Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-10 / 215. szám

2 NÍOFÁD 1966 szeptember 10 szombat Dél-vietnami választások előtt Ben Barka- Wilson és a politikai Tovább tart a buddhisták tiltakozása SAIGON (MTI) Thich Huyen Quang, a dél­vietnami buddhista intézet főtitkára pénteken nyilatkoza­tot tett Saigonban. Kijelen­tette, a buddhisták nem vál­toztatják meg azt az elhatáro­zásukat, hogy kifejezésre jut­tassák helytelenítésüket és bí­rálatukat a kormánnyal szem­ben. A buddhista papok és papnők háromnapos éhség- sztrájkján kívül azonban — amelyben 423 személy vesz lészt — nem szándékoznak más tiltakozó akciót szervez­ni. Elmondotta, hogy az egyik buddhista pagodára felragasz­tott kormányellenes felirato­kat a rendőrök csütörtökön leszaggatták, de péntek rég­nél re azonos szövegű feliratok Ismét megjelentek az előzőek helyen. A dél-vietnami katolikus Ifjúsági mozgalom tagjai sal- goni templomokra feliratokat függesztettek ki, amelyeken követelik a politikai okokból letartóztatott katolikus haza­fiak szabadon bocsátását. A Saigonban állomásozó dél-vietnami kormánycsapatok egységeinek péntek reggeltői állandó laktanyai készenlétet rendeltek el — hogy — mint a jelentés hangsúlyozza — a parancsnokság minél nagyobb létszám fölött rendelkezhessen a vasárnapi választások ide­jén. A dél-vietnami Qui Nhon- tól 40 kilométernyire északra dél-koreai és dél-vietnami egy­ségek heves harcba kevered­tek a felszabadító erőkkel. Az amerikai légierő is köz­belépett. Egy dél-vietnaini szóvivő szerint a szabadság- harcosok 150 katonáját tették harcképtelenné, a szóvivő a saját veszteségeket csekély­nek minősítette. Az amerikai bombázógépek Észak-Vietnamban csütörtökön Dong Hoi-tól északra, a VDK hajóit és üzemanyagraktárait támadták. STOCKHOLM Torsten Nilsson svéd kül­ügyminiszter vidéki városok­ban' tett választási körútja során hangsúlyozta, hogy a vietnami háború kihívás az erkölcsi normák ellen. A kül­ügyminiszter követelte az amerikai bombatámadások azonnali beszüntetését és tár­gyalások megkezdését az 1954. évi genfi megállapodások alap­ján. Peter Weiss, a Stockholm­ban élő német író, a Dagens Nyheter című lapban kijelen­tette, a vietnami háború any- nyira emlékeztet a fasiszta hadvezetésre, hogy irányítóit azokkal az államférfiakkal és tábornokokkal lehet összeha­sonlítani, akik Nürnbergben a vádlottak padjára kerültek. Weiss rámutatott arra, hogy a szabadság és az önrendelke­zés hangoztatásával az Egye­sült Államok a korrupt rend­szereknek nyújt csupán támo­gatást. Az Egyesült Államok nem fogja megengedni, hogy Ázsiában, Afrikában és La- tin-Amerikában önálló álla­mok léphessenek fel a nem­zetközi piacon, ezért a kapita­lizmus háborúja folytatódni fog. per PÁRIZS (MTI) Ben Barka elrablói peré­nek tárgyalásán az elnök foly­tatta a vádlottak részletek­be menő kihallgatását. Ezút­tal annak a napnak az ese­ményeire került sor. amikor a marokkói ellenzéki politikust Párizsban Souchon és Voitot rendőrtisztek, igazolványukat, felmutatva rábírták, hogy szálljon be autójukba, és az arcát elmaszkírozott Lopez társaságában Bouscheseiche Párizs-kömyéki villájába szál­lították. ahonnan soha többé elő nem került. A kihallga­tás során, sor került egy lát­ványos szembesítésre is, amely alatt Souchon hazugnak nevezte Lopezt, aki erre elis­merte partnere Igazát. A per azonban mind ez ideig semmit sem tisztázott a fő kérdésekben, hogy miért, ki­nek a parancsára, illetve tud­tával rabolták el Ben Barkát. A negyedik tárgyalási nan után a vádlottak közül első­sorban Lopez helyzete lát­szik súlyosbodni, akiről már bebizonyosodott, hogy nem pusztán „megfigyelője”, ha­nem egyik szervezője volt Ben Barka elrablásának. Ellentmondásos jelentések Szíriából Kijárási tilalom — Polgárháború? — Letartóztatások DAMASZKUSZ (MTI) A hírügynökségek elmond­A nyugati htrügyn^g.k Szíriáról szóló péntek reggeli nyugalom jelentései már több részletet v«»tj.Az „utcák(at katonai és közölnek, de mindezek eile- tendon őrjáratok. népesítet- nétu a W .iszifcai- “**££*§*“ Ismeretes, hogy a sziriai Az AP jelentése szerint a kormány elrendelte a hatá- sziriai kormány rádiója ismét rok lezárását és kijárási ti- támadta a Baath Párt jöbb- lalmat léptetett életbe. oldali vezetőit, közöttük Af­Zuajen miniszterelnök a lakot, a párt egykori meg- riamaszkuszi • rádióban mon- alapítóját, Szalah Bitar volt dott beszédében bejelentette, miniszterelnököt és máso- hogy állameUenes összees- kát. küvést lepleztek le. Bejelen­téséből nem tűnik ki hogy Az ammani rádió csütör- a napokban feltárt összees- tök esti híradásában olyan küvésről van-e szó, vagy pe- értesülést közölt, hogy Szí- dig egy újabb államcsínykí- riában 155 tisztet menesztet- sérletről. A miniszterelnök tek a hadseregből, közülük annyit mondott, hogy „reak- 63-at letartóztattak. A letar- ciós kalandorok szervezked- tóztatott polgári személyek tek a kormány megdöntésé- száma körülbelül 200. re.” A kijárási tilalom szük­séges elővigyázatossági in­tézkedés volt. A fegyveres erők utasítást kaptak, hogy bármilyen rendbontási kísér­letet, kíméletlenül fojtsanak el. A damaszkuszi rádió fel­szólította a sziriai katonasá­got, hogy határozottan támo­gassa a kormányt. Határozat a szovjet szakemberképzésről MOSZKVA (TASZSZ) iskolák jelenleg nem mindig Az SZKP Központi Bizott- blrkóznak meg e feladatok- sága és a Szovjetunió Mi- nisztertanácsa intézkedéseket dolgozott ki a szakemberkép­A határozat különösen nagy zés megjavítására, a főiskolá- figyelmet fordít a társadalmi kon folyó tudományos kutató- tudományok oktatása színvo- munka ösztönzésére. nalának emelésére. A Moszkvában kiadott Tanszakokat szerveznek a sek célja, hogy a főiskolát, nagytudású szakembereket az szakközépiskolát végzett szak- eddiginél nagyobb arányban emberek jól fel legyenek vonnak be az oktató munká- fegyverezve a marxista— . leninista elmélettel, is­merjék a tudomány és a tech- A főiskolák és egyetemek nika legújabb vívmányait, anyagi- és műszaki felszere- kellő szakképzettséggel ren- lésének gazdagítására nagyobb delkezzenek a gazdaság fej- összegeket irányoznak elő. Az lesztésével. a munka tudomá- egyetemi hallgatók számára nyos megszervezésével és a a tudományos kutatások te- termelés igazgatásával együtt rén elért sikerekért évenként járó feladatok megoldására, háromszáz érmet ítélnek majd A főiskolák és a szakközép- oda. Díszszemle és felvonulás Szófiában SZÓFIA (MTI) Pénteken helyi idő szerint 9 órakor Szófia főterén meg­kezdődött a főváros helyőrség díszszemléje a Bolgár Nép- köztársaság felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából. A katonai parádé után meg­kezdődött a dolgozók ünnepi felvonulása. Elhalasztották a Gemini 11. fellövését CAPE KENNEDY (MTI) A hírügynökségek gyorshír­ben jelentették, hogy bizony­talan időre elhalasztották a Gemini 11. csütörtökre terve­zett fellövését. Az elhalasz­tásra a Titan 2. hordozóraké­ta üzemanyagtartályának meg­hibásodása adott okot. így háborúzik Amerika Vietnamban A It 52-esek tündöklése és nyomora Az amerikai katonai műve­letek óriási többsége — a föl­di lehetőségek igen korlátozott volta miatt — levegőben zaj­lik le. S a „légi lovasságot” a hadviselés illő módon nép­szerűsíti is, bel- és külföl­dön egyaránt. De milyen katonai sikerek­kel kecsegtet végső soron az óriási bombázók, a Guam szi­getén állomásozó B 52-es tö­meges bevetése a Dél-Viet- namban folyó földi hadműve­letekbe? Az 1965 október— novemberben lezajlott Plei Me-i csata lefolyása ad vá­laszt erre a kérdésre. Plei Me, a középső front­szakasz középerejű támasz­pontja, 40 kilométerre van Plei Kutól, közel a kambod­zsai határhoz. Amerikai tisz­tek parancsnoksága alatt a bábhadseregnek itt elit alaku­lata tartózkodik azzal a cél­lal, hogy megakadályozza a Kambodzsából állítólag Dél- Vietnamba irányuló utánpót­lást. 1965. október 19-én a fel­szabadító egységek megtámad­ták és gyűrűbe fogták Plei Me-t. Először helikopteren küldtek segítséget, ezt felmor­zsolták a támadók. Nem jár­tak jobban a Plei Kuból oda­irányított gépkocsizó alakula­tok sem. 30 kilométer megté­tele után. röviddel a cél előtt megsemmisítették őket is a szabadságharcosok. An Kheből akkor befutott Plei Me körze­tébe az amerikai légilovasság egy ezrede. Az egység azon­ban egyelőre tartalékot képe­zett csupán, beásta magát és nem segítette a veszélybe ju­tott szövetségesnek. Várt, hogy majd elfogy egyszer a Viet Kong hadianyaga. Valóban, október 29-én alábbhagyott a Félszabadítási Front tüze. Az amerikai légi­lovasság erre parancsot ka­pott, számolja fel a kimerült partizánokat. Segítségére egy héten át szállították a heli­kopterek az újabb erősítése­ket An Kheből és Qui Nhon- ból. Amikor az amerikai szál­lítások befejeződtek, támadás­ba lendült ellenük a Felsza­badítás! Front. A saigoni pa­rancsnokság új deszant zász­lóaljakat volt kénytelen Plei Me térségébe, a bajbajutottak megmentésére küldeni. Ja Drang völgyében ezek is a szabadságharcosok megsemmi­sítő tüzébe kerültek. Nem volt más hátra: mozgósították a „mennydörgés isteneit”, a B 52-eseket. ' Guamból hosszú az út a sú­lyos teherrel. Mégis, mikor ezek az óriási, sugárhajtású halálmadarak Ja Drang fölé értek, kioldatlanul maradtak a bombáik. A népi erők eltűn­tek, mint a kámfor. Egyetlen sikert értek csak el: a következő napokon az amerikai helikopterek össze­szedhették a bábhadsereg 1500, az amerikaiak 1000 halottját és sebesültjét. Az óriási repü­lők azóta sem szerepeltek kü­lönbül Dél-Vietnamban. Ma­gukkal a bombákkal is ko­moly nehézségeik vannak. A hagyományos bombák egy ré­sze, amikor földet ér, nem robban, hanem elsüllyed az iszapban. Nem okoz kárt a „levegőből földre” rakéták jelentős hányada. sem, mert a fák lombozata robbantja őket idő előtt. Most kísérleteznek Ameri­kában egy olyan késleltetett, vagy már a levegőben robba­nó töltetekkel, amelyek elér­hetik majd egyszer Vietnam­ban a tőlük kívánt pusztító hatást. Olyan pilótát és légi­harcra kiképzett navigátort azonban nem fognak tudni „előállítani”, aki megtalálja a magasból az erdős vidéken elrejtőzött partizánt és biz­tosan elkerüli a mind kor­szerűbbé váló dél-vietnami deficit Brit fegyverkexés és takarékosság? A zürichi Die Tat már arról ír, hogy Blackoolban és Londonban egyaránt az „an­golkór” összes tünetei látha­tók. A polgári lap ezzel ar­ra céloz, hogy a brit szak- szervezetek kongresszusán a miniszterelnöknek a gazdasá­gi problémák egész soroza­tára kellene. választ adni. a nemzetközösség konferenciá­ján pedig a Commonwealth súlyos bajai kerülnek reflek­torfénybe. Tekintsünk először az an­gol gazdasági helyzet alaku­lására. Wilson és tanácsadói a font értékzuhanását az alábbi intézkedésekkel sze­retnék megállítani. Félévre bevezetik a béremelések ti­lalmát, (elvileg kimondják az áremelkedések befagyasztását is) elrendelik a sör-, a benzin­adó- és postai díjszabáseme­lést, és takarékoskodnak a katonai kiadásokkal. E lépé­seknek az lenne a célja, hogy megállítsák a font infláció­ját. Korlátozni kívánják a belső fogyasztást és szeretnék fokozni a kivitelt. Az árak befagyasztására viszont nincs kellő biztosíték, sőt áremel­kedésekről érkeznek hírek, egy sor nagy bányavállalat pedig bezárt, és más bányák­ból is tömegesen bocsátják el a munkásokat. Hasonló a helyzet a vegyipari konszer­neknél és az amerikai tulaj­donban lévő ENV gépkocsi- alkatrész gyárnál Is. Említettük, hogy Wilson terveiben > szerepel a katonai kiadások csökkentése is. Ez azonban inkább csak jelké­pes. A Szueztől keletre vál­lalt világhatalmi szerep kö­rülbelül ugyanannyiba kerül, mint amennyi az egész brit fizetési mérleg deficitje. Az intézkedések során pedig legfeljebb tízezer katonát vonnának vissza „bizonyos feltételek fennállása esetéin.” A következő láncszem: kik érdekeit szolgálja ténylegesen a Wilson-terv? Nem vélet­len, hogy Wilson éppen washingtoni útja előtt jelen­tette be intézkedéseit. Nyil­vánvaló, hogy a miniszterel­nök elsősorban az Egyesült Államok kedvében akart jár­ni. amikor az angol állam­polgárok rovására igyekszik a fontot erősítgetni. Meg­elégedéssel fogadták az elkép­zelést a nemzetközi pénzügyi élet köreiben is. Hartmann, a zürichi bankvilág képviselő­je az angol televízió képer­nyőjén is szerepelt és leszö­gezte: „Minél kevesebb Ang­liában a bérkövetelés, és minél fegyelmezettebben tá­mogatják a szakszervezetek a kormány intézkedéseit, annál erősebb a font, a nemzetközi pénzpiacon.” A brit kormány erélytelen lépései rendkívül nagy visz- szatetszést keltenek a nem­zetközösségi tagállamo;: többségénél. Kaunda zambiai elnök az atlanti egyetem megnyitó ünnepségén rriár arról beszélt, hogy az ország esetleg kilép a nemzetközös­ségből. A rhodesiai problémán kí­vül akad még jónéhány ne­hézség a nemzetközösség berkeiben. Égető probléma, hogy Ausztrália és Űj-Zéland az amerikaiak oldalán har­col Vietnamban, Wilson pe­dig, a legjelentősebb nem­zetközösségi ország kormány­fője, időnként, arról szóno­kol, hogy keresi a kibonta­kozás útját Vietnamban. Ezek persze csak szavak, mert gyakorlatilag az angol kormány teljes mértékben tá­mogatja a kalózháborút. A különböző szálak között érezhető az összefüggés. Itt kell megemlítenünk a hírt, miszerint Ian Smith felaján­laná Johnsonnak, hogy csa­patokat küld Vietnamba. A rezsim így szeretne támoga­tást kapni az amerikai po­litikai és gazdasági élet bi­zonyos köreitől. A különböző szemfényvesztő és lavírozó manőverek egész sorozata zajlik tehát Salisburytől Lon­donig. Kérdés azonban, hogy ez távlati síkon milyen eredményeket hozhat? Ami­kor a rhodesiai kormány ér­tesült arról, hogy megölték a dél-a'rikai miniszterelnököt, Smith „sápadtan és megren­dültén” jelentette be a köz­leményt a parlamentben. Érthető, hiszen a Dél-Afrikai Köztársaság politikailag és gazdaságilag a Smith-rend- szer legfőbb támogatója Salisburyban most a hivata­los épületeken félárbócra en­gedték a zászlókat. Kalózlo­bogókat azonban előbb- utóbb végleg be kell majd vonni... Sümegi Endre légelhárítás ráirányított tüzét. Hír szerint a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium, e sikertelenségek hatására fo­kozatosan ki akarja vonni a B 52-eseket a harcból. Mind a B 52-es, mind a B 57-es Camberra típusú sugárhajtású gépeknél sok a panasz a navigációs berende­zésekre is. Az amerikai had­sereg elektrotechnikai beren­dezései Vietnamban nemcsak a zavaró készülékek hatására mondanak csődöt. Közreját­szanak ebben az éghajlati vi­szonyok, a dzsungel párás nö­vényzetének nagy elnyelő­képessége az elektromágne­ses rezgések vonatkozásában, valamint az őserdő okozta elektromágneses zavarok ma­gas szintje. A rádióhullámok környezete okozta elnyelődé­nek csökkentésére az ameri­kaiak kénytelenek egészen primitív eszközöket igénybe venni. Léggömbökkel és sár­kányokkal felszerelt különle­ges antennákkal kísérleteznek. Az amerikai 7. flotta anya­hajóiról vagy Guamról indul­nak el a támadó gépek, azok is átrepülnek a partvidék fö­lött, a szárazföld fölött meg­fordulnak és úgy támadják meg a szabadságharcosokat, így biztosabban érzik magu­kat. Ha találat éri gépüket, a tengerbe zuhan, mielőtt a pilóta .vízbe ugorhat. A szá- razföldre-ugrástól mindennél jobban félnek az amerikaiak. Ott biztosan olyan körülmé­nyek közé kerülnek, hogy megsemmisítik őket rövid idő alatt, vagy fogságba esnek. A vízben biztosabban érzik ma­gukat. Rádiókészüléken se­gítséget kérhetnek a 7. flottától, az helikoptert küld megmen­tésükre. Egy-egy pilótáért azonban néha komoly ütköze­tet kell vívnia a helikopter­nek a szabadságharcosok csónakjaival, akik ugyancsak felfigyelnek az ilyen esemé­nyekre. Arra az esetre, ha a lelőtt amerikaiaknak nem sikerül a tengerbe ugraniuk, bőséges felszerelést kapnak. Ennek összeállítása .azonban tükrözi, mennyire nem hisznek a dél­vietnami lakosság barátságos magatartásában. Két rádió­adó, két doboz szárazelem, jel­zőrakéták, két doboz gyógy­szer, lőszer, borotva, horgász­szerszám, egy szók, két irány­tű, egy növényismertető, egy úszóöv, hat doboz gyufa, két óra, két irattáska, két tükör és pénz képezi az amerikai pilóták e vonatkozású felsze­relését, valamint egy selyem­re nyomtatott amerikai zász­ló, alatta soknyelvű felírás: „Eltévedt amerikai vagyok, kérem, vezessen a következő amerikai katonai egységhez, az Egyesült Államok meg fog­ja fizetni szolgálatát.” Az amerikaiak elleni gyű­lölet azonban olyan nagy, hogy semmiféle ígérgetés nem menti meg ezeket a pi­lótákat. ök ugyanis, ha harci bevetésük színhelyére érnek, és nem látják az ellenséget, vaktában a semmibe dobják le terhüket, és ilyenkor sok kárt okoznak a lakosságnak. „Jótettükért” mi jót várhat­nának? Máté György

Next

/
Thumbnails
Contents