Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)

1966-08-31 / 206. szám

2 NÖG RÁD 1966. augusztus 31. szerda A Szovjetunió 160 millió dollár értékű hitelt nyújt Jugoszláviának BELGRAD A Szovjetunió és Jugosz­lávia kormányának képvise­lői Belgrádban egyezményt írtak alá, amelynek értel­mében a Szovjetunió gazda­sági-műszaki segítséget nyújt Jugoszláviának vas- és színesfémkohászati, to­vábbá energetikai üzemek, építéséhez, illetve kapacitá­suk bővítéséhez. Az egyezmény alapján a Szovjetunió kormánya 160 000 000 dollár összegű hi­telt nyújt Jugoszláviának. Az egyezményt a Szovjet­unió kormánya nevében Sz. A. Szkacskov, a Miniszter­tanács Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Állami Bizott­ságának elnöke, a jugoszláv kormány nevében pedig Ki­ró Gligorov pénzügyminisz­ter írta alá. A saigoni rezsim megtorló rendelkezése Az amerikai képviselőház hadügyi bizottsága felhatalmazta Johnsont tartalékosok és nemzeti gárdisták behívására A VDK el’en támadó ame­rikai repülőgépek hétfőn or­szágutakat bombáztak. A sai­bevetés előtt álló egységektől ban a javaslatot általában szöknek meg, elfogatásu^ ese­tén azonnal agyonlövik. Az goni amerikai parancsnokság egyéb katonaszökevényeket ti állítása szerint az F—105-ösök ső esetben a frontvonalon vég­zendő öt évi kényszermunká­ra, második esetben tíz évi kényszermunkára, harmadszo­ri szökésnél pedig halálra íté­Hanoitól 200 kilométerre dél­re tíz teherautót megsemmisí­tettek, hatot pedig megron­gáltak. Dél-Vietnam ban a hétfői nap viszonylag csendes volt, a saigoni amerikai parancs­nokság két szabadságharcos támadást ismert be: a DNFF kormányhadseregben tagjai Saigon egyik külváro­sában gránátot dobtak egy jeepre, a fővárostól 25 kilomé­terre északra pedig aknával lőttek egy vasúti csomópontot. A saigoni rezsim fokozot­tabb büntetéseket helyez kilá­fenntartással fogadták. Kétsé­geit fejezte ki Fulbright sze­nátor, a szenátus külügyi bi­zottságának vezetője is. A szenátor egyébként beje­lentette. hogy bizottsága foly­tatja a vietnami meghallgatá­sokat s ezzel kapcsolatban móló jelentésből egyébként szerdán Arthur Svivester had- lik. Az új törvényről beszá­kitűnik, hogy a dél-vietnami ezidő szerint 705 300 katona harcol. WASHINGTON Sem Johnson amerikai el­nök, sem De Gaulle francia elnök nem nyilatkozott még Mansfield szenátornak arról a ügyminiszterhelyettest, a Pen­tagon tájékoztatási szolgálatá­nak vezetőjét idézik meg a bi­zottság elé. A téma az ame­rikai hadügyminisztérium tá­jékoztatási politikája lesz. Az amerikai képviselőház hadügyi bizottsága 32 szava­zattal egy ellenében megsza­vazta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza az elnö­hétfőn elhangzott javaslatáról, tásba a katonaszökevények hogy a két államférfi talál- számára. Az új törvény sze- kozzék a vietnami helyzet köt. hogy 190 000 tartalékost és rint azokat a katonákat, akik megtárgyalására. Washington- nemzeti gárdistát hívjon be. Újabb letartóztatások Indonéziában DJAKARTA (MTI) Jasir ezredes, a közép-jávai Soloban állomásozó gyalogos­dandár parancsnoka kijelen­tette, hogy a közelmúltban tízezer embert tartóztattak le „a kommunista párt föld alá szorított elemeinek felszámo­lását célzó kampány során”. Jasir szerint a tízezer letar­tóztatás közül hétezret a Solo és Djogdj akarta között fekvő klateni körzetben foganatost - tották. Mint az AP írja: Klaten je­lenleg Indonézia leghírhedtebb börtön-városa. Az eredetileg ezer fegyenc befogadására szánt központi börtönbe négy­ezer embert zsúfoltak össze. A fogház-hatóságok szerint élel­miszerhiány következtében naponta átlag egy „kommu­nistagyanús” rab hal meg. A náci vezér és a seriff CHICAGO (MTI) George Lincoln Rockwellt, az amerikai nácipárt hirhedt vezérét néhány nappal ez­előtt az egyik chicagói kül­városi seriff megfenyegette, hogy ha még egyszer meg­látja, le fogja tartóztatni. Rockwell a sajtóból érte­Salgótarján Ingatlanközve títő útján magas lelépési díjért FÖBÉRLETI LAKÄST VÁSÁROLUNK Cím a Lapkiadó Vállalat­nál. sült erről a bejelentésről, és hétfőn fekete nadrágban, fe­hér sportkabátban, pipával a szájában besétált a rendőr­őrsre. A váróteremben Ogil- vie seriff és közte a követ­kező beszélgetés zajlott le: „ön George Lincoln Rock­well?” — „Én vagyok”. Mi­re Ogilvie odafordult a szol­gálatos őrmesterhez: „Tar­tóztassa le ezt az embert”. „Milyen vád alapján, seriff úr?” — hökkent meg a ná­ci vezér. „Garázdaság mi­att.” — mondta Ogilvie. Rockwellt ezután átszállí­tották a Niles kerületi rend­őrkapitányságra, ahonnan 25 dolláros óvadék kifizetése el­lenében nyomban szabadon bocsátották. MÁK termelők FIGYELEM! Felemelték a mákgubó felvásárlási árát. A földművesszövetkezet felvásárlója minden községben átveszi és kilogrammonként 3 forintot fizet érte Ne dobják és ne égessék el, mert a mákgubó a gyógy­szeriparban nélkülözhetetlen és pénzt hoz a házhoz. 1 Luna-11. mint előfutár Képjelek a Holdról MOSZKVA (MTI) A Luna—11. önműködő szovjet űrállomás sikeres fel­bocsátásával kapcsolatban Antolij Blagonravov akadé­mikus a Krasznaja Zvezda tudósítójának adott nyilatko­zatában kijelentette, úgy vé­li, hogy a 20. század végére az emberek nem csupán vendégei, hanem házigazdái Is lesznek a Holdnak. Blagonravov akadémikus, aki a Szovjet Tudományos Akadémia világúrkutatással, és felhasználásával foglalko­zó bizottságnak vezetője, fel­tételezi, hogy a század vé­gére az emberek az élet Föl­dön kívüli formáinak tanul­mányozásával foglalkoznak majd. A Naprendszer határa­in belül történő utazás, az ismert rakétahajtóművekkel már néhány éven belül meg­valósítható — mondotta a neves tudós, majd hozzátet­te: a távoli világűrbe törté­nő kilépés és a Naprendszer „környezetének” meghódítása épp annyira elkerülhetetle­nül be fog következni, ahogy annak idején ez a nagy földrajzi felfedezésekkel tör­tént. A Luna—H. önműködő űrállomás, a Hold másodiK szovjet szputnyikja, hétfőn este magyar idő szerint 21 órakor megkezdte a képjelek sugárzását a Földre. Sir Ber­nard Lovell, a Jodreil Bank-i obszervatórium igaz­gatója közölte, hogy vették és megpróbálják megfejteni a képjeleket. A Luna—11. 30 percig sugározta ezeket a jeleket. portugál gyarmatok népeinek szabadságharca Elméletileg már legalább tízszer felszámolták őket: a portugál katonai parancs­nokság rendszeresen kiad napi jelentéseket. Ezekben fantasztikus számok szere­pelnek az úgynevezett terro­risták veszteségeiről. Ezzel szemben az egész ha­zafias Angola ismeri Tiru- Pulia elvtárs partizánoszta­gát, amely az ország északi részében olyan területet tart ellenőrzése alatt, ahol több száz portugál katona tartóz­kodik. Portugál Guineában Bram parancsnok osztagát is­merik. A gyarmati helyőrsé­gek katonái miatt nem me­rik elhagyni támaszpontjai­kat, és tartózkodnak attól, hogy a falvakba menjenek. ötszáz éve áll az afrikai portugál birodalom. A gyar­matosítók Angolát, Mocam- bique-ot és Portugál Guine­át képmutatóan tengerentúli tartományaiknak nevezik. De három gyarmat őslakos­ságának az éhezés és a halál jutott osztályrészül. A gyer­mekhalandóság eléri a 80 százalékot, a lakosság 99 százaléka írástudatlan. Igen gyakran felteszik a kérdést: hogyan tudta Portu­gália mind a mai napig meg­tartani pozícióit Afrikában? A rejtély nyitja: megvalósí­tották a fasiszta rendszert. S ebben a portugál gyarmato­sítókat aktívan segítik az im­perialista nagyhatalmak, el­látják őket korszerű fegyve­rekkel és pénzzel. Az afrikai hazafiakkal te­hát lényegében az imperia­listák szövetsége áll szem­ben. Ezzel magyarázható mindenekelőtt a gyarmatosí­tók rendkívül szívós ellenál­lása. Jelenleg több. mint százezres hadsereg áll a ha­zafiakkal szemben. Ez a had­sereg gyújtogat a falvakban, nőket, öregeket és gyermeke­ket gyilkol. Százezer angolait öltek meg. és mintegy 350 ezer embernek kellett elme­nekülnie a szomszédos afri­kai országokba, Kongóba, Zambiába, Tanzániába és Malawiba. Hasonló kegyet­lenségeket követnek el a gyarmatosítók Mocambique- ban és Portugál Guineában, de nem tudják megtörni a gyarmati népek szabadságtö­rekvéseit. — A gyarmatosítók nem urai többé országunknak — mondotta Hamilkar Kabral, a Portugál Guinea és a Zöld­foki szigetek függetlenségéért küzdő afrikai párt főtitká­ra. — Csupán néhány nagy­várost és Bisau közigazgatá­si központot tartják kezükbe, de a harcok, már néhány ki­lométernyire Bisautól foly­nak. Reguláris hadseregünk — már régen áttértünk a partizánharcról az országos méretű hadviselésre —. az összes frontokon hősiesen helytáll. Nincs olyan hely az országban, ahol a gyarmato­sítók biztonságban érezhet- nék magukat. Az ország te­rületének több mint a fele felszabadult. Nagy eredményeket érnek el az Angola felszabadításá­ért küzdő népi mozgalom alakulatai is Agostino Neto vezetésével. Ezek az alaku­latok az ország északi tarto­mányának mintegy 40 szá­zalékát ellenőrzik. A párt ve­zetősége nemrég közölte, hogy a keleti térségekben megnyitották a szabadság- harc második frontját. A párt Angola teljes függet­lenségének kivívásáig nem hagyja abba a fegyveres harcot — Agostino Netónak e szavai kifejezik az egész ötmilliós angolai nép gondo­latait és érzéseit. A felszabadító mozgalom aktivizálásában jelentős sze­repet töltött be a három af­rikai gyarmat nemzeti szer­vezeteinek tanácskozása, ahol az eredményes harc érdeké­ben kifejtendő együttműkö­désről és koordinálásról fon­tos határozatokat hoztak. „Győzelem, vagy halál!” — ezzel a jelszóval küzdenek önfeláldozóan a függetlensé­gért a portugál gyarmatok hazafiai. Bíznak a győzelem­ben, és az egész világ, az egész haladó emberiség ro­konszenvez velük, erkölcsi­leg és anyagilag támogatja őket M. Z. Pártértekezlet előtt A tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányításáról A soron következő IX. kong­resszusra készülve átfogó elemzés alá vesszük a tömeg- mozgalmak pártirányításának tapasztalatait. A pártmunka e fontos területét érintően hosz- szabb idő óta sokoldalú esz­mecsere zajlott le annak ér­dekében, hogyan tegyék párt- alapszervezeteink hatékonyob- bá segítő, irányító munkáju­kat. Pártunk, VIII. kongresz- szusa e jelentős kérdésben hozott határozatainak végre­hajtásáért — amelyek a párt­irányítás alapvető kérdéseit érintették —, pártszervezete­ink nagyfokú felelősséggel, s önállósággal tevékenykedtek. Mindennapi feladataink vég­rehajtása fokozott mértékben igényli a dolgozó tömegek sokoldalú, aktív tevékenységét. Ha e megállapítás alapján elemezzük tömegszervezeteink és mozgalmaink ténykedését, feltétlen azt a következtetést kell levonnunk az elmúlt négy év távlatából, hogy megyénk tömegszervei és mozgalmai alapjaiban megfeleltek e kö­vetelményeknek, becsülettel teljesítették a párt politiká­jából rájuk háruló feladato­kat. Sikeresen mozgósítják tö­megeiket megyénk politikai, gazdasági, ideológiai, kulturá­lis feladataink megoldására. Döntően hozzájárultak a máso­dik ötéves terv eredményes végrehajtásához, gyümölcsö­zően segítették a szocialista emberi magatartás formálá­sát. A művelődésben, közok­tatásban és az egészségügy­ben bekövetkezett fejlődés ak­tív részesei voltak. Pártszer­vezeteink, tömegszervezeteink és mozgalmaink egyre inkább megtalálják azokat a módsze­reket, amelyekkel még haté­konyabbá tudják tenni tömeg­politikai munkájukat. Ezek az eredmények azon­ban azt is jelentik, hogy párt­szerveink, pártalapszervezete- ink egyre eredményesebben oldják meg a tömegszerveze­tek és tömegmozgalmak párt­irányítását. Állandóan keresik az újat és tovább fejlesztik a pártirányítás bevált formáit, módszereit. Ezek az alábbiak: beszámoltatás az illetékes pártszerv testületi ülésein, e szervek és mozgalmak rendez­vényeiken való részvétel, a vonatkozó határozatok írás­ban való megküldése, kölcsö­nös informálás, a párhuza­mosság elkerülésére koordi­nálás és munkatervek egyez­tetése, differenciálás az irá­nyításban, kommunista aktí­va ülések megtartása, segítés a helyszíni munkában, havi mozgalmi naptár készítése stb. A megyei tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a társadalmi rendünk politi­kai mechanizmusába tartozó tömegszervezetek és mozgal­mak jó kapcsolatot biztosíta­nak a párt, és a tömegek kö­zött. Megyénk lakosságának döntő többségét fogják át. Ezért a párt politikájának ter­jesztése, a tömegek állandó megnyeréséért folytatott har­cunkban e szervek és mozgal­mak a párt harci területei. Pártszervezeteink általában pozitívan segítették tömeg­szervezeteink és mozgalmaink kettős feladatának végrehaj­tását. Az egyik a párt poli­tikájának megvalósítása, tö­megeik állandó megnyerése jellegükből adódó rétegpoliti­ka kialakításával. A másik igen fontos feladat a töme­gek véleményének, jelzéseinek javaslatainak tolmácsolása a párt számára. A tömegszervezetek és tö­megmozgalmak pártirányítása lenini alapelveinek helyessé­gét az élet igazolja. V A tömegszervezetek és * • mozgalmak pártirányí­tása az ott működő kommu­nistákon és pártszervezetek útján, az eszmei, és politikai meggyőzés eszközével törté­nik. Ez az alapelv egészében véve érvényesül a szervek­ben működő kommunisták és pártszervezetek munkájában. Ebből következik, hogy a kommunisták itt végzett te­vékenysége fontos pártmunka, olyan politikai tevékenység, amely a párt célkitűzéseinek végrehajtását segíti elő. A tömegszervezetek és mozgal­mak szervezeti formái módot adnak kommunistáknak a párt politikájának napról nap­ra történő magyarázására, a pártonkívüliek megnyerésére, aktív, cselekvő, tudatos tevé­kenységük megszervezésére. Ezért helytelen a még ma is jelentkező tömegszervezeti és tömegpolitikai munka lebe­csülése. Persze ebből fakad az elzárkózás a tömegek véle­ménye, javaslatai elől. Jelent­kezik a munka politikai-em­beri oldalának elhanyagolása, esetenkénti befelé fordulás. Egyes kérdéseket nem társa­dalmi összefüggéseiben magya-

Next

/
Thumbnails
Contents