Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-10 / 215. szám
4 N n P A r iQGfí 10 Anniba AZOLVASÓKI Gondok—problémák a balassagyarmati iíjúsági lakótelepen Szerkesztői üzenetek Már a századik család is elfoglalta szép, új otthonát a balassagyarmati ifjúsági lakótelepen. Ha továbbra is ilyen jó ütemben halad az építkezés akkor már egy-két év múlva több száz boldog tulajdonosról beszélhetünk. Azonban mégsem teljes az örömünk. Természetes dolognak tartjuk, hogy meglevő és jövendő gyermekeink részére ezen az új városrészen bölcsőde, óvoda és iskola is épüljön. Az ifjúsági lakásépítő akció úgy gondoljuk a jövőben még inkább közérdekké válhat, hiszen városunkba a lakásigénylők száma több százra tehető és ez a szám a jövőben csak nő. Az állami erőből épülő lakások nem tudják megoldani a laA Munka Törvénykönyve 111. §-a szerint az áthelyezés és az egyes kedvezményektől való megvonás fegyelmi büntetés végrehajtását, legfeljebb egyévi próbaidőre fel lehet függeszteni. Ez lényegében azt jelenti, hogy amíg a próbaidő le nem telik, addig a dolgozó fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. M. K. Olvasónk azt kérdezi, hogy a büntetés felfüggesztésének ideje alatt megkaphatja-e pótszabadságát, amit nemrég számítottak be, mert elérte a kétéves folyamatos munkaviszonyát, s most pedig fegyelmi büntetésként elvették. Büntetését azonban felfüggesztették. A felfüggesztés idejére a kásigényt, ezért sokan számolva a lehetőségekkel jelentkeznének a KISZ lakásépítő akcióra, de nem teszik, mert van már egy-két gyermekük és azok a városban levő bölcsődében vagy óvodában vannak elhelyezve. Ezért inkább vállalják a társbérlettel járó nehézségeiket, mert nem teszik ki a gyermeket annak, hogy nap mint nap esőben szélben, a téli hidegben két, két és fél kilométerre hordják őket bölcsődébe. vagy óvodába. Busszal sem tudunk közlekedni, mert sem a megálló, sem az időpont nem felel meg a gyermeket vivő szülőnek. Már egy sor kérelmet juttattunk el az AKÖV-höz, de úgy látszik eredménytelenül. K. I.-nék is itt válaszolunk. Nem történt vele szemben törvénysértés. öt alacsonyabb munkakörbe — havi 300 forinttal kevesebb fizetéssel — helyezték át. Büntetését szintén felfüggesztették. Ha olvasónk nem követ el újabb fegyelmi büntetést egy év alatt, akkor nem kerül sor a büntetés végrehajtására. Ellene azonban ismét fegyelmi eljárás indult és ügyét elbocsájtással zárták le. K. I. most azt sérelmezi, hogy a munkakönyvébe a háromszáz forinttal csökkentett fizetését jegyezték be, mintha végrehajtották volna az előző fegyelmi büntetést, vagyis az áthelyezést. Tudjuk, hogy a városi ta nács a KÖFA-ból nem tudja megadni ezt a segítséget az ifjúsági lakótelepnek. mert már eddig is annyi áldozatot vállalt, hogy csak a köszönet hangján szólhatunk azokról. Reméljük azonban, hogy még az év folyamán a hiányos villanyhálózat is elkészül. Ma segítséget és megoldást vár a lakótelep, de hohap már mi segíthetünk társadalmi munkával a bölcsődék és óvodák építésénél. Bizonyítva, hogy egy új városrész alakulásának és jövőjének sorsát valamennyien szívügyünknek tekintjük — különösképpen akkor —, ha azt "vermekeink nyugalmáért, boldogságáért tehetjük. Az Ifjúsági lakótelep kisgyermekes szülői Kicsi falunkban, Nógrád- szakálban, mint a megye sok más községiében, működik napköziotthonos óvoda 2 csoporttal. Az egyik csoport évzáró, ballagó ünnepélyén magam is részt vettem. Ennek a csoportnak minden gyermeke cigány származású. Hiszen a község kétharmad része ezt az anyanyelvet beszéli. Sok gondot okozott tanügyi szerveinknek, hogy az általános iskolába lépő első osztályos cigány gyerekek nem tudnak magyarul és így nem haladhatnak a tanulással olyan mértékben, ahogyan azt a tanterv előírja. Elérkezettnek