Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-02 / 208. szám

4 NÖGRÄÜ 1 PfvR szeptember 2. péntek Tábori tapasztalatok A vendégek és a kiszolgálás /Is ti körút az elten örökkel A kezdeményezés kedvező hatást váltott ki az iskolák, a KISZ-szervezetek körében és egyre többen választják nyári táborhelynek a Bala­ton és a Velencei tó környé­két. Mindez pontosan beleil­leszkedik az. „Ismerd meg hazádat” mozgalomba. A fia­talok, nemcsak fürdenek, ha­nem hazánk legszebb tájainak hagyományairól, mai életéről gyűjtenek értékes ismereteket. Az Űttörő Szövetség a KISZ és a tanács felkarolja a kez­deményezéseket, és a lehető­ségekhez mérten támogatja is. A Balaton-parti községekben az iskolák tantermeiket adják ét az ifjú turistáknak, a ter­melőszövetkezetek pedig terü­letet biztosítanak számukra. Cserébe egynapi társadalmi munkát vállalnak a pajtások a közös gazdaság földjén, első­sorban a kertészetben, gyü­mölcsösben. Jók és sokoldalúan hatéko­nyak ezek a nyári táborozá­sok. Kollektív szellemben to­vább kovácsolódik az iskolai fegyelem. Megtanulják be­csülni egymás munkáját. Az ebédosztástól a táborrendig sokféle feladatot kapnak, ami már a serdülőkorban önálló­ságra neveli a gyerekeket. Már az is hatásos és később tevékenyen visszahat felnőtt életükre, .hogy legtöbbször kollektív munkával teremtik meg a táborozás, nyaralás fel­tételeit. Társadalmi munkát vállalnak a termelőszövetke­zetben. színdarabbal turnéz­nak a környező községekben, összerakják a hulladékgyűjtés fillérjeit a nyári hónapokra. A kezdet kedvező, de jövőre már tovább kell lépni a nyári, balatoni táborozásoknál. Amit az idén kényszerhelyzetekben elviseltünk, jövőre már nem szabad tűrnünk. Végigjárva néhány tábort tapasztaltuk, hogy sok helyütt még a legele­mibb higiéniai követelménye­ket sem biztosították. Agár- don, felnőttek közé zsúfolva éltek a pajtások. A térdükön terítették ebédhez, pedig né­hány kecskelábú asztal, pad fabrikálása nem igényel nagy beruházást. Siófokon, a tábor­ban szakadt sátrakban laktak a fiatalok és a gumimatraco­kat nem lehetett felfújni. Pár forintért igazán „bestoppolhat­ták” volna valamennyit és a gyerekek kényelmesen alhat- nak. Az iskolában csak tan­termet és emeletes ágyakat kaptak a KISZ-esek, de sehol egy szekrény, egy fogas a ru­háknak, sehol egy asztal és vasaló, pedig esténként ők is szerettek volna kiöltözni, mint a többi nyaraló. A tapasztalatok csak akkor hasznosak, ha azokból levon­juk a következtetéseket. Ezer, s egy lehetősége van annak, hogy már jövőre, az ideinél jobb körülmények kö­zött nyaraljanak a nógrádi fiatalok. Először is á sok és sokféle szétszórt járási táborok helyett egy rendezett, jól fel­szerelt tábort kialakítani csu­pán szervezés dolga. Számta­lan más megyebeli példa bizo­nyítja, hogy nemcsak a KISZ- fiatalok, hanem a szülők is szívesen segítenek egy ilyen tábor felépítésében. Néhány év alatt és fokozatosan kialakít­ható a nógrádi ifjúsági tábor, talán éppen Siófokon, ahol az idén a rétságiak ütötték fel tanyájukat. Építőanyag is — részben — rendelkezésre áll. Elhatáro­zás dolga, hogy a szanálások alkalmával a bontási anyagot a tanács odaadja az ifjúság­nak. Társadalmi munkával el­bontják, vagonba rakják és a táborhelyen felépítik a sor­rendben legfontosabb létesít­ményeket: a konyhát, az ebéd­lőt, a raktárakat, majd a ké­sőbbiekben a kerítést és a há­lótermeket Fiatalok és időseb­Egyre gyakoribb, hogy a megyei párt és KlSZ-bizott- sághoz fordulnak fiatalok és személyes jellegű ügyeik, problémáik elintézését kérik. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a panaszok nagy része jogos, és indokolt lenne a fo­kozottabb segítségnyújtás is. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságával egyetértésben a KISZ megyei bizottsága úgy döntött, hogy szeptember ele­jén külön társadalmi bizott­ságot alakít. Helyet kapnak benne a párt, és az ifjúsági szervezet mellett, más szer­vek képviselői is — a fiata­bek bizonyára szívesen vál­lalnak napi négy órai mun­kát, ha ezért cserében egy-két hétig nyaralhatnak a Balaton legszebb részén. Természetesen nem lehet mindent társadalmi munkával megoldani. Azzal is többre, előbbre jutunk, ha a járások és városok egy helyen használ­ják fel anyagi lehetőségeiket. Remélhetőleg bekapcsolódnak ebbe a széles körű társadalmi összefogásba a nógrádi üzemek is. Így még gyorsabban és hatékonyabban létrehozhatjuk a követelményeknek magasabb fokon megfelelő ifjúsági tá­bort. Az irányítás, az étkezés, az egészségügyi ellátás, minden sokkal egyszerűbb, ugyanakkor kedvezőbb és kulturáltabb egy ilyen rendezett táborban. Nem is szólva a nevelési fel­adatok hatékonyabb és peda­gógiai szempontból is szaksze­rűbb megvalósításáról. Az is az új lehetőségek közé tarto­zik, hogy a napokban átadott iskolabusz nyáron a pajtáso­kat szállítsa Nógrád megye balatoni táborába. Az élet, a fejlődés követeli, hogy — már jövőre — ne elé­gedjünk meg az idei lehetősé­gekkel, hanem az Úttörő Szö­vetség, a KISZ és a tanácsok összefogásával tovább javítsuk, bővítsük a táborozásokat. Az adottságokat kihasználatlanul hagyni vétek, élni velük vi­szont fiataljaink érdekében, kötelesség. lók érdekvédelme, az egyéni panaszok orvoslása lesz a fel­adata. Az érdekvédelmi bizottság hetenként egy alkalommal fo­gadónapot tart, majd a KISZ megyei bizottságán. A foga­dónapokon a fiatalok elmond­hatják panaszaikat, és a le­hetőségek, valamint a körül­mények figyelembe vételével minden rászorulón segítenek majd. A társadalmi érdekvé­delmi bizottságot a KISZ KB júniusi ülésén, a fiatalok ér­dekvédelméről szóló határozat szellemében hozzák létre. — pl — A vám és pénzügyőri pa­rancsnokságon az útolsó el­igazítás is megtörtént. A ki­lenctagú brigádban van vá­sárló, pénzügyőr, kereskedel­mi felügyelő és rendőr. Út­irány: a salgótarjáni járás községei. A cél: a vedéglátó- ipari egységek ellenőrzése, kü­lönös tekintettel arra, hogy megkapja-e a vevő azt a mennyiséget, amiért fizetett, kiszolgálnak-e fiatalkorúakat, milyen a rend és tisztaság a vendéglőkben? Lehet pontosan is Az út első állomása a kis- terenyei bányatelep kiskocs­mája. Bartus Lajosné üzlet­vezető a mérés után is nyu­godt, biztos a dolgában. A csendesen beszélgető, szórako­zó vendégek sem figyelnek az ellenőrzésre. Itt még soha nem éreztük, hogy becsaptak volna bennün­ket — summázza véleményét az egyik. Közben a kereske­delmi felügyelő fejbólintás- sal int; egyetért vele. A mé­rés most is pontos! Ki lehet, sőt, ki is kell adni azt a mennyiséget,- ami­ért a vendég fizet. A nagy- bátonyi 48-as számú kocsmá­ban, Kovács János vezetésé­vel is pontosan dolgoznak a csaposok. A kikért négy fél­deciben pontosan öt centili­tert mért egyenként is a fel­ügyelő. Nem talált mennyi­ség-csonkítást az ellenőrzés a Mátraszele és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 4-es számú kazári italboltjában sem. Jó érzés, hogy italbolt vezetőink közül mind többen értik meg, a mennyiség cson­kítással nem nyernek, csak rá­fizetnek. Ennek adtak hangot a nagybátonyi 110-es cuk­rászdában is, ahol nemcsak a mérés volt pontos, hanem a számolás is fillérre egyezett. Jóval a vonal alatt Az „ügyeskedők” azonban még ma is megtalálhatók ven­déglátásunkban. A kisterenyei bistróban Medgyesi Istvánná csapos 4,3 centilitert mért abba a féldecisfee, amit a próbavásárlás során az egyik vevő kért. Nagybátonyban az Egri Üzeméielmezési Vállalat kisvendéglőjében sem ügyelnek a vendégekre. Igaz, hogy Gyurcsdk Zoltánná „csak” ki­segítő volt ezen az estén, azt azonban hamar megtanulta, hogyan keli kevesebbet mér­ni. A négy tételnél csaknem két cent hiányzott a féldeci- sekből. Akadt olyan is, ame­lyiknél 12 százalék volt a hi­ány! Soroljuk tovább? Azt sem lesz felesleges megemlí­teni, hogy a salgótarjáni Ku­lacs Étteremben 2 forint 37 fillért tett ki a hiányzó ital értéke. A Kulacsban már este ti­zenegy óra volt. Sok a ré­szeg, egyetlen helyen több, mint az egész ellenőrzés alatt. Nem egy vendég részegen, a pisz­kos terítővei latakart aszta­lon aludt. Nagy tumultus a pultnál: pincér és vendég vi­tatkozik, természetesen feles­legesen. A pultnál úgysem szolgálják ki! A Kulacsban részeg embe­rekkel találoztunk, vidéken pedig sok fiatalkorúval. Ren­delet írja elő, hogy tizennyolc éven aluliaknak szeszes italt kiszolgálni szigorúan tilos! A pincérek, a felszolgálók azon­ban keveset törődnek a ren­delettel. A nagybátonyi 110-es cukrászdában, ahol minden rendben van éppen fiatalko­rúakkal nem törődik senki. B. József még alig múlt 16 éves, Sz. Gabriella pedig még azt sem töltötte be, szeszt fo­gyasztottak a cukrászdában. A művelődési otthon klubjá­ban T. Sándor és Z. Gábor fiatalkorú ivott. Kazáron a 2-es földművesszövetkezeti cukrászdában este nyolc óra után N. László és K. Béla fo­gyasztott üveges sört. A mát- raszelei 3-as italboltban Sz. Emil, T. Tamás és T. Béla röviditalt és sört ivott jóval kilenc óra után. A figyelmez­tetésre? — Nem kérhetem mindenki igazolványát. Hiába is kérem, nem adják ide. Megtéveszt, hogy sok fiatal százassal fizet. Azt jelentheti, hogy dolgozik. — mondták. Tisztaságot! Az ellenőrzött vendéglők legtöbbje tiszta, rendes. De mást is tapasztaltunk! Kiste­renyén például, ahol, tiszta volt a padozat, annál piszko­sabb a mennyezet. Mit ér, ha tiszta az étterem, mint Nagy­bátonyban, Lantos Gézáéknál, ha ott a rengeteg göngyöleg, láda, láda hátán, s nincs a d visszaszállítaná, mert vagy a kísérő, vagy a bélyegző hiány­zik. Ne soroljuk tovább a pél­dákat! Azt hisszük valameny- nyi üzletvezető, csapos önma­gába nézhet. Hiszen minden italboltban, cukrászdában van mit tenni a tisztaságért * Nem az első ellenőrzés, amelyik feltárta ezeket a hi­bákat. Az arra hivatott szer­vek a hibákért kiszabják a büntetést: a hiányos mérésért, a fiatalkorúak kiszolgálásáért, az árdrágításért. De ezekből megint tanulhatnak mások is. Elsősorban a vendéglátóipari vállalat központjában, hiszen ők hivatottak arra, hogy vég­re a legszigorúbban büntes­sék azokat, akik sorozatosan követnek el mennyiség-cson­kítást, akik kiszolgálják a fia­talkorúakat. És ha a MÁV-nál van fekbér, akkor a vendég­látóiparban is alkalmazni kel­lene azzal szemben, aki ha­nyagságból, nemtörődömség­ből hagyja az üzletben a sö- rösládákat, hordókat, az élel­met szállító alumínium edé­nyeket. Van mit termi társadalmi szerveinknek is. Nem fogadha­tó el az az érvelés, hogy a fiatalok nem adják oda a sze­mélyi igazolványukat. A ren­delet azt is biztosítja, hogy az ilyen vendéget nem szabad, sőt nem is lehet kiszolgálni. A rendőrség segít ebben, de szükséges a községekben élő önkéntes rendőrök, a nőtanács és a KISZ fiatalok tevékeny­sége is. Kezdődik az iskola­év. Még fokozottabb ellenőr­zésre van szükség a kiskorú­aknál, hogy ne tartózkodjanak a vendéglőkben, a fiatalkorú­aknál, hogy ne szolgálják ki őket szeszesitallal. Mindez el­lentétes a kulturált vendég­látással csakúgy, mint a vá­sárlók megkárosítása. Sotnogyvári László Gáldonyi Béla Bizottság alakul a fiatalok érdekvédelmére A nagyobb jövedelem érdekében Tapasztalatcserén Hanton A végrehajtást a Csendes- óceán déli térségében állomá­sozó amerikai haditengerésze­ti egységekre bízták. A szigo­rúan titkos parancs utasította az illetékeseket, hogy Yama­moto gépét — veszteségre va­ló tekintet nélkül — szét kell rombolni, az akció befejezése után a harcot be kell fejezni és vissza kell térni a kiin­dulási bázisra, kerülve min­den más konfliktust. A pa­rancs egyben a legteljesebb titoktartást követelte mind az akció előtt, mind az akció után. 1943. április 17-én az egyik csendes-óceáni amerikai re- r.dő és haditengerészeti bázi- - >n megkezdődött az akció \ 'grehajtásának kidolgozása. A titkosszolgálat először is megfelelő katonai vezetőket választott ki az akció lebo­nyolítására. A kiválasztott ét tiszt, John W. Mitchell e.s Thomas J. Laphier őrna­gyok részletesen megbeszélték az akciomenelec a titkosszolgá­lat tisztjeivel. Két tervet ké­szítettek. Az első terv szerint a Kahilli-i kikötőben hajtják végre a támadást, mivel fel­tételezték, hogy Yamamoto admirális tengeralattjáró va­dászon fog utazni. A két re­pülőtiszt javaslatára ezt a ter­vet , elvetették, mivel a leve­gőből nehéz kiválasztani a kívánt hajót a kikötőben hor­gonyzó sok hajó közül. A má­sodik tervet fogadták el, amely szerint Yamamotot repülőútja alatt teszik ártalmatlanná. A titkosszolgálat adatai szerint Yamamoto admirális pontos- ságáról volt híres, ezért a megfejtett utasítás alapján másodpercnyi pontossággal is­merték indulási és érkezési helyeit, útvonalát. Tudták azt is, hogy Kahillibe két Mit- subisi bombázóval és hat kí­sérő vadászgéppel érkezik. Törzse ugyancsak vele repül. A támadás helyéül a Kahil- litől 35 mérföldnyire eső te­rületet választották, amely 11 perc repülésnyi időre esett at­tól a repülőtértől, ahjol — a terv szerint — Yamamotó gé­pe leszállni kíván. A feladat végrehajtáséra két vadászrepülő-századot je­löltek ki. Az egyik század csa­létekként szolgált azzal a cél­lal, hogy magára vonja a Ya- mamotót kisérő vadászokat, a másik szazad pedig az ad­mirálist szállító gép megsem­misítésére volt betervezve. Ezt követően kiválasztották az akcióban részt vevő legény­séget és gépeket, majd ápri­lis 18-án elindultak a har­ci feladat végrehajtására. A két vadászszázad megtartotta egész idő alatt a szigorú rá­diózási tilalmat, annak érde­kében, hogy a japánok fel ne fedezhessék köteléküket, s nagy kerülővel repült a meg­adott cél felé. Az előre meghatározott idő­pontok szerint kerültek össze Yamamoto és a kíséretét szál­lító repülőgépekkel. Az amerikaiak első vadász- százada magasan repülve ma­gára vonta a japán vadászok figyelmét. A japán vadászok védelem nélkül hagyták a bombázókat es az amerikai vadászgépek megtámadására indultak. Ezt kihasználva a második amerikai vadászszá­zad megtámadta a Yamamo- tót és törzskarát szállító két bombázót, és mind a kettőt megsemmisítette; ezzel az el­ső jelentősebb visszavágás megszületett a Pearl Harbour-i orvtámadásért. A japán titkosszolgálat ala­pos vizsgálatot tartott a tör­téntek után, azonban a szigo­rú amerikai hírzárlat miatt nem talált megfelelő magya­rázatot. Nem ismerték és nem is tételezték fel, hogy rejt­jelkulcsukat az amerikai tit­kosszolgálat megfejtette vagy megfejthette. Végül is a vizs­gálatot azzal a következtetés­sel zárták le, hogy Yamamo­to admirális halála véletlen volt, az amerikaiak kis vadra vadásztak és nagyot találtak. E magyarázat volt oka an­nak is, hogy később sem ve­zettek be előzetes ellenőrző intézkedéseket. Yamamoto admirális likvi­dálásának tényét a második világháború befejezése után hivatalosan is bejelentették. Első ízben Chester W. Nimitz, az USA csendes-óceáni flot­tájának volt főparancsnoka és Hanson W. Baldwin, a „New York Times” volt katonai szakértője nyilatkozott erről egy sajtókonferencián. Vége A hasznosi termelőszövetke­zet és a községi nőtanács ve­zetői már több alkalommal tanácskoztak arról, hogyan le­hetne a szövetkezeti tagok jö­vedelmét növelni, a tagok fog­lalkoztatottságát gazdaságosab­ban megoldani. A hasznosa asszonyok olvastak arról, hogy a hontlak milyen szép jövede­lemre tettek szert bogyósgyü­mölcs öltből. összebeszéltek, hogy a nyári munkák elvég­zése után ellátogatnak Hontra, tapasztalatcserére. A látogatás­ra a napokban került sor. Tizenegyen utaztok Hontra Hasznosról. Szövetkezeti és nőtanács vezetők, szövetkezeti asszonyok. A honti termelőszö­vetkezetben igen barátságosan fogadták a vendégeket és készségesen adtak felvilágosí­tást. Pál László, a honti közös gazdaság elnöke ismertette a hasznosiakkal a szövetkezet életét, munkáját. Többen fel­jegyezték, hogy a honti gaz­daság több mint 1800 holdon gazdálkodik, amiből csak va­lamivel több mint száz hol­don termelnek bogyósgyümöl­csöket, mégis ez a fő jövedel­mi forrás. Az idén például az eperből a tervezett bevételnek több mint kétszeresét jövedel­mezték. A telepítésre fordított befektetések bőségesen megté­rülnek. A hontiak nagy kedvvel dolgoznak a legfárasztóbb szezon idején is, mert a fá­radság busásan megtérül. Len­csés Sándomé, szocialista bri- gádvezető például elmondta, hogy négyszáz négyszögöl eper megművelése, leszedése csak­nem tizenötezer forint jövedel­met hozott neki. S ehhez hoz­zá kell számítani a más mun­kák után járó munkaegységek értékét is. De hasonló mások jövedelme is. A baráti beszélgetés után a vendégek megtekintették a régi és az új telepítésű eper­táblákat. A vendéglátók pe­dig a helyszínen hasznos gya­korlati tanácsokkal látták el a hasznosiakat. A jól sikerült tapasztalatcsere látogatás vé­gén a hasznosiak elmondták, hogy egyelőre kísérletképpen 5—6 holdon telepítenek epret. A későbbiekben pedig — a tapasztalatok alapján — sor kerülhet a hasznosi határban nagyobb területen is bogyós­gyümölcs telepítésére. T. L -né

Next

/
Thumbnails
Contents