Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)

1966-08-23 / 199. szám

IflflR a'ie”srfus 2? V»Hrt MOC H A t> 3 Több csoportvezető Az utcán gyakran meg­állítják. Autóbuszon mellé­szegődnek. Ha a bányáknál jár, vagy éppen az irodá­jában dolgozik, sűrűn fel­keresik. Az egyik mint me­gyei tanácstagot, a másik mint párttitkárt, a harma­dik mint újítási csoportve­zetőt. Aki kérdez, mindig kap választ. Sokoldalú el­foglaltsága mellett tud időt szakítani mindenre és min­denki számára. Idegesnek még nem láttam, emelt han­gon még nem hallottam be­szélni senkivel. Ha szól, mindig szerényen, csendesen teszi. Ondrék Lászlót tíz évvel ezelőtt bízták meg a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt­nél az újítási csoport veze­tésével. Abban az időben, amikor az ellenforradalom az újítómozgalmat is alapo­san megzavarta. Kevesebb volt a javaslat, mégis fel­szaporodott az elbírálásra, megvalósításra váró újítások száma, elmaradt az újítási díj kifizetése. Azzal kezdték, hogy az ügyintézést meg­gyorsították, a megvalósítást megsürgették, az elmaradt díjakat pedig kiutalták. Már 1957 januárjában megszer­veztek az újítási versenyt. — Könnyű dolgunk volt, mert bármivel fordultunk a tröszt vezetőségéhez, Pothor- nik József igazgató elvtárs mindig segítségünkre volt, és az újítómozgalmM azó­ta is igen nagyra értékeli és segíti — mondja, amikor az elmúlt tíz évről beszé­lünk. Érdemeiről hallgat, pedig vannak. Abban a több mint 10 ezer javaslatban, amit azóta benyújtottak, a mintegy 56 millió forintos megtakarításiban, ami az újí­tásokból eredt, az ő szer­vező, irányító, segítő mun­kája is benne van. Ha Ondrék László önélet­rajzát kellene közre adni igen érdekes dolgokat tartal­mazna. Dédapja, nagyapja után ő is a bányában kezd­te, tizenhat éves korában. Etesi bányász dinasztia az övéké. Fiatalon, 21 éves ko­rában már vájár. Magán­úton végezte el a négy pol­gárit, esti iskolában szer­zett kereskedelmi érettségit, levelezőn kitűnő eredmény­nyel bányatechnikusi okle­velet. Az idén végezte el a Marxista—Leninista Esti Egyetemet. Találkoztam vele, mint né­pi ellenőrrel, amikor másutt tárták fel az újítási ügy­intézésben meglevő hibákat. Máskor, amikor a szakszer­vezetnél a közgazdasági bi­zottság tagjaként intézte az újítók ügyes-bajos dolgait. Olyankor is találkoztunk, amikor munkásőr egyenru­hában ment a foglalkozásra, bányánál a vetítőgép mel­lett, amikor éppen az újító­mozgalomról pergetett okta­tó filmet. Nem sok ez egy ember­nek? — A fáradság, a munka sosem sok, ha az ember lát­ja a gyümölcsét. Évről évre szaporodtak az újítások, csu­pán az átszervezés idősza­kában volt némi visszaesés. Tavaly a tröszt területén 7,8 milliós megtakarítást eredményezett az újítómoz­galom, az idén fél év alatt már 5,2 millió forintot. Hát nem öröm, amikor ezt mond­hatja az ember? A siker néhány titkáról is szó esik. Az egyik, a gyors ügyintézés. Annak idején ezzel kezdte, és azóta is a legfontosabbnak tartja. Si­került is megvalósítani és ebben az érdemet ma már az egyszemélyi elbírálóknak, ügyintézőknek tulajdonítja. A másik: az újítók rendsze­res tájékoztatása. Ez kezdő­dik a részletesen kidolgozott feladatterveknél. Az év el­ső napján több ezer pél­dányban ott van már az újí­tóknál. Az idén igazgatói le­veleket is kézbesített a pos­ta, Egy-egy fontos feladat megoldását kérték újítóktól, szocialista brigádoktól. Fél­évenként összehívják a leg­jobb újítókat, ügyintézőket, közösen értékelik versenyü­ket. Ilyenkor jutalmat is ősz, tanak a legjobbaknak. A panaszos ügyeket — hi­szen azok mindig vannak — gyorsan, lelkiismeretesen