Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-11 / 189. szám
2 NÖGKÄD 1966. augusztus 11. estTförfök n párt politikája a nép érdekeinek tudományos kifejezője Elméleti cikk a Pravdában Lelőtték a mesterpilóta gépét MOSZKVA (MTI) A Pravda szerdai számában V. Sztepanov a politika elméleti kérdéseivel foglalkozó cikket írt. melynek címe: „A párt politikája a nép érdekeinek tudományos kifejezője”. Sztyepanov a munkásosztály pártjának fő politikai elveit a célirányosságban, saját tevékenységének kritikai szemléletében, a szavak és tettek egységében határozza meg. Hangsúlyozza, hogy ezeknek az elveknek ellentmond az a korábbi gyakorlat, amikor csupán egy dolgot szorgalmaztak: hol a gazdasági, hol az adminisztratív ügyeket, hol pedig a különböző átszervezéseket. Ami a bírálat szellemének érvényesítését illeti, erre példának hozza fel az SZKP Központi Bizottságának 1964 októberi ülését és a XXIIT, pártkongresszust megelőző többi központi bizottsági ülést. — Pártunk élesen megbírálta az öntömjénezés ismeretes megnyilvánulásait, a tényleges lehetőségektől távolálló felelőtlen ígérgetést. A szavak, az ígéretek tettekre köteleznek — állapítja meg Sztyepanov. A Pravda cikkírója fejtegetéseinek második részében kimutatja, hogy a nép legfőbb óhaja és törekvése a béke és a jólét. A dolgozó tömegek a múltban mindenkinél többet szenvedtek á háborúktól, amelyeket a kizsákmányoló osztályok robbantottak ki és mindenkinél kevesebbet tudtak tenni elhárításuk érdekében. A világ első szocialista állama céljául tűzte ki, hogy harcol az imperialista háborúk ellen, a világbékéért. Sztyepanov az életszínvonal emeléséért folyó küzdelmet vázolva kitér az SZKP Központi Bizottságának 1965 márciusi és szeptemberi üléseire, amelyek megmutatták: milyen fontos megvizsgálni a tervek helyességét és olykor radikális változtatásokat eszközölni azokban, olyan változtatásokat, amelyeket maga az élet, a tapasztalat, a gyakorlat diktál. A Pravda cikke rámutat, hogy a XXIII. pártkongresszus határozatainak szellemében folyik a gazdaságvezetési hibák kiküszöbölése, azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek biztosítják a szovjet ország gyors fejlődését a kommunizmushoz vezető úton. Már mutatkoznak a gazdasági reform első eredményei, gyorsul az ipari és a mező- gazdasági fejlődés, javulnak a nép életkörülményei, tökéletesebbé válnak a szocialista társadalmi viszonyok. SAIGON (MTI) Az amerikai katonai szóvivő közlése szerint a rossz idő következtében kedden az amerikai gépek csak a VDK déli területei ellen intéztek támadást. A keddről szerdára virradó éjszaka a B—52-es nehézbombázók Binh Dinh délvietnami tartományban támadták a partizánok egyik feltételezett állását. A szóvivő elmondotta azt is, hogy hétfőn a VDK-ban lelőtték James Kasler amerikai pilóta gépét és valószínűleg elfogták az őrnagyot, aki az amerikaiak legkiválóbb mesterpilótájának számított. A 40 éves Kasler a koreai háborúban is részt vett. s a VDK elleni légiháboirúban „a Romboló” becenevet vívta ki magának, ö volt a legragyogóbb pilótánk — mondotta a szóvivő. Amikor lelőtték F— 105 típusú vadászbombázóját, Kasler rádió-leadója még jelzéseket sugárzott a földről, de a rádió elnémult, mielőtt még a felkutatására küldött helikopterek a helyszínre értek volna. A gépet Hanoitól száz kilométernyire lőtte le a VDK légelhárítása. A dél-vietnami csatatereken több kisebb összeütközésire került sor a jelenleg folyó amerikai hadműveletek keretében. A partizánok Közép-Vietnamban aknavetővel lőttek délkoreai egységeket és veszteségeket okoztak az ellenségnek. VASHINGTON A nyugati hírügynökségek egyre-másra közlik azokat a Washingtonban keringő terveket, amelyek szerint az év végére az Egyesült Államok a koreai háború szintjére emeli vietnami haderőit. Az AP szerint karácsonyra várható ilyen változás. A koreai konfliktus idején a háborúban közvetve vagy közvetlenül amerikai csapatok csúcslétszáma 470 000 fő volt, míg most mintegy 375 000 amerikai katona vesz részt közvetlenül vagy közvetve a vietnami háborúban. Az AP utal arra, hogy Nixon, volt amerikai alelnök Saigonban arról beszélt, hogy félmillió emberre lenne szükség a háború megnyeréséhez. Mivel Nixon előzőleg Westmoreland tábornokkal, a Vietnamban harcoló amerikai csapatok főparancsnokával tárgyalt Washingtonban azonnal arra következtettek, hogy Nixon kijelentései Westmoreland nézeteit tükrözik. John C. Stennis demokrata szenátor az amerikai szenátus hadügyi albizottságának elnöke az AP hírügynökségnek már egyenesen azt hangoztatta, hogy 5—600 000 emberre is szükség lehet a vietnami szárazföldön. Megkezdődtek a magyar-dán tárgyalások Franciaország nem kár az amerikaiakból Közös programot Étienne Fajon a baloldal szövetségéről PÁRIZS (MTI) PÁRIZS (MTI) Az UPI amerikai hírügynökség párizsi tudósítója francia kormánykörökből szerzett értesülésekre hivatkozva közölte, Franciaország eltökélt szándéka, hogy jövő évtől kezdve területén az Egyesült Államok legkisebb katonai jelenlétét sem tűri el. Erre vezethető vissza De Gaulle tábornok határozott állásfoglalása, amellyel a francia elnök nem engedi meg amerikai légi támaszpontok fenntartását francia területen. Charles Bohlen amerikai nagykövet ugyanis a közelmúltban folytatott párizsi tárgyalásai során el szerette volna érni azt, hogy Franciaország területén mintegy tucatnyi amerikai támaszpontot „készültségi állapotban” tartsanak és így azok háború esetén gyorsan használatba vehetők legyenek. Az amerikai nagykövet e tárgyalások során állítólag hozzájárult volna ahhoz, hogy a szóbanforgó támaszpontokat a francia hadsereg, esetleg francia polgári személyek. vagy polgári ruhás amerikai katonák tartsák készenléti állapotban. Francia kormánykörök értésére adták a UPI tudósítójának, hogy Bohlen nagykövet mindezen javaslatait francia részről továbbra is a leghatározottabban elutasítják. Ha az is a látszat, hogy a politikai élet egy időre szünetel. a reakció vezérkaraiban szakadatlanul folyik a munka a választási kombináció kidolgozására — írja Étienne Fajon a L’Humanité szerdai számában. Fajon ismételten leszögezi a kommunisták álláspontját a választás céljáról és a baloldali erők összefogásáról. Vereséget kell mérni a személyi hatalom rendszerére, amely a monopólium szolgálatában áll és helyébe olyan demokratikus rendszert kell állítani, amely a népet és a nemzeti érdekeket képviseli. Erről van szó és nem arról, hogy akármivel helyettesítsék a Gaulle-ista kormányt. Ezt azért is meg kell világosan mondani, mert egyesek még most sem hajlandók elutasítani a szövetséget Decanuet- val és a hozzá hasonló reakciósokkal. A francia nép 1947- és 1958 között már megtanulta, milyen következményekkel jár bizonyos baloldali pártok és a reakciós erők szövetsége. A baloldali pártoknak közös program elfogadásával kell megmutatniuk az országnak, hogy képesek a társadalmi haladást, a békét szolgáló politikát folytatni. Mind ez ideig azonban sajnos, a Mitterrand elnökletével alakult szövetség, amely egyesíti a szocialista pártot és a radikális pártot, kikerüli a feltétlenül szükséges vitát ebben a kérdésben. Miután közzétette programját, azt kívánná, hogy a többi politikai alakulat határozza meg a viszonyát ehhez a programhoz. fl Varsói Szerződés államainak tanácskozása után I. A Vietnamról szóló nyilatkozat visszhangja A Varsói Szerződés tagállamai a Vietnamról szóló nyilatkozatban világosan utalta« arra, hogy az amerikai imperializmus újabb agressziói következtében több fokkal emelkedett a világbékét fenyegető veszély Délkelet-Ázsiában. A tanácskozáson világosan megjelölték a béke helyreállításának útját is: ennek előfeltétele, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul tartsa be a genfi egyezményeket, szüntesse meg a VDK elleni agressziót és ismerje el a Nemzeti Felszabadítási Frontot mint a dél-vietnami lakosság egyedüli jogos képviselőjét. A nyilatkozatról az északvietnami Nhan Dán című lap vezércikke leszögezte: a dokumentum a vietnami nép harcát határozottan támogató szocialista országok kollektív álláspontját tükrözi. A Vietnam-nyilatkozat ténymegállapításait az események világosan igazolták. A washingtoni eszkaláció újabb szakasza, Hanoi és Haiphong bombázása minőségileg új elemet vitt a,7- Egyesült Államok kalózháborújába és éppen ezzel kapcsolatban szögezte le a nyilatkozat, hogy a béke ás az általános biztonság szempontjából a fejlemények egyre veszélyesebb jelleget öltenek. Figyelemre méltó, hogy a Bukarestben tanácskozó bét állam nem először foglalt állást a vietnami kérdésben. K iíiín-külön valamennyien nangsuiyozták már elitélő álláspontjukat. A bukaresti nyilatkozat azonban a Varsói Szerződés első közös dokumentuma az amerikai eszkaláció új szakaszának kezdete óta. A katonai-politikai szövetség nyilatkozatának ez ad különös jelentőséget. A bukaresti nyilatkozat figyelmeztetés az agresszomak; a háború új szakasza által megkívántakat számításba véve adnak meg minden segítséget a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának. A bukaresti állásfoglalás teljes realitását tükrözi az is, hogy az amerikai diplomácia, élén Rusk külügyminiszterrel, egyre nagyobb erőfeszítéseket tett újabb szövetségesek t°* borzására. Rusk legutóbbi ja- oáni tartózkodását is arra használta fel, hogy igazolni próbálja a háború kiterjesztését A képet a dél-vietnami belpolitikai fejlemények t.*- szik teljessé. A lázadó tábornokok közül ötöt börtönbe vetettek és köztük van az ismert Thi tábornok is, az első hadsereg korábban leváltott parancsnoka, aki szövetkezett a buddhista mozgalommal, méghozzá annak radikális szárnyával. A letartóztatások arra utalnak, hogy a Ky-kormány folytatja felmorzsoló taktikáját —, a belső ellenzék végleges felszámolására — s ehhez az amerikaiaktól szabad kezet kaptak. Ebben a légkörben rendezi majd meg a saigoni kormány a Johnsonnal megtervezett, úgynevezett választásokat. Ky tábornok pedig azóta már azt is indítványozta, hogy Washington kezdjen széles körű szárazföldi hadműveletekbe a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Az amerikai hadügyminisztérium egyelőre még nem foglalt állást Ky kalandor-politikájának minden eddiginél veszélyesebb új vonásával kapcsolatban, de tény, hogy a Pentagon „hosszú háborúra” rendezkedik be. Az eddig megszavazott horribilis nagyságú hadikiadásokon kivül újabb öt milliárd dollár hadihitelt igényel a hadvezetés, s a kérést valószínűleg a n.v vemberi kongresszusi választások után terjesztik elő. A halasztásnak az az oka, hogy a hadikiadások további növelése a bírálatok újabb özönét kavarná fel. A lényegében persze ez sem változtat, mert a kormány addig más keretekből előlegezi a hadikiadásokat. E tényeknek kettős hatásuk van: egyrészt fokozzák a2 amerikai közvélemény nyugtalanságát a háború folytatásának kilátásai miatt, másrészt a nyugati országokban is azt a következtetést vonhatják le a józanul gondolkodó emberek, hogy a bukaresti figyelmeztetésnek minden szavai való tényeken nyugszik. Maga Johnson elnök viszont egyelőre szabad tért enged a „kemény irányzat” szószólóinak. Ez a politikai vonalvezetés igen súlyos terheket ró az Egyesült Államok amúgy is megnyirbált erkölcsi tekintélyére. A délkelet-ázsiai problémákkal kapcsolatban igen fegyelemre méltó az ismert ausztráliai újságíró, Wilfred Burchett állásfoglalása, aki három ízben tett hosszabb látogatást Dél-Vietnamban. ö kifejtette: „Miután több hónapig éltem a déli partizánok között, meggyőződtem róla, mennyire elhibázott az amerikaiak számítása, ök abból indulnak ki, hogy azért bombázzák Észak-Vietnamot. mert a Vietkong ellenállása az ottani segítségből táplálkozik. Tehát — mondják Washingtonban — csak le kell sújtani Északra és a Vietkong erde rögtön lanyhulni fog. Szerintem a bombázásokkal éppen az Egyesült Államok állítja helyre egyre inkább Vietnam egységét. Ez a kalózháború egyetlen eredménye. Észak- és Dél-Vietnam lakói, akiket mesterségesen elválasztottak egymástól, összeforrnak a közös ellenség elleni küzdelemben.” A helyszíni tapasztalatokra alapozott megállapítások tehát szintén egybevágnak a bukaresti dokumentumok mondanivalójával. Végül utalnunk kell arra, hogy a bukaresti nyilatkozat szólt azokhoz az államokhoz is, amelyek közvetve vagy közvetlenül már segítségei nyújtanak az amerikai agresszióhoz, és leszögezte, a Hanoira hulló bombák fényénél lelepleződnek az amerikai kormány békeszerető szándékairól szóló frázisok. Ezegv- ben azt jelenti, hogy a bűnsegédek felelőssége is növekszik. A vietnami nép igaz ügyét pedig a szocialista országok, a béke és a haladás összes erőinek mély rokon- szenve és teljes szolidaritása övezi. Sümegi Endre Peter Janos külügyminisz- tek a magyar—dán tárgyalá- ter szerdán délelőtt hivatalé- sok. ban fogadta Per Haekkerup A tárgyalásokon résztve- dán külügyminisztert. vő magyar küldöttséget Péter Szerda délelőtt a Külügy- János, a dán küldöttséget Per minisztériumban megkezdőd- Haekkerup vezeti. Felemás törvény szoros korlátokkal Újabb faji zavargások az Egyesült Államokban WASHINGTON (MTI) Az amerikai képviselőház kedden este 237 szavazattal, 176 ellenében jóváhagyta az új polgárjogi törvényt, amely a jövőben a színesbőrűeknek nagyobb jogokat biztosít lakások vásárlására, vagy bérlésére. A törvényjavaslatot 12 napos vita után, és igen „felhígított” formában fogadták el. A benyújtott módosítás értelmében ugyanis a törvény az Egyesült Államok lakóépületeinek csupán 40 százalékánál — az állami tulajdonban levő nagy épülettömbök és új házak esetében —, tiltja meg a faji megkülönböztetés érvényesítését, de a magántulajdonban levő házakra nem vonatkozik. A törvényjavaslat a faji egyenlőséget előmozdító, néhány más rendelkezést is tartalmaz, ugyanakkor azonban kemény büntetést helyez kilátásba azon polgárjogi önkéntesek számára, akik az Egyesült Államok egyik államából, egy másiknak a területére mennek át agitációs célból. A törvényjavaslatot most a szenátus elé terjesztik, ahol politikai megfigyelők szerint erős ellenállásba ütközik majd. Miközben az amerikai kongresszus a színesbőrűek jogainak részleges kiterjesztéséről tárgyal, kedden a Mississippi állambeli Grenadában fajgyűlölők rátámadtak egy 200 főnyi néger csoportra, amely a városháza felé vonult, hogy felvétesse magát a választók névjegyzékére. A fajgyűlölők, bántalmaztak egy újságírót is, aki a felvonulókkal tartott, hogy beszámoljon a tüntetésről. Négerek és fajgyűlölők között újabb összecsapás volt a Michigan állambeli Detroit- ban is kedden este. A rendőrség később jelentést adott ki, amely szerint „ura a helyzetnek”. Michigan egy másik helységében, Lansingban a rendőrség fajgyűlölő fiatalok egy csoportjával csapott ösz- sze, amikor azok a városka négerek által lakott egyik épülettömbjét fel akarták gyújtani. Az Ohió állambeli Cleveland esküdtszéke kedden este kiadott jelentésében foglalkozik a városban július 18-án kitört és több napon át tartott faji zavargásokkal, amelyek során négy néger életét vesztette és több mint 50-en megsebesültek. A jelentés azt állítja, hogy a zavargásokat „hivatásos agitátorok szervezték, akik között kommunisták is voltak”. II tisztek és a történelem Habsburg Ottó apja IV. Károly néven az osztrák—magyar monarchia uralkodója volt. De az osztrák—magyar monarchiát elsöpörte a történelem, ami ez esetben a népek haragját jelenti. A történelem viszont azért végezte el ezt a köztisztasági akciót, mert a népek idézett nagy börtöne túlságosan terhére volt már Európának is, a társadalmi haladásnak is, de jóként a rabságban tartott népeknek. Habsburg Ottó tehát megtartva szűk családi körében trónörökösi címét — trón nélkül maradt. Elképzelhető menynyi bosszúságot okozott ez neki. Különösen, ha az elveszett hatalmas birtokra, a trón örökösére váró szuper-extra kiváltságokra és az egykori császári vagyonra gondol az ember. Üjabban azonban Ausztria felől olyasféle hírek étkeztek, hogy Habsburg Ottó valamilyen formában mégis visz- szaterhet „szülőföldjére”, feltéve, hogy ru>m ártja magát a politikai eletbe. H. O. ezt alkalmasint meg is ígérte. Nem úgy a semleges Ausztria hadseregének néhány tisztje. Amint a Volkstimme megírta, és egy grázi újság még a neveket is kitalálta — több katonatiszt —. felesküdött Habsburg Ottóra. Ezek tények. És mi következik belőlük? H. O. nem politizál, de politizálnak a felesküdött tisztek. Ejnye, csak nem a monarchiát akarják visszaállítani? Persze, ehhez a „történelemnek” megint csak lenne néhány szava...
