Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)

1966-08-20 / 198. szám

1ÍWÖ. augusztus 20. szombat NOG R A D 1 I Virágos kert az én - kertem Fű a gyermekeknek — Tövenként más — Nap, víz, gyomlálás A gondosan ápolt kert el­rendezése, a virágok össze- valogatésa minden esetben magán viseli a kertészkedő család ízlését, Már a bejárat­nál, a kaputól a házig vezető út, barátságosan fogadhatja az érkezőt. A keskeny, ös­vényszerű út nem szép. A legalább egy és fél—két mé­ter széles, kaviccsal, vagy vörös salakkal leterített utat törpe növésű virágszegély te­szi hangulatossá. Bár a szemnek jólesik az üde, zöld gyepszőnyeg, azért mégis a kert fődísze a virág. Igen mutatósak a keskeny — mindössze 120—150 centimé­ter széles — szalagágyak. Általában tetszetősek a mér­tani formájú és az újabban divatossá vált, szabálytalan alakú virágágyak. A kiülte­tésnél sokan csak a színha- tásra törekednek és nem ve­szik figyelembe a növények Igényeit. Nagyon fontos a szí­nek összhangja, de a növé­nyek növekedési igényeire is vigyázni kelL Napos helyre ültethető a magasabbra növő és változa­tos színben pompázó nőszá­rom, az egy métert is elérő Cickafark, ami júliusban- augusztusban ontja sárga vi­rágait. A Kánnából lehető­leg az alacsony növésűt ül­tessük. Az őszirózsa augusz­tus táján borul virágba, míg az apró napraforgóhoz, vagy sárga margarétához hasonló Bájarc júniustól a fagyokig folyamatosan díszíti virág­gal a kertet Legszebbnek hatnak az ún. millflör-ágyak, ezekbe kü­lönböző növényeket ültethe­tünk, tövenként váltakozva. Meghatározott Borrendben, többször Ismétlődve, szánha­tásuk olyan, mint a legcso­dálatosabban szőtt perzsa­szőnyegé. A virágágy készátésénél ar­ra is ügyeljünk, hogy 3—5 cm-nél ne legyen magasabb, mert különben a víz lefolyik róla, s a feltöltött föld ha­mar kiszárad. A kert meghitt része a „pi­henő”, ez rendszerint a kert elején, a ház közelében van, Ügy kell kiépíteni, hogy nyá­ri eső után is hamarosan használható legyen. A csa­lád pihenését kényelmes karosszékek, nyugágyak szol­gálják. Ahol szükséges, ott a gyer­mek játszóhelyére is gon­doljunk. Lehetőleg a kert olyan részén, ahol könnyen figyelemmel kísérhetjük a lurkókat, Olyan füves terü­letet kell biztosítani számuk­ra, ahol nyugodtan hancu- rozhatnak. Ennek megfele­lően fűkeveréket kell tehát vetni. A gyermek „birodal­ma” a kortól függően kiegé­szíthető homokozóval, pan­csoló-medencével, vagy a na­gyobbak számára tornászáéi lehetőséggel. A házat körülvevő kert na­ponta megköveteli a törődést Az öntözés, a gyomlálás, s az elnyílt virágoktól való megtisztítás mellett késő őszigi teljes pompájával dí­szíti az otthont és felfrissü­lést nyújt a munkából haza­térő embernek, Réti Erzsébet Móka Matyi. a futballcsatár Matyi is szívesen kergeti a labdát. Sajnos, üldözte a balszerencse. A labda helyett a kapufába fejelt. Sajgott is a teje! Egy vad játékos lába a térdét, azután a labda helyett a földet érte az álla. De Matyi nemhiába furfangos! Alaposan felvértezve fe­jezte be a döntő mérkőzést! (Vadász György rajza) Joliéi törté net Az erdő nagy volt, »ötét, é» tele zegzugos rejtekhelyek­kel. Mélyén élt Manó, akinek nagy számú udvartartása csu­pa állatokból állt. Az első udvarmester Bruml, az óriási barnamedve volt, a második tisztségét Agyafúrt, az erdő­ség legravaszabb rókája töl­tötte be. ó volt az, aki min­dig eldöntötte, ki kerülhet Ma­nó színe elé, ki, s milyen ké­rést adhat elő az erdő leg­hatalmasabb lényének, akitől egyformán féltek a madarak és a négylábúak. Talán csak Csörgő, a Mohos Szikla száz­éves kígyója volt az egyet­len kivétel, ö bölcs nyugal­mában tudomást sem vett Ma­nóról és népes szolgaseregé- röl. Történt egyszer, hogy az erdőbe tévedt egy favágó, aki még sohasem járt azon a vidéken. Kunyhóját az óri­ási tölgy lombsátora alatt építette fel, s mindjárt az építés befejezése után hóna alá vette