Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-09 / 187. szám
196«. an " o %3 * A b 3 Rekorderek a kányási bányában Valami új született Hányáson, olyan, amilyen még nem volt. Rekord. Nem a sportpályán. hanem 300 méterre a föld alatt A történelmi hűség kedvéért érdemes visszalapozni a naplót... Tavaly szeptember 17-én a kettes sikló 70 méter széles frontján egy karmozdulatra belevágott a szénfalba a gyalu és nagy robajjal döntötte a szenet a kaparóba. Egy hosszabb — és mint később kiderült — keserves kísér- letsorozat kezdődött Hányáson. Győri Ferenc sok sikert megért szocialista frontbrigádja kapta ezt a feladatot. A főte elázott. Mind jobban csöpögött a víz. Rendkívüli nyomás nehezedett a frontra. Szakadt a főte, kidőlt a homlok, nem tudták megtartani. — A gyalu jó szerszám, csak a körülmények rosszak — vélekedtek az emberek, akik még akkor is végig húzatták egyszer, amikor már a kézi jövesztést javasolták számukra. A kínlódás három hónapig tartott. Győriék még a tervet sem tudták teljesíteni, pedig nagyon akarták. Napi száztíz centiméteres előrehaladási sebességet és 3,7 tonnás műszakteljesítményt értek el. Ezzel zárult az első próbálkozás. A gyalut kihozták a bányából, a brigád pedig visszatért a kézi jö- vesztésre. A kudarc általában kétféle hatást válthat ki az emberekből. Elkeseredést, lemondást, amikor céltalannak látják a további küzdelmet, vagy az ellenkezőjét, a makacsabb, saivósabb harcot a sikerért. Sokszor elemezték Győriók és a kányási vezetők is azt a három hónapot, de a refrén mindig az volt: a gyalu jó, csak megfelelő körülményeket kell teremteni. Az új csatára való felkészülés jegyében teltek el a hónapok, majd a vezetőség ismét Győriekhez fordult. Lesz egy új 85 méteres front, ahová gyalut telepítenek. A kísérlettel ismét őket bízzák meg ... Született az ígéret a kongresszus tiszteletére: „ ... a technológiai előírás pontos betartásával igyekszünk bebizonyítani a gépesítés előnyét . . .” Az a brigád írta ezt, amelyik tavaly kudarcot vallott. Július 5-én ismét indították a gyalut. A vágaton lassan gurulnak a csillék. A töltőnél öt üres, amely percek alatt megtelik. Le kell állni a szalaggal, ka- paróval. — Lassan jön. Kevés az üres, sokkal több kellene — újságolják Mihalik Sándor üzemmérnöknek. — A fronton a meghajtó művet hú- zatják előbbre, úgy feszítik ki, ahogy azt leírták az utasításba. Beszélgetnek. Gordos K. Lajos frontmester-helyet- tes, az idős bányász a hangadó. Minden szavában van ele, humor. Az a típusú ember, akinek a közelében nem tehet elkeseredett senki, csak vidám. Most is, amikor a keresetről van szó. — Tudjátok, ha most se találjuk meg a számításunkat, akkor hozunk hozzá otthonról pénzt, hogy tegyék bele a borítékba — mondja és mindenki nevet, miközben feszülnek az izmok a munkában. Jön a jelzés, indítják a gyalut. A kaparó csikorog a teher alatt, annyit vonszol, hogy több nem is férne rá. Darabos, fényesen csillogó, kiváló, palamentes szén, olyan, amilyenre vágyik az ember a TÜZÉP-telepen, amikor vásárol. A hosszú, egyenes szénfalról visszaverődik a beépített hajólámpák fénye. A gyalut nem látni, csak a robajjal lezúduló szén jelzi merre jár. A végére ér, csak egy pillanatra állítják le és már folytatja is útját visszafelé. Vág és torlaszt. A hidraulikus feszítők nyomják előre a ka- parót. Nincs lapát most, a gép végzi a munka nehezét. A frontmester mosolyog, amikor előkerül. — Na, mit szól hozzá? Ugye, hogy