Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-15 / 219. szám
N Ö G n A D 1966. szeptember lő ecülöriök 3 Ssovialitila motion... Tanácskozás, hasznos tapasztalatokkal Nógrád megye Gép- és Gépjavító Állomásain az idén 25 brigád versenyez a szocialista cím elnyeréséért. Mint arról már korábban hírt adtunk, az elmúlt hét végén első ízben tanácskoztak a szocialista brigádmoz- galom eredményeiről, gondjairól az állomások szocialista brigádvezetői. Szervezési gondok Az első ilyen közössegek négy évvel ezelőtt 1962-ben alakultak. Számuk évről évre emelkedik és ma már Nógrádiban egyetlen olyan gépállomás sincs, ahol nem volna legalább egy szocialista címért küzdő brigád. A Pásztói Gépjavító Állomáson e traktoros brigádok évről évre teljesítik vállalásaikat. Gondot okoz azonban a szerelő brigádoknál a munka helyes megszervezése. Amint azt Bagó Béla, szakszervezeti titkár elmondotta ez az oka annak, hogy a műhelyben tevékenykedő brigádok tavaly sem tudták elnyerni a szocialista címet és a vállalások teljesítése az idén is sok akadályba ütközik. Bakos József, a Kisterenyei Gépállomás szerelő brigádjának vezetője arról szólt, hogy tavaly sikerült elérni a célkitűzést, megszerezték a szocialista címet. Az idei eredmények is biztatóak. A jelek szerint most is teljesítik vállalásukat. Saját maguk készítették el munkájuk tervét, s ennek végrehajtását nagy figyelemmel kísérik. Koós József traktoros brigádja most már harmadszor küzd a szocialista cím elnyeréséért. Elhatározták, hogy a pártkongresszus tiszteletére. éves tervüket már október első napjaiban teljesítik. A tolmácsi traktoros és szerelő brigádok munkájáról, tevékenységiről Csáti Rudolf és Féja István számolt be. Amint elmondották, a munka mellett nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a brigád tagjai a szocialista elveknek megfelelően éljenek. Két tagot. akik súlyosan megsértették a fegyelmet, munkájukkal, magatartásukkal lejáratták a kollektívát, kizárták a brigádból. Az ígéret szép szó Érdekes, hasznos észrevételeket tettek a szécsényi. a berceli és az érsekvadkerti gép. és gépjavító állomások brigádvezetői is. Az érsekvadkertiek például azt tették szóvá, hogy a gépjavító állomás vezetői már korábban megígérték, hogy tapasztalat- csere látogatásra küldik a brigád tagjait. ígéretükről azonban megfeledkeztek. Nincs elég munkájuk a szerszámgépeknek sem. s ez bizony gátolja a brigádok teljesítményét. Mások arról szóltak, hogy a gépállomások vezetői csak késve tájékoztatták a brigádokat a rájuk váró munkáról, tennivalókról. Amint azt a mintegy hat órán át tartó tanácskozáson megállapították. biztosítani kell valamennyi gép. és gépjavító állomáson a brigádok nagyob önállóságát. Annál is inkább szükség van erre, mert a szocialista cím írt küzdő közösségek szinte kivétel nélkül nagy hasznára vannak a gépállomásoknak. Termelési vállalásaikat évről évre teljesítik. Meg kell teremteni a lehetőségeket ahhoz is. hogy az egyéb kötelezettségeiknek — művelődés, tanulás — is eleget tehessenek. Határozat született arra is, hogy rendszeressé teszik a brigádösszejöveteleket, s minden lényegesebb eseményt, eredményt bejegyeznek a brigádnaplókba. Januárban újból találkoznak A tanácskozáson résztvevő szocialista brigádvezetők elhatározták, hogy ezek után minden évben legalább egyszer összejönnek és megbeszélik a mozgalom eredményeit. gondjait. A