Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-04 / 183. szám
1966 augusztus 4. csütörtök: NÖG R Á D 3 Napirenden a balesetelhárítás Ml. Ha mindenki teljesíti kötelességét, kevesebb lesz a baleset A bányák biztonsági helyzete felett őrködik a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség. Szemlékkel gyakori ellenőrzésekkel igyekszik feladatát betölteni. Mint hatóságnak joga van munkahelyeket leállítani, és természetes bírságolni is a mulasztókat. — Milyen tapasztalataik vannak? Milyen tanulságokra figyelmeztet az elmúlt félévi statisztikájuk? — kérdeztük Bakos Józseftől, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetőjétől. — Az első félévben a földalatti balesetek száma az előző félévhez viszonyítva bizonyos mértékben csökkent, de szállításnál növekedett. Valamivel kevesebb a kőzetomlá- sos és elcsúszásos baleset, de ezzel a csökkenéssel egyáltalán nem lehetünk elégedettek. — Ha az okokat vizsgáljuk, nagyon sokszor egész aprónak látszó hibákat találunk. A balesetveszélynél azonban nincs kicsi és nagy ok, mert egyformán veszélyt jelent mindegyik. — Sok az olyan baleset és főleg szállításnál, amelyekre rámondják, hogy a dolgozó ügyetlenségéből fakadt, de amikor a helyszínen vizsgáljuk rendszerint más okokat találunk. Kiderül, hogy rossz a szállítópálya, sok helyen csak ideiglenes megoldásokkal fektetik a síneket, rossz az összeillesztés. Régóta harcolunk például a sínvégek összeheve- derezéséért, de még ma is hiányzik nagyon sok helyen. — A szállítóeszközök, csillék állapota a korábbi időkhöz viszonyítva nagyon sokat javult. A biztonságot szolgáló csillefo- gók viszont már a legtöbb esetben nem az előírásoknak, és a célnak megfelelően vannak beépítve, hanem csak a látszat kedvéért. Nem próbálják ki: vajon működik-e, képes-e az elszaladt csillét megállítani? — A bányákban mind több a láncos vonszoló, a kaparóberendezés. Ezek alkalmazására, kezelésére pontos, jó technológiai utasítások vannak, csak éppen be kellene azokat tartani. Milyen hibákat találunk a szemléknél? A végtagok előírás szerinti rögzítése hiányzik. Szorospataikon az egyik szemle alkalmazásával szóvá tettük, rá kéthétre mégis emiatt fordult elő baleset — A másik gyakori eset a burkoló lemezek hiánya. Pedig csak oda kell nézni, mindenki látja, ha hiányzik. A felszereléséhez két csavart kell csak megmozgatni, mégis elhanyagolják. Nemrég ez okozott balesetet. A frontokon régen előírt a vészleállító berendezés használata, mégis sok helyen hiányzik. Ezek a dolgok önmagukban nem nagyok, mégis igen veszélyesek, sok balesetet okoznak. — Az eddig elmondottakból az irányítás, a felügyeleti munka lazaságára, hanyagságára lehet következtetni. Elég hatékonynak tartja-e az ellenőrzést? — Sajnos, a felügyelőség dolgozói nem lehetnek ott mindenütt. Nem is az a feladatuk, hogy az aknászok, csapatvezetők helyett a felügyeletet ellássák. Az aknászok. csapatfelügyelők közvetlenül irányítanak, nekik kellene megakadályozni minden szabálytalanságot, már a kezdet kezdetén. Ahhoz, hogy beosztásuknak megfeleljenek különböző szintű vizsgákat kell tenniük. Az alkalmasság, rátermettség a gyakorlatban dől el. A teendők füzetekben, nyomtatásban megvannak, rendelkezésre állnak, csak éppen be kellene tartaniuk. Éppen ezért nem lehet figyelembe venni, ha baj esetén az ismeretek hiányára hivatkoznak. Tanulniuk kellene mindaddig, amíg teljesen nincsenek tisztába feladatkörükkel, tennivalójukkal. Az omlásos balesetekről már szó volt, hogy számuk csökkent, de még az sem kielégítő. Az új biztosítási technológiai előírások már korábban elkészültek, és a közeljövőben nyomtatásban is megkapják a vájárok. Ugyanígy az általános omlasztási szabályzatot is. Sokat várunk ettől, de csak akkor lesz eredménye, ha megtanulják és betartják az abban foglaltakat. A legutóbbi példa sajnos, nem ezt igazolja. Szorospatakon Szeptember 6 akna 60-as frontját, és Katalin II. akna kísérleti frontját a múlt heti szemlén éppen a biztosítás hiánya miatt kellett leállítanunk. Sajnos, találtunk nagy bányai gyakorlattal rendelkező vájárokat is, akik biztosítatlan főte alatt dolgoztak. Márton Béla, Szabó János V, és Patkó Ferenc vájárok veszélyeztették saját életüket Vala László aknász körletében. Ehhez a példához azt hiszem még kommentár sem kell. — Hogyan próbál a hatóság érvényt szerezni a törvényes előírásoknak, utasításoknak? — Egy-egy szemle, személyes ellenőrzés minden esetben a hibák feltárásával jár. Nem egyszer kénytelenek vagyunk letiltani a termelő munkát, amíg a biztonság nem tökéletes. Az év első negyedében 97 esetben kényszerültünk erre, és ebből 57 eset fejtésben történt. A második negyedévben 68 esetben állítottuk le a termelő munkát, amiből 31 volt a fejtés. Ezek a számok, sajnos nem valami jó képet festenek, hiszen igen nagy baleseti veszély rejlik mögöttük. Ahol a figyelmeztetés már nem használt, ott éltünk a bírságolási jogunkkal, és a jövőben is élni fogunk, bár nem ez az elsődleges. Az idén. az első félévben 248 főt voltunk kénytelenek megbírságolni. Mégegyszer szeretném hangsúlyozni, nem ezt a módot tartjuk elsődlegesnek, csak a végső esetben alkalmazzuk. Szeretnénk. ha a jövőben ritkábban kellene bírságolnunk. — Mi kellene ehhez? — A műszaki irányítás ellenőrzésének javítása, a kiadott utasítások végrehajtása. Ne forduljon elő olyan egyszerű eset, hogy a szabadság helytelen kiadása miatt ne tudjanak vizsgázott, felelős személyt biztosítani a munkahelyre, mint legutóbb Szoros- patakon. Az aknász ne csak észrevegye a hibát, és beje' gyezze a naplóba, hanem tegye szóvá, adjon utasítást a megszüntetésére. Ne maradjon el az utasítások végrehajtásának a visszaellenőrzése se. Egyszóval az kell a balesetek csökkentéséhez hogy mindenki a saját területén száz százalékos munkát végezzen. Ha a felső vezetés elnéző, akkor a hibák hatványozottan jelentkeznek a munkahelyeken. Lehet eredményt elérni. Példa rá a kánvási akna. ahol következetes az irányítás, a visszaellenőrzés sem hiányzik, ott kevesebb is a baleset — fejezte be Bakos József. Pártértekeslet előtt Tisztújító taggyűlésre készülnek Két év után új vezetőséget választ ismét a Béke Tsz pártszervezete. A választás mégsem kimondottan a pártszervezet belső ügye. A 62 tag és tagjelölt, a több mint 2600 holdas gazdaság előbbrejutá- sát vitatja meg. És minden bizonnyal joggal, mert Pásztón közismert, hogy a kommunisták dolgoznak legodaadóbban a termelőszövetkezetben, példájuk magával ragadja az egész tagságot. A tsz- vezetők is sokra tartják az alapszervezet tevékenységét. — A kommunisták nélkül nem lennénk ott, ahol tartunk — mondják. Még nem tartozik a legjobb termelőszövetkeze- zetek közé a pásztói. De akik tudják mit végeztek el az elmúlt évek során, az kétségtelenül