fejszéjét, hogy meg­kezdje a munkát. Alig ment azonban beljebb a sűrűbe, ta­lálkozott Brumival, aki éppen a tisztáson szamócázott. A mackó nagyon meglepődött. — Én azt mondom— vélte Agyafúrt, a hamarjában ösz- szehívott tanácskozáson —, hogy csak rosszat akarhat nekünk, Manó, aki mindig hallgatott ravasz udvarmesterére, gon­dokba merülve töprengett. Az­tán kiadta a parancsot: — Aki meglátja a két lá­bon járó teremtmény, tarto­zik azonnal elpusztítani... A favágó pedig végezte munkáját. Irtotta a haszonta­lan sűrűt, s nem is sejtette milyen veszedelem szegődött a nyomába. Pedig már ott settenkedett mögötte Élesfogú, az erdő magánosán éldegélő, s örökösen zsákmányra va­dászó farkasa. Hátulról, or­vul támadott, de a favágó idejében észrevette, s egy fá­ra menekült előle. Amint az első ijedségből magához tért, lejött az ágak közül, s most- már 6 szegődött az ordas nyo­mába. Élesfogú menekült, s közben hírül adta minden ra­gadozónak: — Kerüljétek a kétlábút, nagyon veszedelmes ellenség. Nehéz, csillogó foga van, s olyan piros virágot is képes fakasztani az avarból, ami­lyet még Manó sem tud va­rázsolni .,. A vadállatok féltek, de nem nyugodhattak. Fényesszemü, a vadmacska, s a karcsú, alat­tomos hiúz is készült a leszá­molásra. Este közelitették meg a favágó kunyhóját. Két irányból jöttek, s mit sem tudtak egymás terveiről. Elő­ször a hiúz érte el a kuny­hó bejáratát. Menten vissza­hőkölt azonban, mert odabent olyasmit látott, amilyennel életében még sohasem talál­kozott. A vörös virág, a tűz, teljesen elvette szeme éles lá­tását, s vinnyogva hátrált visz- sza a sűrűbe. Fényesszemű már támadni sem mert. — Költözzünk más erdőbe, — kérlelte Manót reszketve. — A kétlábúval nem bírunk._ — Ö, ti anyámasszony ka­tonái — hangoskodott Agya­fúrt — egyetlen teremtmény­től féltek?! S még ti szok­tatok a tanácskozásokon di­csekedni... A minden ízében reszkető hiúzt és Élesfogút, a rideg farkast is gyávának minősí­tette: — Mostmár azt sem hiszem el rólatok, hogy van egyálta­lán fogatok és körmötök. Ózd el őket — javasolta Manó­nak. — A kétlábút pedig bízd rám.., Manó most sem tétovázott. Élesfogút, a hiúzt, és a vad­macskát száműzte az erdei or­szágból. Agyafúrtnak pedig teljes hatalmat biztosított. S Agyafúrt megkezdte had­járatát az ember ellen. — Tudom, hogy te bölcs vagy és legyőzhetetlen — ál­lított be másnap Csörgőhöz, a Mohos Szikla százéves kí­gyójához. — De most mutasd meg mit tudsz — hunyorí­tott ravaszul a kíséretében levő borzra. — Nem avatkozom a dol­gotokba, csak akkor, ha ne­kem lesz bajom a kétlábú­val. — Sort kerít rád is — tü­zelte a kígyót a róka. — Min­denkinek megháborítja a nyu­galmát. NYÁR VÉGI RUHÁK Még süt a nap és semmi sem emlékeztet a közelgő őszre, csak a — ruhater­vek. Rusai Magda skiccei már az őszt idézik. A munkába járó dolgozó nőkre gondolt a tervező, amikor terylén anyagból kétrészes kiskosztümöt ter­vezett. A kiskosztüm min­den nőt megfelelő elegan­ciával öltöztet. Ez a ruha­típus, amely megfelel a reggeli hűvös órákban, jól- öltözötté tesz a munkahe­lyen, s ha estére nem várt mozielőadásra kell menni, vagy váratlan vendéget kell kalauzolni, akkor is elegáns. Az itt látott kiskosztüm halványszürke Eroán mű­szálas anyagból készülhet. Az elől kétoldalt végigfutó függőleges szabásvonal kar­csúsít. A kabátot lezseren, de a most oly divatos mű­bőr zsinórral összefogva is viselhetjük. (1. rajz). A régi zsákszabású szö­vetruhát frissíthetjük fel a második terv szerint Rö- videbb szoknya a divat. A szoknyaaljból levágott szö­Gáldonyi Béla: Macaka vara Miáú! Miau! Miáú! Jó vályú, benne bús, máj. Fogam mélyen, jól váj, ■ a háj Is kedvencem. A tejföl csakúgy, mint aa egér, de ba nincs, hát csontot rágok bár kutyaeledel mind, A macska legyen hiú ... Miáú! Miáiú! Miáúl Az életből merítve A vendég odaszól a pincérnek: — Mondja kérem, az az adag, amelyet ma kaptam, miért csak a fele a tegnapinak, holott az ára ugyanaz? — Hol ült tegnap? — Az ablaknál. — Tudja, az ablaknál ülőknek mindig nagyobb adagot adunk reklámcélokból. A kertész töprengése. — Jö­vőre mindent fordítva csinálok: gyomot ültetek, hadd nyomja el a zöldség I — Uramra . .. önnek 39 9 a lá­za mondja az orvos a beteg sportolónak. A sportember erre kicserepe- sedett ajkakkal kérdi; vetcsfk megfelel majd őv­S mennyi a világcsúcs? És a kígyó hajlott a rá­beszélésre. Odakúszott a kuny­hóhoz, hogy elpusztítsa a fa­vágót. S ez lett a veszte. Az ember az 6 támadását is kivédte, s fejszéjével elpusz­tította a százéves hüllőt. — Általános támadást kell ellene indítani — adta ki a parancsot Manó. S az erdő dú- vadjai felkerekedtek. Ám a favágón így sem tudtak ki­fogni. Bezárkózott a kunyhó­jába, s annak biztos rejteké- ben várta meg, hogy elmenje­nek a vesztére törő vadál­latok. Agyafúrt már a bun­dáját tépte mérgében. — Magam, egyedül látom el a baját — hencegett a si­kertelen támadást követő er­dei tanácskozáson. Alattomos tervét senkinek sem árulta el. A favágó is csak akkor sejtett meg vala­mit, amikor először az ele­mózsiái tarisznyája tűnt el, később meg a fejszéjének kelt lába. Komolyra vette a dol­got, s felkészült a legrosszabb­ra is. Agyafúrt pedig elége­detten járkált az erdő népe között. Ám végül 6 is rá­fizetett. A végső leszámolás­ra indult egy éjjel. Már na­gyon közel járt a kunyhóhoz, amikor váratlanul megnyílt alatta az avar. Mély, sötét ve­rembe zuhant. Ott pusztult el. Az erdő dúvadjai pedig okultak a példából. Manó ve­zetésével felkerekedtek, s bú­csút mondtak annak az er­dőnek, amelyet a favágó bír azóta mindig, s eszével, fej­széjével hasznossá teszi a sö­tét rengeteget. Szolnoki István nek. A könyökig érő ujjra, s a gömbölyű nyakkivágás köré készen kapható súj- tást gépeljünk. A sújtás színe lehet fekete, vagy a ruha színével harmonizáló, élénkebb színű is. A meg­változott ruhára még a leg­jobb barátnő sem Ismer majd rá. (2. rajz). VÍZSZINTES: 1. A vízsz. 1. két fontos té­tele. (A függ. 9. folytatásában írandó; folytatása a vízsz. 40). 10. Járom. 11. Versenyre jelentkezik. 12. Római hatos. 14. Húz. 15. Vissza: esztendő. 16. Előkelő. 18. Fogoly. 19. Figyel. 20. Főváros. 22. Női név. 23. Szarvas ’vad. 24. Li­bát hizlaló. 25. Ókori nép. 26. Olasz folyó. 28. Angolna néme­tül. 29. Akadémia mássalhang­zói. 30. Vadon termő gyü­mölcs. 32. V. U. 33. Azonos magánhangzók. 35. Vissza: hamis. 36. Államunk alapok­mánya. 40. A vízsz. 1. folyta­tása. FÜGGŐLEGES: 1. Szebb eredményeket mu­tató. 2. G. I. 3. Török kato­nai méltóság. 4. E napon. 5. Vissza: főváros. 6. Mázol. 7. Vissza: vasútállomás röv. 8. Bútordarab. 13. Tollforgató. — Hát ez egyesenes csodálatos! — mondja a fiú partnernőjének. — Minden tánc, amelyre felké­rem, valahogy túlságosan rövid­nek tűnik! — Nincs ebben semmi csodá­latos. A karmester — a vő­legényem! ... — Doktor úr, a jobb lábamat csak úgy hasogatja a fájda­lom ,.. — Ej, barátom, ez már a kor­ral járl.... — Ne tréfáljon, doktor! A bal Iában ugyanolyan Idős, mint a jobb, de egyáltalán nem fájt 14. Létezik. 17. Startol. 18, Omladék. 19. Letisztít. 21. Eu­rópai nép. 22. Vissza: termé­szetrajz röv. 24. Terem más­salhangzói. 25. Női név. 26. Anekdota. (Utolsó hangzón ék. fel). 27. Mohamedán egy­házi személy. 28. Felszentel. 29. Ö-val végén: csirkét ne­vel. 31. Állati férőhely. 33. Szomorú magánhangzói. 34. Vissza: honos mássalhangzói. 37. K. N. 38. Kertet művei. 39. Kettőzve játékszer. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. és 40. Az augusztus 14-í gyermek­rejtvény helyes megfejtése: A véradómozgalom minden tá­mogatója életet ment. Könyvjutalmat nyertek: Wágner István Balassagyar­mat, Pintér Katalin Salgótar­ján, Nagy Valéria Dorogháza. A könyvjutalmaikat postán küldjük el. K. M. GYERMEKEKNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents