Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-15 / 219. szám

N Ö G n A D 1966. szeptember lő ecülöriök 3 Ssovialitila motion... Tanácskozás, hasznos tapasztalatokkal Nógrád megye Gép- és Gépjavító Állomásain az idén 25 brigád versenyez a szocialista cím elnyeréséért. Mint arról már korábban hírt adtunk, az elmúlt hét végén első ízben tanácskoz­tak a szocialista brigádmoz- galom eredményeiről, gond­jairól az állomások szocialis­ta brigádvezetői. Szervezési gondok Az első ilyen közössegek négy évvel ezelőtt 1962-ben alakultak. Számuk évről évre emelkedik és ma már Nógrádiban egyetlen olyan gépállomás sincs, ahol nem volna legalább egy szocialis­ta címért küzdő brigád. A Pásztói Gépjavító Állomáson e traktoros brigádok évről évre teljesítik vállalásaikat. Gondot okoz azonban a sze­relő brigádoknál a munka helyes megszervezése. Amint azt Bagó Béla, szakszervezeti titkár elmondotta ez az oka annak, hogy a műhelyben te­vékenykedő brigádok tavaly sem tudták elnyerni a szocia­lista címet és a vállalások teljesítése az idén is sok aka­dályba ütközik. Bakos József, a Kisterenyei Gépállomás szerelő brigád­jának vezetője arról szólt, hogy tavaly sikerült elérni a célkitűzést, megszerezték a szocialista címet. Az idei eredmények is biztatóak. A jelek szerint most is telje­sítik vállalásukat. Saját ma­guk készítették el munkájuk tervét, s ennek végrehajtását nagy figyelemmel kísérik. Koós József traktoros bri­gádja most már harmadszor küzd a szocialista cím el­nyeréséért. Elhatározták, hogy a pártkongresszus tisz­teletére. éves tervüket már október első napjaiban telje­sítik. A tolmácsi traktoros és szerelő brigádok munkájáról, tevékenységiről Csáti Rudolf és Féja István számolt be. Amint elmondották, a munka mellett nagy figyelmet for­dítanak arra, hogy a brigád tagjai a szocialista elveknek megfelelően éljenek. Két ta­got. akik súlyosan megsértet­ték a fegyelmet, munkájuk­kal, magatartásukkal lejá­ratták a kollektívát, kizárták a brigádból. Az ígéret szép szó Érdekes, hasznos észrevé­teleket tettek a szécsényi. a berceli és az érsekvadkerti gép. és gépjavító állomások brigádvezetői is. Az érsekvad­kertiek például azt tették szóvá, hogy a gépjavító állo­más vezetői már korábban megígérték, hogy tapasztalat- csere látogatásra küldik a brigád tagjait. ígéretükről azonban megfeledkeztek. Nincs elég munkájuk a szer­számgépeknek sem. s ez bi­zony gátolja a brigádok tel­jesítményét. Mások arról szóltak, hogy a gépállomások vezetői csak késve tájékoztat­ták a brigádokat a rájuk vá­ró munkáról, tennivalókról. Amint azt a mintegy hat órán át tartó tanácskozáson megállapították. biztosítani kell valamennyi gép. és gép­javító állomáson a brigádok nagyob önállóságát. Annál is inkább szükség van erre, mert a szocialista cím írt küzdő közösségek szinte ki­vétel nélkül nagy hasznára vannak a gépállomásoknak. Termelési vállalásaikat év­ről évre teljesítik. Meg kell teremteni a lehetőségeket ahhoz is. hogy az egyéb kö­telezettségeiknek — műve­lődés, tanulás — is eleget te­hessenek. Határozat született arra is, hogy rendszeressé te­szik a brigádösszejöveteleket, s minden lényegesebb ese­ményt, eredményt bejegyez­nek a brigádnaplókba. Januárban újból találkoznak A tanácskozáson résztve­vő szocialista brigádvezetők elhatározták, hogy ezek után minden évben legalább egy­szer összejönnek és megbe­szélik a mozgalom eredmé­nyeit. gondjait. A tapasztala­tok