Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-02 / 181. szám
1006 augusztus 2 kedd NÖG R A D *? A gazdaság motorja Pártélet as őrhalmi Hazafias Népfront Tss-ben Az őrhalmi szövetkezei nemcsak a balassagyarmati járás, hanem a megye legjobb" jai közé is tartozik. Az eredmények indokait illetően megoszlanak a vélemények, de abban még a vetélytársak is megegyeznek, hogy sok ilyen szilárd alapon nyugvó tsz-re lenne szükség megyénkben. — örhalmon rendkívül jók a talaj adottságok! — Szorgalmasak a tsz-tagok. Nem csoda, mert ebben a községben a felszabadulás előtt is sok értő, ügyes parasztgazda élt. — Bállá István jó elnök. Fiatal, képzett ember, benne jó irányítóra talált az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz. — Az lendítette fel őket, hogy nagy területen termesztik a burgonya vetőgumót, a kis- várdai rózsát. — Az állattenyésztés hozza ott a pénzt. Kiváló a tehenészetük, a sertéstenyészet meg az ország több szövetkezetét ellátja príma tenyészanyaggal. — Mindent termesztenek, ami jó pénzt hoz. A korai szamócát az idén is harminc forint körüli áron értékesítették. Kétharmada tsz-tag Ilyesféle vélemények hangzanak el kívülről, s a tsz-tagok egy-két kivétellel osztják is a véleményeket, legfeljebb azt tagadják, hogy örhalmon a természeti adottságok oly különösen kiválóak lennének, és a szamóca ára is csak az első, primőr időszakra vonatkozik. Viszont az őrhalmiak sikereiket egy eddiginél is fontosabbnak tartott okkal magyarázzák: — Nálunk él a pártszervezet! S ez a kijelentés nemcsak a párttagok, hanem a pártonkí- vüliek részéről is számtalanszor elhangzik. Nem szólam, hanem bizonyosság. — Harmincegy tagú a párt- szervezetünk — mondja Bállá István, a szövetkezet elnöke. —A tagok több mint kétharmada válóban tsz-tag, mégpedig a legszorgalmasabbak. A kommunisták között olyan neveket találunk, akik a sok többi szorgalmasan dolgozó tsz-tag között is méltán kiérdemlik a megbecsülést szorgalmukkal, igyekezetükkel. Fábián István raktáros fegyelmezett és fegyelmet követelő ember, lelkiismeretes munkásságáért tisztelet övezi. Mészáros Sándor foga tost kora reggeltől, késő estig munkában lehet találni. Kanyó István Csínom állattenyésztésben gyakorolt igyekezetét, és hozzáértését a borjúnevelő eredményei igazolják. De sorolhatnánk a neveket végig. — Ügy szerveztük meg a munkákat, hogy minden ágazatba minden munkahelyre jut legalább egy kommunista — magyarázta a tsz párttitká" ra. — Ezzel nemcsak a példa- mutatás válik általánossá, hanem a párttaggyűlések határozatai is hamar eljutnak a tagokhoz. És mindez fordítva is érvényes: a tsz-tagok véleménye is eljut a pártvezetőséghez. Kilenc új felvétel Természetesen senki ne gondoljon arra, hogy ezt a szervezeti előnyt egyszerű, adminisztratív eszközökkel érték volna el. Nem azt csinálták, hogy a meglevő párttagokat osztották el a különböző munkahelyekre. Örhalmon ezt nem is tehették, hiszen általános törekvésük, hogy minden munkakörben a legrátermettebb, legszakképzettebb tsz-tagot foglalkoztassák. A hasznos megoszlás elsősorban a pártszervezet jó pártépítő munkásságának köszönhető. 