megállapíthatja a fejlődést. A munkaegység értéke volt 21.25, 27 forint és az elmúlt évben már 31 forint fölé emelkedett. Ez mér érzékelhetően tükrözi az előbbrejutást. Sok nehéz feladatot kellett megoldani az utóbbi években. A savanyú, szikes és erózió pusztította talaj nem a legjobban fizet. Alapos munkával, ésszerűbb gazdálkodással lehet csak ellensúlyozni a természet mostohaságát. Ezt tudják a termelőszövetkezetben, tudják a kommunisták is. Hozzákezdtek a sovány talajjavításához, meszezésé- hez és biztató terveket dolgoztak ki a jövőre. Kis területről sok pénzt A közös gazdaság felvirágzásának útja elsősorban belterjesség lehet. Erről szó lesz majd a vezetőségválasztó taggyűlésen is. Főként a gyümölcstermesztést, az állattenyésztést fejlesztik. Negyven holdon most is szépen díszük a gyümölcs, és ennél is nagyobb területen a szőlő, amelyből 14 hold már termőre fordult. A szőlőterület az elkövetkező két esztendőben meghaladja a 150 holdat, elsősorban csemegefajtákat telepítenek, a talaj és a klíma ennek kedvez leginkább. Ugyancsak két év alatt 400-ra kívánják növelni a tehénállományt úgy. hogy tehenenként elérjék majd az évi 3 ezer literes fejési átlagot. Ezeknek a részleteit is megvitatja majd a vezetőségválasztó taggyűlés. Elégedettséggel adhatnak számot arról is, hogy az utóbbi két évben javult a fegyelem, a tagok munkához való viszonya. Bevezették a készpénzfizetéses rendszert. Harminckét forintot garantáltak egy napra, és ennek 80 százalékát minden hónapban rendszeresen kifizetik. A 20 százalékot a gazdasági év végén, s ha egy-egy tagnak a napi munkája többet ér, a fennmaradó összeget beruházásokra. termelés bővítésére fordítják. A vezetők tevékenysége És segítik a háztáji gazdaságokat is. Csak a tagság 30—40 százaléka gazdálkodik „otthon” is. De akinek szüksége van rá, az kap takarmányt a tsz-től. Már az idén is igénybe vehettek tagonként 8 mázsa lóherét és az aratók mindegyike kap négy kilogramm búzát naponta. Ez a fizetési módszer bevált és azok is figyelemmel kísérik, akik latolgatják azt, hogy belépj enek-e a tsz-be. A beszámoló foglalkozik majd a tsz vezetők tevékenységének értékelésével is. Az eddig elmondottak azt igazolják, hogy jól keresik a jövő útjait Pásztón, akkor, amikor a belterjességet tarják célnak. De szóváteszik majd azt is, hogy egyik másik vezetőnek javítania kell munkamódszerén, a munkastílusán.- Elsősorban azért, hogy a vezetőségi tagok mindenkivel szót tudjanak váltani, közvetlenebb legyen a kapcsolat a vezetőség és a tagság között. Fejlődött a pártszervezet is Tömpe Károly párttitkár nemrég jött vissza a termelőszövetkezetbe az egyéves szakosított pártiskoláról. A szerzett ismeretek mellett sok feladatot lát a pártszervezet, a termelőszövetkezet előtt. Hét tagjelölttel gyarapodott az alapszervezet, és főként fiatalokkal. Ezt a pártépítési munka egyik eredményének lehet elkönyvelni. Nyíltan beszélnek a taggyűlésen azonban arról is, hogy néhány párttagtól többet várnak. Van aki alaptalan sérelmeket táplál. Az ilyen tagok magatartásának rossz a hatása, és ezen változtatni kell. Továbbra is alkalmazni kívánják a pártmunkába jól bevált módszereket, amelyek idáig is elősegítették a gazdaság fejlődését. A jövőben is kéthetenként megtartják a vezetőségi üléseket, amelyre mindig programmal készül a pártvezetőség, és ahová egy hónapban egyszer