Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-05 / 184. szám
4 WOG K A TJ T9BC. augusztus 5. péntek Jubilál az Állami Aruház Iregsxemcsén jártunk IZOTÓP A „zöld futószalag” — a folyamatos zölddel való ellátás — fogalmát mindenki ismeri. Amíg azonban a klasszikus értelemben vett zöld futószalagban az őszi takarmánykeverékek mellett főként az évelő pillangósok és a csala- mádé szerepelt, az iregszem- csei takarmánytermesztési rendszeren belül a takarmány 70 százalékát új, nagyrészt napraforgós keverékekkel termesztik meg. Az egész rendszerben az új tulajdonképpen a célkitűzés. Jelenleg hazánkban egy tehén eltartásához a 2200 liter körüli átlagos tejtermelés mellett 2,5—3 hold szükséges. A tervezet szerint az eltartó terület 3000 liter tej termelését feltételezve 0.7— 1,3 holdra csökkenne. Kell-e ennél nagyobb újdonság? A hogyan tovább? kérdése, a módszer bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos. A Tolna- és Baranya megyei tapasztalatok vitathatatlanul bizonyítják, hogy csak a legkörültekintőbb munkával biztosítható, az új takarmánytermesztési rendszer sikere. Mindenekelőtt a gondos, lelkiismeretes agrotechnika fontosságát kell hangsúlyozni. Nem várható nagy és biztos takarmánytermés, ha nem gondoskodnak a folyamatos tápanyag-utánpótlásról és a termesztés minden fázisát — a talaj előkészítésétől a betakarításig — nem végzik a legnagyobb szakszerűséggel. A folyamatosság betartása igen fontos, mivel a másod- vagy tarlóvetéseknél néhány napos késés, a zölddel való ellátás, a szakszerű takarmányozásban nagy zavarokat okozhat. A kettős termesztés lehetőségeit csak pontos munkával lehet kiaknázni. A takarmánytermesztésnek ez a módja főként a munkaszervezésben igen szoros, mert egy pillanat tétlenkedésre sincs idő; mindig kell valamit vetni vagy betakarítani. Ezt a tempót nem könnyű megszokni, s kiváltképp a kezdeti szakasz nehéz. Ezért a módszer bevezetését is csak a legnagyobb körültekintéssel javasolják. Elképzelhető, hogy egyes üzemekben csak egy-egy üzemegységben vagy telephelyen vezetik be, s az ott szerzett tapasztalatok alapján fokozatosan terjesztik ki az egész gazdaságra. S nyílván lesznek termelőszövetkezetek, ahol a termelési feltételek egyelőre még olyanok, hogy az új takarmánytermesztési rendszerrel kapcsolatos javaslatok csak gondolatokat adnak majd egy- egy probléma megoldásához. E rendszer bevezetésének egyik alapvető feltétele a takarmánykeverékek, vetőmag- szükségletének biztosítása. Elgondolkoztató, hogy az utóbbi két évben az iregi takarmánytermesztési rendszerre való áttérés egyik legnagyobb akadálya a vetőmaghiány volt. A Vetőmagtermeltető Vállalat csak részben tudta az igényeket kielégíteni, a termelőszövetkezetek pedig még nem készültek fel a vetőmag megtermelésére. E gond megoldásának, illetve megelőzésének legjárhatóbb útja, ha több termelőszövetkezet, vagy egy egész járás összefogna, és közülük az egyik valamennyiük számára megtermesztené a vetőmagot: egyik szövetkezet a szükséges bükkönyt, a másik a borsót vagy szóját, és ismét egy másik a tarló vetésekhez szükséges napraforgót, szudá- nifüvet, stb. Csupán a vetőmag felújításához szükséges vetőmagot kellene kívülről beszerezni. Ezzel a módszerre) sok kellemetlenségtől lehetne megkímélni a szakembereket azoktól, amelyek nem egynek veszik el a kedvét a takarmánykeverékek termesztésétől. Az intézet tudományos kutatói, dr. Kumik Ernő professzor vezetésével forradalmi módszert dolgoztak ki. A takarmánytermesztés e módszer szerinti szervezéséhez nem kell külön beruházás, speciális gép, vegyszer vagy különleges növényfajta. Ha a lehetőségek felmérése reálisan történt, a siker kizárólag a szakértelmen, a szervezőképességen és — ez legalább olyan fontos! — a jó és kitartó munkálkodáson múlik. Nálunk a megyében különösen megszívlelendők az ireg- szemcsei módszer tanulságai. Mezőgazdaságunk perspektívájában nagy szerepet kap az állattenyésztés, s ez parancso- lóan írja elő a takarmányellátás jobb, eredményesebb megoldását. A termelőszövetkezeti szakemberek már érdeklődnek az új módszer iránt. A Délkelet-dunántúli Mező- gazdasági Kísérleti Intézet kutatógárdája hatalmas lépéssel vitte előbbre a hazai takarmánytermesztést. Kutatásaikat tovább folytatják ezen a területen ugyanúgy, mint más területeken. Sokrétű munkájuknak mind több gyümölcse érik be. Mind több és több kutatási eredményt alkalmazhatnak a gyakorlatban, mintegy igazolva a szocializmus célkitűzését: a tudomány anyagi erővé válik. Csupán egy-két érdekességet még: a rovarkártevők elleni új védekezés új formáinak kutatása, vagy például a gyümölcsök, a hagyma és a burgonya izotópos tartósítása. A komoly tudományos munkával töltött napok, a mikroszkópok mellett töltött éjszakák, egy-egy megoldhatatlannak tűnő problémán való töprengés napról napra újabb eredményeket hoznak. Az azonban vitathatatlan, hogy az utóbbi évek legnagyszerűbb eredményeként könyvelhetjük el az „iregszemcsei takarmánytermesztési rendszer” kialakítását. Pádár András •«y a kínálat konfekció árukból. Különösen a nőkről gondoskodnak jól. A legújabb divatot is biztosítják készruhákból Erzsiké eltűnt Utoljára szerdán délben, félkettő kőiül látták, Nagy- bátanyban a Zagyva partján. Előtte az udvaron játszott a 19 hónapos Erzsiké és bátyja, a 12 éves Gyuszi. Még most is ott a kártya, meg a kis ruhája, amit a nagy melegben levetett magáról. Azóta könnyek között keresi a család, a rendőrség, a tűzoltóság, a környék lakói, a fiatalok — mindenki, aki csak ráér. Séberné a Zagyva partról szalad vissza: — Láttam én, hogy játszanak a fiammal. Aztán eltűntek és mire kerestem, Erzsiké már nem volt sehol. Eleven gyerek, korán kezdett járni, istenem, hol lehet most? A Zagyva még csütörtökön is „sodrós” volt, szerdán pedig egy méterrel emelkedett a vízállás. Elég egy félrelépés és a víz magával ragadja még a felnőttet is. A gyerekek pedig a folyó partján kártyáztak. Erzsiké körülöttük téb-lábolt és egyszer eltűnt. Talán csak percek teltek el és máris keresték. Hiába! — Ügy félkettő körül lehetett — mondja könnyek között Séberné — és azonnal szóltunk a rendőrségnek, a tanács is tudott róla, az urarn^ is hazajött és kerestük. A tűzoltóság este nyolckor jött ki, gumicsónakkal egy darabig végignézték a Zagyvát, de panaszkodtak ők is, hogy ilyen későn kapták az értesítést... Az asszonyok helyeselnek: korábban kellett volna hozzáfogni az alapos kereséshez. Ki tudja, hogy most merre, hol találnak rá a csöppségre. Csütörtökön tovább folytatták a keresést. A tanács felszólította a lakosságot: áld ráér, segítsen Erzsikét felkutatni! Ebben nincs is hiba. Amerre csak a szem ellát, tarkáink a határ a kutató csoportoktól. Eddig eredménytelenül ... Gyuszi pedig kerékpárra kapott és félelmében „elbúj- dosott” Kazárra, a rokonokhoz. Nem kellett volna elengedni ... gáldonyi Egy évtizeddel ezelőtt még földszintes lakás foglalta el a helyet, ahol most az Állami Aruház áll Salgótarjánban. Apró üzletek sorakoztak a Rákóczi utcában. Magazinok biztosították a bányászok, ipari munkások ellátását. Romlott a helyzet 1951 után, amikor Salgótarján lett a menyeknek, de nem sokkal később a kereslet változása, az ipari termelés fokozása, az áruk összetételének bővülése miatt több helyen korszerűsítésre szorult — emlékezik vissza Nagy Sándor, az áruház igazgatója. — A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet miatt növelni kellett mintegy háromezer vagon áruinak felel meg. Igen megnőtt az érdeklődés a tartós fogyasztási cikkek iránt. Mosógépből — éves átlagban — mintegy ötszáz darabot értékesítették. Hűtőgépből 1959- ben csak tizennégy, az elmúlt évben már 216 darabot vásároltak. Ugrásszerűen emelkedett a televízió iránt a kereslet. Az 1959, évi 44-el szemben tavalyelőtt már több mint ezer darabot vásároltak. Porszívóból 1959-ben 77, 1965-ben 367 fogyott el. Az áruház 9,4 millió forintos beruházási összegből épült Tíz év alatt csaknem 30 millió forintot fizettek be nyereség címén az államháztartásba. Bőségesein megtérült tehát a beruházásra költött összeg. Fennállása óta tizenegy millió vevőt szolgáltak ki a Salgótarjáni Állami Áruház különböző osztályain. — Propaganda munkánk mindig kétirányú volt — vélekedik Szalai Mihály, az áruforgalmi osztály vezetője. gálják kirakataink, amelyek színvonala megfelelőnek mondható. A kirakatokat igyekszünk a vevők szórakoztatására, látókörének és ismereteinek fejlesztésére felhasználni. Ezért több alkalommal rendeztünk bemutatókat, kiállításokat. A háztartási gépeket és más árucikkeket használat közben mutatjuk be. — Hasznosnak tartjuk a divatbemutatók rendezését is. Az elmúlt évtizedben több alkalommal jártunk üzemekben, gyárakban, ahol nemcsak a divatos árukra hívtuk fel a figyelmet, hanem elősegítettük az ízléses öltözködést Í5' # A szocialista kereskedelem hírnökeként jött létre tíz évvel ezelőtt a salgótarjáni áruház. Dolgozói becsülettel látták el a rájuk bízott munkát. Alkalmazottjainak csaknem a fele az alapító tagokhoz tartozik. Tanultak, képezték is magukat. Ma már huszonkettőn rendelkeznek érettségivel. és valamennyien elvégezték az általános iskola Szilágyi Mihály né az alapító tagok közé tartozik. Tíz éve dolgozik az áruházban. A méterosztályon vásárlók és vezetők elégedettek munkájával Az áruház is kinőtte már jelenlegi kereteit. Bővíteni kell. Reméljük, rövidesen erre is sor kerül. gyeszékhely. Rohamosan emelkedett a kereslet, gyenge volt a kínálat. így született meg — 1952-ben — az új áruház terve. Megvalósításához 1954-ben kezdtek. Megjelent az első cölöpverő gép a városban. Épült a város első. a szocialista kereskedelmei szimbolizáló áruháza. És 1956 augusztus elsején megnyitotta kapuit a vásárlók előtt Már az első napon — délelőtt tizenegy órá- ól délután hat óráig —több niint félmillió forintot forgalmazott az akkori igényeknek megfelelően a legkorszerűbben felszerelt, nagy eladótérrel rendelkező áruház. — A berendezések, az osztályok elhelyezése a nyitás- p A1 megfelelt a kö-vetelméa műszald osztály területét és korszerűsítettük berendezését Növekedett a készruhák választéka és a kereslet, ezért külön kellett választani a női- és férfikonfekció osztályt Rendkívül nagy fejlődésről beszélnek a számok. Az áruforgalom állandóan növeke- det, és az 1957-es tényszámhoz viszonyítva 1965-ben 155 százalékos forgalmat értek el. A műszaki-, a bútor-, a háztartási-, konfekció- és a cipő-osztály bonyolítja le nagy forgalmat. A salgótarjáni Állami Áruház tíz év alatt csaknem egymilliárd forintot forgalmazott. Az áruház fennállása óta csupán bútorból 134 millió forint értékben árusított Ez Hajdú László az áruház legfiatalabb dolgozója. A műszaki osztályon nagy szakmai ismeretről tett tanúbizonyságot. — Célunk, a vásárlóközönséggel megismertetni az új árucikkeket, formálni, irányítani ízlésűiket és elősegíteni az ánfk értékesítését Ezt szolnyolc osztályát. A beosztáshoz szükséges kereskedelmi szak- képesítést is valamennyi munkaterületen, beosztásban megszerezték. Munkájukat segíti a kilenc szocialista brigád.