1962 óta kilenc új tagot vettek fel, tehát a taglétszám mintegy egyharmadával növekedett. A párttagok sorába került tsz-tagok munkaterületükön hosszabb ideje kiváló szorgalomról, szép fejlődésről tettek tanúbizonyságot. A felvett újak között több fiatal ember is akadt: Fábián József kőműves, a szövetkezet építőbrigádjának tagja, alig múlt húszéves, Szilvásl Lajos, a hires őrhalmi gépesített hizlalda gondozója is jóval a harminc esztendő alatt jár. Mindez azonban nem jelenti, hogy az őrhalmi tsz-pártszer- vezetben a pártépités zavartalan és tökéletes. Egyik fő hiányosság, hogy bár a tsz-tagok többsége nő, a pártvezetőségben és párttagok között egyetlen tsz-ben dolgozó nő sem akad, a község asszonyait és leányait a pártszervezetben mindössze két tanítónő képviseli. Az őrhalmiak keresik a módját, hogyan tudnának változtatni ezen a visszásságon. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a nagy szorgalmukról nevezetes őrhalmi asszonyokat és leányokat senki se képviselje a pártszervezetben. Kongresszusi verseny Mindenesetre a pártszervezet segítő és irányitó szerepe jól érvényesül az őrhalmi szövetkezetben. Nem véletlen, hogy az idén tavasszal éppen az őrhalmi állattenyésztők hirdették meg az országos versenyt a pártkongresszus tiszteletére. — A kihívásban a tsz vezetősége és verseny bizottsága Biztonságosabb lesz a villamosenergia ellátás Több mint három és félmillió forint értékű munkával teljesítette túl az ÉMÁSZ salgótarjáni üzletigazgatósága az első félesztendőre kiszabott feladatait. Jeleskedtek a villamos hálózatszerelők, az égj* főre tervezett termelési értéket magasan túlszárnyalták; nyolcvankétezer forint megtakarítást értek el a szállítási részleg dolgozói, a jármüvek teljesítőképességének jobb kihasználásával, ök. s az üzletigazgatóság számos más dolgozója hozzájárult ahhoz, hogy a hat hónap folyamán több mint három százalékkal csökkent a vállalati köttségszint. Az eredményes tevékenység egyik „látható” jele az is. hogy a balassagyarmati utcai közvilágítás — korszerűsítés — a vállalat dolgozóinak felajánlásához hiven — a befejezéshez közeleg. Néhány szakaszon már megtörtént a próbaüzemelés. A második félesztendő érdekes új feladataihoz tartozik két úgynevezett statikus kondenzátor-telep megépítése: az egyik a ZIM Salgótarjáni Gyáregysége, a másik az Acélárugyár mellett. A mintegy kétmillió forintos beruházás kivitelezését júliusban megkezdték, s még az idén be is fejezik. A két létesítmény haszna a ráfordított összegnél jóval nagyobb, hiszen beiktatásukkal nemcsak az említett gyárak, de Nógrád megye valamennyi ipari üzemének vil- lamo6energia-ellátása megjavul, de a mainál Is biztonságosabbá válik. vállalta, hogy év közben is nyilvántartják, ellenőrzik a versenyt — fordultunk Bállá Istvánhoz, a szövetkezet elnökéhez. — Történt-e valami kézzelfogható ebben a kérdésben? A szövetkezet elnökét a kérdés nem találja váratlanul. — Márton István állattenyésztési brigádja a szocialista címért küzd — magyarázta. — S ez meglátszik az eddig elért eredményeken is ... Éppen a napokban „értékelték” a kihívó brigád eddigi eredményeit. Az értékelés általánosságban is az állattenyésztők fokozott igyekezetéről tanúskodik: a legnagyobb takarékosság nyilvánul meg a takarmányfelhasználásban, szépen javul a fejési átlag, és igen jó a sertések és a hízómarhák súlygyarapodása. — Milyen a takarmányhasznosítás? — Állattenyésztőink 3,9 kilogramm takarmányból állítottak elő egy kiló sertéshúst, és három kiló takarmányt használtak fel egy kiló marhahús előállításához. — És a tejhozam _hogyan alakult? — A fejési átlag kis híján eléri a 13 litert, és az istálló" átlag is meghaladja a tízet. — A súlygyarapodás? — Kiváló. Átlagban napi 118 dekával erősödnek jószágaink. Hízómarhánál