meghívják a gazdaság vezetőit is. így a legteljesebb az egyetértés a gazdaság és a pártvezetőség között. Érvényesül a párt politikája, vezető szerepe. A vezetőség tagjai most sorra járják a kommunistákat, a legjobb pártonkí- vüli aktívákat, hogy beszélgessenek a két esztendő eredményeiről, problémáiról. Ezek a beszélgetések nem öncélúak. A vezetőség figyelembe veszi a beszámoló elkészítésekor. A tisztújító taggyűlés, azt tűzi feladatául, hogy még inkább elősegítse a termelőszövetkezet boldogulását. G. E. Forintot „termő” anyarozs A tart Május 1. Termelőszövetkezet tavaly országosan is a legtöbb anyarozst termelte, összesen 475 kilót. A jól jövedelmező gyógyszer-alapanyag termeléssel az idén is az elsők között szerepel: öt hold rozs kézi fertőzésével 60 kilós átlagtermést értek el, amelyért 30 ezer forintot fizetett ki a pásztói földművesszövetkezet. A nőgyógyászati szempontból fontos anyarozst a HERBÁRIÁ-hoz továbbítják, ahonnan hazai és külföldi gyógyszertárakba kerül. Megyénkben még csak két termelőszövetkezet foglalkozik — kis mennyiségben - anyarozs termelésével. Pedig hasznos „vasződség”, mert a HERBÁRIA bármilyen meny- nyiségben átveszi, és öt hold anyarozs termése 120 mázsa rozs értékének felel meg. Fiatal szakemberek között: Az első lépések Egy kezdő emiber számára az a legfontosabb, hogy az idősebbek, tapasztaltabbak mellé álljanak, tanácsaikkal segítsék, egyengessék az útját. Sajnos sok helyen tapasztalni ennek az ellenkezőjét. Különösen gond ez a mező- gazdaságban, ahol sok szakemberre van szükség és igen sok a fiatal, a kezdő. Nem találkozni már a korábban több helyen „divatos” szak- ember-ellen ességgel, viszont nemtörődömség még akad. Most mégis olyan fiatal mezőgazdasági mémökjelöltek- ről szólunk, akik elégedettek az „indítással”. Pap Mihály Sándor mérnökjelölt már ismerős Taron. Tavaly járt a termelőszövetkezetben. A táj nem lepte meg, hiszen mátrafüredi születésű. Az emberekkel és a szőkébb vidékkel azonban tíz napon keresztül ismerkedett a múlt nyáron. — Érdemes volt a látogatásra időt fordítani, sok hasznos dolgot tapasztaltam — mondja elégedetten. Az arcán látni, meglepte az érdeklődő látogatás. — Mindenki nagyon kedvesen fogadott. A szálláson jó. enni meg kapok az óvodánál. Ezt is kevesen mondhatják — sajnos. Pedig ott ahol óvoda van a községben mindenütt alkalmazhatnák ezt a megoldást. Hirtelen keresgéljük a kérdéseket. Szabó János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának személyzetise jut szóhoz előbb. — Mivel foglalkozik? — Tavaly már tapasztaltam. hogy az állattenyésztést kell majd erősíteni — válaszol. Ezzel foglalkozok. Bizony, előszedtem a könyveket és este olvasással töltöm az időt... Fogatos érkezik, akinek elmondja, igyekezzen a keverőüzembe. mert tápot kell hozni a jószágnak. — Elnézést! — fordul hozzánk. — Az állattenyésztési brigádvezető szabadságon van, őt is szeretném jól helyettesíteni. Ezekben a napokban elkel a segítség. Jólesik, hogy ezt a vezetők is látják és segítenek, ahol tudnak. Nagy örömmel újságolja munkája első eredményét. Az ő segítségével vezették be a gépi fejést a tehenészetben. A berendezés eddig a raktárban hevert. Rábízták, oldja meg a korszerűbb módszert. Sikerült. Elégedett mindennel. A szövetkezet kétszáz forinttal kiegészítette gyakornoki fizetését is. Búcsúzóul megkérdezzük: — Tovább is itt marad, mint ahogy a szerződés szól? — Ha megtalálom a számításom, miért ne?... Molnár Bálával Jobbágyiban találkozunk. Az előbb még a határt járta. — Ez a legfontosabb tennivalóm, alaposan meg akarok Ismerni mindent — mondja. — Egyelőre csak nézek, figyelek és nem szólok semmit. Kétségtelen, ez a leghelyesebb. — Bevallom. kellemesen csalódtam a szurdokpüspöki termelőszövetkezetben. Dunántúli vagyok, s olyan vidéken nőttem fel. ahol igen jó földeken gazdálkodtak — magyarázza. — De már látom itt sem kell szégyenkezni. Annak meg külön örülök, hogy fiatal, jó vezetőgándába kerültem. Jólesik hallani az elégedettséget. S ezt az sem csorbítja, hogy Molnár Béla szállása. étkeztetése, fizetése nincs rendezve. Egyelőre tarisznyából kosztol. Egy ideig megy ez. de később már a szakember megy. Fedél van a feje felett, de a jelenlegi megoldás csak átmeneti. Mi lesz később? Béla dicséretére szól, hogy mentegeti a helyzetet. mivel sem az elnök, sem a főagronómus nem volt itthon érkezése idején: sok a munka, ha szűnik sor kerül őrá is. — Az elnök megígérte, mindent megmutat, tájékoztat — mondja bizakodón. — Nyilván megoldják a gondjaimat is. Mi is így ismerjük a szurdokpüspöki vezetőket, s ezért nem meglepő a fiatal szakember bizakodása. Reméljük, egy későbbi találkozás alkalmával minden rendben lesz már, s arról is beszámolhat milyen sikerrel készítette el a szakdolgozatát a természetes gyepek vegyszeres gyomirtásáról. Mert Béla rét-legelős. S ez nem megvetni való nálunk! A nagy területű mátra- mindszenti egyesült termelő- szövetkezetbe két fiatal szakember-jelölt Is érkezett. Bakos László mérnöki elölt és Csabai József mezőgazdasági gépész szaktechnikus. Csabait könnyen megtaláljuk. A tsz irodához közel eső szerelőműhelybe kell csak beszólni. Az első szóra elő is bukkan egy gép mögül. Olajos kézé* törölgeti, kíváncsian fürkészi mit akarunk tőle. — Érdeklődni? — kérdez vissza. — Azt lehet. De mit mondjak magamról? Békésből lőttem erre a vidékre. Miért ide? Mert itt kerestek egy ösztöndíjast. Tavaly már dolgoztam itt egy hónapot. Mindezt- egyszuszra, köny- nyedón mondja el. A szemüveg mögött derűs szem csillog. Szállásuk van, az étkeztetés nincs megoldva, mert a községben még óvoda sincs, ahol esetleg próbálkozni lehetne. Háznál pedig ki főz manapság két ember miatt? A szomszéd községben. Neműbe átjárni messze van. Keresik a megoldást. Az állami gyakornoki fizetést itt is kiegészíti a termelőszövetkezet úgy. hogy hozzájárul az étkeztetéshez és a lakbérhez. Mátramindszenten albérletben laknak a fiatalok. — Az irányításhoz még sok gyakorlat kell, egyelőre sokat szerelek — mondja búcsúzóul Csabai József, s még hozzáteszi. — Ha később kialakul egy jól felszerelt műhely, több gép lesz, esetleg a szerződéses idő letelte után is maradok. Jól szerepelni, dolgozni — mindegyik fiatalnak ez a legfőbb gondolata. S ez még a személyes gondokat is háttérbe szorítja, őszintén szólva — talán a véletlen hozta így? — mindegyik termelőszövetkezetben a lehető legjobban fogadták őket. Sok termelőszövetkezet mintázhatja a példát. Ezt még annak ellenére is elmondhatjuk. hogy Molnár Bélának és Csabai Józseféknek még nincs megfelelő étkezési lehetősége. Biztosak vagyunk benne: rövidesen lesz. Elvégre a termelőszövetkezet, a közösség érdeke, hogy hasznot hajtsanak a szakemberek. Ez viszont csak úgy megy, ha jól érzik magukat. P. A.