intézik. Nem véletlen, hogy tíz' év alatt egyetlen olyan vitás ügy volt, ami bíróság­ra került. Igaz, hogy sze­mély szerint ismeri a leg­több bányász-újítót. Kapás­ból sorolja a legeredménye­sebbeket. Huszár Imre, Ár­va Ferenc Mizserfán, Pacs- már József a szolgáltatónál, Kiss József Csipkés-aknán. Javaslatára néhány évvel ezelőtt újító komplex-brigá­dok alakultak. Ma már Zagy­ván, Mizserfán, Mátranová- kon és Nagybátonyban is eredményesen működnek. A Nagybátonyi Szolgáltatónál újításokat kivitelező brigá­dot hoztak létre. Bőven van munkájuk. Rendszeresen szerveznek az éves versenyen belül újí­tási hónapokat, fiatal újítók versenyét, és díjakat bizto­sítanak a legjobbak számá­ra. Ma már csaknem min­denütt van olyan szakember, aki segíti a munkások újí­tásait formába önteni. Ta­nácsokkal látják el mind­azokat, akik igénylik. A szakszervezettel közösen szervezték meg ezt a háló­zatot. Legutóbb az újítások ügy­intézésének gyorsítására ösz­tönző premizálást valósítot­tak meg az ügyintézők, egy­személyi elbírálók számára. Rendszeresen, havonta 15 —20 esetben rendeznek film­vetítéseket a beszálló és ki­szálló bányászok számára munkásvédelmi, újítási, mű­szaki-fejlesztési tárgyú fil­mekből. A vetítőt Ondrék László kezeli. Sokoldalú munka kell ah­hoz, hogy ennyi mindent ösz- sze tudjon hangolni. Sokat van az emberek között. A fő foglalkozása újítási cso­portvezető, de sokkal több annál. Kommunista, akinek meggyőződését nem a sza­vak, hanem a tettek tükrö­zik. Üjító is. Eddig hat újí­tása 300 ezer forint megta­karítást eredményezett. Rö­videsen jubilál. A tíz évet valószínű, hogy az irodán közvetlen munkatársaival ünnepük meg szerény kere­tek között. Amikor elbúcsú­zunk, papír kerül az írógép­be. Beszámolót ír, készül a taggyűlésre. Bodó János helyi kultúrpolitika kialakítá­sához. irányi tusához nélkülöz­hetetlenek. A kérdéssor igy alakítható tovább: mi lörténjen azokon a helyeken, ahol a pártszerve­zetek ma még gyengébbek, és nem ismerik fel a helyi kul­túrpolitika kialakításának szükségességét, illetve nem rendelkeznek a kulturális élet irányításához elegendő jártas­sággal. Itt lemondhatunk-e a kulturális munka pártirányi- tásáról? Ez az előzőekben leír­tak alapján helytelen lenne. Így aztán egy lehetőség ma­rad, hogy a pártvezetőség és tagság a legrövidebb időn be­lül szerezze meg e feladatok ellátásához szükséges elméleti alapot, irányítási gyakorlatot. A párttag kultúrmunkásoknaK pedig bármilyen beosztásban is dolgozzanak, elsőrendű fel­adatuk tapasztalataik gyors át­adása. Szükséges a kulturális munka pártirányításának gaz­dag tárházát az alapszervezeti vezetőségek és párttagságunk előtt kitárni. A legjobb pártszervezetek elsőrendű feladatuknak a te­rűi etükhöz tartozó emberek helyzetének, körülményeinek konkrét elemzését tekintik. Gazdasági oldalról megvizsgál­ták mit kíván a termelés gyors feilődése a dolgozóktól. Elem­zik. hogy a technika, az új termelési eljárások milyen kö­vetelményeket támasztanak a szakmai műveltség növelését illetően. Ludányhalásziban. az Alkotmánv Tsz pártvezetősége a tsz iövőiét vizsgálva határo­zatot hozott a szakembemeve­lés gyorsítására. Más helyeken a szakmai műveltség emelését is szolgáló ismeretterjesztő te­vékenység hatékonyságát vi­tatták meg. Akadtak olyan pártszervezetek, ahol az alap­szintű szakirodalom olvasott­sága növelésének lehetőségeit tűzték napirendre. Az új gaz­dasági mechanizmus bevezeté­sének lesznek a kulturális élet­re ható tényezői is. A párt- szervezeteknek szükséges lesz egyes ilyen kérdésekben he­lyileg is állást foglalni. A termelés fokozatos