Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÖGRÁD AZ MSZMP NÓ.GR ÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS 'A MEGYEI TANÁCS LÁB JA XXII. ÉVF. 162. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1966. JŰLIUS 10. VASÁRNAP KÉT OKMÁNY A BÉKÉRŐL A világközvélemény fe­szült figyelemmel kísérte négy napon keresztül a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Tes­tületének bukaresti értekezle­tét. E megkülönböztetett fi­gyelem elsősorban annak volt tulajdonítható, hogy a jelen­legi bonyolult és feszült hely­zetben a népeik a szocialista országoktól várják a világ szá­mára kedvező kezdeményezé­seket, a kormányok pedig la­tolgatják: milyen diplomáciai, politikai és katonai lépésekkel kell számolni. A politikai tanácskozó tes­tület mélyrehatóan elemezte a két középpontban álló kér­dést, az amerikaiak vietnami agresszióját és az európai biz­tonság megszilárdítását és le­vonta a szükséges következte­téseket A két nyilatkozat egyaránt megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet megromlá­sának alapvető oka az Egye­sült Államok vezető köreinek képtelen ragadozó szenvedé­lye, a népek szabadságát, füg­getlenségét és önrendelkezési jogát durván semmibe vevő agresszív politikája. Ez nyílt támadó háborúban jelentke­zik Dél-Vietnamban. és a nyugatnémet militaristákat előtérbe állító, burkoltabb, ra­vaszabb módon Európában. A cél mindenütt ugyanaz: az amerikai uralom feltétlen el­ismertetése, az eszközök azon­ban változóak. Mégis, e lénye­gi párhuzam mellett mind vi­lágosabban előtérbe nyomul, egy nem kevésbé lényegi kü­lönbség is. Nevezetesen az, hogy az USA szándékai Eu­rópában szöges ellentétbe ke­rültek az összeurópai érdeke­ket mindinkább felismerő közgondolkodással és a kelet­nyugati párbeszéd, a békés koegzisztencia irányában ható tendenciákkal. Ez a különbség meghatározza a két nyilatko­zat tartalmát. A „vietnami nyilatkozat” a leghatározottab figyelmeztetés, amelyet a szocialista orszá­gok eddig az Egyesült Álla­mok eszeveszett vezető körei címére küldtek. Amikor a nyi­latkozat megállapítja, hogy a kegyetlen és embertelen esz­közöket alkalmazó amerikai vezetők a hitleri háborús bű­nösök nyomdokában járnak, egyben felveti a háborús fe­lelősség, ezen túlmenően a fe­lel ősségrevonás kérdését és történelmi tanulságát is. A nyilatkozat semmi két­séget nem hagy aziránt, hogy az eszkaláció fokozása Ameri­ka részéről a minden oldalú segítség és támogatás fokozó­dását vonja maga után a Varsói Szerződés tagállamai részéről. E segítségnyújtásban benne van az engedély is, amelynek értelmében önkén­tesek mehetnek Vietnamba. Az agresszió lefékezésében és megszüntetésében egyre nö­vekszik a szocialista orszá­gok együttes fellépésének és a világ békeszerető népei kö­zös akcióinak jelentősége. Ép­pen ezért a nyilatkozat feltét­lenül szükségesnek tartja a vietnami nép győzelmének ki­vívásáért a szocialista orszá­gok akcióegységét. Az európai biztonság meg­szilárdításáról szóló nyilatko­zat elemzésében ugyanarra a következtetésre jut, mint a vietnami háború okainak ana­lízise során, vagyis rámutat az amerikai vezető körök súlyos felelősségére, az amerikai és a nyugatnémet militaristák mind szorosabbá váló béke­ellenes szövetségére. Az elem­zés ugyanakkor a történelmi tanulságok fényében és a gyö­keresen megváltozott helyzet tényeinek alapján, nem utol­só sorban pedig a sajátos eu­rópai érdekek általános felis­meréséből kiindulva reális le­hetőséget lát az európai biz­tonsági rendszer létrehozásá­ra. A nyilatkozat világosan le­szögezi: „semmi kétség az­iránt, hogy az Egyesült Álla­mok Európában követett poli­tikai céljainak semmi közük sincs az európai népek létér­dekeihez, az európai bizton­ság feladataihoz.” Számukra Európa nem a közös történe­lemmel és közös kulturális hagyományokkal rendelkező nagy múltú népek sokszínű összessége, hanem eszköz, az amerikai vezető körök globá­lis politikájának csupán egyik eszköze. Ez az amerikai szán­dék az utóbbi időben fenye­getőbbé vált azzal, hogy ha­tározott támogatást nyújt a nyugatnémet militaristáknak az atomfegyverek megszerzé­sére. A Varsói Szerződés ál­lamai azonban éppen az alap­tényezők mérlegelésével arra a következtetésre jutottak, hogy Európában, ahol az ál­lamok csaknem fele szocialis­ta, lehetőség kínálkozik az események nemkívánatos fej­lődésének megakadályozására. Az európai államok, a béké­ért küzdő összes társadalmi erőknek együttes erőfeszítésé­vel — tekintet nélkül az ide­ológiai nézetek, vallási és egyéb meggyőződések külön­bözőségére, — meg lehet ol­dani az európai biztonság problémáját. Bizonyítja ezt, hogy Európa minden országá­ban, magában a Német Szö­vetségi Köztársaságban is, nö­vekszik azoknak az erőknek a befolyása, amelyek sík-a- szállnak a feszültség enyhíté­séért, az államközi kapcsola­tok átfogó fejlesztéséért, or­szágaik teljes függetlenségé­ért és nemzeti arculatának megőrzéséért. A nyilatkozatot aláíró orszá­gok hét pontban foglalták össze az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez szükséges lépéseket. E hét pont magába foglalja a szilárd európai béke legfontosabb fel­tételeit. Külön érdekessége a katonai feszültség enyhítését tartalmazó szakasz. Ebben egy. részt kimondják, hogy a je­lenlegi helyzet lehetővé teszi a fennálló katonai szövetsége­sek egyidejű feloszlatását, másrészt — amennyiben az Észak-Atlanti Szerződés tag­államai még nem hajlandók elfogadni a radikális intézke­dést —, célszerű lenne, ha már most megegyezés jönne létre az Észak-Atlanti Szerződés és a Varsói Szerződés katonai szervezetének felszámolásáról. A másik gyakorlati javaslat, az általános európai tanács­kozás összehívása, ami jelen­tős mérföldkő lehetne Európa jelenkori' történelmében. A Varsói Szerződés országai ké­szek részt venni egy ilyen ér­tekezleten, bármilyen, más érdekelt államok számára, így gz Észak-Atlanti Szövetség tagállamai és a semleges ál­lamok számára is alkalmas időpontban. A bukaresti tanácskozás végkövetkeztetései tehát mél­tán keltették a legszélesebb körű figyelmet világszerte. A Bukarestben elfogadott két okmány jelentős szolgála­tot tesz az emberiségnek. Szét­zúzza a hazug békefrázisokat, s megmutatja a maga pőresé- gében az amerikai háborús csoport szándékát. Fokozott harcra mozgós;t a Vietnam5 nép védelmében, ugyanakkor feltárja az európai helyzet rendezésének feltételeit is, gyakorlati lépéseket javasol a vitás kérdések megoldására és elmozdítja a holtpontról az európai biztonsági rendszer- létrehozásának ügyét. A két okmány fontos dokumentuma a szocialista országok törhe­tetlen békeakaratának, fe­lelősségérzetének, a szabad­ság, a függetlenségi eszme és a haladás következetes szolgá­latának. Pethő Tibor A kutasói komhinátor (2. oldal) Igazságos a szigorú ítélet (4. oldal) ISlehéz frontokon (5. oldali Reflektorfényben: az SBTC (6. oldal) Tudósítás az Oravecz-ügyről (12. oldal) Ünnepségek, kitüntetések a Vasutasnap alkalmából A salgótarjáni vasutasok szombat este ünnepelték a Vasutasnapot. A pályaudvar el­ső félévi tervét 101,2 százalék­ra teljesítette. Az ünnepségen tizenkét állomási, három fű­tőházi, és kilenc pályafenntar­tási dolgozónak ad'ták át a Kiváló dolgozó oklevelet, vagy jelvényt. Lassú Imre, a sal­gótarjáni pályamesteri sza­kasz vezetője. Érdemes vas­utas kitüntetésben részesült. Az ünnepséget vacsora, majd vasutasból követte. Balassagyarmaton is szom­baton tartották a Vasutasna­pot. A Közlekedési- és Posta­ügyi Minisztérium nevében Párdányi János osztályvezető üdvözölte a 75. évfordulóját ülő állomás dolgozóit. A cso­mópont harmincegy tagja kapta meg a Kiváló dolgozó oklevelet, vagy jelvényt. So- mogyvári Lajos, a vonalfőnök­ség vezetője Kiváló vasutas, Raucsán János a vonalfőnök­ség tartalékosa Érdemes vas­utas kitüntetést kapott. A ba­lassagyarmati Vasutasnap ün­nepségei ma a Palóc Múzeum­ban megrendezett jubileumi kiállítás megnyitásával foly­tatódnak. A kisterenyeS állomásfőnök­ség, amely tavalyi munkájáért is miniszteri dicséretben ré­szesült, az idén is jeleskedett. Többen kaptak Kiváló dolgo­zó kitüntetést, pénzjutalmat. Telek Béla váltókezelő pe­dig Érdemes vasutas kitünte­tést. Somoskőújfalun ma tartják a Vasutasnapot. Itt a néhány éve kialakult hagyomány sze­rint, a somosi és füleki vas­utasok együtt ünnepelnek. A magyar és csehszlovák test­vérállomás dolgozóinak talál­kozója eresztvényi kirándu­lással fejeződik be. Egyébként Nógród megye huszonhét állomásfőnökségé­nek, továbbá két szertárfő­nökségének, két fűtőházának, három pályafenntartási fő­nökség pályamesteri szaka­szainak mintegy száz dolgo­zója vette át a vasutasnapi ünnepségeken a Kiváló dol­gozó kitüntetést, s az ezzel járó pénzjutalmat. Ezenkívül körülbelül hatvanezer forintot osztottak ki azok közt, akik az első félévben elért telje­sítményeikért erre érdemes­nek bizonyultak. A Szécsényi Tangazdaság jól szervezett munkáját is erősen akadályozza az esős időjárás. Pedig a gazdaságban mindent kombájnnal akarnak aratni. A szokásokhoz híven a szalmát bálázzák, mert könnyebb így tárolni Népes a határ, amikor nem esik az eső. A változé­kony időjárás nagyon meg­nehezíti a mezőgazdasági munkákat. A falusi embe­rek azonban igyekeznek ki­fogni az időn, ahogy lehet. Sok termelőszövetkezetben már szántják a tarlót az arar tógépek után, hogy minél előbb földbe tehessék a ke- véréktakarmányok magvát. A múlt évi tapasztalatokon okulva, sok gazdaságban gyorsan letakarítják, kazlaz- zák, vagy bálázzák a szal­mát, hogy minél kevesebb le­gyen a veszteség. A Salgótarján—balassa­gyarmati út mentén minde­nütt dolgoznak. A ságújfalu- si határt ara,tógépek járják. Kombájnt azonban ritkábban látni, mert a nedves föl­dön igen sokszor elakadnak a nehéz gépek. Mind több már a learatott terület is, pedig javarészt még csak az őszi árpa került gép alá. A legtöbb gazdaságban vágják mór a búzát is. Ezekben a napokban ne­héz jód és gyofsan dolgozni a mezőgazdaságban. A mun­kák egyik napról a másikra torlódnak. Szakember legyen a talpán, aki olyan jól gaz­dálkodik az emberekkel és a gépekkel, hogy ne követ­kezzen be fennakadás. Eb­ben az időszakban fontos a figyelmes, körültekintő szer­vezés, mert csak így bizto­sítható a takarmányok beta­karítása, az aratás, a má­sodvetések elvégzése, a siló- zás —, s minden egyéb, ami ilyenkor jelentkezik. Az őszi árpa már a magtárban van, ezt a táblát gyorsan le­aratták az endrefalvi Aranykalász Tsz-ben. A földet tüstént megtrágyázták, hogy Zsidai János traktoros is minél előbb felszánthassa, mert ide is másodvetés kerül Az országúihoz egészen közel fekszik a hugyagi Magyar—Szovjet Barátság Tsz egyik tanyája, ahol állatokat tartanak. Ezért határozták el a szövetkezet vezetői, hogy a silókaz­lat közel a tanyához helyezik el (Foto: Koppány György)

Next

/
Thumbnails
Contents