tapasztalatok kicserélése minden bizonnyal elősegíti a szocialista brigádok eredményesebb tevékenységét. Legközelebb január végén kerül sor ilyen megbeszélésre. A tanácskozáson bizottságot választottak, amely addig is tanulmányozza a brigádok munkáját, a munka- felajánlásokat, a vállalások értékelését. A januári tanácskozáson a bizottság beszámol tapasztalatairól, s javaslatot terjeszt a szocialista címért küzdő brigádok vezetői elé. A cél az, hogy tartalmasabb, színesebb legyen e közösségek tevékenysége. s r Eredmények a kisipari szövetkezeteknél Megyénk kisipari szövetkezeteiben is verseny folyik a kongresszus tiszteletére. Az ié>i eddig már 14 brigád alakult, olyan, amely a szocialista brigád cím elnyeréséért is versenyt indított. A kisipari szövetkezeti tagok közül 1167 fő tett felajánlást. A KISZÖV összesítése szerint a felajánlások értéke meghaladja a négy és félmillió forintot. A tavalyi azonos időszakot alapul véve már csaknem 10 millió forint értékkel termeltek többet kisipari szövetkezeteink, ami 3,5 milliós terv túlteljesítést jelent. örvendetes, hogy a helyi iparpolitikai tervek végrehajtása során értek el jó eredményeket. Javult a lakossági ipari javítószolgálat és a személyi szolgáltatás. A lakossági építésben pedig minden eddigit felülmúló eredmények születtek. A kállói, jobbágyi, karancskeszi, balassagyarmati és a Salgótarjáni lakáskarbantartó szövetkezetek járnak az élen. Az építők közül egyedül az érsek vadkertieknek van pótolni valójuk. A szövetkezeti iparban kedvezően alakult a termelékenység is. Az egy főre eső termelési érték 10 százalékkal nagyobb a múlt évinél és 4,6 százalékkal az idei tervezettnél. Községfejlesztési gondok Nem kell különösebben hangsúlyozni, milyen nagy lehetőségek rejlenek abban, hogy a falvak lakói — a tanácstagokon és a tanácsokon keresztül — megvalósíthatják elképzeléseiket. Saját forintjaik és az állami támogatás, valamint a társadalmi összefogás segítségével a legégetőbb problémákat oldják meg évről évre a községfejlesztési alapból. A tervek az utóbbi években időben elkészültek. A tanács összegyűjti a javaslatokat, súlyozzák azokat és a legfontosabbakat tűzik napirendre. Általános, hogy utat, járdát, kultúrotthont, orvosi rendelőt és pedagógus lakást építenek, gondoskodnak a falusi lakosság jobb ivóvíz ellátásáról. Már a felsorolásból is kitűnik, milyen sokrétű és kizárólag a lakosság érdekét, javát szolgáló feladatról van szó. Érzik ezt a választók is, ezért évről évre nagyobb értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a feladatok megoldásához. Nem egy faluban, például Karancskesziben, de másutt is, az állami forintok mellé — másik forintot tesznek a falubeliek társadalmi összefogásukkal. Kétszerannyi út, járda valósul meg ugyanabból a községfejlesztési alapból. És itt kezdődnek a gondok. A legutóbbi hetekben lezajlott járási, városi tanácsok végrehajtó bizottsági ülésein tárgyalták a községfejlesztési feladatok féléves megvalósítását. Kitűnt, hogy a helyes elképzeléseket az év első hat hónapja alatt mindössze 30—37 százalékban tudták teljesíteni a községek. Eljött a szeptember dereka, és a legtöbb helyen még ötven százalékra sem állnak a végrehajtással. Oka: anyaghiány, elsősorban nincs cement. Az igényeknek csak töredékét, sokszor 15—20 százalékát elégíti ki az ipar. Kutattuk az okot. Kitűnt, hogy decemberben (év végi haj-á Idején és január-februárban kínálják a cementet. Ilyenkor viszont a tanácsok nem tudják fogadni, nincs hol tárolniuk a kényes árut. Ezért húzódoznak a téli, tavaszi cementtárolástól. Amikor pedig szükség lenne, mégpedig nagyobb mennyiségben cementre, a gyár kapacitását szinte teljes egészében lekötik az építőipari vállalatok, a nagy állami beruházások. Á községfejlesztés pedig húzódik, vagy éppen elmarad. Balassagyarmaton még azt is elpanaszolták a tanácson, hogy úgynevezett „kötbéres” cementet sem lehet kapni, pedig rendelet van rá. hogy elsők között kellene kiszolgálni. A megoldás kézenfekvő: a községfejlesztést is olyan elbírálás alá kell vonni, mint bármely más beruházást, hiszen több kilométer hosszú úthálózat, járda, kisebb középületek valósulnak meg belőle. Nem szabad különbséget tenni az állami és a községfejlesztési feladatok között csak azért, mert az utóbbiak értéke viszonylag kicsi. A tanácsok által sokoldalúan megvizsgált és tervezett feladatokhoz időben és kellő mennyiségben utaljanak ki cementet. Mindenütt tartsák be azt a rendelkezést, hogy kötbéres utalványra időben szolgáltassanak ki árut. Azon pedig a műszaki szakembereknek kellene gon- dolkodniok, hogyan lehetne biztonságosan és hosszabb időre — járásonként, vagy nagyobb községekben cementet tárolni. Első szempont — természetesen — a gazdaságosság! Nem lehet megengedni, hogy a 30—40 millió forintos községfejlesztési feladatok megvalósítása bizonytalanságba fulladjon — már a tervezés időszakában — legtöbbször cementhiány miatt. , g. b. A falu nagy beruházása Három évvel ezelőtt született meg Nőtincsen a nagy terv: megoldják az ivóvízellátást a faluban. Az ötlet mindenkinek tetszett, lelkesen támogatták. A község vezetői alaposan megvitatták a részletkérdéseket, s egy évvel később megkezdődött az előkészület. Persze még nem a tevőleges munka, hiszen nem kis dolog egy törpe vízmüvet, vízvezeték-hálózatot megépíteni. A tervezés kezdődött el, illetve az adminisztrációs része a munkának. Az előzetes számítások szerint több mint hárommillió forintba kerül a községnek a jobb víz. Mivel minden egymillió forinton belüli beruházás esetében úgynevezett programtervet kell készíteni, elsőként ez készült el. Az ÉM Földmérő és talajvizsgáló Vállalat szakemberei elkészítették a programtervet, majd megkezdődtek a próbafúrások, összesen hat próbafúrást készítettek el a Lókos-patak völgyében. A próba-kutak vízhozama különböző, a 4-es számú furatból ömlik a legtöbb víz. A szakemberek tanácsa alapján azonban még újabb kutat fúrnak azon a részen, ahol a legjobb a vízréteg. Amíg készültek a furatok, a községi tanács vezetői sem tétlenkedtek. Júliusban újabb szakemberek társaságában bejárták a területet és kijelölték a vízvezetékhálózat helyét. A szakértők véleménye szerint egy víztárolóra is szükség lesz, amit feltétlenül meg kell építeni. A hálózat és a víztároló tervét október elejére készítik el. A nőtincsl vezetők gondoltak a község terjeszkedésére is. Olyan területre is elvezetik a vizet, ahol a közeljövőben akarnak építkezni a községbeliek. A tervek elkészülése után megkezdődik a nagy munka gyakorlati része is. Erre a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal kötöttek kiviteli szerződést. A nőtincsiek vízműve és vízvezetékhálózata részben a községfejlesztési alapra befolyt pénzből és a lakosok hozzájárulásából épül fel. Persze elengedhetetlen az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a megyei tanács anyagi segítsége is. öt éven keresztül a vízre fordítják, a községfejlesztési alapot, s ugyanakkor minden család 2—2 ezer forinttal járul hozzá a terv megvalósításához. Ezenkívül természetesen társadalmi munkával is segítik az építkezést. A megvalósításig még jócskán van idő. Számítások szerint jövőre már hozzáfoghatnak a nagy munkához a nőtincsiek. P. A. Hőközpont épül a balassagyarmati kórházban Jelenleg nem lehetséges, hogy a balassagyarmati kórház parkjában gyógyintézethez méltó rendet, tisztaságot tartsanak. Az' Intézet különféle épületeiben tizenöt kazánház üzemel a fűtési idényben. A tüzelő- és a salakdombok csúfítják a környezetet, s egészségügyi szempontból is kifogásolhatók. A kórház a harmadik ötéves tervben új, olajtüzelésű hőközpontot kap. Ez nemcsak a jelenlegi létesítmények fűtési igényeinek kielégítésére lesz alkalmas, de ez ad majd meleget az építendő csecsemőotthonnak, rendelőintézetnek is. Üzemeltetése olcsóbb, mint ha szénnel történne: e mellett füst és korom sem szennyezi a levegőt. Az új hőközpontra ebben a tervidőszakban négymillió, majd később további tízmillió forintot fordítanak. Csökkeni a kocsiálláspénz Amióta a Salgótarjáni Acélárugyárban létrehozták a közlekedési osztályt, azóta folyamatosabbá, tervszerűbbé vált az alapanyagok, valamint a készáruk ki- és beszállítása. A tervszerű munka eredményeként a fedettkocsi igényeket ma már a termelő üzemekből raksúly és típus szerint 24 órával előbb bekérik. A műszakkezdésre a kért tehervagonok mintegy 30 százalékát rakodásra beállítják, ily módon jelentősen csökkentik a kiesési időt. Az áruk ki- és berakására pedig több gépet alkalmaznak. A Vas- ötvözetgyár esetenként egy markológéppel siet a gyár dolgozóinak segítségére. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva az első félévben majdnem 300 ezer forinttal csökkent a kifizetett kocsiálláspénz. Ez a csökkenés júliusban és augusztusban tovább tartott. Felvásárlás a háztáji gazdaságokból Hibrid naposcsibék — Import babvetőmag — Bő termés mézből Két hónapja a MÉSZÖV számbavette a földműves szövetkezetek tojás- és baromfi felvásárlási eredményeit, s megállapította, hogy a terve < teljesítése korántsem érte el a tavalyi első félévi színvonalat Most, amikor az évből már Az ember erősebb... Szól a zene, emelkedett a hangulat. Poharak csendülnek össze. Köszöntik egymást az emberek Mizserfán, Mátranovékon, Nagybátony- ban. a salgótarjáni Gyur- tyánosban és országszerte mindenütt, ahol bányászok laknak. Bányásznap van. Szegedi Lajos vájár eltűnődik. őrszolgálatra osztották be. A többiekre gondol, akik fehér asztalnál ünnepelnek. Áll a pálya, nem gurulnak a csillék. Csendes most, szinte kihalt minden. Az órát nézi. Nemsokára négy óra. Köd van, gondolja. De hogy lenne köd ilyen napsütésben. A légakna felett kavarog valami szürke homály. Füst az —, dermed meg egy pillanatra, és indul lefelé. Hamar megérzi a széngáz szagát. Látja, hogy ég az ácsolat. A telefonhoz szalad. Tárcsázza az aknavezető lakását. Csirke Pál szerencsére otthon van. Röviden jelenti mi történt. Csirke Pál a bányamentőket tárcsázza. — Riadó! — kiáltjuk. A gyakorlott bányamentők gyorsan felszerelnek. Gépkocsira ugranak és robognak. Együtt érkeznek az aknavezetővel. — Nincs víz! — állapítják meg. Anélkül semmire se mennénk. Telefon. Riadó a tűzoltóknál! Nagy Sándor, a mentők parancsnoka. Cserjési Miklós, a biztonsági főmérnök és Farkas Béla, a bányaüzem főmérnöke fekete mellől szemlélte az utat a Karancs ^ablakából. Amikor látják a robogó bányamentő kocsit, egyszerre állnak fel. — Baj van! — jegyzi meg az egyik és indulnak, otthagyják a családot. Ilyenkor a kötelesség az első. Ég a vágat. Nyílt lánggal égnek az ácsolatok. Víz nincs helyben. Az egyik tűzoltó kocsi szállítja, a másik nyomja be a mélybe. Fecskendezik, ahol ég. Másnap reggel egy rövid jelentés: „Margit VI-os aknában a jobb oldali alapköz- le kettes légösszekötojének a középső szakaszán nyílt bányatűz keletkezett. Három méter hosszban a biztosítás is égett. Riasztották a bányamentőket és tűzoltókat, akik közös erőfeszítéssel ma reggelre a nyílt tüzet leküzdötték. A további munkák tervszerűen folynak.” Rövid a jelentés. Nem is első a nógrádi szénbányák történetében... Azt már nem írták bele, hogy a két kivonult készenléti bányamentő raj helyére találtak gyorsan helyettes bányamentőket Salgótarjánban, Kiste- renyén, Nagybátonyban, akik azonnal bevonultak. Azt a hősies munkát sem. amit a tűzoltók és bányamentők közösen végeztek. „A további munkák tervszerűen folynak.” A bányamentők azóta is dolgoznak. Két raj állandó bevetésen van. A tűz helyét ledeszkáz- ták, eltömedékelték és vízüveges keveréket nyomattak rá. A tröszti fűrós csoport felvonult egy gépegységgel és lefűrt a mintegy 25 méter mélységben lévő tűzfészekre. Ezen a lyukon keresztül homok ós vízzel iszapol- ják el a veszélyeztetett területet. A mentés folyik, azon a bányarészen, ahol még becslés szerint 30 ezer tonna könnyen kitermelhető szén van. Egyszer már a tűz miatt felhagytak vele, de az ember nem enged a természeti erőknek. Erősebb annál. (B. J.) csak három hónap van hátra, a tervezett tojás mennyiségből tizenegymillió helyett még mindig csak alig kilencmillió a tényleges teljesítés. Jelentős fejlődés a jövő évben várható, amikor a MÉSZÖV mintegy 250 000 hibrid naposcsibe kihelyezését biztosítja megyénkben. Az ezekből felnevelt tyúkok tojáshozama ugyanis eléri az évi 240—250 darabot. Baromfiból 50 százalékos a teljesítés. Ebből azonban a nagyarányú szerződéskötés reményt nyújt a tervek teljesítésére. Csirkéből 40, tyúkból 508 mázsát, libából 2500, kacsából 100, pulykából csaknem húszezer darabot kötöttek le felvásárlóink a háztáji gazdaságokból, aminek zömét még csak ezután adják át. Nehezen halad a mák felvásárlása. A tervezett 13 vagon mákra ugyan majdnem teljes egészében megtörtént a szerződéskötés, átadásra eddig azonban mindössze négy vagon mák került. Így a megye lakossága ellátására sem tudnak a földművesszövetkezetek elegendő mákot felvásárolni. Még rosszabb a helyzet a babnál, amelyből az előirányzott öt vagon helyett még csak 1,8 vagon a teljesítés. Ennek oka a kedvezőtlen időjárás, a helyenként késedelmesen végzett' növényápolás és nem utolsó sorban a rosszminőségű vetőmag. Az utóbbi ok kiküszöbölésére 60 mázsa import-, bőventermő vetőbabot juttatnak el az országos szervek a tsz-ekbe és a háztáji gazdaságokba. Ha a kísérlet eredményesnek bizonyul, a jövő évben nagyobb meny- •nyiségben vetnek Import-babot gazdaságaink. Kiemelkedően jó eredményt hozott a méz-felvásárlás. Az előirányzott 20 vagon helyett 25 vagonnal vásároltak fel.
