Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)
1966-09-21 / 224. szám
1966 szeptember 21 szeres 3 Jó üzem- és munkaszervezést A üógrád szerkesztőségének ankétja Pasztán A műszaki vezető mondja Lehetne jobban, olcsóbban építeni Évről évre a legzsúfoltabb feladatok a mezőgazdaságban éppen az őszi idényre esnek. Ebben az időszakban kell megoldani a kapásnövények veszteségmentes betakarítását. Erre az időre jutó feladat: a jövő évi kenyérgabona-termés megalapozása. Csak növeli a tsz-tagok és vezetők gondját, hogy több növényből, így burgonyából, cukorrépából silókukoricából sok helyütt rendkívül gazdag termést kell betakarítani. Azonkívül a búzát is a tavalyihoz hasonló nagyságú területen kell elvetni, mégpedig a tavalyinál is jobb minőségben. Több éves tapasztalat, hogy szeptemberben és október elején a szükségesnél alacsonyabb szintű a gépek kihasználása: tavaly szeptemberben például nem egy erőgépnél előfordult 2— 2,5 normálholdas teljesítmény, ami arra mutat, hogy a nyári munkákat némi megtorpanás követte. A korábbi évek tapasztalatai alapján és a jelenlegi nagy feladatok láttán hívta össze szerkesztőségünk és a pásztói járási tanács mezőgazdasági osztálya megbeszélésre a megye több termelő- szövetkezetének gépállomásának és járási tanácsának dolgozóit. hogy átadják tapasztalataikat, módszereiket a sokrétű őszi munkák megszervezéséről. Minthogy a komplex üzem- és munkaszervezésből az utóbbi években megyénkben a legeredményesebben a pásztói járás termelőszövetkezetei vizsgáztak, a bevezető előadást Ispán Károly, a pásztói járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője tartotta. Az alapvető agrotechnika Előadása elején ismertette a pásztói járás mezőgazdasági helyzetét, eredményeit. Mint elmondotta, a járásban tizenhét termelőszövetkezet működik, összesen negyvenhétezer holdas területen, s ebből harminckétezer hold szántóföldön. Egy dolgozó tagra átlagosan 6,5 holdnyi terület jut és a tagság egy év alatt átlagosan 244 munkaegységet teljesít. Az egy tagra jutó egész évi részesedés járási átlagban meghaladja a tizenegyezer forintot. Az eredmények évről évre javulnak és az utóbbi három évben sikerült megfelelően megemelni és állandósítani a kenyérgabona!, de más fontos növények átlagtermését is. Az alapvető- és a korszerű agrotechnika alkalmazásának köszönhető a búza termésátlagának növekedése az utóbbi években: 1963-ban még csak 7,3 mázsás átlagot takarítottak be a tsz-ek, 1964-ben már 9, 1965-ben a rendkívüli, jó időjárás következtében 14 és az idén 12,5 mázsa volt a búza holdankénti termésátlaga a járásban A pásztói i árasban már nem szükséges külön propagálni a tsz-ekben, hogy Nógrád megyében tanácsos a búzát október 20 előtt elvetni. A járás szövetkezeteinek nagy többségében azon versenyeznek, hogy melyikőjük tud jobb magágyat készíteni. Az is köztudott és természetes dolog, hogy azokban a tsz-ekben, ahol harmadízben kerül kalászos növény kalászos elővetemény után, ott el kell végezni a talajfer- tőtlenitést. A tsz-ek minden téren ismerik az esedékes feladatokat és ezeket igyekezik szervezetten, jól elvégezni. Csakhogy az időszerű feladatokat más szövetkezetekben is jól ismerik, mégis rendszertelenség, kapkodás nehezíti az időben és gondosan elvégzett munka előnyeinek kihasználását. Ezekben a tsz- ekben nem veszik idejében számba a rendelkezésül álló emberi és gépi munkaerőt, nem tudják biztosítani a munkák folyamatosságát, egymásba !•- '-'"soiódását. a csúcsmun- kékat képtelenek széthúzni, hanem régi módon, kampányszerűen igyekeznek megoldani a nagy és sokoldalú feladatokat. Nincsenek tehát tisztában a komplex üzem- és munkaszervezés előnyeivel, vagy ha ismerik is ezt, a gyakorlatban nem hasznosítják, alkalmazzák megfelelően. Nagyon fontos tehát, hogy a termelési feladatokat ösz- szeíüggésükben végezzék a munkákat. Ilyen szemlélettel például a nyári betakarítás egységes feladatot alkot, amelyben az aratás önmagában csak egy munkafázis. A komplex munkaszervezés mindig folyamatos munkavégzést feltételez. A nyári munkák alatt a pásztói járásban pédául már régen nem a szorosan vett aratást és csép- lást értik csupán, hanem az egyidejű szalmalehúzást, kaz- lazást, sőt a felvásárlási tervek teljesítését, a tarlóművelést, s a nyári szántást is. Az a gyakorlati tapasztalatuk, hogy szeptember első dekádjá- ig az őszi vetésterület mintegy ötven százalékán el kell végezni a jó minőségű talajmunkát, mert egyébként nincs meg a reális feltétele az optimális vetési idők betartásának. A fő munkafolyamat Abban az esetben, ha a tsz- ekben jól szervezik meg a munkát, s minden feladattal idejében végeznek, szeptember közepén, már a vetésterület hatvan százalékán végezniük kellett a szántással. Ez viszont azzal jár, hogy az őszi időszakban a fő munkafolyamat a betakarítás lesz, hiszen nagyrészt a kapásnövények gyors és veszteségmentes betakarításától függ nemcsak a jövedelem alakulása, hanem a vetőszántások és mélyszántások idejében történő befejezése is. A jó tsz-ekben már a nyári napokban sem sajnálták az erőfeszítést a kettős műszakok megszervezésére és idejében meghatározták a talajmunkák helyét és összetételét. Hiszen az idejében elvégzett nyári vető- és mélyszántás biztonságosabbá teszi az őszi időszak mezőgazdasági munkavégzését. Természetesen a komplex üzem- és munkaszervezés a helyenkénti adottságoknak megfelelően konkretizálható: mindig az egyes üzem közgazdasági adottságaihoz, anyagi és technikai felkészültségéhez kell alkalmazni. Az elvek azonosak, a megvalósítás azonban a sajátos feltételektől függ, hiszen még a pásztói járáson belül is rendkívül változatosak a feltételek. Nincsenek véletlenek A hozzászólók csaknem kivétel nélkül kinyilvánították azt a törekvésüket, hogy üzemükben igyekezni fognak a komplex üzem- és munkaszervezés elveit és gyakorlati tapasztalatait messzemenően hasznosítani. Szabó János, a berceli Vörös Csillag Tsz párttitkára fontosnak jelölte meg, hogy az irányító szervek megkülönböztetett bánásmódban részesítsék a gyenge tsz-eket. Segítsenek abban, hogy a megfelelő anyagi és technikai bázis ezekben a nehézségekkel küszködő tsz-ekben is rendelkezésül álljon. Tóth István, az érsekvad- k-erti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy szubjektív tényezők nehezíthetik a mezőgazdaságban a technológiai tervek végrehajtását. A gépjavításokkal a javító állomások nem mindig végeznek a kívánt időben, azonkívül az alkatrészhiány is gyakran okoz még meglepetéseket. A vállalatokkal sem mindig kielégítő a kapcsolat. A szövetkezet háromszáz hold burgonyájából száz hold termését korai értékesítésre tervezték, de ezt a szerződés ellenére sem vették át a tsz-től. Jelenleg nyolcvan vagon burgonya vár elszállításra, amelynek tárolási gondjai zavart okoznak a soron levő feladatok tervszerű végzésében. Sümegi János országgyűlési képviselő, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke felszólalásában kifejtette, hogy a mezőgazdaságban sem lehet a véletlenre bízni a termelést. Keresni kell mindig a célravezetőbb megoldásokat. Az aprómag betakarításnál Szécsényben eredményesnek biznyult az a kísérlet, hogy a kaszálógépek után rendsodrót akasztottak, és a kombájn felszedte, s úgy csépeltek a vörösheremagot. A szövetkezet két kombájnja naponta 60—70 mázsa tiszta magot takarított így be. Elmondása szerint a jó munkaszervezés számol a tagok aktivitásával is. Náluk a nagy burgonyatermés szinte akadályává vált a többi munkák végzésének, ezért a tagsághoz fordultak segítségért. Házról házra jártak s ennek eredményeként olyanok is segédkeztek a nagy termés betakarításában, akik azelőtt sohase dolgoztak a tsz-ben. Az ott elhangzott eredmények azt bizonyítják, hogy a búzatermés hozamainak növelésében még nagyok a tartalékaink. A pásztói Béke Tsz vezetői nevében Holló Imre, tsz-fő- agronómus szólalt fel. Mint elmondotta, törekszenek a komplex üzem- és munkaszervezésre, s szövetkezetükben, amelyet a gyengék között tartanak nyilván, mégsem sikerült már több éven át az őszi mélyszántással idejében végezni. Mintegy hatszáz holdnyi terület minden évben szántat- lan maradt. Kiderült, hogy a lánctalpas traktorosok bérezése nem eléggé ösztönző, s így a traktorosok szívesebben dolgoznak Szuper-Zetor traktorokon. A munkacsúcsok széthúzása Egész évben komplex munkát kell vég pzni a mezőgazda- sági üzemekben. Ezt hangsúlyozta felszólalásában Illés Gyula, a palotási Május 1. Tsz főagronómusa. Ehhez viszont biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételeket. A személyi feltételek biztosításával azonban még a tsz- ek többségében elmaradtak az 1962-es pártértekezlet határozatában szereplő színvonaltól. A munkacsúcsok széthúzásában sokat segíthet a megfelelő gé pki haszn á lás is. Ehhez elengedhetetlen a jó gépellátottság és a felkészült műszaki személyzet. A vonóerővel való takarékosság érdekében hajtottak például szövetkezetükben is egy traktorral két elevátort. A komplex talajvédelmet végrehajtó termelőszövetkezetekben alkalmazható korszerű módszerek közül ismertetett néhányat Madácsi László, a nőtincsi Néphadsereg Tsz elnöke. A vetést például a talaj kímélése érdekében úgy oldják meg. hogy lánctalpas traktort alkalmaznak vonóerőnek, és egy erőgép után három vetőgépet, azonkívül fogast, tövisboronát kapcsolnak. A fajta-kérdés A Pásztói Gépjavító Állomás munkájáról számolt be Kazinczi János, az állomás igazgatója. Mint elmondotta, a járás területén mutatkozó fegyelmezett és szervezet? munka kihat a gépállomás tevékenységére is. Hangsúlyozta, hogy azok a tsz-ek, amelyek kihasználják a komplex szervezésben rejlő tartalékokat, mint az ecsegi Béke Ts2 is, általában elől járnak t munkákban és kevesebb veszteséggel nagyobb termést, takarítanak be. Forgó Imre, a Megyei Tanács főagronómusa hozzászólásában kitért azokra a tényezőkre, amelyek akadályozhatják a komplex munkaszervezés érvényesülését. Így például több (tsz-ben nem alkalmazzák a technológiai szervezést, még a táblatörzs- könyvet sem vezetik, pedig ezt jogszabály határozza meg. A kenyérgabona-termesztésben nem mindig jól választják meg a búzafajtát, pedig az elsődleges a hozamok növelésében. Azonkívül olyan tsz is akad, ahol az intenzív búzafajtát extenzív körülmények között, hegyen, hegyoldalban termesztik. Sokszor a talaj- javításra kijelölt területre is későn lekerülő növényt vetnek, s ezzel gátolják az altalajlazítás elvégzését. Sőt arra is akadt példa, hogy a ré- tegvonalasan talajlazított területet hosszirányban szántották Jakus Pál, az egyházasden- gelegi Kossuth Tsz elnöke a gépkihasználás hatásfokát azzal is javíthatónak látja, hogy a szövetkezeti szerelő a helyszínen, a földeken végzi el a szükséges gépjavítást. Fülöp Zoltán, a Berceli Gépállomás főagronómusa helyeselte a technológiai tervezést, ameny- nyiben a műveleti utasítást is kiadják, vagyis a dolgozókat is előre tájékoztatják várható feladataikról. Hajczinger György, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője összefoglalójában elmondotta, hogy a jó cizem- és munkaszervezésnek elengedhetetlen része a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, ami elsősorban a mezőgazdasági üzemek feladata. A megyei és járási szakigazgatási szervek azonban a továbbiakban is megadnak minden segítséget a tsz-eknek a jövedelmező termelési szerkezet kialakításához. A tsz-ek nagy részében jelentős lépést tettek előre a búza, a kukorica és burgonya hozamainak növelésében és a hozamok állandósításában. Most már hasonló aktivitást kellene mutatni a lucerna és a keverék takarmányok hozamainak növelésében is, hiszen a mai átlagok már hatvanhat évvel előbb. 