Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-17 / 194. szám
Á jogászokon a sor Az utóbbi évek nagy jelentőségű politikai, gazdasági és kulturális változásai viharos gyorsasággal változtatták meg a falu arculatát is. Hol van már az egykori falu? Kövezett utak, járdák, villany, televízió, jól felszerelt üzletek mindenfelé; korszerű iskolákban oktatják a fiatalabb nemzedéket, s nem kell már homályos csapszékekben vitatkozni a falu, az ország dolgairól. Megszűntek a nadrág- szíj-parcellák, csak egy föld- birtokos maradt a falun — a dolgozó paraszt. Megjelent a mezőgazdasági szakmunkás, a technikus, a mérnök, s megismerkedett a falu népe egy új dolgozóval is,, a termelőszövetkezeti jogtanácsossal. A nagyiramú fejlődésnek szükségszerű következménye volt a különböző szakemberek megjelenése a falun, s logikus következménye a mező- gazdasági termelés gyökeres átalakulásának a jogász megjelenése. Addig, amíg a föld túlnyomó részén korszerűtlen, kisüzemi gazdálkodás folyt, amíg a közös gazdaságok részvétele az árutermelésben nem volt számottevő, az itt-ott felmerülő jogvitákat kielégítően rendezte a minisztertanácsi határozattal megerősített, illetve módosított mintaalapszabály. Jelentős változás következett be azonban a hatvanas években. A termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdulásával megkezdődtek a gazdaságos nagyüzemek kialakítására irányuló egyesülési törekvések és ezzel párhuzamosan az évről évre fokozódó szövetkezeti beruházások. Törvények, jogszabályok rendezték a szövetkezetek kapcsolatait a különböző gazdasági egységekkel. A további fejlődéshez azonban ez kevés. Hiszen mindez függ azoknak a jogszabályoknak az érvényesítésétől is, amelyek rendezik gazdálkodásukat, termelési és értékesítési kapcsolataikat, pénzügyi és beruházási tevékenységüket, a társadalomibiztosításd viszonyokat, a közös vagyon védelmére irányuló intézkedéseket, és így tovább. A szövetkezeti gazdálkodás kezdeti idejében a szövetkezetek jogvédelmére irányuló intézkedések úgyahogy megfeleltek a pillanatnyi követelményeknek. Manapság azonban a követelmények megvalósítására csak olyan jogi szakember alkalmas, aid egyben résztvevője is a szövetkezet gazdálkodásának Olyan jogi szakemberre van szükség tehát, aki mint termelőszövetkezeti tag, vagy alkalmazott, képességeit kizárólag a közös gazdaság érdekében fejti ki. Az ilyen jogi szakember alkalmazását pa- rancsolóan szükségessé teszi majd az új gazdasági irányítás bevezetése, a vele járó nagyobb cselekvési szabadság, de a nagyobb felelősség is. A termelőszövetkezeteink érzik is ezt, mert a túlnyomó többség örömmel fogadta a Földművelésügyi Minisztériumnak a szövetkezetek jogi ügyeinek intézéséről szóló rendeletét, s máris számos termelőszövetkezet társult, kizárólag az ő erdekeit szolgáló közös jogtanácsos alkalmazására. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai sok támogatást adtak ahhoz, hogy rövid fél év alatt nyolc jogi szakember jegyezte el magát a termelőszövetkezetekkel. Rövidesen újabb két szakember megy a termelőszövetkezetekbe. Ezzel a megyében harmincöt közös gazdaságnak lesz már jogtanácsosa. Remélni, hnsy a „házasság” sikerrel állta ki a próbát, mint ahogy Sümegi János országgyűlési kénviselő, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke mondta: ..Reméljük, de ehhez szükség van mindkét fél jószándékára, a kölcsönös bizalomra. A termelőszövetkezetek az első. lenest megtették, szeretettel fogadták a jogászokat, előlegezték a bizalmat, mert szép hozományt adtak, tisztességes munkapárt. Most a jogászokon a sor!” Dr. Tóth György Viláy proletárjai, egyesüljetek! lOGRAD AZ MSZMP NOGRÁD MEGGYEI BIZOTTS-ES-A MEGYEI TANÁCS LAPJA ; XXII. ÉVF. 194. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. AUGUSZTUS 17. SZERDA «Tói kezdfidoU sv harmadik ötéves terv A felajánlások nagyobb részét teljesítették Ülést tartott a városi pártbizottság Kedden délelőtt a városi pártbizottság tanácstermében tartotta meg ülését a megyeszékhely politikai életének vezető testületé, a városi pártbizottság. Megállapította, hogy a második ötéves tervben a város üzemeiben, de egyéb más területeken is minden tekintetben jelentős változás következett be. Ezt jelzik a megfiatalított üzemek, új gyáregységek a város exportjának hat—hét százalékról 18—20 százalékra való emelkedése. Ez összefügg azzal, hogy az exportbizoittságok jól dolgoztak és a munkások megértették: az export termékek mennyiségének növelése, minőségiének javítása közügy, mert a népgazdaság fizetési mérlegének javítását szolgálja. öt év alatt 1500 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, 7 százalékkal emelkedett a dolgozók keresete. A kisebb beruházásokat is beleszámítva az előbb említett időszak alatt a beruházások összege meghaladta az egymillárd forintot. Megvalósulás útjára lépett az a helyes elképzelés, hogy az új Salgótarján központját építsék be, ne pedig a központtól távol eső területeket. Amikor az eredmények jogos büszkeséggel töltenek el, nem jelenti azt. hogy behunyjuk a szemünket a fejlődést gátló tényezők előtt. Mert a munka közben megmutatkoztak gyengéink, mulasztásaink is. Igen figyelemre méltók például a beruházásoknál jelentkező problémák. Az öt év alatt egyetlen beruházás sem készült el határidőre. A termelői beruházásoknál 12—15, a tanácsiaknál pedig 36—40 milliós túllépés van. amely mögött nem mindig új létesítmények húzódnak meg, hanem legtöbb esetben az építkezések gyakori tervmódosítása miatt bekövetkezett többlet- munka áll. A fejlődés ellenére, még mindig sok a javítani való a munkaerkölcsnél. Az igazolatlan mulasztások mellett megnövekedett a balesetek miatt kiesett munkanapok száma, és a táppénzes állomány. Ha elemezzük okait, megállapíthatjuk; ennek a jelenségnek a megszüntetése két irányban követel hatékony munkát: az adminisztratív intézkedéseknél és a felvilágosító munkában. A pártbizottság megállapította azt is, hogy a harmadik ötéves tervben lényegében azonos lesz a fejlődés, mint az előző tervidőszakban volt. Ami az előbbiektől egy kissé eltér: előtérbe kerülnek a termelői beruházások. A felszabadulás után 21 esztendővel Salgótarján is új gyárat kap, a Bányagépgyárat. A rekonstrukció során javulnak az üzemek, gyárak szociális létesítményei, kulturáltabbá válnak a munkakörülmények. Tovább fejlődik a város lakosságának kulturáltsága. Ennek során enyhülnek a vízgondok, megkezdi gyógyító munkáját az új kórház, több intézmény és kulturális létesítmény. Az építés ütemének gyorsítása mellett nagy gondot jelent még az iparmedencében a foglalkoztatottság további növelése — alapította meg a tanácskozás. Ami a harmadik ötéves terv első félévének tervteljesítését illeti, a pártbizottság megállapította; a város üzemei jól indultak. Minden termelési mutatójukat túlteljesítették. Ennek elérésében nagy része van a IX. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenynek, amelyben a város üzemeinek 70 százaléka vesz részt. A felajánlások több mint 50 százalékát már eddig teljesítették. Gondok azonban még most is vannak. Nem sikerült megállapítani a táppénzes állomány növekedését. Egyes kiemelt cikkek termelésével néhány gyárunkban elmaradtak, van olyan hely, ahol növekedett a túlóra, de jó lenne nagyobb gondot fordítani az importanyagok csökkentésére is. A vitáiban Juhász Gyula, a Síküveggyár igazgatója elmondotta, hogy a bázishoz való viszonyítás nem ad mindig reális képet. Ok például az idén hétezer túlórát fordítottak a kemencék átépítésére. Jövőre ez nem jelentkezik, tehát semmit sem tesznek és mégis úgy néz majd ki, hogy jól dolgoztak. A balesetek okait elemezve megállapította: — az új rendelettel — amely előírja, hogy a dolgozók 100 százalékos bért kapnak, amennyiben bebizonyosodik, hogy a vállalat hibájából történt a baleset — egyesek visszaélnek. Bejelentette, hogy Koty- házán egy 40 fővel dolgozó üzemrészt létesítenek. Schmidt Rezső, a Tűzhelygyár főmérnöke, az anyag- mozgatás gépesítésével kapcsolatos bürokratikus intézkedéseket tette szóvá. Beszélt ő is a foglalkoztatottságról. Szerinte, egyes dolgozni vágyó nők válogatnak a munkában. Elmondta, hogy 15 kiközvetített nő közül csak kettő vállalta a zománcozás munkáját. Szalai János, az ötvözetgyár főmérnöke elmondta, hogy az idén 19 millió forintjuk van az üzem fejlesztésére, melyre készen állnak a tervek is, csupán kivitelezőre volna szükség. Csontos János, a Bányagépgyár főmérnöke bejelentette, hogy november 1- re teljesítik éves export-tervüket. Varga Gyula, az öblösüveggyár igazgatója arról szólt, hogy a második ötéves tervben 110 millió forintot költöttek beruházásokra, megduplázódott a termelés, megháromszorozódott az exportra szánt termékek mennyisége. Jelenleg nagy gondot okoz a szakmunkás utánpótlás biztosítása és az építkezés lassúbb üteme. A táppénz csökkentésével kapcsolatban közölte: amióta ezt prémium- feladataként előírták, a munkásoknak azóta ugrásszerűen csökkent a betegjegyen levők száma. Tóth István, a Salgótarjáni Városi-, Járási Ügyészség vezetője tényekkel bizonyította, hogy egyes vállalatok a társadalmi tulajdonban keletkezett kárt úgy próbálják leplezni, hogy valamilyen módon elszámolják, vagy a hiányzó anyagot kiselejtezik. Nagyobb körültekintéssel e tekintetben is nagyobb eredményt lehetne elérni. Habonyi Zoltán, a kórház párttitkára közölte: szívesen vennének fel még fiatalokat ápolónőnek. A vitában felmerült kérdésekre Szalai Gáspár, a városi pártbizottság első titkára válaszolt, majd tájékoztatta az egybegyűlteket a Központi Bizottság július 28-i üléséről. Végül Szabó Aladár titkár előterjesztése alapján elfogadta a városi pártbizottság második féléves munka- tervét. Tatarozzák a házakat Ebben az évben a Salgótarjáni Városi Tanács 2,4 millió forintot fordít az állami házak tatarozására. A tatarozás nyolc házat érint a Tanács- és az Úttörők útján. Tatarozzák a Tanács út 8-10-12 és az Úttörők útja 15-17-19-29-31 számú házakat (Koppány György levétele) A megyei tanács vb megállapította t Eredményes volt tanácsi vállalatok első félévi tevékenysége A megyei tanács irányítása alatt — ebben az évben — már huszonegy vállalat termel. A tanácsi iparban foglalkoztatottak száma eléri a 6500 főt. Az első félévi teljes termelési érték meghaladta az 564 millió forintot. Csaknem 17 millió forinttal termeltek többet a tervezettnél. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén már az új gazdasági tervezés, irányítás a vállalati árbevételek, termelési értékek alakulása, a gazdálkodás eredményessége, a készletgazdálkodás tükrében értékelte a munikát. Megállapította, hogy a tanácsi ipar megfelelően látta el feladatát. A huszonegy termelő egység közül csak öt nem teljesítette tervelőirányzatát. Megyei szinten a vállalati nettó árbevétel több, mint 560 millió forint volt, ez 14 millió forinttal több a tervezettnél. és 48 millióval több mint volt az elmúlt év azonos időszakában. Különösen kedvezően értékelhető az építőipari teljesítmény növekedése, a tervezői kapacitás bővítése, a kereskedelmi áruforgalom emelkedése. Kedvezően alakult a tanácsi vállalatok exporttevékenysége. Csupán a Fémipari Vállalat egymillió-hatszázharminckét- ezer forint értékű export- rendelést bonyolított le. Javult az ipari termékek minősége, probléma csupán a Textilipari Vállalatnál, és a Fémipari Vállalat egyes cikkeinél volt. A gazdálkodás eredményességének vizsgálatánál a végrehajtó bizottság megállapította: az összlétszám 300 fővel növekedett, döntő részét, 220 főt a munkáslétszám adja. A teljes termelési érték mintegy 50 millió túlteljesítését 50—50 százalékban a létszám, és s termelékenység növekedése biztosította. Ez nem éri el a tervévre meghatározott célkitűzéseket. Az iparban végrehajtott béremelés elsősorban azokat a fizikai munkásokat érintette, akiknél a bértételekben ezidáig nem jutott megfelelően kifejezésre a fizikai igénybevétel, a szakképzettség, gyakorlottság. A munkásátlagbér az első félévben már elérte az 1423 forintot. Élénk vita volt a készletgazdálkodásban kialakult helyzet miatt. A könnyűipari vállalatoknál a forgóeszközök forgási sebessége négy nappal romlott, ami a vállalatok pénzügyi helyzetére Igen súlyos hatással van, a vállalatok csak büntető kamat mellett vehetnek hiteleket igénybe. Javult azonban a készletgazdálkodás a kereskedelemben, ahol a forgási napok számát tíz nappal csökkentették. Srziiék kirándultak A találkozás igazán szép volt. A Balaton partjától pár száz méterre, a siófoki általános iskola udvarán a vízcsap alatt strandolt Erzsi. A kérdőjelek nem sokáig gyarapodtak bennem.. Fülöp Erzsébet, nógrád- gárdonyi KISZ titkár hamar megválaszolt: „Este moziba megyünk, azután a szabadtérin a „Csak nyaralóknak” című műsort nézzük meg!”. — Tudja, amit már Balassagyarmaton is bemutattak! Nem tudom, de az most ■>gyre megy. Oda készülnek a nógrádgárdonyi kiszesek, azért a furcsa strandolás az iskola udvarán. Másnap újra találkoztunk, most már a lakószobában beszélgettünk. Az asztalon nagy halom zöldpaprika. paradicsom. „Ez lesz a vacsoránk” — mondta Taksás Ödönné, pedagógus, a nógrádgárdonyi kultúrigazgató, a csoport vezetője. Az út Nógrádgárdonytól Siófokig bizony kerülőkkel tarkított. Mielőtt a jegyváltásra gondolhattak volna, a KISZ- fiatalok kultúrcsoportot szerveztek. Kétórás vidám műsort tanultak és májusban, júniusban. négy, környező faluban mutatták be. — Sikerünk volt — mondja a KISZ-titkár. Elhiszem, hiszen másként nem juthattak volna el a Balatonhoz. Ugyanis az előadások bevételéből 1100 forintot tehettek félre kirándulásra. — És mindenki adott hozzá száz forintot — mondja Erzsi — igazán nem sok ugye'.' Száz forintért hat napig a Balaton egyik legszebb helyén nyaralni egyenesen ajándék. Megérte hát a kultúrmunka, a fáradtság, a szabad esték feláldozása és mások szórakoztatása. A kabaré csak a kezdet volt. Ezen a „gyermek-betegségen" valamennyi fiatal kul- i úrcsoport átesik. Az igazi munka csak ezután következik: — Háromfelvonásos színdarabot szeretnénk betanulni — mondja a KISZ-titkár — a kétórás műsort csak próbának szántuk. A próba sikerült; várjuk a folytatást... *. b.