kicserélése minden bi­zonnyal elősegíti a szocialis­ta brigádok eredményesebb tevékenységét. Legközelebb január végén kerül sor ilyen megbeszélésre. A tanácskozáson bizottsá­got választottak, amely ad­dig is tanulmányozza a bri­gádok munkáját, a munka- felajánlásokat, a vállalások értékelését. A januári tanács­kozáson a bizottság beszámol tapasztalatairól, s javaslatot terjeszt a szocialista címért küzdő brigádok vezetői elé. A cél az, hogy tartalmasabb, színesebb legyen e közössé­gek tevékenysége. s r Eredmények a kisipari szövetkezeteknél Megyénk kisipari szövetke­zeteiben is verseny folyik a kongresszus tiszteletére. Az ié>i eddig már 14 brigád alakult, olyan, amely a szo­cialista brigád cím elnyeré­séért is versenyt indított. A kisipari szövetkezeti ta­gok közül 1167 fő tett felaján­lást. A KISZÖV összesítése szerint a felajánlások értéke meghaladja a négy és fél­millió forintot. A tavalyi azo­nos időszakot alapul véve már csaknem 10 millió forint ér­tékkel termeltek többet kis­ipari szövetkezeteink, ami 3,5 milliós terv túlteljesítést je­lent. örvendetes, hogy a helyi iparpolitikai tervek végrehaj­tása során értek el jó ered­ményeket. Javult a lakossági ipari javítószolgálat és a sze­mélyi szolgáltatás. A lakos­sági építésben pedig minden eddigit felülmúló eredmények születtek. A kállói, jobbágyi, karancskeszi, balassagyarmati és a Salgótarjáni lakáskarban­tartó szövetkezetek járnak az élen. Az építők közül egyedül az érsek vadkertieknek van pótolni valójuk. A szövetkezeti iparban ked­vezően alakult a termelékeny­ség is. Az egy főre eső ter­melési érték 10 százalékkal nagyobb a múlt évinél és 4,6 százalékkal az idei tervezett­nél. Községfejlesztési gondok Nem kell különösebben hangsúlyozni, milyen nagy le­hetőségek rejlenek abban, hogy a falvak lakói — a tanács­tagokon és a tanácsokon keresztül — megvalósíthatják el­képzeléseiket. Saját forintjaik és az állami támogatás, va­lamint a társadalmi összefogás segítségével a legégetőbb problémákat oldják meg évről évre a községfejlesztési alap­ból. A tervek az utóbbi években időben elkészültek. A ta­nács összegyűjti a javaslatokat, súlyozzák azokat és a leg­fontosabbakat tűzik napirendre. Általános, hogy utat, jár­dát, kultúrotthont, orvosi rendelőt és pedagógus lakást épí­tenek, gondoskodnak a falusi lakosság jobb ivóvíz ellátásá­ról. Már a felsorolásból is kitűnik, milyen sokrétű és kizá­rólag a lakosság érdekét, javát szolgáló feladatról van szó. Érzik ezt a választók is, ezért évről évre nagyobb értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a feladatok megoldá­sához. Nem egy faluban, például Karancskesziben, de má­sutt is, az állami forintok mellé — másik forintot tesznek a falubeliek társadalmi összefogásukkal. Kétszerannyi út, járda valósul meg ugyanabból a községfejlesztési alapból. És itt kezdődnek a gondok. A legutóbbi hetekben lezaj­lott járási, városi tanácsok végrehajtó bizottsági ülésein tárgyalták a községfejlesztési feladatok féléves megvalósí­tását. Kitűnt, hogy a helyes elképzeléseket az év első hat hónapja alatt mindössze 30—37 százalékban tudták teljesí­teni a községek. Eljött a szeptember dereka, és a legtöbb helyen még ötven százalékra sem állnak a végrehajtással. Oka: anyaghiány, elsősorban nincs cement. Az igényeknek csak töredékét, sokszor 15—20 százalékát elégíti ki az ipar. Kutattuk az okot. Kitűnt, hogy decem­berben (év végi haj-á Idején és január-februárban