Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-16 / 167. szám

19W*. július Ifi «’o-'hpf NÖGRÍD Gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal Apró Antal elvtárs előadása az NSZM1* Politikai Akadémiáján Apró elvtárs bevezetőben utalt azokra a körülményekre, amelyek időszerűvé teszik országunk nemzetközi gazdasági kapcsolatainak áttekintését, majd vázolta azokat az ered­ményeket, amelyeket a KGST-országok gazdaságuk fejlesztésében elértek. lodni. Európában valószínűié', az első helyein íog állni. A bukaresti felső szintű KtnST-tanácskozás Az elért jelentős eredmé­nyek ellenére elégedetlened vagyunk a KGST-országok kö­zötti gépipari munkamegosz tás előrehaladásával. A meg oldandó problémák részbe,', az egyes országok felső gaz­daságirányítási rendszerével függnek össze, részben ,, , KT=rT_r,rs7jieok- közötti ró elvtárs a továbbiakban pedig a munkamegosztás el­Az előadó ezután farról, e“dl utalt arra. hogy az elmúlt veinek, módszereinek tökéle­hogyan ertöte a leg ^fye volt az 1966—70. évre időszak tapasztalatait is figye- tesítését szolgálják. El kell ér­bukaresb fel^ s^ntu tanacs_ ^ny®0^V^azdasági tervek lembe véve. az egyes tagálla- nünk hogy az érdekelt válla­S%e5Srag?rP: Ä heíyze^^^Tfles júlSí delmi egyezmények megkötése, ban. A_ közösen elfogadott_ és a gyártásszakosítás kibontako- ialső szintű pártértekezlet óta eltelt időszakban — mondotta maz^ behozatalunkban — a KGST tagállamai tovább ^ggg—70. években a A KGST-országokból szár- ^959'b^n *“írt alapokmány zását. az fejlesztették gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­nyers­anyagok és a villamos ener­gia részesedése 57—58 száza­kimondja, hogy „a tanácsban ajánlásokat és határozatokat csak az érdekelt államok egyetértésével lehet hozni. tízüket A. tanácskozáson meg- lékot tesz ki_ a gépek behoza_ Minden tegállanmak jogában állapították, hogy a tanács talánaik részesedése 33—34 szá­áll a tanácsban tárgyalt, bár­III. Kölcsönösen előnyös áruforgalom szervei által végzett munka zalé!k A mely ügyben érdekeltségét be iSÄ-lä SÄ' í" M JÍSSSU i?1« A, £­ssr* “v4bbl elméw: ^ «5» rác sslz*-*« t!: .. ............... Cikkek és mintegy 16 százaié , yelvel ugyanakkor Ivozos erőfeszítéssel felépült ipari anyagok 19 százaié-­a Barátság Kőolajvezeték, kát pedig mezőgazdasági' és érdeKeltek- A későbbiek során itthon és külföldön a szőrit ~ V-TÍ melyen keresztül 1964-ben 8.4 élelmiszeripari termékek teszik azonban minden ilyen állam Uzmus kritikusai és a v^fint t millió tonna. 1965-ben 13,2 ki. P lermeKek tesiiK csatlakozhat a többi tagállam ellenségesen szembenálló arustrukturat. millió tonna kőolajat szállítót- által elfogadott ajánláshoz, zal ---------- az t ak. A KGST-tagállamok egye- A felső szintű tanácskozás vasy határozathoz”. vevő, és Szovjet importunkat első­Eített energiarendszerei között eIé készített vb-jelentés meg- Delegációnk aláhúzta, hogy a kölcsönös villamosenergia- állapította, hogy a szakosítás- mi a KGST szervezetének átadás volumene 1960-ban 1,6 ban alapvető fordulatot még munkájához a jövőben külkereskedelmi százalék) és élelmiszeripari termékek szállításával fizet- A KGST-országok egymás- jük ki. Exportáruink jelentős zal gyanúsítják együttműkö- közti kereskedelmének, a terv- hányadáért a Szovjetunióban désünket, hogy az előnytelen, gazdálkodás továbbfejlesztésé- magasabb árakat érnnir oi É'^rlolrív», t- — —— • ' * , . w„-------VbiVll, &«£A*Cl.lX\ASUclS> továbbfejlesztésé- magasabb árakat érünk el, É rdekes, hogy ezt a vádat min- nek fontos ösztönzője, hogy a mintha azokat tőkés piacra ad­=>y dig szocialista országokra ér- forgalom szilárd, tartós és köl- nánk el. . tik. Soha nem beszélnek ar- csönösen előnyös árak mellett A kölcsönös áruforgalom _________ = murmajanoz a .lövőben is ról, hogy tökésországok ho- bonyolódik. Az ármegállapítás említett jellegzetességei ter­m illiárd kilowatt, 1965-ben " ' „n-lwilt plérni minden segítséget megadunk, gyan szorítják le áruink árát, elvi és módszerbeli alapjait a mészetesen a Szovjetunió szá­mitegy 5,6 milliárd kilowatt nem ‘ mas részről igényt tartunk ar- miiyen vámokkal sújtják ex- KGST-ben az összes tagorszá- mára is előnyösek. Ami pél­volt Eredményesen folytatta a résztvevő országok kép- ra- hogy a KGST központi portunkat, hogy korlátozzák gok megeegyezése alapján ha- dául a nyersanyag-exportot és munkáját a tagországok közös . hanesúlvozták hogy l’zervei az országok reszere bevitelünket, piaci lehetősé- tározták meg. A konkrét kül- hogy a Szovjetunió jelentős vnJnímarkte is vise161 hangsulyoztáK. nogy ha8Zn0s kozgazdasagi elemző geinket. kereskedelmi árakban azon- beruházásokkal és nagy belső A bukaresti tanácskozáson újabb formákkal kell gazda- munkát, tanulmányokat készít- a KGST fennállásának im- ban kétoldalú alapon, az ügy- fuvarköltségekkel termel, il­vélemény alakult ki, hogy gítani az együttműködést. Ap- senek. már több, mint másfél évtize- letkötő kereskedelmi szervek letve szállít exportra nyers­de sok példával bizonyítja, egyeznek meg. Az ármegálla- anyagot. A tőkés piacokon hogy a nemzeti törekvéseket pitás elvi alapja: az áruk vi- azonban általában ő csak ala­türehnes munkával, de nem lágpiaci ára. A gyakorlatban csonyabb áron tudja eladni hét'hozni, 2nd S^Sdtani at a szocialista külkereske- exporttermékeit, mint a vele az egyes országok sajátos fel- delem feltételeinek megfele- határos, vagy a közelfekvő tételeit, nemzeti érdekeit, igé- lően alkalmazzuk. szocialista országokban. IV. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok t -:y, • -r» II. Népgazdaságunk e^es ágai és a nemzetközi kooperáció ÄS ÄÄ SSÄSJSSfÄBft repet tolt be a nemzeLKoza ra. 70 százalétoal nő Ha az enÜitett 330 T »na Gyógvszeripárunk termelésé- gazdaság egyes ágazataiDan. timföldet idehaza akaí*?na nek jelenleg több mint 60 — Népgazdaságunk fejlődé- feldolgozni, először is mm százalékát exportáljuk, és en- sében — mint ismeretes — egy 15 milliárd forint értekünk csaknem 80 százaléka a- beruházásra lenne szükség. SST-országokba, döntően a Apf6*i^nía,1 . ezután- az el- A harmadik ötéves terv zőgazdasáe beltéri« TT..ni 1 tonna uniakg irnmmi a mondottakat kiegészítve rps?.. pvpitvam •> h/vw»/« ia i/. » .i ,, ,, ■ irányú „“„hordozók (szén. kőolaj, föld- Hazai gyártás esetén 1 tonna ciaietunióba irányul. A szó- jnoj^ottakat kiegészítve, rész- éveiben, a hosszú lejáratú fejlesztéséhez “ • , a villamos energia, alumínium előállítása 7400 fo- Sult .országokkal megváló- Ietesfa foglalkozott a magyar— megállapodás szerint csaknem ,,,, nversanvagok és félkésztermé- rintba kerülne; az egyezmény dés tet^etközi együttműkö- sz°VJet gazdesági kapcsolatok 20 milliárd devizaforint ér- szerint jelen­í»v^h^talf A KGST-or- alapján viszont csak 5600 fo- i965 közftietövé, hogy 1949- £gyes kerdeseivel. Elmondotta, lékben vásárol tőlünk kü- ,tŐ£ek, .még a kiaknázatlan «ÄBrtkhöl^n’ termékek be- rintba kerül, vagyis minden szeripar te, magyar gyógy- hogy h“Sz év alatt a magyar lönféle gépeket és berendezé- Z**k af magyar-szov­szagokbói ötéves tonna alumíniumnál 1800 fo- re növekedett 5i-szeresé- “SZ0VJet arucsereforgalom több seket a Szovjetunió A kő- 1 áracsere-iorgalomban és Hozatala a , ----- « ivnurtnirarft**. Ez az ősz- mint 50-szeresére nőtt. í? a Szov- vetkező öt Aiffiránv7Att .a_ gazdasági együttműködés _ kongresszus irány­. . szovietuniODOi iouu .