meghaladja a napi súlygyarapodás a 120 dekát. Így válik anyagi erővé örhalmon a kommunisták szorgos igyekezete, így érvényesül és mutatkozik meg a gazdasági eredményekben a jó pártmunka, a pártszervezet eleven gazdaságszervező tevékenysége. Lakos György Csendes a nyári éjszaka. Fülledt a levegő. Az ember kitár ilyenkor ajtót, ablakot — szomjas a táj. Az ég alja hirtelen villan. A messziség- ből moraj gördül, s fáradtan hull a Karancsról a völgybe. Magányos alak tapad a vidéket átszelő nagyfeszültségű távvezeték egyik oszlopához. Átöleli a vasat. A közeli faluból idehallani egy kutya vonítását. Kísértetiesen üvölt az eb. Ismét villányiik. Az alak már fenn tornászik a tartók között... A kékes fény után nincs moraj. A hang gyenge, mint amikor valaki egy papírlapot kettétép. * Rangos porta a falu közepén. A rácsos kapu zárva. A zörgetésre fekete ruhás nő jön. Alig lehet húszéves. Sápadt arcából kivilágít kék szeme. — A Dodi ügyében? — kérdi halkan. — Tessék bejönni... A paraszt-kastély feljárójánál alacsony ember nyújt kezet. A lépcsőn gyászruhás idős asszony áll- A fiatal özvegy szülei. — Akaratos ember volt. Tönkretette a lányom életét — hajtogatja a lány anyja. — Mennyit könyörögtünk neki. hogy jöjjenek lakni hozzánk. Van itt hely elég ... Tágas minden. Biztos jutott volna hely a vőnek is. \z asszonyok azonban kitartanak a véleményük mellett: Karácsony Jóska nem akart Ideköltözni! — Hiába kérleltem, hiába mondtam neki, hogy az anyjával nem tudok együtt élni. Nem ért semmit — panaszolja özvegy Karácsonyné. — Nem engedte ide az anyja. meg a rokonok — veti közbe az öregasszony. — Dugva jöhetett... Feszül az indulat ebben az asszonyban. Nem tudni miért. Semmi okát nem látom. Napirenden a balesetvédelem I. Ahogy a szakszervezeti munkásvédelmi felügyelő látja Az utóbbi időben igen sok szó esik a szénbányáknál a baleseti helyzetről. A statisztika szerint szaporodnak, noha évről évre milliókat költenek biztonsági berendezésekre és munkás védelemre. Vajon ml az oka ennek? Hol a legnagyobb veszély? Mit lehetne és kellene tenni a megelőzés érdekében? Ilyen kérdésekkel kerestük fel az illetékeseket, Farkas Józsefet, a bányász szakszervezet munkásvédelmi felügyelőjét. Sült Tibort, a tröszt főmérnökét, Bakos Józsefet, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetőjét, akiktől a következőket tudtuk meg: — Sajnos annak ellenére, hogy a létszám csökkent, a balesetek száma valóban növekedett — mondotta Farkas József. — Az omlásos baleset kevesebb, de nagyon sok sérülés fordult elő a szállításnál. Fél év alatt 191. Miben látom a fő okot? Elsősorban abban, hogy a szállító berendezések TMK-ját elhanyagolják. Ha erőltetik a berendezéseket. azok szakadnak, kivágódnak. Gusztáv-aknán ilyen ok vezetett halálos balesethez. A másik elég gyakori hiba a telepítések helytelensége. Például amikor frontra nem telepítenek szakembert, a bányászok kénytelenek elvégezni a lakatos, villanyszerelő munkáját. Szakavatatlanul nyúlnak berendezésekhez. Június 25-én Murányi Albert vájárt azért érte baleset, mert a kaparó végtagjára nem szerelték fej a védőlemezt. Ebben az esetben kilenc ember mulasztását állapították meg. De mit segít ez a szerencsétlenül járt vájárnak, akinek amputálni kellett a lábát. Nemrég halálos baleset érte Látos Rudolf ácsot, azért, mert a tiltó rendeletek ellenére egyedül indult függőkötélpálya-vizsgára. Albertus József vájár Gáti II. aknában azért szenvedett balesetet, mert a végtelen kötelű szállítógép megcsúszott. Torják Menyhért, Szurdok-lej tósak- nában a mozgásban levő kaparó felett szállított alkatrészt, amelynek a vége a kaparóba esett és az oldal- támfához sodorta. — A munkásvédelmi őrök állandóan ott vannak, de teljesítik-e kötelességüket? Eredményes-e munkájuk? — Jelenleg 1316 munkásvédelmi őr van a nógrádi bányákban és mintegy háromnegyed részük tevékenykedik. A naplók mindenütt megtalálhatók. de azok vezetése sajnos nagyon hiányos. Tapasztalatunk szerint a műszaki vezetők többsége lebecsüli ezt a társadalmi tevékenységet. Félnek a bejegyzésektől. Azt mondják; inkább szóljon a munkásvédelmi őr, minthogy a naplóba írjon, mert annak nyoma marad. A vezető és beosztott egymáshoz való viszonyának helytelen értelmezése ez. A szakszervezeti bizottságok mellett működő munkás- védelmi bizottságok ma már terv szerint dolgoznak. Az 5 munkájukat is a munkásvédelmi őrökéhez hasonló okok gátolják. Eeves gazdasági vezetők például igyekeznek még a kötelező havi biztonsági szemléket is csak szak- szervezeti feladatként kezelni. Ezek a bizottságaink terv szerint önállóan is végeznek ellenőrzéseket és intézkedéseket tesznek. Talán abban kellene javítani munkájukat, hogy a helyszínen magyaráznák meg a dolgozóknak: mi a helytelen, hol követték el a hibát. — Az állandó oktató, nevelő munka ktelégítő-c a nógrádi bányákban? Megfelelőnek és elégségesnek tartják-e a munkásvédelmi propagandát? — A dolgozók nevelése, oktatása közös feladat. A hetenként két alkalommal kötelező balesetelhárítási oktatás szakosított tematika szerint folyik, de sajnos még ma is sok helyen minden maradt a régiben. A monoton felolvasásokra az emberek nagy része nem* is figyel. Ott. ahol a megtörtént balesetek okainak elemzésével töltik ki az oktatás idejét, több marad a fejekben. A KISZ-szel közösen már szerveztünk és a jövőben is szervezünk munkásvédelmi vetélkedőket. Rövidesen Mi- zserfán és Nagybátonyban kerül rá sor. Ezenkfvül táj- jelleggel szervezünk munkás- védelmi őr ankétokat. tanácskozásokat. amelyek mindig hasznosak. — Miben látja a kiutat, a balesetek megelőzését? — Csak a tudat állandó formálásával lehet előbbre jutni. És akkor, ha a gazdasági és műszaki vezetők is jobban megértik: az emberről való gondoskodás a legfontosabb. Ma még, sok esetben rettegnek a különböző szankcióktól, ugyanakkor nem ellenőrzik elég kritikusan a bányák biztonságát. Igen fontosnak tartanám, hogy a felsőbb vezetők se menjenek el szó nélkül egyetlen hiba mellett sem, azonnal intézkedjenek, neveljék a dolgozókat a biztonságos munkára. — Sajátos a bányászat helyzete, hiszen napról-napra változnak a körülmények. Üj korszerű berendezések kerülnek az üzemekbe, amelyeknek a kezelése nagyobb szaktudást követel. Ezek mégin- kább erősitik azt az igényt, hogy ki-ki a saját feladatát lássa el becsületesen az előírásoknak megfelelően, és akkor sokkal kevesebb lesz majd a baleset — fejezte be Farkas József. Kísértetjárás — Nem sejtettek semmit? — kérdezem. — Ki gondolta? — adja vissza a kérdést csüggedten az apa. — Nagyon rossz ez minekünk. — Azt mondják az emberek, nem szívelték ... A fiam nem tiszteltem any- nyira, mint őt! — vág közbe sietve az öregasszony. — Még tésztát is főztem neki, pedig mi nem szeretjük ... Az özvegy ölbeejtett kézzel ül. Mereng, aztán mintha csak magának mondaná: — Elmentem a temetésre, vittem koszorút. Ledobták a sírjáról... Nem tudom mit mondjam. Hallgatunk. — ... Nekünk még csak nem is szóltak, mikor megtalálták ... A falusiak arról beszélnek nem is úgy éltek, mint a házasok. — Kérem két táborra szakadt a falu — mondják a tanácson. A falu vezetői gondterhelten beszélnek a szerencsétlen esetről. Szerették, becsülték Karácsony Jóskát. S nagyon tisztelik, szánják a fiú édesanyját. — Ilyenkor az emberek összevissza beszélnek — szól egyikük. — Jó, jó, akad abban sok igazság is — veti közbe a másik. A beszélgetésből annyit lehet kiszűrni, hogy az ifjú asszony állítólag nem tisztelte az anyósát. Vajon miért’ Az egyik tanácsvezető így fogalmaz: — A Karácsony-rokonság egyszerű, de dolgos. Régen ilyenekre mondták: a kódisok. A másik oldalon már más volt. Egykor tehetősebb volt a komaság ... S a tekintély tisztelet? A menyem-lányom, vőm-fiam törvénye? Mindez semmi? — Miért kellett együtt lakniuk a fiataloknak az idősebbekkel, ha nem tudtak megegyezni? — kérdem. — Nem laktak együtt egyik szülővel sem — mondják. — Igaz, hogy egy fedél alatt, de külön lakásban. Az épület előtt ünneplés emberek sietnek. — Ismét egy temetés — hallom. — Nem lehetett volna Karácsony halálát megakadályozni? összenéznek. Nagy a csend. Kis, horpadozott ház áll a félreeső utcában. Nem is utca ez, hanem inkább rend- szertelenül beépített sor, öre- gecske házakkal. Kopott vó- lyogfalak, kapu nélküli udvarok. Meggyötört parasztasszony fogad. Megmerevedik az arca, mikor mondom, miért jöttem A földes tiszta szobában ülünk le. Mozdulatlan. szó+- lan, s csak akkor vonaglik végig rajta a fájdalom, mikor a fiáról kérdezem. — Mit tett, úristen mii tett? — sírja bánatát. — Amikor összekerültek, hónapokig be se jöhetett hozzám. Csak beköszönt az ablakon, mikor ment a munkába ... A kezébe temeti az arcát. — Egy nap aztán mire ha zajött, Panni elment innen Elvitte a ruháit is. Mondtam a gyereknek, menj utána fiam! De a gyerek azt mondta, majd visszajön úgy ahogy elment, édesanyám... De nem jött — sírja. — Azt beszélték a faluban, hogy a gyerek nekem adja a pénzét. Nem igaz, tíz fülért se kaptam tőle.. Fásultan Ismételgeti a tiltakozást. Lehorgasztja a fejét, a válla rázkódik a hangtalan sírástól. Mit él át ez a szegény asszony? Férjét a nyilasok ölték meg, s ő negyvenötben itt maradt két-há- rom családra való gyerekkel. Mennyire szerette ezt a fiát! — Rajtam nem segit senki! — tör fel belőle újra. S elsüllyed a bánat tengerébe. Valaki megnyitja az ajtót, de visszahúzódik. — Mondtam a gyereknek, vessél meg mindenkit fiam, csak vele legyél jól — csuklik fel a hangja. Erre az asszonyra mondta valaki, hogy útálta a menyét? De hiszen az anyák akkor boldogok, ha látják, hogy a gyerekük megtalálta a boldogságot. Karácsony József boldog volt? Talán. Mert nagyon szerette a feleségét. Megtett volna érte mindent. Azaz egyet mégsem. Az édesanyját. ezt az egyszerű, kérges tenverű parasztasszonyt nem tudta megtagadni. Nem tudott dönteni. S ebben sok körülmény akadályozta Ezért történhetett meg. hogy egy gyenge pillanatában élete kioltásával tett pontot az ellentétek végére. Ki a felelős? Nehéz eldönteni. Annyi bizonyos, egy letűnt társadalmi rendszer <tt- rekedt erkölcsi szokásaiba ütközött Karácsony Jóska. Felemás életet nem tudott élni, felrúgni nem tudta, nem akarta azt. ami rossz. Tragédiája tanulság: manapság lehetet- '°n ál erkölcsökkel élni! Friss sirhant domborodik a kis temetőben. A fejfán ez áll: Karácsony József, élt 24 évet... Pádár András