kínálják a cementet. Ilyenkor viszont a tanácsok nem tudják fogad­ni, nincs hol tárolniuk a kényes árut. Ezért húzódoznak a téli, tavaszi cementtárolástól. Ami­kor pedig szükség lenne, mégpedig nagyobb mennyiségben cementre, a gyár kapacitását szinte teljes egészében lekötik az építőipari vállalatok, a nagy állami beruházások. Á községfejlesztés pedig húzódik, vagy éppen elmarad. Balassagyarmaton még azt is elpanaszolták a tanácson, hogy úgynevezett „kötbéres” cementet sem lehet kapni, pedig rendelet van rá. hogy elsők között kellene kiszolgálni. A megoldás kézenfekvő: a községfejlesztést is olyan elbírá­lás alá kell vonni, mint bármely más beruházást, hiszen több kilométer hosszú úthálózat, járda, kisebb középületek valósulnak meg belőle. Nem szabad különbséget tenni az állami és a községfejlesztési feladatok között csak azért, mert az utóbbiak értéke viszonylag kicsi. A tanácsok által sokoldalúan megvizsgált és tervezett feladatokhoz időben és kellő mennyiségben utaljanak ki cementet. Mindenütt tartsák be azt a rendelkezést, hogy kötbéres utalványra idő­ben szolgáltassanak ki árut. Azon pedig a műszaki szakembereknek kellene gon- dolkodniok, hogyan lehetne biztonságosan és hosszabb idő­re — járásonként, vagy nagyobb községekben cementet tá­rolni. Első szempont — természetesen — a gazdaságosság! Nem lehet megengedni, hogy a 30—40 millió forintos községfejlesztési feladatok megvalósítása bizonytalanságba fulladjon — már a tervezés időszakában — legtöbbször cementhiány miatt. , g. b. A falu nagy beruházása Három évvel ezelőtt szüle­tett meg Nőtincsen a nagy terv: megoldják az ivóvízel­látást a faluban. Az ötlet min­denkinek tetszett, lelkesen tá­mogatták. A község vezetői alaposan megvitatták a rész­letkérdéseket, s egy évvel ké­sőbb megkezdődött az előké­szület. Persze még nem a te­vőleges munka, hiszen nem kis dolog egy törpe vízmüvet, vízvezeték-hálózatot megépíte­ni. A tervezés kezdődött el, illetve az adminisztrációs ré­sze a munkának. Az előzetes számítások sze­rint több mint hárommillió fo­rintba kerül a községnek a jobb víz. Mivel minden egy­millió forinton belüli beruhá­zás esetében úgynevezett prog­ramtervet kell készíteni, első­ként ez készült el. Az ÉM Földmérő és talajvizsgáló Vál­lalat szakemberei elkészítették a programtervet, majd meg­kezdődtek a próbafúrások, összesen hat próbafúrást ké­szítettek el a Lókos-patak völ­gyében. A próba-kutak víz­hozama különböző, a 4-es szá­mú furatból ömlik a legtöbb víz. A szakemberek tanácsa alapján azonban még újabb kutat fúrnak azon a részen, ahol a legjobb a vízréteg. Amíg készültek a furatok, a községi tanács vezetői sem tétlenkedtek. Júliusban újabb szakemberek társaságában be­járták a területet és kijelöl­ték a vízvezetékhálózat he­lyét. A szakértők véleménye szerint egy víztárolóra is szük­ség lesz, amit feltétlenül meg kell építeni. A hálózat és a víztároló tervét október elejé­re készítik el. A nőtincsl ve­zetők gondoltak a község ter­jeszkedésére is. Olyan terület­re is elvezetik a vizet, ahol a közeljövőben akarnak épít­kezni a községbeliek. A ter­vek elkészülése után megkez­dődik a nagy munka gyakor­lati része is. Erre a Pest me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalattal kötöttek kiviteli szer­ződést. A nőtincsiek vízműve és vízvezetékhálózata részben a községfejlesztési alapra befolyt pénzből és a lakosok hozzá­járulásából épül fel. Persze el­engedhetetlen az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a megyei tanács anyagi segítsé­ge is. öt éven keresztül a vízre fordítják, a községfejlesz­tési alapot, s ugyanakkor min­den család 2—2 ezer forinttal járul hozzá a terv megvaló­sításához. Ezenkívül természe­tesen társadalmi munkával is segítik az építkezést. A meg­valósításig még jócskán van idő. Számítások szerint jövő­re már hozzáfoghatnak a nagy munkához a nőtincsiek. P. A. Hőközpont épül a balassagyarmati kórházban Jelenleg nem lehetséges, hogy a balassagyarmati kór­ház parkjában gyógyintézethez méltó rendet, tisztaságot tart­sanak. Az' Intézet különféle épületeiben tizenöt kazánház üzemel a fűtési idényben. A tüzelő- és a salakdombok csú­fítják a környezetet, s egész­ségügyi szempontból is kifo­gásolhatók. A kórház a harmadik öt­éves tervben új, olajtüzelésű hőközpontot kap. Ez nemcsak a jelenlegi létesítmények fű­tési igényeinek kielégítésére lesz alkalmas, de ez ad majd meleget az építendő csecse­mőotthonnak, rendelőintézet­nek is. Üzemeltetése olcsóbb, mint ha szénnel történne: e mellett füst és korom sem szennyezi a levegőt. Az új hőközpontra ebben a tervidőszakban négymillió, majd később további tízmil­lió forintot fordítanak. Csökkeni a kocsiálláspénz Amióta a Salgótarjáni Acél­árugyárban létrehozták a köz­lekedési osztályt, azóta folya­matosabbá, tervszerűbbé vált az alapanyagok, valamint a készáruk ki- és beszállítása. A tervszerű munka ered­ményeként a fedettkocsi igé­nyeket ma már a termelő üze­mekből raksúly és típus sze­rint 24 órával előbb beké­rik. A műszakkezdésre a kért tehervagonok mintegy 30 szá­zalékát rakodásra beállítják, ily módon jelentősen csökken­tik a kiesési időt. Az áruk ki- és berakására pedig több gépet alkalmaznak. A Vas- ötvözetgyár esetenként egy markológéppel siet a gyár dol­gozóinak segítségére. Az elmúlt év azonos idősza­kához viszonyítva az első fél­évben majdnem 300 ezer fo­rinttal csökkent a kifizetett kocsiálláspénz. Ez a csökke­nés júliusban és augusztusban tovább tartott. Felvásárlás a háztáji gazdaságokból Hibrid naposcsibék — Import babvetőmag — Bő termés mézből Két hónapja a MÉSZÖV számbavette a földműves szö­vetkezetek tojás- és baromfi felvásárlási eredményeit, s megállapította, hogy a terve < teljesítése korántsem érte el a tavalyi első félévi színvonalat Most, amikor az évből már Az ember erősebb... Szól a zene, emelkedett a hangulat. Poharak csendül­nek össze. Köszöntik egy­mást az emberek Mizserfán, Mátranovékon, Nagybátony- ban. a salgótarjáni Gyur- tyánosban és országszerte mindenütt, ahol bányászok laknak. Bányásznap van. Szegedi Lajos vájár eltű­nődik. őrszolgálatra osztot­ták be. A többiekre gondol, akik fehér asztalnál ünne­pelnek. Áll a pálya, nem gurulnak a csillék. Csendes most, szinte kihalt minden. Az órát nézi. Nemsokára négy óra. Köd van, gondolja. De hogy lenne köd ilyen nap­sütésben. A légakna felett kavarog valami szürke ho­mály. Füst az —, dermed meg egy pillanatra, és in­dul lefelé. Hamar megérzi a széngáz szagát. Látja, hogy ég az ácsolat. A telefonhoz szalad. Tár­csázza az aknavezető laká­sát. Csirke Pál szerencsére otthon van. Röviden jelenti mi történt. Csirke Pál a bányamentő­ket tárcsázza. — Riadó! — kiáltjuk. A gyakorlott bányamentők gyorsan felszerelnek. Gépko­csira ugranak és robognak. Együtt érkeznek az aknave­zetővel. — Nincs víz! — állapítják meg. Anélkül semmire se mennénk. Telefon. Riadó a tűzoltók­nál! Nagy Sándor, a mentők pa­rancsnoka. Cserjési Miklós, a biztonsági főmérnök és Far­kas Béla, a bányaüzem fő­mérnöke fekete mellől szem­lélte az utat a Karancs ^ab­lakából. Amikor látják a robogó bányamentő kocsit, egyszerre állnak fel. — Baj van! — jegyzi meg az egyik és indulnak, ott­hagyják a családot. Ilyenkor a kötelesség az első. Ég a vágat. Nyílt lánggal égnek az ácsolatok. Víz nincs helyben. Az egyik tűz­oltó kocsi szállítja, a másik nyomja be a mélybe. Fecs­kendezik, ahol ég. Másnap reggel egy rövid jelentés: „Margit VI-os ak­nában a jobb oldali alapköz- le kettes légösszekötojének a középső szakaszán nyílt bá­nyatűz keletkezett. Három méter hosszban a biztosítás is égett. Riasztották a bá­nyamentőket és tűzoltókat, akik közös erőfeszítéssel ma reggelre a nyílt tüzet leküz­dötték. A további munkák tervszerűen folynak.” Rövid a jelentés. Nem is első a nógrádi szénbányák történetében... Azt már nem írták bele, hogy a két kivonult készenléti bánya­mentő raj helyére találtak gyorsan helyettes bányamen­tőket Salgótarjánban, Kiste- renyén, Nagybátonyban, akik azonnal bevonultak. Azt a hősies munkát sem. amit a tűzoltók és bányamentők kö­zösen végeztek. „A további munkák terv­szerűen folynak.” A bánya­mentők azóta is dolgoznak. Két raj állandó bevetésen van. A tűz helyét ledeszkáz- ták, eltömedékelték és víz­üveges keveréket nyomattak rá. A tröszti fűrós csoport felvonult egy gépegységgel és lefűrt a mintegy 25 mé­ter mélységben lévő tűzfé­szekre. Ezen a lyukon keresz­tül homok ós vízzel iszapol- ják el a veszélyeztetett te­rületet. A mentés folyik, azon a bányarészen, ahol még becs­lés szerint 30 ezer tonna könnyen kitermelhető szén van. Egyszer már a tűz miatt felhagytak vele, de az ember nem enged a termé­szeti erőknek. Erősebb annál. (B. J.) csak három hónap van hátra, a tervezett tojás mennyiség­ből tizenegymillió helyett még mindig csak alig kilencmillió a tényleges teljesítés. Jelen­tős fejlődés a jövő évben vár­ható, amikor a MÉSZÖV mint­egy 250 000 hibrid naposcsi­be kihelyezését biztosítja me­gyénkben. Az ezekből felne­velt tyúkok tojáshozama ugyanis eléri az évi 240—250 darabot. Baromfiból 50 százalékos a teljesítés. Ebből azonban a nagyarányú szerződéskötés re­ményt nyújt a tervek teljesí­tésére. Csirkéből 40, tyúkból 508 mázsát, libából 2500, ka­csából 100, pulykából csak­nem húszezer darabot kötöt­tek le felvásárlóink a háztá­ji gazdaságokból, aminek zö­mét még csak ezután adják át. Nehezen halad a mák fel­vásárlása. A tervezett 13 va­gon mákra ugyan majdnem teljes egészében megtörtént a szerződéskötés, átadásra eddig azonban mindössze négy va­gon mák került. Így a megye lakossága ellátására sem tud­nak a földművesszövetkezetek elegendő mákot felvásárolni. Még rosszabb a helyzet a babnál, amelyből az előirány­zott öt vagon helyett még csak 1,8 vagon a teljesítés. Ennek oka a kedvezőtlen időjárás, a helyenként késedelmesen végzett' növényápolás és nem utolsó sorban a rosszminő­ségű vetőmag. Az utóbbi ok kiküszöbölésére 60 mázsa im­port-, bőventermő vetőbabot juttatnak el az országos szer­vek a tsz-ekbe és a háztáji gazdaságokba. Ha a kísérlet eredményesnek bizonyul, a jövő évben nagyobb meny- •nyiségben vetnek Import-ba­bot gazdaságaink. Kiemelkedően jó eredményt hozott a méz-felvásárlás. Az előirányzott 20 vagon helyett 25 vagonnal vásároltak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents