Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)

1966-08-09 / 187. szám

196«. an " o %3 * A b 3 Rekorderek a kányási bányában Valami új született Hányá­son, olyan, amilyen még nem volt. Rekord. Nem a sport­pályán. hanem 300 méterre a föld alatt A történelmi hűség kedvéért érdemes visszalapozni a naplót... Tavaly szeptember 17-én a kettes sikló 70 méter széles frontján egy karmozdulatra belevágott a szénfalba a gya­lu és nagy robajjal döntöt­te a szenet a kaparóba. Egy hosszabb — és mint később kiderült — keserves kísér- letsorozat kezdődött Hányá­son. Győri Ferenc sok si­kert megért szocialista front­brigádja kapta ezt a felada­tot. A főte elázott. Mind job­ban csöpögött a víz. Rend­kívüli nyomás nehezedett a frontra. Szakadt a főte, ki­dőlt a homlok, nem tudták megtartani. — A gyalu jó szerszám, csak a körülmények rosszak — vélekedtek az emberek, akik még akkor is végig húzatták egyszer, amikor már a kézi jövesztést javasolták számukra. A kínlódás három hónapig tartott. Győriék még a tervet sem tudták teljesí­teni, pedig nagyon akarták. Napi száztíz centiméteres előrehaladási sebességet és 3,7 tonnás műszakteljesít­ményt értek el. Ezzel zárult az első próbálkozás. A gyalut kihozták a bányából, a brigád pedig visszatért a kézi jö- vesztésre. A kudarc általában kétféle hatást válthat ki az emberek­ből. Elkeseredést, lemondást, amikor céltalannak látják a további küzdelmet, vagy az ellenkezőjét, a makacsabb, saivósabb harcot a sikerért. Sokszor elemezték Győriók és a kányási vezetők is azt a három hónapot, de a refrén mindig az volt: a gyalu jó, csak megfelelő körülménye­ket kell teremteni. Az új csatára való felkészülés je­gyében teltek el a hónapok, majd a vezetőség ismét Győ­riekhez fordult. Lesz egy új 85 méteres front, ahová gya­lut telepítenek. A kísérlettel ismét őket bízzák meg ... Született az ígéret a kong­resszus tiszteletére: „ ... a technológiai előírás pontos betartásával igyekszünk be­bizonyítani a gépesítés elő­nyét . . .” Az a brigád írta ezt, amelyik tavaly kudarcot vallott. Július 5-én ismét in­dították a gyalut. A vágaton lassan gurulnak a csillék. A töltőnél öt üres, amely percek alatt megtelik. Le kell állni a szalaggal, ka- paróval. — Lassan jön. Kevés az üres, sokkal több kellene — újságolják Mihalik Sándor üzemmérnöknek. — A fron­ton a meghajtó művet hú- zatják előbbre, úgy feszítik ki, ahogy azt leírták az uta­sításba. Beszélgetnek. Gordos K. Lajos frontmester-helyet- tes, az idős bányász a hang­adó. Minden szavában van ele, humor. Az a típusú em­ber, akinek a közelében nem tehet elkeseredett senki, csak vidám. Most is, amikor a keresetről van szó. — Tudjátok, ha most se találjuk meg a számításun­kat, akkor hozunk hozzá ott­honról pénzt, hogy tegyék be­le a borítékba — mondja és mindenki nevet, miközben feszülnek az izmok a mun­kában. Jön a jelzés, indítják a gyalut. A kaparó csikorog a teher alatt, annyit vonszol, hogy több nem is férne rá. Darabos, fényesen csillogó, kiváló, palamentes szén, olyan, amilyenre vágyik az ember a TÜZÉP-telepen, ami­kor vásárol. A hosszú, egyenes szénfal­ról visszaverődik a beépített hajólámpák fénye. A gyalut nem látni, csak a robajjal lezúduló szén jelzi merre jár. A végére ér, csak egy pilla­natra állítják le és már foly­tatja is útját visszafelé. Vág és torlaszt. A hidraulikus fe­szítők nyomják előre a ka- parót. Nincs lapát most, a gép végzi a munka nehezét. A frontmester mosolyog, ami­kor előkerül. — Na, mit szól hozzá? Ugye, hogy jó masina ez a gyalu? — Van ebben öröm is és büszkeség Is. Hogy a ká- nyásiak versenyét júliusban ők nyerték az csak természe­tes. Egyszer sikerült rekor­dot elérníök. Egyetlen nap alatt ezer csille szén. Ennyit még nem adott ki gép Nóg- rádban, és front sem ennyi idő alatt. — Ügy volt, hogy a másik fronton lassan ment a ter­melés, így kaptunk elég üres csillét. Kiszámítottuk, a gép naponta átlagosan csak hat órát mehet — mondja. Mint­ha csak ezt akarná bizonyí­tani, megint leáll a kaparó. — Elfogyott a töltőnél az üres csille. Vámunk kell. Hiába,, négy front van és mindenhova kell. Ez van — mondja. A normát növelték. Ha csak rajtunk meg a gépen múlna, akkor nem is lenne baj, de kevés az üres. Így van ez, amikor korszerű a jövesztés, de elmaradt a szál­lítás. — Jól álltak hozzá Győ­riek, másképp nem is le­hetett volna ilyen eredmény — mondja Schaffer Péter, az aknavezető, azután így foly­tatja. — A júliusi napi átlaguk 800 csille, 50 vagon. Ilyen eredmény még nem volt. A frontokon az átlagos műszak­teljesítmény 3,6 tonna az övéké 6,2. A front előreha­ladási sebessége, ami Igen fontos — a 135 centiméteres akna átlaggal szemben 184 centiméteres volt a gyalu- nál. Ilyen eredményt csak lelkesedéssel, és hozzáértés­sel lehet elérni. Talán még jobban is le­hetne ... kezdem, de nem is várja meg, hogy folytassam, közbevág. — Biztos, hogy lehetne, ha tudnánk biztosítani elegendő üreset. Igaza van a brigád­nak. Pillanatnyilag 200 csille kellene, hogy valamennyi fronton megszüntessük az üreshiányt. Kértünk, igényel­tünk már, de nem tudom 'mikor kapunk. Az is igaz vi­szont, hogy aknakapacitásunk is véges. Négy front termel, és csak a szükséges elővájá- sokat végezzük. Munkahelyi kapacitásunk előrehaladot­tabb, mint a szállítási. Ez a magyarázat — fejezi be. Kányás nemcsak arról hí­res, hogy legnagyobb és leg­korszerűbb aknája a Nógrádi Szénbányászati Trösztnek, ha­nem arról is, hogy gazdasá­gosan, dotáció nélkül, nyere­ségesen termel. Most Győriék öregbítették Kányás hírnevét a széngyaluval elért rekord­dal. Bodó János V mi viszonylatban — a tag­gyűléseken átlagosan 130, a csoportértekezleteken 350 párttag szól a témákhoz. A csoportértekezleteken — s talán ez az egyik leg­komolyabb eredmény — olya­nok is hallatják szavukat, akik éveken keresztül passzívan szemlélték a taggyűléseket. A hozzászólások többnyire viták és javaslatok formájában hangzanak el, de találkozunk egészen rövid véleménynyilvá­nítással is. A javaslatokat, hozzászólásokat a csoportbizal­mi az alapszervezet titkárá­hoz továbbítja, aki vagy köz­vetlenül intézkedik, vagy a pártbizottságnak jelenti és at­tól kér segítséget a probléma megoldásához. Sok javaslat kerül megvalósításra, s ez to­vább ösztönzi a párttagságot, növeli az aktivitást. A taggyűlések aktivitása is erősödött, különösen a pártcso­port bizalmiak vesznek részt jobban a vitában. Csoportbi- zalmiainkról elmondhatjuk, hogy az eltelt négy esztendő alatt szemlátomást fejlődtek. Jelentős részük már elvégezte, vagy végzi az egyéves esti is­kolát. A csoportértekezletek beszámolói nem hosszúak, de konkrétak, névreszólóan di­csérnek. bírálnak, jó vitákra adnak alapot. Ösztönöznek az őszinte véleménynyilvánításra, nagy szerepet látszanak a szo­cialista embertípus kialakítá­sában. Javult a tagjelöltekkel való foglalkozás, mivel a különböző pártmegbízatásokat is többnyi­re csoportértekezleteken adják ki és kérik számon. Csak el­vétve fordul elő tagjelölt visz- szaminősítése azért, mert nem végzett megfelelő munkát. Az egyik legnagyobb eredmény az, hogy javult, gyorsabb, ren­dezettebb lett a párttagok tá­jékoztatása a különböző hatá­rozatokról, kül- és belpolitikai kérdésekről, és az üzemi dön­tésekről. A határozatokból adódó feladatokat a pártcso­port tagjai névreszólóan kap­ják meg. Így volt ez a Köz­ponti Bizottság 1964. december 8—10-i határozatának esetében is. Ez a módszer nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy vállala­tunk maradéktalanul teljesí­tette az 1965. évi feladatát. A pártcsoportokban rejlő erő hatását gazdasági vezető­ink is felismerték. A pártcso- port-értekezleteken megjelen­nek. tájékoztatást adnak a fel­adatokról és kérik azok vég­rehajtását. Megállapíthatjuk tehát, hogy az új módszer meghozta eredményét, s a pártmunkát új vonással gaz­dagítottuk. Növekedett a párttagság ak­tivitása. mert arányosabban oszlanak meg a pártmegbízatá­sok. További előrehaladásunk érdekében azonban egy sor problémát kell még megolda­nunk. Növelnünk kell pártcso- port-vezetőink önállóságát. A párttagságot érintő kérdéseket rendszeresen megvitatni párt­csoport üléseken. Az aktivitás fokozása érdekében több gon­dot kell fordítani a kiadott feladatok értékelésére, szá­monkérésére. A pártcsoportok­nak nem szabad megfeledkez- niök a dolgozók apróbb ügyei­nek intézéséről, mert a jó tö­megkapcsolat és a bizalom csak így képzelhető el. Külö­nösen fontos most. mikor a IX. kongresszusra készülünk, hogy a pártcsoportok tevé­kenysége fokozódjék Ezenkí­vül nem kis feladatunk lesz az új gazdasági mechanizmus magyarázásában és megérteté­sében. Pártcsoport-vezetőink fokoz­zák felkészültségüket, mar­xista műveltségüket, hogy az állandóan növekvő feladato­kat meg tudják oldani. Az adott lehetőségen belül bizto­sítani kell. hogy minél több pártcsoport-vezető végezze el az egyéves marxista—leninista esti középiskolát. A termelést segítő napirendek mellett gya­rapítani kell az Ideológiai kér­désekkel foglalkozó pártcso­port értekezleteket. Gyakrab­ban szerepeljen napirenden a marxizmus—leninizmustól ide­gen nézetek, áramlatok elleni harc, a párt belső helyzetének értékelése. Fontos biztosítani, hogy a megbízatások többségét a vezetőség irányításával a pártcsoport adja ki. a végre­hajtást segítse, elvégzés után értékelje, mert ez fokozza a párttagok felelősségérzetét, ak­tív tevékenységét. Különösen nagy gondot kell fordítani a Még mindig sikerült... — Tegyük még a műszaki brigádhoz a következőt: komp­lex. Vagyis az üzem vezető műszaki beosztású dolgozóin kívül tagja még a számviteli vezető, a termelési osztály képviselője, de szoros kapcso­latot tartunk az értékesítési osztállyal is — mondja, be­vezetésképpen Vágvölgyi Ti­bor. a Salgótarjáni Acéláru­gyár huzalmű gyáregységének vezetője, a komplex műszaki brigád létrehozója. Velük kapcsolatban mondta Vonsik Ernő, a gyár fődisz­pécsere: — amit a termelési osztályon az importcsökkentő brigád kigondol, azt ők való­sítják meg. Igaz ez? — kér­dem. — Igen. De mi is hozzá­tesszük a magunkét. Mert nekünk is van saját elképze­lésünk. .. Azzal kezdték, hogy kidol­gozták a húzógépek gyorsulása miatt szükséges űj techno­lógiai követelményeket, meg­oldották az epedarugók reze- zését, mostanában pedig leg­újabb gyártmányukról, az ónozott huzalról esik sok szó. — Minden évnek megvan a maga különlegessége, érdekes­sége, feladata. Az ónozott huzal kísérleteihez tavaly kezdtünk hozzá, az idén már üzemszerűen gyártjuk. Pe­dig ezelőtt sohasem csináltuk. De tudtuk, hogy kell. szükség van rá, importot csökkentünk vele, hát megcsináltuk. — Az évi szükséglet hat­ezer tonna. Sajnos az idén csak kétszáz tonnát tudtunk biztosítani, jövőre viszont teljesítjük a kívánságokat. Az első időkben baj volt a minőséggel, sok gondot kel­lett megoldani. Ma már el­mondhatjuk: megszűntek a kifogások. Az általunk gyár­tott huzal még olcsóbb is, mint a német. Kétszáz forint­tal. Egy pillanatra, még egy­szer ellenőrzőm, nehogy té­ves legyen a szám. Felveszi a telefonkagylót, kérdez: — Jó emlékeztem — fordul vissza. Tizenhatezerhétszáz forintot kapunk tonnájáért. A bányászok használják a szén robbantásánál. Egy-egy importpótló gyárt­mány kikísérletezése, tech­nológiájának elkészítése. az üzemszerű termelés beindítá­sa sok fáradságba kerül, sok­szor fél év is kell hozzá. De még eddig mindig sikerült. Talán azért, mert nagyon akarják. Valószínű így volt, amikor a titánmentes védőgázhuzalt kísérletezték ki. Két évvel ezelőtt még csak a titánosat ismertük, de már akkor felmerült bennünk a gondolat: a titánmentes gyár­tását is jó lenne megoldani. — És? — Megoldottuk. A technoló­gia elkészült, a megfelelő ösz- szetételű alapanyagot keres­sük. Sokat segítenek az óz­diak. Amennyiben sikerül a tervünk, akkor a járműipar­ban nemsokára az általunk előállított űj gyártmányt hasz­nálják majd. — Ki tudják elégíteni a je­lentkező igényeket? . — Csak részben. Később ta­lán igen. Szóba került még, hogy a mezőgazdaságnak szánt bála­kötöző szalagok csévélésénél is új kikészítési eljárást ve­zettek be. Ez kétszeresen jó. Egyrészt megnövekszik a ter­melés, azáltal jobban ki tud­ják elégíteni a szükséglete­ket, másrészt növelik a fog­lalkoztatottságot, — Mindannyian ismerjük a megyei vezetés foglalkozta­tottsággal kapcsolatos gondját. Amikor összedugjuk a fejün­ket. új dolgokkal foglalko­zunk, erről sem feledkezünk meg. Bár nem könnyű dolog gazdaságosan termelni, ugyan­akkor a foglalkoztatottságot is növelni. Oldottunk ml meg ennél sokkal nagyobb felada­tot is. Ez is ránk vár, nem igaz? Így cselekedtek, amikor az orosházi üveggyáriak forctul- tak hozzájuk. Annak idején az üveggyár egy olasz cégtől vásárolt üvegbálázó-gépet. A vételkor az eladó kikötötte: az anyagot, azaz a huzalt is ő szállítja. Kénytelenek vol­tak elfogadni az ajánlatot. Később a gyár vezetői kiszá­mították: drága mulatság az olasz import. Jobb lenne a huzalt helyből beszerezni. így jutott el az igazgató követe, egy mérnök a Salgótarjáni Acélárugyárba. — Elkészítettük Mennyi­ségben ugyan nem jelent so­kat, de valutában annál töb­bet. .. Az importcsökkentő bri­gád ötletein, útmutatásain kí­vül máshonnan is beszerez tehát jó elképzeléseket. a komplex műszaki brigád. Er­re utal Vágvölgyi Tibor, ami­kor azt mondja: — a velünk üzleti kapcsolatban állók sok megoldásra váró dolgot mon­danak el. A havonta rendsze­resen megtartott brigádérte­kezleten aztán megvitatjuk, melyiket lehetne előbb meg­oldani. A búcsúzás után akaratla­nul is mindig egy mondat to­lakodott elő: — Nehéz lesz. de ebben az évben meg kell lenni, megoldjuk. Ha ők mondják, biztos így lesz. Venesz Károly A% állomány kétharmada negatív A gümőkór elleni küzdelem a rétsági járás szövetkezeteiben A rétsági járásban a szakemberek egyre hatéko­nyabb intézkedéseket foga­natosítanak a szarv asmar­csoporton belül az új tagok és tagjelöltek nevelésére, a velük való foglalkozásra. Négy év munkája és ered­ményei alapján elmondhatjuk, hogy kezdeményezésünk — bár többen féltek tőle — ered­ményes volt. Elértük, hogy havonta mintegy 150—200 fő­vel több párttag mondja el véleményét, segít a hibák fel­tárásában és kijavításában. Ha ennyit értünk volna csak el — de ettől sokkal nagyobbak az eredmények —. már akkor sem dolgoztunk volna hiába. Nem időszaki feladatról van szó. Az elkezdett munka ál­landó segítése, továbbfejlesz­tése a célunk. Nem szabad megállni, megrekedni, hanem a megváltozott és megjavult körülmények között is azon kell fáradoznunk, hogy a ki­alakult módszert hogyan le­hetne továbbfejleszteni, haté­konyabbá tenni. Amikor a IX. kongresszusra és a pártérte­kezletre készülünk, számot ve­tünk eddigi tevékenységünk­kel, feltétlen említésre méltó a négy év munkájának érté­kelése során a pártcsoportok eddigi tevékenységéről is szá­mot adni. Az elkövetkező fel­adatokat pedig úgy megszabni, hogy abból a pátresoportok tevékenysége és munkája sem maradjon ki. Az elmúlt éveket figyelembe véve pártbizottsá­gunk. mint biztos alapra szá­míthat a pártcsoportokra. Tóth Károly a Salgótarjáni Acélárugyár Pártbizottságának titkára. ha-tenyésztésben a gümő­kór leküzdése érdekében. A munka oroszlánrészét a já­rási főállatorvos irányítá­sával a körállatorvosok végzik. A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt nem foglalkoztak Ilyen be­hatóan a védekezéssel. Nap­jainkban ez a kérdés első­rendű fontosságúvá lett. A rétsági járás szövetke­zeteiben a gümőkór elleni küzdelemben az eredmények igen változatosak. A bánki Új Tavasz Termelőszövet­kezet 61 tehénből álló tehe­nészetében egyetlen sincs, amely a gümőkórra reagáll volna. Jó eredményt értek el a tereskei Kossuth Tsz- ben is, ahol a 80 tehénből már mindössze csak öt be­teg. A szendehelyi Kossuth Tsz-ben 24 tehénből mind­össze egv. a keszegi Zöldme­ző Tsz-ben a 113 tehénből pedig még húsz gümőkóros található. A nagyoroszi Egyetértés Tsz-ben viszont 95 tehén­ből 91, a kétbodonyi Egye­sült Erő Tsz-ben 150 te­hénből 83. a nógrádi Béke Tsz-ben pedig a 88 tehén­ből 44 fertőzött. Járási szinten 1966 első félévében az összes szarvas- marhából 14 százalékról 10,3 százalékra csökkent a gümőkórra reagáló egyedek száma. Az 1478 tehénből már csak 450 a pozitív. Az állatorvosok bevezették a fokozott vizsgálatokat ame­lyek nagy segítséget nyúj­tanak a megbetegedett ál­latok felkutatásában. A rendelkezések a terme­lőszövetkezetek vezetőit és dolgozóit egyaránt érde­keltté teszik a gümőkór el­leni küzdelemben. Jól jár­tak azok a tsz-ek, amelyek a körállatorvosok szakta­nácsadásait elfogadták. A gümőkórmentes tehenésze­tekből származó tej után li­terenként 30 fillérrel na­gyobb bevételre tehetnek szert. A bánki Űj Tavasz Termelőszövetkezetben pél­dául a 61 tehéntől értéke­sítésre kerülő 90 ezer liter tej után huszonhétezer fo­rinttal kapnak többet. A nagyoroszi Egyetértés Tsz- ben, mivel a tehénállomá­nyuk gümőkórra reagál, éves viszonylatban 70 380 forintos többletjövedelemtől esnek el. Hasonló a helyzet a hízómarha értékesítésénél is. A szerződésileg értéke­sítésre kerülő, gümőkórtól mentes hizómarhák után ki­lónként egy forint felár jár. A rétsági járás húsz ter­melőszövetkezete között nyolc olyan van, ahol egy- egy üzemegységben teljesen negatív állományt alakítot­tak ki. Ezekben különös­képpen nagy gondot fordí­tanak az állategészségügyre. A gümőkór elleni küzdelmet, illetve védekezést elősegíti az is, ha több kisebb terme­lőszövetkezet egyesül, s így valamelyik üzemegység­ben lehetővé válik a nega­tív állomány kialakítása. Etnmcr Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents