Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-22 / 225. szám

5C-S. szeptember 22. csütörtök N ó G R A D 3 A fejlődő Balassagyarmat Beszélgetés Géczi Imre elvtárssal, m balassagyarmati városi pártbizottság első titkárával Különösen a második öté­ves tervben indult fejlődés­nek megyénk másik városa, Balassagyarmat. Ez a fejlődés a harmadik ötéves tervben még ütemesebbé válik. Mun- kartársunk erről beszélgetett Géczi Imre elvtárssal, az MSZMP Balassagyarmati Vá­rosi Bizottságának első titká­rával . — Balassagyarmat — múlt­jából eredően — sajátos helyzetben van. Több, mint 160 évig megyeszékhely volt. Ennek megfelelően épültek intézményei, hivatalai. Azt is itt kell elmondani, hogy Balassagyarmatnak nincs forradalmi hagyománya. így a munkásosztály bázisának kialakítása nehézkesen indult. A város életében jelentős változások a második ötéves terv utolsó éveiben következ­tek be. Legjelentősebb az iparosítás;, a nagyobb mun­kalehetőség, a dolgozók na­gyobb jövedelme kedvezően befolyásolta az emberek szemléletének alakulását. Az e területen elért eredmények, változások jelentősek. Ismert tény, hogy a pártbizottság és a tanács vezetőinek két rend­kívül fontos és nagy problé­mát kellett megoldaniok. Ez a foglalkoztatottság és a la­káshelyzet lényeges megjaví­tása. A Fémipari Vállalat, a Kőbányai Porcelángyár, a Fi­nomkötöttárugyár, a nehéz­konfekció, a Bútor- és Faipa­ri Vállalat fejlesztésével több embert tudtunk foglalkoztat­ni. A vállalati termelési ér­ték arányos növekedésével természetesen megfelelően alakult a keresők száma is. A tizenháromezer lakosú város­ban ötezer-kilencszázöt.ven fő a kereső, ami 6,8 százalékkal több, mint 1960-ban volt. Fel­méréseink alapján 1970-ig a városban mintegy ezer fő ál­lítható munkába. Az ipar­fejlesztés ebben az időben ezeregyszáz munkahely léte­sítését biztosítja. Nem alakult ilyen kedve­zően a lakásproblémák meg­oldása. A város területén 1780 házingatlant tartunk nyilván. Ezekből 600 már hatvan évnél idősebb és vá­lyogból, vagy vert fallal ké­szült. A második ötéves tervben állami beruházásból 52 lakás épült. Ez nincs arányban a romos, életveszé­lyes, vagy már teljesen lak­hatatlanná vált lakások szá­mával. Tehát gyorsabb ütem­re van szükség. — Ismertek a harmadik ötéves terv irányszámai. Mi­lyen fejlődést biztosítanak a tervek? vonal korszerűsítése ügyében, hiszen a város fejlődésének éppen a korszerűtlen vasút az egyik gátló tényezője. Sür­getnünk kell a Fémipari Vál­lalat kihelyezését. Már elké­szült a vezetőfülke-gyártó te­lep beruházási programja. Megvalósításra több, mint 31 millió forintot biztosítanak. Gondoskodunk a Bútor- és Faipari Vállalat bővítéséről. Szorgalmazzuk a Budapesti Finomkötöttárugyár Balassa­gyarmati új telephelyének megépítését. Biztosítjuk a Kőbányai Porcelángyár III. számú telepének szakaszos megépítését, hogy a beruhá­zási célra adott 102 millió forint folyamatosan felhasz­nálást nyerjen. — Az iparfejlesztés, új üzemek telepítése több, úgy­nevezett járulékos beruházás megvalósítását is szükségessé teszi. Hogyan alakul a kom­munális szolgáltatás, a . lakás - helyzet, az egészségügyi ellá­tás, az oktatás, a népműve­lés? — A város egyik nagy gondja az ivóvíz biztosítása. A kiviteli tervek elkészítését kell sürgetni úgy, hogy a hálózat és a vízmű — legké­sőbb — 1969-re megépüljön. Ékre a célra 9,5 millió forin­tot használunk fel. A szenny­vízcsatorna első ütemének megépítésére több mint 17 millió forintot fordítunk. Szeretnénk, ha a csatornaépí­tés összhangba kerülne az Ipoly szabályozásával. Ez nemcsak olcsóbbá, de gyor­sabbá is tenné a munkát. Gondoskodnunk kell az elkö­vetkező években az új tele­pek közvilágításáról, az utcák korszerű burkolatáról, a gya­logjárdák asztfaltozásáról. A másik, rendkívül fontos terület a lakásépítés. Az el­múlt hónapban már átadásra került az első. 40 lakásos épület. A harmadik ötéves tervben, 1967-ben állami be- beruházásból újjabb 156 la­kás épül a nyugati városrész­ben. AZ OTP társas családi ház és sorház építésével mintegy 200 lakást létesít. A KISZ lakásépítési akciójától évenként mintegy 30—40 la­kás várható. Sajnos ezek is csak részben elégítik ki az igényeket. Ezért továbbra is szorgalmazni kell a magáne­rőből történő családi házak építését, amelyekhez biztosí­tani kell a szükséges házhe­lyeket. Ezzel párhuzamosan feltétlenül gondoskodni kell, a meglevő lakások állagának megóvásáról. Ebből az összegből a harma­dik ötéves tervben 4 millió kerül felhasználásra. A har­madik ötéves tervben elké­szül a 250 személyes csecse­mőotthon. Az új rendelőinté­zetre 2,8 millió forintot biz­tosítunk, amelynek a kiviteli terve jövő év februárra ren­delkezésükre áll. A városi kórházban több. mint egy­millió forintból jövőre meg­kezdődik a nővér-szállás épí­tése. Említettem, hogy a kór­ház ellátja a balassagyarma­ti, a rétsági és a szécsényi járás területén lakókat is. Ebből kiindulva ezek a járá­sok hozzájárulást szavaztak meg a kórház részére. Ez az összeg — a megyei alappal együtt — 7 millió 200 ezer forintot tesz ki. Ebből való­sul meg a kórházi dolgozók étterme, a szoptatós anyák szobája, az új szülészeti osz­tály, és sor kerül a röntgen- osztály bővítésére. A művelődési létesítmények fejlesztésére a második öté­ves tervben mintegy 3 millió forintot használtunk fel. A harmadik ötéves tervben na­gyobb összeget fordítunk az oktatási, népművelési objek­tumok létesítésére, bővítésére, fenntartására. Már 1967-ben megkezdődik a Dózsa György utcai 8 tantermes általános iskola építése 5,3 millió fo­rintból és 1968-ban elkészül az Ifjúság úti általános isko­la tornaterme és két tanter­me. Kijelölték az új művelő­dési otthon helyét is. — Miben látja a város te- kosságánajc feladatait a kö­vetkező években? — A tervek megvalósításá­ban feltétlen szükséges, hogy minden területen érvényesül­jön a párt vezető szerepe. Pártszervezeteink a munká­sok és a város valamennyi dolgozóját mozgósítják fela­dataik maradéktalan megva­lósítására. El kell érnünk, hogy a dolgozók által kez­deményezett kongresszusi vállalások, versenyek a város üzemeiben minél szélesebb körben elterjedjenek, megva­lósuljanak. Szükséges, hogy a növekvő munkáslétszámnak megfelelően, egészségesen fej­lődjön pártépítési munkánk is. Csakis teljes összefogás­sal valósíthatjuk meg az előttünk álló feladatokat, amelyek Balasagyaramat fej­lődését. a város lakóinak jobb életét biztosítják — mondotta Géczi Imre elv­társ. Somogyvári László lezetőségválasztó taggyűlés Szorospatakon Példát mutattak a kommunisták A felolvasó már félórával korábban megtelt. Eljöttek a vezetőségválasztó taggyűlés­re még a járóbetegek is. ErŐ6 pártszervezet hírében áll a szoros pataki és amint a vezetőség beszámolójából kiderül — amit Jakubovics Lajos titkai- terjesztett a taggyűlés elé — nem is alap­talanul. — A második ötéves ter­vet túlteljesítettük és a ter­melékenység is jelentősen növekedett — mondotta, majd így folytatta. — Az elmúlt két évben a legnagyobb gondot a minő­ség okozta. Igen sokszor tárgyaltunk az üzemvezető­séggel, azután a kommu­nistákhoz fordultunk és az ő segítségükkel, példamuta­tásukkal sikerült a minőségi szemléletet kialakítani. Két éve még a tervezettnek két és félszerese volt a szén pa­latartalma, de tavaly már alig léptük túl a megenge­dettet, az idén pedig már a megengedettnek csak 68 és fél százaléka volt a palatar­talom. Az elmúlt félévben már a tervezettnél 22 fo­rinttal drágábban tudtuk ér­tékesíteni a szén tonnáját. Eredményes volt a műsza­ki fejlesztés is. Sikerült meghonosítani az acélitámos frontfejtést, a páncélkaparó alkalmazásával csökkenteni a nehéz fizikai munkát je­lentő kézi rakodást. Több lett a korszerűen biztosított vágat. Az új módszerek el­terjesztésének élharcosai a kommunisták voltak. A fej­lődés nagyobb tudást igé­nyel és nem véletlen, hogy a dolgozók csaknem fele végzett valamilyen szaktan­folyamot az elmúlt két év­ben. Személy szerint dicséri a beszámoló kommunistákat, akik a munkában szereztek érdemeket, de azután a fe­lelősséget veti fel. Sajnos a munka és tech­nológiai fegyelemmel még baj van Szorospatakon. Dol­gozókat kellett elbocsátani sorozatos műszakmulasztá­sokért, Két év alatt 157 dol­gozót bírságolt a bányaha­tóság a technológiai fegye­lem be nem tartásáért. So­kat kell foglalkozni a veze­tőségnek a késői beszállás, korai kiszállás kérdésével. Egyes műszakiaktól prémiu­mot vontak el a technológiai és biztonsági fegyelem meg­sértéséért. Olyan hibák ezek, amelyeket ki lehet javítani, ha a kommunisták érzik a nagyobb felelősséget, példa- mutatásukkal és felvilágosí­tó szóval segítenek a szem­lélet megváltoztatásában. Éppen a tisztántermelésben elért eredmény példázza, hogy lehet megoldást talál­ni. A termelés, az előrehala­dás élharcosai a szocialista brigádok. Kiváló eredménye­ket érnek el Rása Ferenc, ICispál István és Csikordás Gábor brigádja — mondot­ta, de nem hallgatta el azt sem, hogy az elmúlt évek­ben sem az üzemvezetés, sem a párt és szakszervezeti vezetés nem foglalkozott a jelentőségéhez mérten, a szo­cialista brigádok nevelésével. Mióta változtattak ezen, az­óta bebizonyosodott: többre képesek a brigádok. A múlt mérlege egyben a jövő meghatározása is a ve­zetőségválasztó taggyűlésen. A bánya termelő kapacitása növekszik, de a minőségi, gazdaságossági követelmé­nyek is mind nagyobbak lesznek. Elsősorban a kommu­nistáknak kell felkészülni erre. A párttagság 25 község­ből jár a bányába. Ennek ellenére mindenkinek van pártmegbízatása. A vezető­ség rendszeresen be is szá­moltatja a felelősöket. 1 Ezt a módszert a jövőben is kö­vetnie kell, mert eredményes­nek bizonyult. A beszámoló sorra vette a vezetőségi ta­gok munkáját és név szerint értékelte. Több párttagot az­ért ért bírálat, mert nem vett részt aktívan az alap-, szervezet munkájában. A vitára is az őszinte, szó­kimondó, de ugyanakkor mértéktartó légkör volt a jellemző. Mrázik Rezső, a déli körlet vezetője arról be­szélt, hogy amióta sikerült a vezetés és a dolgozók kö­zött az őszinte légkört meg­teremteni azóta jelentős lé­pést tettek előre. ígérik, hogy a kongresszus napjára, teljesítik az éves tervet. A kongresszusi versenyben egy­re szebb eredményeket ér­nek el, de valamennyi dol­gozó tudja mit kell ehhez tennie. Céljuk, hogy a déli körletet szocialista körletté fejlesszék. Leska György, KlSZ-titkár a fiatalok munkájáról adott jelentést a vezetőségválasztó taggyűlésnek. Az akcióprog­ram keretében szép eredmé­nyeket érnek el az ifjúsági brigádok. A párt számíthat a fiatalokra, hiszen a KISZ valóban a kommunista if­júság nevelő iskolája. Az el­múlt két év alatt 13 fia­talt javasoltak tagjelöltnek. A pártvezetőség sokat segí­tett, és a jövőben még töb­bet kérnek tőle. Róth János fiatal vájár s kommunista felelősségről be­szélt, arról, hogy ki mit vál­lalt, azt maradéktalanul tel­jesítse is, és a pártvezető­ség is jobban kérje szómon a jövőben, a végzett mun­kát. Kadlót Ernő. bányamester az üzemvezetőség köszöne­tét tolmácsolta a párttagság­nak. Mint mondotta bármi­kor fordultak kéréssel a kommunistákhoz, mindig se­gítettek akár a több terme­lésre, akár a minőség javí­tására kellett mozgósítani. A fegyelem megszilárdításához kérte a párttagság segítsé­gét. Kovács István, az ideoló­giai harc fontosságáról be-í szélt. Arról, ha minden kom­munista csak egy emberrel foglalkozik rendszeresen^ már az is igen jelentős ered­ményt hozhat. Nagy Károly a szakszer­vezetben és a tömegszerve­zetekben tevékenykedő kom­munisták munkájáról beszélt és bírálta név szerint is azo­kat, akik rászolgáltak. Kozma Miklós a járást pártbizottság üdvözletét tol­mácsolta, majd a párttag-í ság és a pártonkívüliek szo­ros kapcsolatának a fontos­ságát hangsúlyozta. A szorospataki kommunis­ták vezetőségválasztó taggyű­lése reálisan értékelte az eredményeket és minden, részletre kiterjedően meg­határozta nemcsak a vezető­ség, hanem az egész tagság számára a tennivalókat. A vezetőség munkáját eredmé­nyesnek ítélték és éppen ezért ismét megválasztották Jakubovics Lajost titkárnak^ Szabó Emilt, Papp Bélát, Nyitrai Józsefet, Szőke Jó­zsefet, Gyurcsik Ferencet és Biró Istvánt vezetőségi tag­nak B. J. — A harmadik ötéves terv ragyogó távlatot nyitott meg Balassagyarmat előtt. Egyik legfontosabb feladatunk az iparfejlesztés, az üzemek telepítésének megoldása. Mi következik ebből? Először is gondoskodnunk kell a város ipartelepítési tervének elké­szítéséről, az ehhez szükséges tervezési összegről. Máris meg kell kezdeni a tárgyalá­sokat a MÁV Budapesti Igazgatóságával, a Nógrádkö- vesd—Balassagyarmat vasút­A város területén működő egészségügyi intézmények többsége nemcsak Balassa­gyarmat lakosságát látja el, hanem a szomszédos járások­ról is gondoskodik. A kórház egyes osztályai megyénkén kívüli területről is vesznek fel betegeket gyógykezelésre. Szükséges tehát a kórház korszerűsítése. A 956 ágyas kórházunk kazánjai elavul­tak, gazdaságosan üzemeltet­ni már nem lehet. Ezért olajfűtéses hóközpont épül 14 millió forintos beruházással. Biztonságos közlekedés Szervezettebb oktatás a balesetek ellen Munka és Érdekes felmérést végeztek a közelmúltban a Salgótarjá­ni Acélárugyárban. Nemcsak a balesetei: okait vették elem­zés alá, hanem egy sor más körülményt is. Kiderült, hogy a balesetek 70 százaléka a vi­dékről bejáró dolgozóknál fordul elő. Ebből egyszerű a következtetés: az otthoni mun­kává! szerzett fáradtság az üzemben bosszulja meg magát. Egyébként ezt. egy másik tény is bizonyítja. A felmérések alapján ugyanis a balesetek szabadidő többsége a műszak megkez­dése után az első két órában fordul elő. Ha az acélárugyáriakhoz hasonlóan a többi üzemeiknél is ennyire részletesen elemez­nék a balesetek okait, körül­ményeit, valószínű, hasonló megállapításra jutnának. Eb­ből viszont könnyű következ­tetni. illetve a tanulságot le­vonni. A szabadidőt pihenés­sel kellene töltenie mindenki­nek. A Belügyminisztérium Köz­lekedési Csoportfőnöksége nyilvánosságra hozta az év első felének közúti baleseti statisztikáját. Elgondolkodtató, hogy ebben az időszakban két- százharmincnégy, hat éven aluli gyermek lett halálos közlekedési baleset áldozata. Ugyanakkor hat-tizennégy éves korban ötszázharmincegy gyer­meket ért közlekedési bal­eset. A mi megyénk statiszti­kailag igen előkelő, országo­san az első helyre került. Nógrád megyében ez év el­ső felében egyetlen halálos közlekedési gyermekbaleset sem történt. Nagy tévedés volna Nógrád megyét veszélytelen terület- "ek tartani. Rengeteg az éles, be nem látható kanyar. A di­cséret a szülőket, a nevelő­ket, s igen nagy hányadban azokat a gépjárművezetőket illeti,, akik gyermekek láttán lassítanak, óvatosabban hajta­nak. Szép számmal akadnak közöttük már olynok is, akik a fegyelmezetlenkedő gyermek megszidása helyett szánnak időt és fáradságot arra, hogy a közúti közlekedés veszélyei­re figyelmeztessék. A megyei rendőrfőkapitány­ság közlekedésrendészeti osz­tályának dolgozói tavaly fel­nőttek részére kétszázötven­hat előadást, százötven film­vetítést, iskolákban hatvanhat előadást rendeztek, összesen negyedmillió példányban ad­tak közkézre felvilágosító saj­tóterméket. Szorosan együtt­működtek a társadalmi szer­vekkel, elsősorban természe­tesen a Nógrád megyei Köz­úti Balesetelhárítási Tanács­csal. Többször megjelentették a „Nógrádi utakon” című tá­jékoztatót. Az Országos Köz­úti Balesetelhárítási Tanács tizenhatezer plakáttal támo­gatta munkájukat. Párt- és gazdasági vezetők segítségével házi KRESZ-vizsgákat tartot­tak mezőgazdasági nagyüze­mekben, nagyszámú KRESZ- vetélkedőt pedig általános és középiskolásoknak, rövid tan­folyamokat ICISZ-vezetőknek. Ez év hátralevő szakában változatlanul együttműködnek a közlekedési önkéntes rend­őrökkel, számítanak a köz­lekedési úttörőkre. A megyei KBT-vel és az Állami Bizto­sítóval közösen legalább két, egyébként négyoldalas tájé­koztatót adnak ki. Címe „Nóg­rádi reflektor” lesz. A Belügyminisztériummal egyetértésben a Művelődés- ügyi Minisztérium kötelezővé tette, hogy az iskolák gon­dosabban foglalkozzanak a helyes közlekedésre nevelés­sel. Az I—IV. osztályban a kömyezetismereti órák kere­tében történik ez; a felsőbb osztályokban pedig osz­tályfőnöki órákon. A hatodik­ban és a hetedikben, ezeken túl, közlekedési órákat kell tartani. Egyelőre a nagy for­galmú utak közelében levő iskolákban kerül ezekre sor; megyénk területén összesen harminchat iskola százhuszon- négy osztályában. A közleke­dési órák fele elméleti, fele gyakorlati lesz. Az utóbbiak alatt a helyes gyalogos és ke­rékpáros közlekedéssel ismer­kednek meg a fiatalok. A közlekedésrendészeti osz­tály dolgozóinak tapasztalatai szerint a baleset közvetlen előidézője az esetek döntő többségében a gyermek. Ez életkori sajátosságai, az élénk­ség, a tapasztalatlanság miatt érthető is. Más a közvetett felelősség kérdése; vagyis an­nak értékelése, mennyi gond­dal tanítják, nevelik otthon s az iskolában a gyermekeket a biztonságos közlekedés sza­bályainak ismeretére, megtar­tására. Ügy is mondhatnánk: több frontos harc ez, amelynek valamennyi arevonalán helyt akarnak állni az elkövetkező időkben.

Next

/
Thumbnails
Contents