Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)

1966-08-16 / 193. szám

2 NflG R A D 1966, augusztus 16. kedd «Johnson kérkedik Légi kalózok Hanoi és Viel Tri feleli A tábornok újabb csapatokat kér SAIGON (MTI) Plei Me térségében, a kam­bodzsai határ közelében fo­kozódtak a szárazföldi har­cok. A felszabadító egységek vasárnap délután az első amerikai gyorshadosztály több egységével harcoltak. A harcok a kora esti órákban alábbhagytak, de az éjszaka folyamán újból fellángoltak. Északabbra, 535 kilométerre Saigontól egy partizán zászlór alj ütközött meg dél-vietnami erőkkel. A saigoni buddhista köz­pont Thien Hoa, a Buddhista Intézet jelenlegi vezetője alá­írásával közleményt bocsátott ki. A Buddhista Központ uta­sítja minden szervezetét és tagját, bojkottálja a jövő ha­vi választásokat. HANOI Vasárnap délután amerikai repülőgépek ismét kíméletlen bombatámadást . intéztek Ha­noi északkeleti külvárosa el­len. A néphadsereg légvédel­mi tüzérsége 'és rakétaegysé­gei a főváros lakosságának tá­mogatásával lelőttek két ame­rikai repülőgépet, s pilótáikat foglyul ejtették. Az észak-vietnami Viet Tri városa ellen is támadtak ame­rikai bombázók, lőtték a vá­ros sűrűn lakott negyedeit és tüzeltek egy kórházra is. A Vietnami Néphadsereg egysé­gei egy támadó gépet lelőt­tek. Egy másik jelentés sze­rint vasárnap Nghe An me­gyében szintén lelőttek egy gépet. Ezzel a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság felett le­lőtt amerikai repülőgépek szá­ma 1334-re emelkedett. WASHINGTON Westmoreland tábornok, a Vietnamban állomásozó ame­rikai erők parancsnoka szom­baton Honoluluból az Egye­sült Államokba érkezett és rögtön felkereste Johnson el­nököt texasi birtokán. Moyers, a Fehér Ház szó­vivője vasárnap elmondotta, Összeesküvés Mexikóban ? Ötven személyt letartóztattok MEXICO (Reuter) A mexikói rendőrség az el­múlt két nap alatt 50 személyt tartóztatott le azzal a váddal, hogy összeesküvést szőttek Gustavo Diaz Ordaz elnök és kormányának megdöntésére. A letartóztatottaknál — hiva­talos jelentések szerint — fegyvereket, házilag készített bombákat találtak. Nem min­den letartóztatott személy nevét tették közzé. Az ismer­tek között van Victor Rico Galan spanyol születésű új­ságíró, az egyik baloldali lap munkatársa. Komán vezetők látogatása a Maros—Magyar Autonom Tartományban Nicolae Ceausescu több más román párt- és állami veze­tő társaságában országjáró körútja során szombaton dél­után látogatást tett a Ma­gyar Autonom Tartományban. A román vezetők egyebek kö­zött megtekintették Gyergyó- szentmiklós, Csíkszereda és Székelyudvarhely városokat és környéküket. A Gyergyószentmiklóson tartott nagygyűlésen Ceau­sescu, az RKP főtitkára be­szédében méltatta a vidék, a magyar autonom terület, és az egész ország eredményeit, és kijelentette: ezen a vidé­ken románok, magyarok és németek közösen vívtak ne­héz harcot az elnyomók — román, magyar, német és egyéb elnyomók ellen. A szocialista Románia új alkotmánya nemzeti különb­ségre való tekintet nélkül egyenlő jogokat biztosít ha­zánk minden polgárának — mondotta Ceausescu. Itt-ott akadnak elmaradott nézeteket valló emberek, még előfor­dul, hogy nem megfelelően bánnak románok magyarok­kal, vagy magyarok románok­kal. de mindez a múlt ma­radványa, amit teljes egészé­ben ki kell küszöbölni. Ügyszintén nagygyűlést tar­tott Csíkszeredán, Ceausescu itt mondott beszédében emlé­keztetett a román és magyar parasztok 1943. évi közös meg­mozdulására, ismét hangsú­lyozta a román, a magyar és egyéb nemzetiségek összefogá­sának szükségességét. ■IJMilHiW KISLÁNYCICRAk MAROK« Ó V \SZON ISKOLA KÍf PENY 80 forint) '! 