átala­kulása, ha nem is rögtön és közvetlenül, de érezteti hatá­sát az emberek életfelfogásá­ban, erkölcsi ítéleteiben, élet­módjában, ízlésében is. Meg­változik a munkakörülménye, néha a jövedelem forrása. Más megítélési szempontok érvé­nyesülnek. Előtérbe kerül a szakértelemmel végzett mun­ka, egyre nagyobb becsülete lesz a szaktudásnak stb. Ezért is szükséges az emberek ideo­lógiai, politikai és általános műveltségének emelése. Csak ezek birtokában lesznek képe­sek értékelni új körülményei­ket, így talállak meg legkön­nyebben a társadalmilag adott helyüket. Igen helyesen tette a Salgótarjáni Acélárugyár pártbizottsága, hogy a gyár fennállása ICO. évfordulójának ünnepségsorozatát megtárgyal­va a termelésnek, a gyár fej­lődésének a dolgozókra, a vá­rosra gyakorolt hatását, a munkakörülmények, a munká­sok helyzete történelmi alaku­lásának feltárását, ismertetését tette első helyre. Más helye­ken a kulturálódás alapját ké­pező általános műveltség eme­lését, vagy a régi körülménye­ket tükröző maradi nézetek, szokások megszüntetésének, csökkentésének lehetőségeit tűzik a taggyűlések napirend­jére. Ezekben a pártszervezetek­ben a vezetőség és a tagság legtöbbször személyesen vizs­gálja és kutatja a jövő útját, lehetőségeit. Sokszor az újnak még csak a fejlődést hordozó csírái, a távlatok körvonalai bontakoznak, de máris felké­szítik az embereket a várható jövőre. Az igényesebb pártszerveze­tek egyáltalán nem állnak meg a valóság elemzésénél, a célok helyes meghatározásá­nál. Gondosan ügyelnek arra is, hogyan tegyék azt a kom­munisták többségének, a műve-, lődéssel foglalkozóknak fel­adatává. Nem egy helyen azért vált lehetővé a kultúr- otthonok felépülése, mert az első döntéseket követően szer­vekre, személyekre meghatá­rozott munka folyt. Mátra- mindszenten szinte minden la­kosnak megvolt az erejéhez mért feladata, ki volt jelölve az építésben a helye. Somos­kőújfaluban a pártszervezetek rendszeresen megtárgyalják a kulturális tevékenység egy-egy területét. így a megbízatások­nak már kialakult a rendszere, melynek eredményeként a kulturális feladatokat egy széles körű aktíva végzi. Több pártszervezetünknél a pártirányítás fontos eleme a kommunisták kulturális mun­A köyesdi kastély előtt Két férfi áll a széles bal­konon és némán Jártatják te­kintetüket a kastélyt övező park színes virágain: a töl- cséresen nyíló, illatos petú­niákon, a kardos levelű, bíbor kánákon, a muskátlikon és mályvákon, amelyek kerek ágyásokban gyönyörködtetik a szemet és hirdetik a ker­tész ízlését, szorgalmát, ügyességét. A kert már ár­nyékban pihen, a visszané­ző alkonyi nap fénye csak a két hatalmas ezüstfenyő felső ágain villan meg, lilás árnya­latokkal díszítve és színesít­ve a tömény ezüstöt, — Szép — szólal meg a nyurgább férfi, A másik, a vállasabb és erősebb, bólint és nem szól. A kastély most az állami gazdaság központi irodája, de életnek nyoma sem látszik. Az irodai élet félöt után meg­szűnik, és immár hatóra fele jár. A vasút mögött a kőbánya osztályozóján még nyikorog­nak a gépek, s amerre a csil­lék közlekednek, kibontako­zik az erdőkkel tarkított ha­tár. — Kinek a kastélya lehe­tett ez? — kérdezi kis idő múlva a kövérkés. — Ki tudja — hangzik a válasz. — Valamelyik földes­úr kúriája lehetett. Volt hoz­zá két-háromszáz hold szán­tója, egy szép nagy erdeje... — De nem ez volt az egye­düli birtoka — véli az előb­bi. — Ez csak a feleségéé volt. Ezeknek többfele is volt az országban birtokuk. Meg szeszfőzdéjük, sajtgyáruk. .. — Hátha ez szegényebb úri birtokos volt. s csak ebből az ezer holdacsikából tengette szerényen az életét — mond­ja a nyurga. — Nógrádban ilyen Is akadt. — Általában koncentrálód­tak az úri birtokok — veszi át a szót a kövérkés. — Csa­ládon belül házasodtak, hogy családon belül maradjon a vagyon. Azért volt olyan sok az arisztokraták és a földbir­tokosok közt a degeneráit. — A hülye. — így is lehet mondani. — Az volt még egy élet­forma! — mondja a vékony dongájú. — Csak arra volt gondjuk, hogyan űzzék el az unalmat. Költötték a pénzt. Itthon és nyugaton. Kátyáz- tak, ruletteztek, változatos szenvedélyeknek éltek, A gaz­datiszt elintézte helyettük... — Meg a jószágkormányzó. — Ezért mondták sokszor a cselédek: az úr Jó, a felesége kedves, csak a gazdatiszt, az ispán a rossz. — Furcsa, hogy mi meg csak tűrtünk — mondja a kövérkés. — Hát nem tragiko­mikus, hogy annyi sok ren­des, dolgos ember alázatosan elnézte, hogy a dologtalan, here degeneráltak kedvükre éljék világukat, — A betevő falat függött az alázattól. A cselédsor volt a legkutyább. — Ma már hihetetlenül hangzik és nevetséges, hogy csak tűrtünk — Akié a pénz, azé a hata­lom. Akié a hatalom, azé a pénz. Fegyveresek álltak mö­göttük. Csendőrök, rendőrök.., — Nagy jólétben éltek! — Felénk a fiatal grófnak repülőgépe is volt. Olyan szél­zsák mutatta a leszállás he­lyét. mint most Balassagyar­maton a kórházi repülőterét. Ha feltűnt a levegőben a gép. kifutott a környező fal­vak és majorok népe és tátot­ta a száját. — Ennek is lehetett vagy száz pár ökre! — Annyi nem Karcsú lány lépked felfe­lé a kastély teraszára vezető lépcsőn. A két férfi abbahagy­ja a beszélgetést és kíván­csian figyeli az üdén rugózó testet. A lány semmiképpen sem lehet több húszévesnél, inkább fiatalabb. — Kié volt ez a kastély? — kérdezi a hosszú, magas férfi. A lány vállat von. — Valami Barta nevű föl­desúré. Mintha így mondták volna. — És mennyi birtoka volt? — hangzik az újabb kérdés. A lány üdén nevet. — Honnan tudjam? Hiszen én még azt sem tudom, hogy mi az a földbirtokos. Sejtem, de nem egészen értem... S talán így van ez jól Bár emlékezni sem árt né­ha! Lakos György Jó termés ígérkezik vörösheremagbél Nógrád megye termelőszö­vetkezetei jelentős területen foglalkoznak aprómagtermesz- téssel. A magfogásra megha­gyott vöröshere termőterüle­te az idén is több a terve­zettnél. A növényállomány jó, a fő virágzás időszakában dűlt, vagy kuszáit területe­ket, csak elvétve lehetett lát­ni. A tenyészidő is kedvezően alakult. A virágzás mintegy két héttel előbb megkezdő­dött, mint a korábbi évek­ben. A meleg, napfényes idő elegendő volt ahhoz, hogy a magkötés megfelelő legyen. így nyitása szempontjából már csak azért is fontos, mert a pártszervezetek feladatai kö­zött első helyen kell állnia a kulturális nevelőmunka ideo­lógiai meghatározottságának. A kulturális nevelés áttételein csak olyan értékek kerülhet­nek közvetítésre, amelyek szo­cialista fejlődésünket közvet­len vagy közvetve elősegítik. Ezért igen lényeges a kulturá­lis tevékenység tartalmának állandó figyelemmel kísérése. aztán a terméskilátások szin­te valamennyi termelőszövet­kezetben kedvezőek. A legtöbb gazdaságban eredményesen védekeztek a magkártevők ellen is. A tarló és zöldbimbós porozást idő­ben elvégezték. Több esetben védekeztek a pillangósok ve­szedelmes kártevője, az aran­ka ellen is. Mindezek ellené­re akadnak gazdaságok, ahol a szeszélyes időjárás miatt, most kétségbevonják a ter­mesztés eredményességét. Azt tartják a dűlt, vagy kuszáit vöröshere magfogásra alkal­célki tűzéseket nem segítő vagy éppen gátló jelensé­gekre. Leghelyesebb, ha a valóságból kiindulva oko­san megválasztott érvekkel figyelmeztetnek az eszmé­inktől idegen, a szocia­lizmus építése szempontjából káros hatások eredetére, a kü­lönböző szervezetek vezető testületéinek bekapcsolásával biztosíthatják a hibák meg­szüntetését. Nádházi Lajos matlan. A tapasztalatok azon­ban azt bizonyítják, hogy ez­zel az állásponttal csak rész­ben lehet egyetérteni. A kú- száltság csak akkor csökkenti a termést, ha a virágzás, vagy a magkötés előtt következett be ez állapot. Az idén tehát semmi okunk arra, hogy bo­rúlátóak legyünk. Több gya­korlati példa is emellett szól. A múlt évben a herencsényi termelőszövetkezetben is meg­dőlt a vöröshere. Emlékeze­tes még, hogy a tavalyi rend­kívül csapadékos időjárás nem kedvezett a magfogás­nak. A gazdaságban azonban szakszerűen ápolták, gondoz­ták a 40 holdas vöröshere- táblát, s holdanként 70 kiló, rendkívül tiszta magot taka­rítottak be. Az idén az adottságok ked­vezőbbek, tehát méginkább érdemes megtenni mindent a gazdag termés érdekében. An­nál inkább, mert a legújabb rendelkezések előírják, hogy minden termelőegység a le­hetőségek szerint saját ter­mésből biztosítsa a jövő évi telepítésekhez szükséges ve­tőmagot. S nálunk van mit pótolni. A szükségleten felü­li magmennyiséget a vető­magtermeltető vállalat meg­vásárolja, s egy-egv mázsá­ért 2700 forintot fizet. Az a helyes eljárás tehát, ha a szö­vetkezetek minden arra alkal­mas területről magot fognak. A szakemberek számoljanak, mikor lesz nagyobb jövede­lem, ha magot fognak, vagy takarmányt nyernek a táblá­ról. Az előzetes becslések 80—120 kilós magtermésre « engednek következtetni Nem vitás, a számítás mindenütt a magtermesztés javára billenti a mérleget. Kajzinger Faj kában történő aktív részvéte­le, így állásfoglalásaikkal, ma­gatartásukkal hatást gyakorol­hatnak a kulturális életre. Természetesen ezek a ta­pasztalatok még nem jellem­zők az összes szervezetekre. Elvétve találunk olyanokat is, ahol a pedagógus vagy az or­vos egyetlen feladata a párt­csoporton belül a tagbélyeg „kihordása”. Az is előfordul, hogy a vezetőségben a kultu­rális tevékenységgel egészen alacsony általános műveltségű elvtársak vannak megbízva, más helyen ennek a terület­nek nincs is gazdája. Az alapszervezeti vezetősé­gek újraválasztásánál érdemes arra gondolni, hogy az ideoló­giai, oktatási, agitációs, kultu­rális tevékenység végzésére olyan személyt válasszanak, aki elméletileg felkészült és ismereteit képes a gyakorlat­ban is helyesen alkalmazni, ugyanakkor jól érti az egyes feladatok — így a kulturális nevelés — végzésére alkalmas személyeket mozgósítani. Az elméleti felkészültség emelése a kulturális élet irá­Több pártszervezetünk ezt már érti. A Salgótarjáni Öb­lösüveggyár párt-végrehajtó bizottsága az ifjúság kulturális nevelésének, a salgótarjáni acélárugyári párt-végrehajtó bizottság a munkásszállás la­kói nevelésének kérdéseit ilyen szemszögből vizsgálta meg az elmúlt évben. Mégis azt kell mondanunk, hogy a kulturális tevékenység pártirányításának ma még mindig a szocialista eszmeiség biztosítása a leggyengébb ol­dala. Még a kifogástalanul működő alapszervezetek is többet foglalkoznak a szerve­zeti koordinálással, a techni­kai problémák megoldásával, néha még a közvetlen művelő­dési szakkérdésekkel is. mint a kulturális tevékenység esz­mei irányításával. Így adód­hat aztán elő, hogy néhány helyen ma is megtalálható az időtől, körülményektől függet­len oktatás vagy népművelés. Pártszervezeteink a jövőben nem mehetnek el ezen jelen­ségek mellett. Szükséges, hogy marxista ismereteiket felhasz­nálva élesen reaeálianak a fő

Next

/
Thumbnails
Contents