulhassa. Felvették tanulónak a 2-es számú AKÖV, salgó­tarjáni telepére, sikerrel vizs­gázott, most meg jó ideje a „Napnál fűtő”. Az AKÖV, egykori tanítómestere, nem tart igényt a munkájára nem alkalmazta... Megvallom őszintén, úgy mentem Magyargócre, hogy ott Cservenák Pál .személyé­ben egy elkeseredett fiatalt fogok találni. Zsebében a szakmunkás-bizonyítvány, az autóvillamossági szakmáról szóló segédlevél (ahogy régen mondták) —, és hónapok óta nem tud elhelyezkedni. — Érdemes volt tanulni? — Az már nem is számit, mit szeretne dolgozni. —? — (Folytatás az 1. oldalróT) jövőben több munkával bíz­zák meg a pártbizottság tag­jait. Simon Abel, a kisterenyei pártbizottság titkára felszóla­lásában bírálta a felsőbb ve­zetést, hogy néha a helyi párt­szervek megkérdezése nélkül döntenek, több embert érintő kérdésekben. A tájékoztatás javítását kérte. Csongrádi János, Katalin- akna üzemvezetője a gazdasá­gosság, jövedelmezőség kérdé­sével foglalkozott, és ennek járható útját a termelési kon­centrációk kialakításában ha­tározta meg. Kérte, hogy a pártbizottságok a jövőben el­lenőrzéssel tanáccsal jobban segítsék a gazdasági vezető­ket. Láng István mátranováki küldött a szocialista munka- verseny kérdéseivel foglalko­zott. Kérte: a vezetők jobban biztosítsák a feltételeket a bányászok számára, hiszen a vállalások csak úgy valósul­hatnak meg. Torják János, a szakszerve­zeti trösztbizottság titkára a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkájáról, fe­lelősségéről beszélt. Bírálta a tervszerűtlenséget, azt, hogy egyes időszakokban hajrá van a szénbányászatban, máskor viszont visszatartás, s a terv- szerűséget elsősorban a fel­sőbb vezetésnél kell kezdeni. Szabó Imre, a nagybátonyi szolgáltató küldötte üzemük eredményeiről tájékoztatta a küldöttértekezletet és szóvá- tette, hogy a javításra küldött bányagépek sokszor olyan ál­lapotba kerülnek az üzemhez, amit csak nagy nehezen tud­nak kijavítani. Kaposvári Ferenc, a mizser- fai pártbizottság titkára arról számolt be, hogy amióta ér­ilyen kérdésekre voltam el­készülve. Helyettük... — Nem szoktam hosszú táv. ra tervezni — mondja a sző­ke, 20 esztendős villanysze­relő. — Valahogy azért mindig bíztam abban, hogy az egész végül is jó irányt vesz. Hogy telt a kényszerpihenő? Töb­bet dolgoztam, mintha az iparban alkalmaztak volna. Nagyszüleim sok munkát vál­laltak a termelőszövetkezet­ben. Volt mit törni, kapálni, begyűjteni a néhány hónap alatt — Két éve hatan jelentkez­tünk ipari tanulónak az autó­villamossági szakmára, őszin­tén szólva nem sokat törőd­tek velünk a két esztendő alatt. Egyik tanulótársunkat Sanyit nem is ismerték a ve­zetők. Derültünk is rajta ele­get. Az első évben elméletet tanultunk, Pestre jártunk is­kolába, az jó volt... Később kikerültünk a műhelyekbe. Ki mit tanult, ott kipróbálhatta a gyakorlatban is. öninditó- kat szereltem. Az Ikarusz bu­szokhoz kerültem ... Amikor először láttam a karayi vas­tag kábelköteget még a lé­legzet is belémszorult egy pil­lanatra. Az öreg, akivel együtt dolgoztam nem nagyon haj­tott. Amig ő két öninditót javított meg, addig én néggyel vényesült a munkájukban a kollektív vezetés, azóta a párt tekintélye megnőtt. Jedlicska Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte ezután a pártértekezletet. Beszélt az időszerű külpolitikai és bel­politikai kérdésekről, majd a nógrádi szénbányászat hely­zetével foglalkozott. A legfontosabb feladat ma az, hogy a minőség javításá­val, a költségek csöikkentésé- vel növelni kiéli a nógrádi bányáik versenyképességét. Mint mondotta, a különböző pesszimista véleményekkel nem lehet egyetérteni, de túl­zott optimizmusra sincs ok. mert komoly gondok vannak, azonban a mi rendszerünk ké­pes azokat megoldani. Bemáth Rezső, a zagyvái bányaüzem igazgatója ered­ményeikről számolt be, és ja. vasolta, hogy az önköltségbe igen sokat jelentő bányafa takarékosságra indítsanak a tröszt területén mozgalmat. Rozgonyi Sándor, járási munkásőr parancsnok a mun. kásőrök üdvözletét tolmácsol­ta a pártértekezletnek. Szoó Béla elvtáns, a járási pártbizottság első titkára többek között elmondotta, hogy a bányász kommunis­tákra mindig számíthat a pórt. Szebényi Ferenc nagybáto­nyi főmérnök a rekonstruk­ciós munkákat sürgette és be­jelentette, hogy igen jelen­tős szénvagy ormai rendelkez­nek és amennyiben megkap­ják a kellő segítséget, 1970-re nyereségessé teszik Nagybá- tonyban a széntermelést. László István, mátranováki küldött a párttagság fegyel­mének erősödéséről beszélt Tanyai Ferenc, nagybátonyi igazgató a kommunisták fe­végezem. Sosem szerettein félig csinálni valamit. — A vizsgán hatan álltunk a bizottság előtt, ök heten voltak. Ment simán minden ... Akkor azt mondták — ve­gyük ki a szabadságot, az­után jöjjünk vissza. A szabad­ság után derült ki, hogy a hat tanuló közül csak kettőt alkalmaznak, őket is a nagy­bátonyi üzemben... — Erről nem volt szó! A két esztendő alatt senki sem mondta nekünk, hogy hatunk közül csak kettőt alkalmaz­nak majd. Vállalati érdek? — Nincs létszám — mondták, pedig a buszok ott állnak ja- vitatlan. Szükség lenne a vil­lanyszerelőkre. Hát keserves ügy volt az biztos! Leszerel­tünk. Később valaki azt mondta felvesznek öt forint­tal — segédmunkásnak ... — Az apám gépkocsivezető, az öcsém szerelő az AKÖV- nél. Most mondja meg maga: oda állna az én helyemben szerszámot közreadni az öccsének? Na ugye! Nem vállaltam... — Kicsit körülnéztem az országban. Pesten akármelyik pillanatban elhelyezkedhettem volna. Jártam Debrecenben is. Volt lehetőség elég, de az az igazság, hogy az öregeim mi­att nem akarok máshová men­ni, máshol élni. Az öcsköst nemrég sorozták. Elviszik ka­tonának ... Az apám azt mondta: maradiak itthon „anyaszomoritónak”. — A legutóbbi hírek sze­rint — rövidesen mégiscsak felvesznek az AKÖV-höz. A véletlen segített Az egyik sze­relő a Balatonba fulladt, a lelősségéről szólt, majd kérte a felsőbb szervek segítségét a nagybátonyi dolgozókat leg­jobban foglalkoztató kédés, a rendelőintézet mielőbbi meg­valósításához. Sült Tibor, a tröszt főmér­nöke többek között kifejtette, hogy a műszakiak többsége párttag, de pártmunkára nem mozgósították kellő mérték­ben őket. Beszélt továbbá a nógrádi bánya jövőjéről. Reá­lis elérhető célnak tartja, hogy 1975-re megvalósuljon a szén medencében a dotáció- mentes termelés. Toldi Miklós, tiribesi párt­titkár arról beszélt, hogy a pártszervezet eddig mindig tudta mozgósítani az egész kollektívát a legfontosabb feladatok megoldására. Vas Henrik elvtárs, a Párt­történeti Intézet igazgatója, a Központi Bizottság üdvözletét tolmácsolta a pártértekezlet­nek. Többek között a párt szövetségi politikájáról be­szélt, mint a legtöbbet vita­tott kérdésről. Beszélt továb­bá a kommunisták felelőssé­géről, áldozatvállalásáról. — Ahol érvényesül a kommunis­ta példamutatás, ott tekinté­lye van a pártszervezetnek — mondta. Pothomik József elvtárs, a párt Központi Bizottságának tagja, a tröszt igazgatója szó­lalt végül fel, aki az elmúlt négy év fejlődéséről beszélt és a feladatokat összegezte. Kér­te a pártértekezlet résztvevő­it, hogy a kongresszusra ké­szüljenek fokozott munkával és mozgósítsák a szénmeden­ce dolgozóit a gazdaságosabb termelésre. A vitában felmerült kérdé­sekre Kiapái József elvtárs vá­laszolt Utána megválasztották az új pártbizottságot és a já­rási pártértekezlet küldötteit A pártbizottság megválasztot­ta a végrehajtó bizottságot és annak titkárát. A titkár Kis- pál József elvtárs lett másikat fegyelmezetlenség mi­att kellett elbocsátani.. . — Amikor átvette a ma­gyargéci KISZ-szervezet ve­zetését, 1700 forint értékű tag­sági bélyeg volt a kasszában. Azóta sokat változott a hely­zet. Legutóbb például 12 új embert vettek fel, és nemré­giben több napos kirándulást tettek a társadalmi munká­val szerzett közös pénzen. — Jó gyerek a Pali, de ha egyszer valamit a fejébe vesz... — mondta róla va­laki, majd hozzátette: — Ha igaza van, és ellenkeznek ve­le, odacsap az asztalra ... Gyanítom — „megsimogat­ta” néhányszor az asztalt, mi­re a helyi tanács, KlSZ-klub- nak átengedte az egyik he­lyiségét. Régi, dohos, sötét he­lyiség, nem klubnak való, de már készül az új, ahol iga­zán otthonra talál a taglét­számban. eredményekben gya­rapodó alapszervezet. Megnéz­tük az év elején összeállított akcióprogramot. Néhány ki­sebb részlettől eltekintve, min­den lényeges vállalást telje­sítettek már... — Mi kell a boldogulás­hoz? — Villamosság és optimiz­mus. Láthatatlan erők. Cservenák Pali szereti az elsőt, meg­szokta a másodikat — egész életében biztonságérzetre ne­velte a társadalom — és nem áll hadilábon a szerencsével sem. — Mi a szép a villamosság­ban? — Minden ... — és úgy mo­solyog, mintha a kedveséről faggatnám. Pataki László További munkalehetőségek nők részére Fiatalok sarok aszta la Láthatatlan erők...

Next

/
Thumbnails
Contents