jó masina ez a gyalu? — Van ebben öröm is és büszkeség Is. Hogy a ká- nyásiak versenyét júliusban ők nyerték az csak természetes. Egyszer sikerült rekordot elérníök. Egyetlen nap alatt ezer csille szén. Ennyit még nem adott ki gép Nóg- rádban, és front sem ennyi idő alatt. — Ügy volt, hogy a másik fronton lassan ment a termelés, így kaptunk elég üres csillét. Kiszámítottuk, a gép naponta átlagosan csak hat órát mehet — mondja. Mintha csak ezt akarná bizonyítani, megint leáll a kaparó. — Elfogyott a töltőnél az üres csille. Vámunk kell. Hiába,, négy front van és mindenhova kell. Ez van — mondja. A normát növelték. Ha csak rajtunk meg a gépen múlna, akkor nem is lenne baj, de kevés az üres. Így van ez, amikor korszerű a jövesztés, de elmaradt a szállítás. — Jól álltak hozzá Győriek, másképp nem is lehetett volna ilyen eredmény — mondja Schaffer Péter, az aknavezető, azután így folytatja. — A júliusi napi átlaguk 800 csille, 50 vagon. Ilyen eredmény még nem volt. A frontokon az átlagos műszakteljesítmény 3,6 tonna az övéké 6,2. A front előrehaladási sebessége, ami Igen fontos — a 135 centiméteres akna átlaggal szemben 184 centiméteres volt a gyalu- nál. Ilyen eredményt csak lelkesedéssel, és hozzáértéssel lehet elérni. Talán még jobban is lehetne ... kezdem, de nem is várja meg, hogy folytassam, közbevág. — Biztos, hogy lehetne, ha tudnánk biztosítani elegendő üreset. Igaza van a brigádnak. Pillanatnyilag 200 csille kellene, hogy valamennyi fronton megszüntessük az üreshiányt. Kértünk, igényeltünk már, de nem tudom 'mikor kapunk. Az is igaz viszont, hogy aknakapacitásunk is véges. Négy front termel, és csak a szükséges elővájá- sokat végezzük. Munkahelyi kapacitásunk előrehaladottabb, mint a szállítási. Ez a magyarázat — fejezi be. Kányás nemcsak arról híres, hogy legnagyobb és legkorszerűbb aknája a Nógrádi Szénbányászati Trösztnek, hanem arról is, hogy gazdaságosan, dotáció nélkül, nyereségesen termel. Most Győriék öregbítették Kányás hírnevét a széngyaluval elért rekorddal. Bodó János V mi viszonylatban — a taggyűléseken átlagosan 130, a csoportértekezleteken 350 párttag szól a témákhoz. A csoportértekezleteken — s talán ez az egyik legkomolyabb eredmény — olyanok is hallatják szavukat, akik éveken keresztül passzívan szemlélték a taggyűléseket. A hozzászólások többnyire viták és javaslatok formájában hangzanak el, de találkozunk egészen rövid véleménynyilvánítással is. A javaslatokat, hozzászólásokat a csoportbizalmi az alapszervezet titkárához továbbítja, aki vagy közvetlenül intézkedik, vagy a pártbizottságnak jelenti és attól kér segítséget a probléma megoldásához. Sok javaslat kerül megvalósításra, s ez tovább ösztönzi a párttagságot, növeli az aktivitást. A taggyűlések aktivitása is erősödött, különösen a pártcsoport bizalmiak vesznek részt jobban a vitában. Csoportbi- zalmiainkról elmondhatjuk, hogy az eltelt négy esztendő alatt szemlátomást fejlődtek. Jelentős részük már elvégezte, vagy végzi az egyéves esti iskolát. A csoportértekezletek beszámolói nem hosszúak, de konkrétak, névreszólóan dicsérnek. bírálnak, jó vitákra adnak alapot. Ösztönöznek az őszinte véleménynyilvánításra, nagy szerepet látszanak a szocialista embertípus kialakításában. Javult a tagjelöltekkel való foglalkozás, mivel a különböző pártmegbízatásokat is többnyire csoportértekezleteken adják ki és kérik számon. Csak elvétve fordul elő tagjelölt visz- szaminősítése azért, mert nem végzett megfelelő munkát. Az egyik legnagyobb eredmény az, hogy javult, gyorsabb, rendezettebb lett a párttagok tájékoztatása a különböző határozatokról, kül- és belpolitikai kérdésekről, és az üzemi döntésekről. A határozatokból adódó feladatokat a pártcsoport tagjai névreszólóan kapják meg. Így volt ez a Központi Bizottság 1964. december 8—10-i határozatának esetében is. Ez a módszer nagyban hozzájárult ahhoz, hogy vállalatunk maradéktalanul teljesítette az 1965. évi feladatát. A pártcsoportokban rejlő erő hatását gazdasági vezetőink is felismerték. A pártcso- port-értekezleteken megjelennek. tájékoztatást adnak a feladatokról és kérik azok végrehajtását. Megállapíthatjuk tehát, hogy az új módszer meghozta eredményét, s a pártmunkát új vonással gazdagítottuk. Növekedett a párttagság aktivitása. mert arányosabban oszlanak meg a pártmegbízatások. További előrehaladásunk érdekében azonban egy sor problémát kell még megoldanunk. Növelnünk kell pártcso- port-vezetőink önállóságát. A párttagságot érintő kérdéseket rendszeresen megvitatni pártcsoport üléseken. Az aktivitás fokozása érdekében több gondot kell fordítani a kiadott feladatok értékelésére, számonkérésére. A pártcsoportoknak nem szabad megfeledkez- niök a dolgozók apróbb ügyeinek intézéséről, mert a jó tömegkapcsolat és a bizalom csak így képzelhető el. Különösen fontos most. mikor a IX. kongresszusra készülünk, hogy a pártcsoportok tevékenysége fokozódjék Ezenkívül nem kis feladatunk lesz az új gazdasági mechanizmus magyarázásában és megértetésében. Pártcsoport-vezetőink fokozzák felkészültségüket, marxista műveltségüket, hogy az állandóan növekvő feladatokat meg tudják oldani. Az adott lehetőségen belül biztosítani kell. hogy minél több pártcsoport-vezető végezze el az egyéves marxista—leninista esti középiskolát. A termelést segítő napirendek mellett gyarapítani kell az Ideológiai kérdésekkel foglalkozó pártcsoport értekezleteket. Gyakrabban szerepeljen napirenden a marxizmus—leninizmustól idegen nézetek, áramlatok elleni harc, a párt belső helyzetének értékelése. Fontos biztosítani, hogy a megbízatások többségét a vezetőség irányításával a pártcsoport adja ki. a végrehajtást segítse, elvégzés után értékelje, mert ez fokozza a párttagok felelősségérzetét, aktív tevékenységét. Különösen nagy gondot kell fordítani a Még mindig sikerült... — Tegyük még a műszaki brigádhoz a következőt: komplex. Vagyis az üzem vezető műszaki beosztású dolgozóin kívül tagja még a számviteli vezető, a termelési osztály képviselője, de szoros kapcsolatot tartunk az értékesítési osztállyal is — mondja, bevezetésképpen Vágvölgyi Tibor. a Salgótarjáni Acélárugyár huzalmű gyáregységének vezetője, a komplex műszaki brigád létrehozója. Velük kapcsolatban mondta Vonsik Ernő, a gyár fődiszpécsere: — amit a termelési osztályon az importcsökkentő brigád kigondol, azt ők valósítják meg. Igaz ez? — kérdem. — Igen. De mi is hozzátesszük a magunkét. Mert nekünk is van saját elképzelésünk. .. Azzal kezdték, hogy kidolgozták a húzógépek gyorsulása miatt szükséges űj technológiai követelményeket, megoldották az epedarugók reze- zését, mostanában pedig legújabb gyártmányukról, az ónozott huzalról esik sok szó. — Minden évnek megvan a maga különlegessége, érdekessége, feladata. Az ónozott huzal kísérleteihez tavaly kezdtünk hozzá, az idén már üzemszerűen gyártjuk. Pedig ezelőtt sohasem csináltuk. De tudtuk, hogy kell. szükség van rá, importot csökkentünk vele, hát megcsináltuk. — Az évi szükséglet hatezer tonna. Sajnos az idén csak kétszáz tonnát tudtunk biztosítani, jövőre viszont teljesítjük a kívánságokat. Az első időkben baj volt a minőséggel, sok gondot kellett megoldani. Ma már elmondhatjuk: megszűntek a kifogások. Az általunk gyártott huzal még olcsóbb is, mint a német. Kétszáz forinttal. Egy pillanatra, még egyszer ellenőrzőm, nehogy téves legyen a szám. Felveszi a telefonkagylót, kérdez: — Jó emlékeztem — fordul vissza. Tizenhatezerhétszáz forintot kapunk tonnájáért. A bányászok használják a szén robbantásánál. Egy-egy importpótló gyártmány kikísérletezése, technológiájának elkészítése. az üzemszerű termelés beindítása sok fáradságba kerül, sokszor fél év is kell hozzá. De még eddig mindig sikerült. Talán azért, mert nagyon akarják. Valószínű így volt, amikor a titánmentes védőgázhuzalt kísérletezték ki. Két évvel ezelőtt még csak a titánosat ismertük, de már akkor felmerült bennünk a gondolat: a titánmentes gyártását is jó lenne megoldani. — És? — Megoldottuk. A technológia elkészült, a megfelelő ösz- szetételű alapanyagot keressük. Sokat segítenek az ózdiak. Amennyiben sikerül a tervünk, akkor a járműiparban nemsokára az általunk előállított űj gyártmányt használják majd. — Ki tudják elégíteni a jelentkező igényeket? . — Csak részben. Később talán igen. Szóba került még, hogy a mezőgazdaságnak szánt bálakötöző szalagok csévélésénél is új kikészítési eljárást vezettek be. Ez kétszeresen jó. Egyrészt megnövekszik a termelés, azáltal jobban ki tudják elégíteni a szükségleteket, másrészt növelik a foglalkoztatottságot, — Mindannyian ismerjük a megyei vezetés foglalkoztatottsággal kapcsolatos gondját. Amikor összedugjuk a fejünket. új dolgokkal foglalkozunk, erről sem feledkezünk meg. Bár nem könnyű dolog gazdaságosan termelni, ugyanakkor a foglalkoztatottságot is növelni. Oldottunk ml meg ennél sokkal nagyobb feladatot is. Ez is ránk vár, nem igaz? Így cselekedtek, amikor az orosházi üveggyáriak forctul- tak hozzájuk. Annak idején az üveggyár egy olasz cégtől vásárolt üvegbálázó-gépet. A vételkor az eladó kikötötte: az anyagot, azaz a huzalt is ő szállítja. Kénytelenek voltak elfogadni az ajánlatot. Később a gyár vezetői kiszámították: drága mulatság az olasz import. Jobb lenne a huzalt helyből beszerezni. így jutott el az igazgató követe, egy mérnök a Salgótarjáni Acélárugyárba. — Elkészítettük Mennyiségben ugyan nem jelent sokat, de valutában annál többet. .. Az importcsökkentő brigád ötletein, útmutatásain kívül máshonnan is beszerez tehát jó elképzeléseket. a komplex műszaki brigád. Erre utal Vágvölgyi Tibor, amikor azt mondja: — a velünk üzleti kapcsolatban állók sok megoldásra váró dolgot mondanak el. A havonta rendszeresen megtartott brigádértekezleten aztán megvitatjuk, melyiket lehetne előbb megoldani. A búcsúzás után akaratlanul is mindig egy mondat tolakodott elő: — Nehéz lesz. de ebben az évben meg kell lenni, megoldjuk. Ha ők mondják, biztos így lesz. Venesz Károly A% állomány kétharmada negatív A gümőkór elleni küzdelem a rétsági járás szövetkezeteiben A rétsági járásban a szakemberek egyre hatékonyabb intézkedéseket foganatosítanak a szarv asmarcsoporton belül az új tagok és tagjelöltek nevelésére, a velük való foglalkozásra. Négy év munkája és eredményei alapján elmondhatjuk, hogy kezdeményezésünk — bár többen féltek tőle — eredményes volt. Elértük, hogy havonta mintegy 150—200 fővel több párttag mondja el véleményét, segít a hibák feltárásában és kijavításában. Ha ennyit értünk volna csak el — de ettől sokkal nagyobbak az eredmények —. már akkor sem dolgoztunk volna hiába. Nem időszaki feladatról van szó. Az elkezdett munka állandó segítése, továbbfejlesztése a célunk. Nem szabad megállni, megrekedni, hanem a megváltozott és megjavult körülmények között is azon kell fáradoznunk, hogy a kialakult módszert hogyan lehetne továbbfejleszteni, hatékonyabbá tenni. Amikor a IX. kongresszusra és a pártértekezletre készülünk, számot vetünk eddigi tevékenységünkkel, feltétlen említésre méltó a négy év munkájának értékelése során a pártcsoportok eddigi tevékenységéről is számot adni. Az elkövetkező feladatokat pedig úgy megszabni, hogy abból a pátresoportok tevékenysége és munkája sem maradjon ki. Az elmúlt éveket figyelembe véve pártbizottságunk. mint biztos alapra számíthat a pártcsoportokra. Tóth Károly a Salgótarjáni Acélárugyár Pártbizottságának titkára. ha-tenyésztésben a gümőkór leküzdése érdekében. A munka oroszlánrészét a járási főállatorvos irányításával a körállatorvosok végzik. A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt nem foglalkoztak Ilyen behatóan a védekezéssel. Napjainkban ez a kérdés elsőrendű fontosságúvá lett. A rétsági járás szövetkezeteiben a gümőkór elleni küzdelemben az eredmények igen változatosak. A bánki Új Tavasz Termelőszövetkezet 61 tehénből álló tehenészetében egyetlen sincs, amely a gümőkórra reagáll volna. Jó eredményt értek el a tereskei Kossuth Tsz- ben is, ahol a 80 tehénből már mindössze csak öt beteg. A szendehelyi Kossuth Tsz-ben 24 tehénből mindössze egv. a keszegi Zöldmező Tsz-ben a 113 tehénből pedig még húsz gümőkóros található. A nagyoroszi Egyetértés Tsz-ben viszont 95 tehénből 91, a kétbodonyi Egyesült Erő Tsz-ben 150 tehénből 83. a nógrádi Béke Tsz-ben pedig a 88 tehénből 44 fertőzött. Járási szinten 1966 első félévében az összes szarvas- marhából 14 százalékról 10,3 százalékra csökkent a gümőkórra reagáló egyedek száma. Az 1478 tehénből már csak 450 a pozitív. Az állatorvosok bevezették a fokozott vizsgálatokat amelyek nagy segítséget nyújtanak a megbetegedett állatok felkutatásában. A rendelkezések a termelőszövetkezetek vezetőit és dolgozóit egyaránt érdekeltté teszik a gümőkór elleni küzdelemben. Jól jártak azok a tsz-ek, amelyek a körállatorvosok szaktanácsadásait elfogadták. A gümőkórmentes tehenészetekből származó tej után literenként 30 fillérrel nagyobb bevételre tehetnek szert. A bánki Űj Tavasz Termelőszövetkezetben például a 61 tehéntől értékesítésre kerülő 90 ezer liter tej után huszonhétezer forinttal kapnak többet. A nagyoroszi Egyetértés Tsz- ben, mivel a tehénállományuk gümőkórra reagál, éves viszonylatban 70 380 forintos többletjövedelemtől esnek el. Hasonló a helyzet a hízómarha értékesítésénél is. A szerződésileg értékesítésre kerülő, gümőkórtól mentes hizómarhák után kilónként egy forint felár jár. A rétsági járás húsz termelőszövetkezete között nyolc olyan van, ahol egy- egy üzemegységben teljesen negatív állományt alakítottak ki. Ezekben különösképpen nagy gondot fordítanak az állategészségügyre. A gümőkór elleni küzdelmet, illetve védekezést elősegíti az is, ha több kisebb termelőszövetkezet egyesül, s így valamelyik üzemegységben lehetővé válik a negatív állomány kialakítása. Etnmcr Ferenc