látszott az idő, hogy a kérdés rendeződjön. Egy nagyon okos javaslat alapján, egy éve született meg a nógrádszaká- li napköziotthonos iskolai előkészítő. A gyerekek megtanultak magyarul beszélni, verselni, énekelni és a legfontoEgy becsületes megtaláló dicsérete Szeptember hatodikün Salgótarjánba jöttem építési anyagokat vásárolni, mint a Salgó Hegyvidéki Termelőszövetkezet (Somoskőújfalu) építőbrigádjának vezetője. A bevásárlás végeztével az autóbuszhoz mentem. Mivel volt még idő az indulásig leültem az egyik padra. Délután váratlan vendégünk érkezett, aki a pénztárcám felől érdeklődött. Ekkor döbbentem meg: „a pádon hagytam” benne 2700 forinttal! Megnyugtatott hogy a pénztárcát megtalálták, a pénz is meg van, átvehetem a járási rendőrkapitányságon. Feljegyeztem noteszomba a becsületes megtaláló nevét, címét: Kotroczó Újházi István, Nádújfalu, Lenin út 92. Ezúton köszönöm meg emberségét. Csáktornyái Béla Somoskőú j falu sabbat: a fegyelmezettséget. Egy szép napon vendéget kapott az előkészítő óvoda. Az NDK Televíziója látogatta meg, és készített róluk dokumentum filmet. Továbbmen- ve: a Magyar Vöröskereszt országos értekezletén is szó esett e helyes kezdeményezésről, s annak több helyen történő bevezetéséről. Az évzáró ünnepélyen harminc csillogó szemű gyermek adott számot felkészüléséről, s eredményüket sok-sok tapssal méltatta a közönség. A kezdeményezés a gyerekek bemutatójával együtt csillagos ötösre vizsgázott! Az általános iskola nevelőin a sor, hogy fokozottabban figyeljék ápolják azt a változást, amit az előkészítő óvoda eredményezett. Németh László nyugdíjas P. István (Hugyag): Beküldött verse pesszimisztikus hangvétele ellenére is figyelmet keltő. Jó sorai azonban gyakran kiábrándítóan prózai- akkail keverednek, és közhelyekbe szaladnak. Próbálkozzék tovább. P. Mihály (Hatvan): Ízes nyelvezetű elbeszéléseiből az egyiknek helyet adunk lapunkban. Várjuk további küldeményeit B. Sándor (Lillafüred): Szép, formás verseiből néhányat közlésre választottunk. A. András (Budapest): Linómetszeteit sajnos, nem használhatjuk. A. Béla (Ecseg): A kali- grafikus írással beküldött verseket nem tudtuk kiböngészni. Ha legépelné, szívesen vállalkozunk elbírálásukra. * F. Endre (Mihálygerge): Sajnos, nem biztathatjuk írásra. Versei általánosságokat közhelyeket mondanak, és azokat is meglehetősen gyarló sorokban. R. János (Balassagyarmat): Történelmi változások című írása bizonyára hatásos volt bajtársai körében, közlésére azonban nem vállalkozhatunk. H. Tamás (Kisterenye): Két rövid verse alapján tehetségesnek látszik, de kérjük, mutasson meg többet önmagából. Várjuk újabb küldeményeit. Sz. Ferenc (Kisterenye): Az újságcikkel kapcsolatos, versben írott refleksziója nagyon tetszett Közlésének azonban a kísérőlevéllel együtt lenne értelme az olvasók körében, „önálló” verseket azonban szívesen fogadunk öntől. K. M. (N agy k eres ztur): t nagybárkányi és sámsonháJ kulturális élettel kapcsolata figyelemre méltó észrevételei köszönjük és alkalomadtál tüzetesen megvizsgáljuk. R. Ottó (Balassagyarmat) Nyitott szemmel c. írása alap ján úgy látjuk, hasznosan se gíthetné lapunk munkáját, hi időről időre tudósításokat kül dene városuk életéről. B. István (Salgótarján): Ver. seihen szép emlékeket örök! meg egyszerű szavakkal. Ben sőséges voltuknál: azon bar csak ártana az újság nag) nyilvánossága. Szíves köszönet érte, hogy közlésre ajánlotta. K. Ferenc (Budapest): Alkalomadtán valószínűleg felhasználjuk tanulmányát. Z. András (Budapest): Eb- ben a témakörben és műfajban ritkán foglalkozunk írásokkal. Próbálkozzék a Ludas Matyinál. B. Sándor (Miskolc): Öjabb küldeményét felhasználjuk. B. Jenó (Budapest): Ilyen tematikájú írásokkal inkább szaklapnál jelentkezzék. MJ nem