------- --------■ kutatás^ógy. ben 36 százalékot tett ki, és szerszállítások teszik ki. “A eIvei alapján gazdasági kaip­70 .vázalókkal a többi , ,rtpiméhen gyógyszerkészítmények, túlhaladta a 12,5 milliárd de- magyar könnyűipari cikkek «tataink általában vala­csaknem 20 Az egyezmény értelmében ^ Wpr0bia0s&r01, a g>-, vizaforlntot. tervezett kivitele 62, száza- menn>ú szocialista országgal K?S. „ í , g - tulajdonképpen „tíuminiumba szer;pari féltermékek es ke- . 1966—1970 évek közötti iákkal fog növekedni 1970-ig. egészségesen fejlődnek. Kap­szazalekkal no. csomagolva” 1980-ban már 2,7 termékek termelésének szako-í^”™ la™. «vek kózötü * am la'u lg csolataink fejlődésének alao­A harmadik ötéves tervben milliárd kilowattóra villamos s{tásáról és kooperálásáról. Az ... megkötött hos^dlT sziriMrt0 terSk8? ** el|Inu' ia a kölcsönös előnyök maxi­1970-ig 2,6-szeresére. vagyis 3,4 energiát importálunk Ez a egyezmény a gyógyszeripari aT? a^egkmott hosszú le- ^npari termékek a Szov- málls figyelembevétele. Sze­milliárd kilowattórára növek- mennyiség az,1965. évi hazai termékek és vegyszerek közös szov a]k® ^r— nak köriilbriüí^w rény erönkhöz mérten nem vő energiaimport lebonyolító- energiatermelésünknek mint- száUításának nagyarányú fej- lBeo-h. PJ ^ a j agyai ak körülbelül 15 százalékát késlekedtünk azonban a gáz­sira 400 kilovoltos távvezeté- egy 25 százaléka. A visszaszal- lesZttését is előirányozza. Ez az kai r}oVifí^t ?n f°glak kitenni. A Szovjetunió dasági segítségnyújtással sem két ________ lc=x.w=oc,. --------------, ,_, Halmi fifist 70 százalék- „7„kh_n „ termékekben ie- ahol ez indokolt volt. Külö í vű wiuvuiK» ' '"7 ííTott”"alumíniumra alapozva egyezmény példa más iparagai, . , .. ^íae més külkereske- _ ... .. . , nős jelentősége van a segít­létesítünk „Munkacs_es lMrt tu- e?ylT„ L lalékát flgja Rknak előre- latosén növeli tolunk szar- ségnek a szocialista haz4J4t megvalósuló Göd között és Gödön nemzet- korszerű feldolgozó Ipart tu- c“v“-—- kört alállomást építünk. dunk kiépíteni. Ismeretes, hogy Kzarnára is. t, . j , a kész alumíniumgyártmányok A gépiparban nergia ordozo importunk- (kábelek, dugattyúk, nyílás- együttműködésről szólva az an mind nagyobb szerepet zaró szerkezetek stb.) tonnán- előadó megemlítette, hogy Ma­~o/jhí cr psaknem o^ircxv ct S^UClällSlü hSZHlát <0—42 szá- mazó behozatalát, ami köz- az agresszió ellen hősiesen vetve segítséget nyújt a me- védelmező Vietnam esetében. és » y* A* ipar kap a uaratsag kérni ara _________ k en ,_eze szovjet olaj. A fém árának, hisz 1 tonna alu- gépipari termékfajta szakosí- novekvo olajimport erdeke- mínium késztermék ezer-ket- főtt gyártását vállalta el. Rész­ben a mostani öteves tervidő- tőezer dollárt, vagy még töb- letesen beszélt a magyar jár- szaikban foglalkozunk mar egy bef ér a világpiacon. műipari és a nemzetközi új nemzetközi olajvezeték épí- együttműködés jelentőségéről tésevel is. Ez az uj olajveze- A vegyipar fejlesztésében js ték a Barátság Kőolajvezeték különlegesen jelentős az _ , ., déli, Pozsony felé haladó ágá- együttműködés, mert a termé- Az 1966 70. évi hosszú lejá- — ból közvetlenül Kárpát-Ukraj- kei igen sokfélék, és ugvanak- ratú megállapodás értelmében reform e tekintetben terve- uc,..u , ” -------- '-----------—, ovirtósuk csak évről évre fokozódó mennyisé- zett változásaival foglalko- . szá‘ tatni kíván 1uk a utóbuszt szállítunk a zott. Elmondta, hogy a re- 1A, r “5V0, külkereske- vált politikink-ff 8 ’ JÓ1 be' ...........................................—» - -- *~!xsass>- tta ....... ap™ a»w «MJkereskeíleleni i par és a külkereskedelem ipái kapcsolatával, a gazdasági mára ^,ék lehetővé az IX. kongresszusára. Mi foly­Ikc------------------ •— ------: , ,,.„1. „ak evrui evic zott. Elmondta, hogy a re- tól függetlent. gazuasagi Kapcsoiatort­„ áeazna le Magyaror- kor gazdaságos ^1! , éBek gű autóbuszt s^*“, . , k form azt igényli, hogy a tér- ságirányításbai. ban, amely az intemaciona­naban o viszonylag nagy menny g Szovjetunióba. ^zaU melés a legszorosabb kapcso- menyeket kel? , IÍ7miK a j-—i szágra. Í.nnín ezert i----o 4000 dara­a . Az előadó ezután a szovjet esetén lehetséges. Éppen ezért ríío-ben" elérik a 4000 dara- melés a legszorosauu . . , —magyar timföld-alumínium- a műanyaggyártásban például bot. Ennek megfelelően — a latban kerüljön a piaci ha- ^nyeket lizmus egyezmény előnyeiről szólott a nagy volumenű műanyagok hazai igényeket, és a más irá- fásokkal. Ennek érdekében , í oHiib^okvöriiU és a “avP7- . ..--------ovo nyú exportot is figyelembe vé- fel kell számolni a termelés losl. Jt aaíak. veire épül rta„ ' v*. —- - ■>- rendkívül az ipar a piacl impurä’’ hogy a tv , 1gy §ondoljuk, UVU1 n. a jx. kongresszus meg a kölcsönös érdekek a kölcsönös előnyök el­Elm^dotta. _ hogy az egyez- ^sak bizonyos fajta PVC W * az érték^tg -ndkivü! «lenüf érzékelje, S er&íteni és to^bb to? mÁnv feloldia a Magyarorszag . í >és mn-n Harah- merev különválását. legalapvetőbb eszköze a fzaiiAc-rfiani nór.rí,«i. __ m eny feloldja a Magyarország — ------------ - _ b auxitgazdagsága és energia- gyártását valósítottuk meg és á , • mo^'rT^OOo" riírlh szegénysége közötti ellentmon- bővítjük a harmadik ötéves £™en2Se£í. ’ ----- tímisil E zért a mechanizmus re- le8alapvetőbb eszköze a p,““f€jleSzteni'‘ pártímb "k Í"s" ' serves része a szegen.ya*^c ív...— --------------­dás t. Az egyezmény szerint az tervidőszakban, más típusú -------------­1 967—1980. években fokozato- pvr , Az Ikarusz-gyár, mint a fen- olyan elképzelés is szerepei, “a _ növekvő mennyiségben — . g ... ti számokból látható, elsősor- hogy a külkereskedelmi vál- ' les^ágokkal vaüs ly 1980-ban eléri a 330 KGST-orszagokbol fedezzük. ban szovjet, de ezenkívül né- lalatok egyre gyakrabban ve- g . . . f ? z^, e iobbaűszaki t,,H„^azda' tonnát —timföldet szállí- Nitrogériműtráaya.Kyál-tásUn- met lengyel- csehszlovák és gyék igénybe az úgynevezett exportcikk' áráV h külföldön szociális sokoídfhT^fe? a Szovjetunióba, amely- 8 agy bolgár megrendelések alapján bizományosi rendszer előnyeit , .p. . . .. '"-»lel m^o ■« o rendkívül olcsó víz- kát a hazai földgazbazison es _ világviszonylatban Is jelen- és olyan területeken, ahol eiert ar nalarozza meg. nek — ff* m€g ‘«8­’------<K- «„lAKiiw »várrá fog fej- anenk népgazdasági indokai Most készülünk pártunk Apró elvtár?. az egész san a mely ezer tunk _____. b ői ott a rendkívül olcsó víz- Kal- a 1***“»* *“—------------ ----„ — . e nergia felhasználásával nyert román importgáz alapon 2,7- tős autóbusz gyárrá fog fej érdekei­;ezésül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents