Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-10 / 188. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII ÉVF. 188. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. AUGUSZTUS 10. SZERDA Kirakat és kijózanodás is oldal) Érvényesülési törekvések t4 oldal) Jelentés Besztercebányáról (5. oldal) Változik a táj, § az ember Felhívás Varsánvből A kezdeményezők az Uj Kalász Tsz fiataljai Munkaverseny indul a pártkongresszus tiszteletére A természet áldása és a természet csapása — e kettő együtt található a megyében. Szemet gyönyörködtető látvány a lankák, völgyek alján szeszélyesen kanyargó patak, az élesre szabdalt hegyek ormán kapaszkodó fák; a völgyekből előbúvó falvak — a mikszáthi táj. A megye eme nagy tollíorgatója megírta már, hogy nehéz a jó palócok élete. Az idilli táj magán viseli a természet csapását is. Olykor megvadul a szelid Ipoly, tengerré változtatja a környéket. S az olyan „egyszerű kis patakok” is, mint a Lókos, Fekete-víz, Ménes, Dobroda. de a többi is, évente adóztatják a parasztembert. Az esők, záporok pedig még a földet is elmossák a kapa alól. A táj betegség-foltjai a kiöntések, a mély árkokkal szabdalt hegyoldalak, a méteres föld-szakadások, a völgyeket elborító hordalék-tömeg elcsúfítják a szépséget. S ez még nem minden! A természet vak erői — a víz és a. szél —, nem kímélik az ember munkáját sem. Szomorú látvány a vízben bóbiskoló kukorica, a hegyoldalakból lemosott burgonya — megannyi verejtékes hétköznap megcsúfolt, kárbaveszett gyümölcse. Azonban nemcsak nálunk, világszerte nagy gondot okoz a természet pusztítása, az erózió elleni védekezés. Megdöbbentő szám kerekedett ki, amikor a tudósok, szakemberek megvizsgálták, mennyi kárt okoz a megyében az erózió. Évente kétszázmillió forintot rabol el mezőgazdaságunktól! Ennyi pénzért csaknem ezerötszáz lánctalpas traktort lehetne vásárolni a közös gazdaságoknak. Egykor még — nem is oly régen! —, az elpusztult termésre a gazda keserűen csak ezt mondhatta: „A természet adta, a természet elvette!” Napjainkban azonban már megvan a lehetősége a pusztító erők megfékezésének. Az emberi összefogásra épülő társadalom a közösség erejét szegezi szembe a természettel. Rövid, de mégis hosszú idő telt el azonban amíg az erők egyet akaró egységbe ötvöződtek. S még mindig akad félrelökni való akadály ezen az úton! A tudomány mérkőzött az emberi tapasztalatlanságból fakadó, újtól való idegen- kedésséL Nem állíthatjuk, hogy már győzött a tudomány, hiszen nemcsak nálunk, hanem világszerte keresik, kutatják a szél és a víz, az erózió elleni védekezés legcélszerűbb módszereit. Arra is rá kellett jönni, hogy akadnak esetek, amikor a tudományos is lehet tudománytalan — mert sok múlik az eszközök megválasztásán és alkalmazásán. Valamikor, a második világháború után kezdték, de az még nem volt talajvédelem, csupán vízrendezés. De milyen rendezés? Erőlködés, kínlódás — a lehetőségek és az anyagi eszközök hiánya miatt. Inkább csak a mezőgazdaságot szerető, értő gazdák, lelkes szakemberek óhaja, titkos terve volt mindaz. Az óhaj csak az ötvenes évek végén kezdett valósággá bontakozni, s a hatvanas évek kezdetén indulhatott meg a munka. S ebben is — mint sok mindenben ezelőtt és ezután — a párt vállalta az úttörő szerepet. A megyei párt- bizottság nyújtott szilárd támogatást a mezőgazdaságot irányító állami szerveknek, és a termelőszövetkezeteknek. Az első nagyobb lépés ezen az úton. amikor 1961-ben megalakult a Lókos patak vízgyűjtőterületén a vízhasznosítási társulat. S azóta halad a nagy munka a termelőszövetkezetekben. Az élet, a feladatok diktálták a tempót. Azonban a kezdet kezdetén egy kicsit mintha siettünk is volna, mint az olyan emberek, akik türelmetlenek, s egyszerre akarják törleszteni évtizedek rossz gazdálkodásának mulasztásait. Megszokott látvány lett a nógrádi dombokon, patakok mellett a földkotró, a földgyalu; s ezer meg ezer lóerő dübör- gött a tájon. Betont öntöttek a folyóvíz útjába, hogy fékezzék erejét — se forgatagban még oda is jutott, ahol évek óta szomjasan tátong a vízmosás. Egyidőben jellemző volt erre a munkára egy közmondás: „Aranyból is csur- ran el!” Biz ez igaz, de mi sem mérjük a mesebeli kosárral az aranyat! Okulni kellett a tapasztalatokból, hogy jól folytassuk, amit szép reményekkel, nagy elhatározással kezdtünk el. Rá kellett döbbenni arra: nem elég a milliókat a földbe dolgozni; mert hiába építenek víz-bukókat, övárkokat, gyepes vízlevezetőket, kotorják ki a patakok medrét, s alakítanak új utakat, táblákat — hiába formálják át a természetet, ha az embereket nem tanítják meg ennek az új világnak a törvényeire, szabályaira. Nemcsak a tájat kell megváltoztatni. hanem az embert is, hogy sajátítsa el ennek az új gazdálkodásnak a módszereit. A saját érdekében! Sokat segítenek ebben a szakemberek. De idő kellett, amíg idáig eljutottunk, amíg emberibb közelségbe kerültek a termelőszövetkezetek és a szövetkezeti érdekek képviseletére alakult társulat. Formálódnak már e munka célszerűbb módszerei. Ezentúl már a szövetkezetek vezetőivel együtt döntenek minden, a közös gazdaságot érintő kérdésben a társulat vezetői. Lelkesen keresik a feladatok olcsóbb. célravezetőbb megoldását is. Nem aprózzák el az anyagi eszközöket, hanem arra törekszenek, hogy egy-egy helyen egységessé tegyék a védekezést. így az idén, a talajvédelemre szánt milliók nagyobb részét Diósjenőn, Tereskén és Tolmácson építik be. Es sorban következnek a többi gazdaságok is. Végre gazda lesz a társulat! Reményekre jogosító fejlődés kezdődött. Talajlaboratóriummal. tervező-részleggel és — ami a legfontosabb — szakemberekkel gazdagodik. Készülnek rá. és rövidesen megkezdik a talajvédelmi beruházások hatékonyságának elemzését. Mindez nagyon fontos, mert nemsokára az egész rétsági és a balassagyarmati iárás is a társulathoz tartozik. Ezután már nemcsak a Lókos patak, hanem a Fekete-víz és a Derék patak vízgyűjtőjében — 84 ezer holdon —, tevékenykedik a társulat. A megye északkeleti részén, a Zagyva felső szakaszának vízgyűjtőjén is hadat üzennek az eróziónak. Társulat alakítására határozták el magukat a közös gazdaságok. Sokat használnának itt e munka eddigi tapasztalatai. Változik, megváltozik a nógrádi táj arculata. S alakul a nógrádi ember is. Birkózik a munkával, a természettel s közben tanul, hogy könnyebb legyen az élete. S ebben segítenek mindazok, akik szeretik ezt a tájat, tisztelik az itt élő embereket, « azért fáradoznak, hogy jobban éljenek. Pádár András Budapestre érkezett a dán Per Haekkerup, dán külügyminiszter Péter János külügyminiszter meghívására kedden délután hivatalos látogatásra, Budapestre érkezett. A dán külügyminiszterrel együtt hazánkba érkezett felesége is. A dán külügyminiszter kíséretében van Birger Dons Möller, a Dán Királyság budapesti nagykövete, Gunnar Seidenfarden nagykövet, a dán külügyminisztérium jogipolitikai főosztályának vezetője és Anker Svart nagykövet, a külügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztálya kelet-európai osztályának vezetője. A vendégeket ünnepélyesen fogadták a dán és a magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Fogadásukra megjelent Péter János külügyminiszter, Szilágyi Béla külügyminiszter helyettes és felesége is. Péter János, majd a többi magyar személyiség szívélyesen üdvözölte a dán kül- ügyminsztert és feleségét, valamint kíséretének tagjait. Szilágyi Béláné virágcsokorral köszöntötte a dán külügyminiszter feleségét. Per Haekkerup külügyminiszter megérkezése után nyilatkozott a sajtó képviselőinek: — Látogatásomat a nyugat- és kelet-európai országok közötti véleménycsere részének tartjük. Nagy várakozással tekintek a megbeszélések elé, amelyeket az önök külügyminiszterével és kormányuk más képviselőivel folytatunk. Remélem, hogy a megbeszélések hasznosak lesznek, közös célunk, az európai biztonság megteNagy Jánossal, az öreg mesemondóval egy Balassagyarmat melletti kis községben találkoztam. Ott ült a kút mellett, az itatóvályú szélén. Vén és mohos volt a vályú, mint valami római kori szarkofág. Az aljában tócsaszerűen állt a víz. Meleg volt. A kútból hűvösség áradt. Lent. a mélyben ezüstösen csillogott a víztükör. Kicsit az öregember mélyen ülő szeméhez hasonlított. Sok minden volt az öregember szemének csillogásában. Mindenekelőtt sok-sok évtized. Ült egymagában, csupán két botjának társaságában a két ablakos, fehér falú ház udvarán. — Az egyik fiam háza, akinél lakom — mondotta. A család most kint a mezőn, a közösben, Én már nem tudok kimenni. Pedig életem nagy részét a határban éltem le. A reumát és ezeket a vele járó botokat is ott szereztem, még 1930 őszén. Nyirkos, szinte már télies hajnalok jártak akkoriban. Vigasztalanok, mint a cselédsors. Apám is, én is cseléd voltam. Aki próbálta, tudja, mit jelent ez, aki meg Az MSZMP közelgő IX, kongresszusára a KISZ megyei alapszervezetei, az egész évre szóló akcióprogramok kiegészítéseként, eddig is számos munkafelajánlást tettek. Ezúttal arról számolhatunk be, hogy a varsányi Űj Kalász Termelőszövetkezet fiataljai tegnap délelőtt megtartott, rövid megbeszélésükön elhatározták,, hogy a kongresz- szus tiszteletére, külön munkafelajánlásokat tesznek. A Rimóc, Nógrádsipek és Var- sány közös összefogásából egyesült termelőszövetkezet KISZ-esei is — szervezeten kívüli fiatal tagjai — egyúttal kongresszusi munkaversenyre hívták ki a mezőgazdaságban dolgozó valamennyi megyei ifjúsági brigádot és fiatalt. A hatvan varsányi, a harminc rimóci leány és a szövetkezet fiatal traktorosai úgy váldgatták össze felajánlásaikat, hogy azok teljesítésével a szövetkezet előtt álló fontos munkákban minél több segítA Salgótarjáni Acélárugyár munkája mindig meghatározó volt az iparmedence fejlődésében, akármilyen területét nézzük a termelő munkának. Az az ígéretük, hogy az idén is december 15-re teljesítik éves exporttervüket ■— most is a figyelem középpontjában áll. A sikeres félév után — 7,1 százalék túlteljesítést értek el — júliusban sem csökkent a szorgalom és a munkakedv, s újabb előnyt szereztek. A statisztika szerint a tervezettnél értékben 18,2, súlyban 20,9 százalékkal több exportképes árut szállítottak el. Ez azt jelenti, hogy nem 15, hanem 18 napi előnyt szereztek. Ha <dt memnotido nem kóstolt bele, annak úgyis hiába mondanám. Szóval, egy ilyen hajnalon már négy órakor leültem a répakupac mellé. Amikor este, a munka befejeztével fel akartam kelni mellőle, nem tudtam mozdulni. Belém állt a görcs. A szomszédok vittek haza. Azóta is nyögöm ezt a késő őszi koronázást. — Azért most már nem vagyok elégedetlen — folytatta kicsit később az öreg. — Kapok valami kis nyugdijat. megélek jól a fiammal Néha meg mesélgetek igazi, meg kitalált meséket, ha van. aki hallgatja. Néha van, néha nincs. Én hallgattam. Amikor ezt mondta. felcsillant a szeme. Igen, a mesék. János bácsi hűséges társai. Még gyermekkorában szegődtek hozzá, a földbirtokon, ahol dolgozott. A nappalokat a mezőn töltötte, az estéket meg a fonókban. Legendák, mesék, történetek séget adjanak. A kongresszus tiszteletére tett vállalásaikkal a helyi KISZ-szervezet munkájának fellendítését is el szeretnék érni. A varsányi fiatalok tegnapi megbeszélésén jelen voltak a szövetkezet vezetői, a helyi pártalapszervezet titkára és a KISZ megyei, illetve járási bizottságának munkatársai is A fiatalok vállalták, hogy augusztus végére elvégzik a 210 hold gyümölcsös szedés utáni növényápolását. Jelenleg a fák körüli kapálást végzik, és ezzel a munkával rövidesen végeznek is. Közvetlenül ez után kerül sor másik felajánlásuk teljesítésére, amely szerint a szövetkezet 170 kataszteri holdon termesztett és mintegy 130 vagon mennyiségre tervezett vetőburgonyáját szeptember ötödikéig mind felszedik, és ízt követően gondosan osztályozzák. A varsányi lányok vállalták még a 200 hold területartják ezt, akkor december 12-re teljesítik éves exportelőirányzatukat. A túlteljesítés 16 millió 406 ezer forintot tesz ki. Ebből a hideghengermű 10, a huzalmű 2,5 millióval, a kovácsológyár pedig 439 ezer forinttal részesedik. A kovácsológyár az első félévben szerzett előnyéből júliusban munka- szervezési és objektív okok miatt egymillió kétszázezer forintot elvesztett. A gyár dolgozói és vezetői devizaforintban is mérik teljesítményüket. Ha 15 nappal előbb fejezik' be éves exporttervüket, akkor terven felül 7 millió devizaforinttal — négymillió tőkés, hárommillió (lejártak ezeken a gyülekezeteken. Ö itta a történeteket, mint a vizet a szomjas föld. Szomjúhozott rájuk. Gyűltek szívében a mesék. Aztán egyszerre csak kibugy- gyant belőle is az első csodálatos történet. így lett már ifjúkorában a község mesemondója. A szárnyas farkast. a Nap leányát, a Ha- rasztos Tóbiást meséli a gyerekeknek. ha körülülik néhanapján. „Repül a nehéz kő. ki tudja, hol áll meg...” — írta Arany János nagyszerű elbeszélő költeményében. Nagy János könyv nélkül tudja a Toldi egy részét, és még számos más, hosszabb költeményt. Azt azonban már bizonyára ő sem tudná megmondani, hogy meséi, amelyeket már nagyon régen teremtett és gyúrt össze szívében, hova röppentek. Bizony, szétröpültek azok a nagyvilágba. Ült az öregember a délutánban, a vályú peremén, a mélyében ezüst tükröt rejtő kút mellett. Jólesett neki ülni csöndesen a mohos kövön. Tóth Elemér ten levő magfogásrá szánt pillangós növények begyűjtését is. A lányoktól nem akartak elmaradni a fiatal traktorosok sem. A kongresszus tiszteletére indított versenyben október 15-ig befejezik 1489 hold őszi kalászos magágyának előkészítését és vetését Ezenkívül elhatározták azt is, hogy november 20-ig, a 2200 holdra tervezett őszi mélyszántást is elvégzik. A termelést segítő tevékenység mellett a varsányi, rimóci és nógrádsipeki KISZ-esek vállalást tettek arra, hogy a termelőszövetkezethez tartozó három alapszervezetben ki- iencvenen vesznek majd részt, a „Kongresszusi Kör” elnevezésű politikai oktatási formában. Vállalásaik között helyet kapott a napi politikai eseményekkel kapcsolatos á I- landó tájékozódás, a „Hollókői Napok”-on való részvétel és más, sporttal, kultúrával összefüggő feladat teljesítése. mokratikus — növelik a népgazdaság bevételét. Ugyanakkor 500 tonna szalagacélt, 1500 tonna bútorrugót. 100 tonna huzalt és 300 tonna szerárut adnak terven felül. Az előbb említett összegből 7 hónap alatt 2 millió 166 ezer forintot teljesítettek. Egy gyártmányt kivéve, megrendeléssel jól el vannak látva Eddig 250 tonna apró szegre nem érkezett csak diszpozíció, bár a terméket értékesítő FERRUNION Külkereskedelmi Vállalat vezetője ez ügyben személyesen is megígérte segítségét. Ameny- nyiben ez a gond is elhárul a tervteljesítés útjából. az acélárugyáriaknak nem lesz különösebb problémájuk. A választék bővítésével kapcsolatban jó híreket kaptunk a gyárból. Ajánlani fogják a darabolt és a magas széntartalmú acélszalagokat. Az áruk tetszetőssége, épsége érdekében szélesebb körben alkalmazzák a gépi pántolással való csomagolást. Mivel az export-áruk nagy távolságot járnak be, sünig rendeltetési helyükre kerülnek, több árunál bevezetik a farekeszekbe és a ládába való csomagolást. A kovácsológyárban új csiszolás! technológiát alkalmaznak. amelynek során az áruk finomabb felületet kapnak Elmondták még a gyár illetékesei. hogy az áruk minőségével kapcsolatos igények gyorsan változnak. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a regi piacok megtartása és az újak megszerzése érdekében az eddiginél még jobb és szebb termékeket kell előállítani. remtése szempontjából. (MTI) Újabb háromnapos előny as Acélárugyárban