170 ÍV: »Mg FIUKNAK KÉK VÁSZON ISKOLA KÖPENY 66 forinttól 150 forintig hogy a tábornok részletesen tájékoztatta az elnököt a viet­nami helyzetről, a Vietnam­ban tartózkodó amerikai csa­patok hangulatáról, utánpót­lási problémáiról, a monszun­időszakkal kapcsolatos ne­hézségeiről, s az általános stratégia problémáiról, vagyis részletesen jelentést tett a Vietnamban folyó hadműve'e- tekről. Johnson elnök vasárnap délután. Westmoreland tá­bornokkal folytatott megbe­szélései befejeztével texasi birtokán' rövid sajtóértekezle­tet tartott. Az elnök hangoztatta, hogy az amerikaiaknak fel kell ké- szülniök a háború elhúzódá­sára, s a győzelem még vá­rat magára. Mindenesetre — hangsúlyozta — a világnak tudnia kell, hogy mi nem en­gedünk. Az elnök kárkedve kije­lentette, hogy „a kommunis­ták győzelme lehetetlen” Vietnamban. Hozzáfűzte vi­szont, hogy Westmoreland tá­bornok sürgősen újabb ame­rikai csapatokat kért a viet­nami háború céljaira úgy, hogy ezeknek az erősítések­nek még az idén a helyszínre kell érkezniök. A Lunar Orbiter Hold-körüli pályára jutóit Sikeresen befejeződtek a Lu­nar Orbiter amerikai holdszon­da Hold-körüli pályára irá­nyításának manőverei. Vasár­nap este óta a holdrakéta 182—1856 kilométer sugarú pályán kering a Hold körül, egy fordulatot 3.37 óra alatt tesz meg. William Boyer, az Orbiter­program vezetője sajtóérte­kezletén hangsúlyozta, hogy a kísérlet a programnak meg­felelően fclyik, és az Orbiter augusztus 18-án kezdi meg a Hold 9 különböző pontjáról a felvételek készítését, majd 21-én televíziós kamerák se­gítségével a Föld felé törté­nő adást. A tervek szerint az Orbi temek összesen 352 felvételt kell készítenie. A Lunar Orbiter az első amerikai űrhajó — hét siker­telen kísérlet után — amely keringést végez a Hold kö­rül. Ezt először a Luna 10 szovjet holdrakéta tette meg ez év áprilisában, és az első fényképeket a Holdról a Lu- nyik 3. szovjet holdszonda 1959-ben készítette. Véget ért a vietnami békéért küzdő konferencia TOKIÓ (TASZSZ) A „két nép szerződésének” aláírásával vasárnap este vé­get ért a vietnami bókéért küzdő négynapos japán— amerikai konferencia, amely­nek munkájában japán és amerikai pacifista szervezete­ket képviselő ismert békehar­cosok vettek részt. A konferencia legfőbb kér­dése a japán delegáció által előterjesztett „két nép szer­ződésének tervezete” című dokumentum megvitatása volt. A küldöttek elhatározták, hogy a két országban nagy­szabású aláírást-gyűjtő had­járatot indítanak a szerződés támogatására. Ez a szerződés kimondja, hogy Japán és az Egyesült Államok polgárai el­ítélik a vietnami vérengzést. A vietnami békéért küzdő japán bizottság kezdeménye­zésére Tokióban és Japán más nagyvárosaiban hétfőtől gyű­léseket és tüntetéseket ren­deznek, tiltakozásul az Egye­sült Államok vietnami agresz- sziója ellen. A dán külügyminiszter sajtóértekezlete Per Haekkerup dán kül­ügyminiszter ötnapos magyar- országi látogatásáról hazatér­ve vasárnap sajtóértekezletet tartott Koppenhágában. Kijelentette; megbeszélése­ket kezdeményez a skandináv kormányokkal a magyar ál­lampolgárok vízumai kiadási idejének megrövidítése tár­gyában. ..Amíg egy magyar állampolgár vízumot kap Dá­niába, két vagy három hét te­lik el. egy dán személy azon­ban két óra alatt kap ma­gyarországi vízumot”. Kije­lentette, Magyorország vízum- politikája liberálisabb, mint Dániáé. Per Haekkerup ma­gyarországi látogatásával részletesen foglalkoznak a hírügynökségek. A Reuter- iroda beszámol a dán kül­ügyminiszter budapesti tár­gyalásairól, és megfigyelőkre hivatkozva úgy véli: a ma­gyarországi tárgyalások egyik legfontosabb pontja Dániának az a bejelentése, hogy az ENSZ szavatolhatná a dél- vietnami nép szabad önren­delkezését és hogv Dánia kész hozzájárulni a szükséges fel­tételek megteremtéséhez. A hírügynökség kiemeli, hogy Haekkerup síkra szállt a vi­etnami háború lépcsőzetes ki- terjesztése ellen, s a külföldi beavatkozás megszüntetésé­ért Véres - náci őrjöngök Hírügynökségek az ameri­kai polgárjogi mozgalom köz­pontjaiból újabb megmozdu­lásokról és véres összetűzé­sekről számolnak be. Vasárnap délután Chicagó­ban három polgárjogi menet indult el különböző irányban, tiltakozásul a néger nyomor- negyedek állapota ellen. A tüntetőket, akiknek soraiban a négerek mellett számos fehér szimpatizáns is menetelt, a fehérlakta negyedekben ellen­tüntetők fogadták, a rendőrök­nek azonl>an sikerült az üve­geket és követket dobáló fe­héreket megfékezni. A jelen­tések kisebb sérülésekről és néhány letartóztatásról szá­molnak be. A menetekkel egyidőben sú­lyosabb összetűzés zajlott le a város egyik központi parkjá­ban a rendőrök és mintegy háromezer fajgyűlölő között. John Patler, az amerikai náci párt egyik vezetője felszólí­totta a parkban tartózkodó fe­héreket, készítsék elő a „fe­hérek forradalmát”. A szónok körül rövidesen nagy tömeg verődött össze, akik „hatal­mat a fehéreknek”, „öljük meg a piszkos négereket” s ehhez hasonló jelszavakat kiáltoz­tak és horogkeresztes zászló­kat lobogtattak. Patler azt is közölte, hogy Lincoln Rock­well, a náci párt vezetője két héten belül Chicagóba érke­zik, hogy előkészítse, „a fehé­rek forradalmát”. Patler be­széde után az őrjöngő tömeg kövekkel, üvegekkel támadott az arra haladó négerek kocs:- jaira, majd a helyszínre ér­kező, gumibotokkal felszerelt több száz rendőrre. A rend­őröknek — akik riasztó lövé­seket adtak le — csak hosszú dulakodás után sikerült meg­fékezniük a tömeget. Az ösz- szeesküvésnek több sebesültje van. Kilenc személyt letartóz­tattak. Az Észak-Karolina-1 Rale- ighben a Ku-klux-klan 5009 tagja vett részt egy nagygyű­lésen. A gyűlés szónokai a leg­durvább támadásokkal illet­ték a színesbőrű lakosságot: a résztvevők a szónokokat féke­vesztett ordítozással ünnepel­ték, majd rátámadtak a gyű­lés színhelye mellett elhaladó mint egy harminc négerre. A rendőrség négy személyt letar­tóztatott. Ugyancsak összetűzésről ér­kezett hír Los Angelesből, ahol mintegy háromszáz sze­mély rátámadt az" egyik néger negyed lakosaira. A rendőrség 10 személyt letartóztatott. „Ügy fest a dolog, mintha Wilson, a munkáspárti kor­mányzást évekre bebiztosító választási győzelmet — a Munkáspárt jövőbeli válasz­tási esélyeinek összezúzására használná fel.” Ezzel a keserű mondattal fogadta a washing­toni villámlátogatásáról ha­zatérő Wilsont a munkáspárti Tribune című lap. A kesergő munkáspárti lap­nak teljesen igaza van abban, hogy az 1964 ősze óta hatal­mon levő Wilson-kormány ed­digi tevékenysége során csaló­dást okozott mindazoknak, akik a konzervatívokat fel­váltó labour-rezsimtől az an­gol gazdaságpolitika és a nem­zetközi vonalvezetés haladó fordulatát várták. Ha a Wilson-kormány im­már több mint másfél esz­tendejének van átfogó politi­kai tapasztalata, akkor az a külpolitika és a pénzügyi po­litika egymástól elszakíthatat­lan kapcsolata! Wilson és kor­mánya terhes örökséget vett át a konzervatívoktól: a fi­zetési mérleg krónikus defi­citjei, amelynek alapvető oka az ország erőforrásait megha­ladó fegyverkezés és a „biro­dalmi külpolitika” fenntartá­sa. Ez utóbbi mindenekelőtt a közép- és távol-keleti támasz­pont-rendszer (Ciprus, Aden, arab sejkségek, Malaysia. Singapore) fenntartását jelen­tetve. Amikor Wilson hivatal- balépésének 34. napján, 1964 novemberében kirobbant a font első válsága — az még a konzervatívoktól örökölt krí­zis volt. Az első válság soha vissza nem térő „döntései al­kalmat” jelentett Wilson és az egész labour-vezérkar szá­mára. A font akkori krízise alkalmat adott volna a biro­dalmi támaszpont-politika ra­dikális felülvizsgálatára. s fegyverkezési költségek csők­Quo yadis Wilson? kentésére, haladó adópolitika kidolgozására. Mindez súlyos terhektől szabadíthatta volna meg az angol költségvetést, s megindíthatta volna a brit gazdaság gyógyulási folyama­tát. Ehelyett Wilson a nem­zetközi bankokhoz fordult se­gítségért. Az angol sajtó az eny he utálat hangján általában „zürichi gnómoknak” nevezi az amerikai és nyugat-európai bankok többnyire Svájcban ülésező vezérkari gyülekeze­tét. A zürichi bank-konzorci­um „főgnómja” természetesen a legnagyobb anyagi lehetősé­gekkel rendelkező Egyesült Államok. A „zürichi gnómok” három milliárd dollár értékű hitelt szavaztak meg akkor a font támogatására. A gyors­segély elfogadása azonban azt jelentette, hogy a válságot nem a font betegségének tényleges gyógyításával vészelték át! A gyorssegély óra éppen annak a politikának a fenntartása volt — amely a font tulajdon­képpeni krízisét kiváltotta. Az akkori Wilson—Johnson megbeszélések után világossá váltak az „elzálogositás” poli­tikai feltételei. Wilson az amerikai segítség fejében el­kötelezte magát nemcsak a korábbi konzervatív. kormány fegyverkezési és támaszpont- politikájának folytatása mel­lett — hanem a vietnami ag­resszió kiterjesztésének támo­gatása mellett is! Harold Wilson a brit szi­getország legtapasztaltabb és kiváló taktikai érzékkel meg­áldott politikusai közé tarto­zik. így a választások ügyes időzítésével sikerült elérnie, hogy még az óhatatlanul kö­zeledő újabb fontválság ki­robbanása előtt elnyerje a választóktól a több évre szó­ló mandátumot. Ettől kezdve azonban a helyzet rohamosan romlott. A katonai kiadások egyre gyötrőbb súllyal nehe­zedtek az angol költségvetés­re, a nyár folyamán újabb külföldi mentőakcióra került a sor. Ezzel párhuzamosan mind szolgaibbá vált a Wilson-kor­mány magatartása Washing­ton vietnami politikája iránt. Június—júliusban az ellent­mondások majdnem egyszerre robbantak ki, általános gaz­dasági és politikai válságba sodorva a Wilson-kormányt. A válság első szakasza Hanoi és Haiphong bombázásával kez­dődött. Washington vietnami politikájának támogatása ugyanis szembefordította Wil- sonnal nemcsak a Munkáspárt helyi szervezeteinek tömegeit, hanem a parlamenti frakció mintegy harminc százalékát is. A baloldal nyomásának tett „engedményként” Wilson „el­határolta magát” Hanoi és Haiphong bombázásától és be­jelentetté. hogy Moszkvába szándékozik utazni. Ezt mond­ta, s ugyanakkor továbbra is támogatta Johnson vietnami politikáját, tudván: a legköze­lebbi fon tválságban ismét szüksége lesz a Washington­ból távirányított zürichi gnó- mokra. S míg a miniszterelnök a szovjet fővárosban tartózko­dott, a font újabb válsága is kirobbant. Nagy-Britannia egyik legtapasztaltabb politi­kusát utolérte az értéktelen kompromisszumok szerzőinek hagyományos sorsa: két szék közül a pad alá esett. „Elzá­logosította” az angol külpoli­tikát, hogy a font ne kerül­jön válságba: ezzel elszigetel­te magát saját pártja, Nagy- Britannia és a világ haladó erőitől — anélkül, hogy a font sorsán javítani tudott volna. Mindez Wilson egynapos washingtoni útján végképp ki­derült, a brit miniszterelnök nem két, hanem három szék közül csúszott a pad alá. A rendkívül barátságos külszín ellenére ugyanis Washington­ban közölték Wilsonnal: a jö­vőben nem számíthat arra. hogy az amerikai bankok be­vetik erejüket és befolyásukat a font megmentésére. Johnson nyilván így akarta Wilson tu­domására hozni, hogy nem tartja maradéktalannak és fel­tétlennek a vietnami amerikai agresszió támogatását. Lassan itt az ősz. s vele Wilson kormányra-kerülésének második évfordulója.'A mér­leg meglehetősen szegényes. Az angol választók megkap­ták a munkáspárti kormány­tól mindazt, amit egy konzer­vatív kormánytól is megkap­tak volna: életszínvonal-kor­látozó terveket, az amerikai külpolitika vietnami kalandor- akcióinak feltétlen támogatá­sát, a birodalmi délibáb ker- getését. A különbség csak az, hogyha mindezt tory-kormány valósitja meg — elsöprő esé­lyeket biztosított volna a Mun­káspárt számára az elkövet­kező választáson! A lassan két esztendős Wilson-kor- mányzás arra mutat, hogy a Labour utolsó évtizedeinek ál­lítólag legtehetségesebb poli­tikusa — évtizedekre eliátssza egy stabil és hosszantartó la- bour-kormányzás lehetőségeit Angliában.- Ü -

Next

/
Thumbnails
Contents