foglalkozhatunk velük. Cs. István (Hódmezővásárhely): Tiszta hangú verseiben sok az eredetiség — de sok 3 kezdetlegesség is. A. Ferenc (Szekszárdi: Verseiről kedvezően vélekedünk tehetségéről, de küldeményének egyetlen darabja sem kész és teljes munka. Kapunk öntől ezeknél jobbakat is. B. János (Nemtí): Küldeménye alapján, sajnos, nem biz-J láthatjuk további verselésre. S3». kedvezmények, így a pótsza- Olvasónkkal szemben nem badság is feltételesen, elő- követtek el törvénysértést, leg jelleggel megilletik olva- mert ha olyan súlyú az újabb sónkat. Véglegesen azonban fegyelmi vétség, hogy elbo- akkor szerez erre jogosultsá- csátására került sor. akkor a got, ha a próbaidő eredmé- felfüggesztett áthelyezés fényesen eltelik. Ha a próbaidő gyelmi büntetést úgy kell alatt újabb fegyelmi vétséget végrehajtani, hogy az áthe- követ el, akkor a kapott lyeziésnek megfelelő munka- juttatást, kedvezményeket körben járó illetményt írják vissza kell adnia. be a munkakönyvbe. MIKOR SZÁMÍTHATÓ FEL INGYENES ÁPOLÁSÉRT KÖLTSÉG Férjem üzemi balesetet okozó javára. Abban az szenvedett és több hónapig estben tehát, ha az otthoni betegállományban volt. Én ápolás szükséges és azt csa- ápoltam. de emiatt külön ládtag végzi el ingyen, akkor szabadságot nem vettem ki. sem jogosítja fel a kártoko- Szeretném tudni: felszámít- zó vállalatot arra, hogy ápohatok-e a vállalattal szemben lási. gondozási díj megfizetése gondozási, ápolási költséget? elől elzárkózzék. Természetes, az ilyen címen való fel- A Legfelsőbb Bíróság ál- számítás jogosságát az hatá- láspontja szerint az a körül- pózzá meg, hogy milyen volt meny, hogy a baleseti sérült a sérülés, és milyen mértékápolását hozzátartozója látja i-^n vojt szükséges az öttel. nem szolgálhat a kárt- honi ápolás, gondozás. A MUNKASZERZŐDÉSBEN KIKÖTÖTT MUNKAIDŐT A VALLALAT EGYOLDALÚAN NEM VÁLTOZTATHATJA MEG Napi négy órás munkaidő- vesebbet kötöttek ki. ahhoz, re kötöttem szerződést a vál- hogy teljes munkaidővel foglalattal. Most áthelyeztek lalkoztassák, kölcsönös meg- más helységben lévő munka- állapodás szükséges. A mun- helyre, ahol munkaidőm kaszerződésben kikötött munnyolc óra lenne. kaidőt tehát egyoldalúan nem lehet módosítani. A Joga volt-e a vállalatnak valla]ati munkaügyi döntőbi- hozzájárulásom nélkül nyolc zo|tság _ irja _ p»órás munkaidejű munkahely- naszat elutasította. A munka- re áthelyezni? — Kérdezi 1 ügyj döntőbizottság határoza- T. olvasónk. ellen a területi munkaHa a törvényes munkaidő- ügyi döntőbizottsághoz törnél a munkaszerződésben ke- dúljon. mm P/NTE& /S7M'A////#£CE h/yJT Ebben az időben Franci* rákapott az olvasásra. Kizárólag egyfajta könyveket olvasott. Olyanokat, amelyek az atombombáról, az atomháborúról szóltak. Jónéhány ilyen könyvet kölcsönzött Mrs. Ingramot kis magán-kölcsön- kónyvtáráböl, amelyet a Rowers család minden tagja rendszeresen látogatott. Mrs. Ingramot özvegy asszony volt, férje a háború előtt ugyanabban az iskolában tanított, ahová Francis járt. A tanár 1942-ben vonult be katonának, a hadi tengerészet- hez. 1943-ban szűkszavú, hivatalos értesítés érkezett, hogy elesett a háborúban. Az özveggyel együtt siratta meg az egész környék. Őszintén szólva, áruig élt, nem nagyon szerették a férfit, mert meglehetősen nyersmodorú, barát- sagtalan ember volt. Hősi ha lála azonban feledtette ezeket a kellemetlen emlékeket. Akkoriban szinte egész Ameri - ka a Hiler-elleni háború szent lázában égett. Ügy érezték. hogy nemcsak Amerika, hanem az egész világ szabadságáért harcolnak. Mr. Ingramot ezért az ügyért áldozta életét, s ezért a városka lakói tisztelték, becsülték emlékét. A tiszteletiből azonban nem lehet megélni. Az özvegy kevéske járadékából sehogyan sem boldogult és végül is elhatározta, hogy kölcsónkönyv- tárat