1900-ban is megteremtek Nógrádban. A komplex-, üzem- és munkaszervezés nemcsak biztonságossá teheti a termelést, hanem hozzájárulhat a megfelelő agrotechnikai előírások, a korszerű eljárások eredményes alkalmazásához is. Lakos György Évről évre nagyobb feladat hárul a Salgótarjáni Lakás- karbantartó Kisipari Szövetkezetre. A lakosság igényei növekednek, egyre többen építenek saját erőből házat és a kisebb közületi munkákból is bőven akad. Zsóri Lajos műszaki vezető elmondta: —Az idén kétmillióval növekedett a tervünk, többek között hatvan lakás felépítésére kötöttünk szerződést. A megye építőszövetkezetei az árvízkárosultak megsegítésére 41 lakás felépítését vállalták Balmazújvárosban, ök szakembereket adtak át és így ennek a 41 lakásnak a kivitelezése is a mi feladatunk lett, terven felül. Jól haladnak a munkák. — Az eddigi hatvanból 25 lakást már átadtunk a megyében. A szövetkezeti iparnál különösen érvényesül, hogy általában tavasszal kezdődnek a sajátház építések és ősszel fejeződnek be. A lakások zöme tehát ezúton kerül átadásra. — Az idén két transzportőrrel gazdagodtunk és egy betonkeverő géppel. Ma már négy betonkeverőnk van. A tavaly kapott gépkocsidaru is igen jó szolgálatot tesz, főleg gerendák beemelésénél és nagyobb tárgyak mozgatásánál. — Salakblokk üzemünk jól gépesített. Az idén már mintegy 100 családi házhoz elegendő falazó anyagot biztosít. A tervünkben szereplő lakások közül 24 társasház formájában valósul meg. Itt könnyebb a munkaszervezés, viszont évente az apróbb megrendeléseket is beleértve 800-1000 munkahelyen kell dolgoznunk, ami kétségtelenül elforgácsolja a munkaerőt. Még ez sem jelentene különösebb akadályt, ha más gondjaink nem lennének. — A TÜZÉP-el kapcsolatos intézkedésektől többet vártunk. Elsősorban azt, hogy az anyagbeszerzés könnyebb lesz. Sajnos elég gyakran előfordult az idén is anyaghiány. — Nem kaptunk megfelelő gerendát mikorra kellett volna. Néha cementhiány is volt, viszont a téglahiány egészen nyomasztó. Vagy említhetném a vasanyagot, betonvasat amiből a szükségletünknek 10 százalékát tudtuk csak biztosítani kiutalásra, a többit úgy kellett felhajtani, Emiatt a munkaerőt több esetben át kell csoportosítani* ami időveszteséggel jár. Nagyobb távolságokról is kénytelenek vagyunk szállítani, s ez jelentős többletköltséget okoz. Ha mindent időben megkapnánk, könnyebb lenne a munkát szervezni, a termelékenység is növekedne és a költségek is csökkennének. — Az új évre vannak elképzeléseink. Szeretnénk a KISZ lakásépítést elvégezni és az úgynevezett József-te- lepi plató beépítését megoldani társasházakkal. Egyelőre csak kisblokkal dolgozunk, de gondoltunk már arra. hogy a középblokkos panelos lakásépítést .is megpróbáljuk jövőre. Burgonyaszüret az állami gazdaságokban Szedik a burgonyát Nógrád megye állami gazdaságaiban. Az idén mindössze három gazdaságban, a borsos- berényi, a szécsényi és a szügyi tangazdaságban foglalkoznak burgonya termesztéssel. A több mint 400 hold jelentős részén — csaknem 350 holdon — továbbszapo- rításra alkalmas vetőgumót termesztenek.. Csupán a Bor- sosberényi Állami Gazdaság határában termesztenek burgonyát étkezési célra. A termés, mint a megye termelőszövetkezeteiben, itt is gazdagnak ígérkezik. A tervezett 65 mázsás holdankénti átlag helyett most 80-85 mázsás burgonyaterméssel számolnak a gazdaságok. A jó termés, gyors betakarítására Borsosberényben, a szügyi és szécsényi tangazdaságokban is jelentős gépi és kézi erőt mozgósítanak. Ismerik és becsülik Egy kis falu kommunistái mondták el a közelgő IX. kongresszusra való előkészület tennivalói közben, hogy náluk az alapszer- vezeti vezetőség újjáválasztása a legfelelő- sebb feladatok közé tartozik. Valósággal társadalmi esemény, melyre a falu egész közvéleménye figyel. Nálunk a pártszervezet nagyon sokat tett, kezdeményezett: a hajdanán szegény, jelentéktelen kis falut a kommunistáik indították el a boldogulás útján. így nem csoda, ha vezetőségi tagnak lenni itt különösen magas emberi és társadalmi rangot jelent. A falu népe nagyra becsüli a hivatásuk magaslatán álló vezetőségi tagokat és követel is tőlük. Elsősorban hozzájuk fordulnak kérdéseikkel; kétkedéseikkel. A vezetőségi tagaknak kell először felelniük a közvélemény előtt, nekik kell utat taposniok, őket ostromolják akkor is, ha valami újba kezdenek, s akkor is, ha megtorpannak munka közben. Gyorsan és határozottan kell vála- szolniok a kérdésekre, hiszen ott, a munka első vonalában igen nagy bajokat okoznának a késedelmes, pontatlan válaszok. Gyors döntésre pedig csak olyan ember képes, aki ismeri övéit, ismeri nemcsak a helyi, hanem az országos gondokat is. Az elvtársak bizalmából az alapszervezet vezetőségi tagjának lenni tehát igen nagy felelősség. Felelősségtudatból, talpraesettségből szinte naponta vizsgázni kell. A falusi nép árgus szemmel figyeli a pártveze tőség munkáját, s nagyon is határozott véleményt formál alapszervezete vezetőségének tagjairól. A közvélemény ismeri a vezetőségi tagok tulajdonságait, tudását, politikai felkészültségét, érzékenyen kitapogatja. kihez fordulhat, ha valami gondj van, kitől várhat megértést, gyors segítse get. S azt az embert becsüli, aki mindi készségesen támogat minden jogos kérdési Azt a vezetőségi tagot szeretik, akiben megvan az adottság, hogy közvetlen modorú barátja, megbízható, szavatartó segítője legyen munkatársainak. Mindamellett határozott és kemény ember is legyen, aki nem tűr lazaságot, s nem riad vissza attól, hogy felelősségre vonja a rendbontókat. A közvélemény nem támaszt túlzott követelményeket a felelős tisztségek viselőivel szemben sem, nem vár tőlük emberfeletti teljesítményt, de azt megköveteli, hogy a vezetőségi tagban meglegyen a mindennapi harc irányításához szükséges tehetség, elvhűség és felkészültség. Elsősorban a gondolkozás tehetségét és bátorságát kéri számon a közvélemény. Gondokra érett ember-e? Van-e bátorsága felfedni az ellentmondásokat, őszinte-e önmagával és társaival szemben? Szembe mer-e nézni a tornyosuló bajokkal, vagy gondok esetén látszatsikerekkel ámítja önmagát és társait? Van-e saját véleménye, s van-e mersze, hogy ezért a véleményért ki is álljon? A közvélemény mindig szigorúan ítél, f a vezetőség tagja, aki állandóan reflektor- fényben van, különösképpen nem rejtheti el szándékait. A közösség hamar kideríti róla, hogy valóban a kollektíva boldogulásra sarkallja-e, valóban önzetlenül végzi-e munkáját. vagy inkább egyéni ambíció, önnön boldogulásának vágya vezeti. Igaz, hogy az ember nem sokat ér egyéni vágyak, törekvések nélkül, de az is igaz, hogy a kommunisták seregében nem méltó vezető posztra az, aki egyéni boldogulására használja fel társai bizalmát. Nem vezető ember az ilyen. Márpedig az alapszervezeti vezetőségi tag elsősorban vezetőképes ember kell. hogy legyen. Döntenie, irányítania kell tudnia, nem nélkülözheti azokat a képességeket, amellyel a párt politikáját he- 'vileg szervezni, tettekké formálni kötelessége és hivatása. Nagy és erős sereg a falusi alapszervezeti isgok összessége. Megmutatták már. hogy Tudnak dolgozni. sokszor bebizonyították munkájuk nélkülözhetetlen voltát. Többségükről az is kiderült, hogy emberségesek, szerények és példamutatók. A falu kommunistái a közelgő kongresszus előtt csakis az ilyen önzetlen, világos fejű elvtársaikat akarják látni az újjáválasztott vezetőségben. K Gy.