nyit. A vállalkozás nem sikerült túlságosan, különösért az első időben látogatták kevesen Mrs. Ingramot kis boltját. A kölcsönkönyvtár alapját ugyanis azok a könyvek képezték, amelyeket az özvegy férjétől örökölt. A tanár angol irodalmat tanított, s s szenvedélyes könyvbúvár volt. Könyvespolcán Shakespeare, Mark Tawian, Burns. Balzac, a világirodalom nagyjainak művei sorakoztak. Ilyen olvasnivalót pedig vajmi kevesen kerestek a városka lakói közül. Mrs. Ingra- mot azután — barátai tanácsára — kölcsönt vett fel, s „modem” könyvekkel, betsel- lerekkel, detektív regényekkel és nem utolsó sorban háborús emlékiratokkal bővítette az olvasnivalók tárát. Az elgondolás bevált, ettől kezdve sókkal többen keresték fel a kölcsönkönyvtárat, s ami Mrs. Ingramot számára fontosabb volt, többen fizették be a havi két dolláros kölcsönzési dijat. Mrs. Ingramotnál Francis egész sor olyan könyvet talált, amelyek a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombákkal foglalkoztak. A fiű sokszor hajnalig, lélegzetvisszafojtva olvasta ezeket a könyveket, amelyek a japánokat, mint valamiféle „sárga állatokat” ábrázolták, s amelyek hosszú oldalakon keresztül írták le az atombomba pusztító hatását. A szerzők legtöbbje természetesen nem feledkezett el arról sem, hogy bizonyítsa: „Az atombomba az amerikai technika, a civilizáció és tudás diadala, s Amerika számára kizárólagos eszközt ad, hogy a világon biztosítsa a szabadságot”. Persze ezek a fejezetek már alaposan elavultak, amikor az ifjú Rowers olvasta őket. Hiszen akkor már az iskolában is az atom-próbariadók korszakai élték. Ha semmi másból, de ezekből a gyakorlatokból Francis is megtudhatta, hogy a világon már nemcsak az Egyesült Államoknak van atombombája. Dehát Francis nem volt politikus, nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy vajon miért dobják le két japán városra az atombombát, minden figyelmeztetés nélkül, néhány .nappal a küszöbönálló japán kapituláció előtt? Az sem érdekelte, hogy miért tulajdonítottak a szerzők könyveiben olyan nagy fontosságot annak, hogy kizárólag az Egyesült Államoknak van ilyen fegyvere? Francis nem is érdeklődött túlságosan a politika iránt. Fiatal ember, még Inkább gyerek volt, akiben ott buz- gott a kalandvágy, és aki valami bátor tettre vágyott. Osztálytársai közül sokakat más foglalkoztatott. Alig egy hónappal Mrs. Field öngyilkossága után rendőrök jelentek meg az iskolában és magukkal vittek két fiút és egy lányt. Az újságok szellőztették a botrányt. A három diák kokainista volt. Rendszeresen fogyasztották ezt a kábítószert. Állítólag egy New York~i bandával álltak kapcsolatban — onnan kapták a kokaint, amit nemcsak maguk „élveztek”, hanem rendszeresen árulták is. A kábítószerkereskedésen számukra az volt a business, hogy maguk megkapták főnökeiktől azt az adagot, amire szükségük volt. Egy héttel a három osztály- tára letartóztatása után Henry Winston, aki állítólag a három kókainista diák nyomára vezette a rendőrséget, az egyik szünetben kiment a mellékhelyiségbe, hogy szokás szerint elszívjon egy cigarettát. összeesett, s görcsök közepette meghalt. A rendőrorvos később megállapította, hogy mérgezett cigarettát adtak el neki. A nyomozás nem tudta megállapítani, hogy ki volt a tettes. Annyi bizonyosnak látszott, hogy a New York-i gang így állt bosszút Henryn, mert leleplezte a kokainistákat... A halott fiú temetésén Theodor McGrath, az iskola angol tanára szónokolt. Beszédében — valamennyien megkönnyezték — hosszasan szólt az amerikai fiatalság jövőjéről. Arról beszélt, hogy Henrynek azért kellett meghalnia, mert egyesek nemcsaic őt, nemcsak a kábítószerrel rendszeresen élő néhány diákot, hanem az egész amerikai ifjúságot meg akarják fertőzni. (Folytatjuk)
