Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-30 / 179. szám

1968. július 30 « . mnbat NÖGRAD Szombattól — szóm balig A hét hazai esemenvei J Az MSZMP Központi Bizottságának tanácskozása — Couve do Mur vilié Magyarországon — A Minisztertanács fontos határozatai E párt szervezeti szabályzata- teszik lehetővé. Éne céloz a rak módosítása, a párt veze- francia külügyminiszter ab- , tő szerveinek megválasztása- ban a nyilatkozatában is, Az um .1 , leg jelen to- A Központi Bizottság meg- amelyet röviddel megérkezé­sebb hazat eseményei közül vitatta és jóváhagyta a IX, se után tett. kiemelkedik a Magvar Szó- kongresszus irányelveit, és a _ Azt várom ettől az út- cialista Munkáspárt Központi nárt mfvt«*ítr>tt smrveren , . vájom euoi az uy­Rirntfsáeának július 2fl-i ülé pa\\, tnooositott szervezeti tói, ^ogy nagyon kellemes, es se A kfbTvíett üí^en Kállai f»WlyMtanak tervezetet. A jelentős kapcsolatot építsünk Gyula elvtárs a Politikai Bi- Kozpontl Bizottság a kong- ki Magyarországgal, s főleg zottóáa taaia a M nis^terU- teaszusnak javasolni fog a, kollégámmal, Péter János zott*dg tagja, a Miniszterül hogy az eddig követett poll- külügyminiszterrel Vélemé- nacs elnöke beszámolt a ma- alaDvető fő irányvonalát , . ' ... svar küldöttséa tevékenység?- 1™ ajap. - 10 i any .. , al nyunk szerint ez a látogatás föl amelyet a Varsói Szerző- hafyja.lova' es azt új állomást jelent Magyaror­loj. amelyet a varsói ozerzu- vetelmenyeknek megfelelően szá„ és Franciaország kan­fcskl SleC bu :: fejlessze tovább. Vagyis to- «fattort "SwdSSw 5. IffLn ÄTtovábbá 2JJ j n3i “S kap­beszámolt a KGST tagálla- SVsmEüwSSt 4. csolatok általános fejlodese­mok kommunista és mun- , 8 nemze,‘ vagyont, . ** hez, amely napjainkban egy- í1™. Kommunista ©s mun ^nek aranya ban emelni a jvw Nyugat- másrészt Kö­f“zÄnkeS n*ktal^kotó- dolA8°5íik életszínvonalát. zép-. és Kelet-Európa orszá­iáról A Központi Bízottól!" • A KozV°ntj Bizottság elha- gai között megmutatkozik, jaroa A ttozponu űizoiisn« taroata, hogy az Irányelveket a meaérkezé« ouníán r«íi megelegedessel állapította ás - Szervezeti SzahAlvzat- ,-,rT'e“erKeZeS pepjan, csű­rni? hoev a Varsói Szerződés Szervezeti SzaMiyzat tortokon magyar-francia kul­meg, nogy a vai-soi özerzoues tervezetet a partalapszerve- turális műszakl-indnmánvnc alapv_et0 ceikituzeseinek meg- heteik rendelkezésére bocsát- együttműködési és konzuli felelően, a fo figyelmet a ja hogy a párttagság taggyő- egyezményt irt alá Péter Já SÄ«5*Wfl- Son'S.‘ “ '• <“«”"**'>“ fnlyaiMnat * Központi Mtotttác ■».„ Dunántúli tapasztalatok, hazai gondok biztonság győződése, hogy a kongresz- lalt nyilatkozat teljes kom .J - szus tiszteletére kibontakozott Sággal figyelmeztette a föia- szocialista mun ka verse nv a „ . . .. lészünk békéjét fenyegető Zgózók oldatos szorga“ UTÍ \ariT hatér0: íM-riket elsősorban az Egye- aol“oz>K omuaatos szolgai zatokat hozott. Az egyik eioket. eisoso. oan •* más munkaia hazánk íavat. ..---- . ^• c-iilé- Ällommb- orz W s. X K i m _. Szerdán a Minisztertanács ülést tartott és fontos határo­sült Államok és az NSZK im- ma® munkája hazánk javát, perialista köreit, hogy konti- ßazdasagi gyarapodását szol­ilyen határozat szerint a termelőszövetkezetek állami *—- —‘/~OJgálja. Ezért a Központi Bi- támogatása 1967-ben lé- nensunk békéjének megbon u.,*v--—* tására irányuló Mímel? lé- z°«Mg úgy határozott hogy jegében változatC --=-***- . —.. Szerződés a kongresszusi munkaver- J - vaiiozauan pésük a Varsói Szerződés a Kongresszusi municaver- _ ------------•• szin­e gyesült erőinek határozott seny-mozgal ómban legjobb marad. Ugyanis visszaess pásét vonja maga eredményeket elérő üzemek 601(1181 rendszere ered­és intéeménvelc rAniAro öt. rTlenyesen . segítette után. A Központi Bizottság tudo­másul vette a KGST orszá­, ... . , , . ... «icnyeeen segítette a kitú­“ mtéamények részére ot zött gazdaság-politikai cé- kongresszusi zászlót « tuen- lok elérését. A kormányha- hat kitüntető oklevelet adó- J tározat szerint a termelőszövet­kezeteket az építési beruhá _____ ______ _____ ____ hat kitüntető oklevelet adó g ok vezetőinek ülésén lefoly- rdAnyoz. tetott eszmecserét, amely a Végezetül a Központi Bi- zások’ütán"» népgazdaságaink közötü zottság ülésének napirendjén ban az esetben együttműködés továbbfejlesz- szerepelt Biszku Bíla elvtárs ha az éDítménvök nSÜ*« ’ lését, a Ugállamoík gazdasági jelenlése a felszabadulás élőt- — vaav állnmí 1 erőinek fellendülését szolgál- ü forradalmi mozgalom kle- alapján készülnek ^ ja. melkedő harcosainak helyze- tározaf im IlL u, f­A Központi Bizottság kibő- f® társadalmi megbecsü- életbe. ^ ep vített ülésén Kádár János 1,awr° ' A K® e jelentést tu- elvtárs előadói beszéde alap- domésul vette és megfelelő ján megvitatták a IX. kong- határozatokat hozott, resízus politikai és szervezeti előkészítésének kérdéseit. A határozat értelmében a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt IX, kongresszusa 1966, no- kezeit vember 28-án ül össze. A francia tu Csütörtökön hazánkba ér­életbe, A Minisztertanács ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelenté­se megállapította, hogy a párt és a kormány határozatai nyomán a második ötéves terv idején tovább bővült a Couve de Murville lakosság részére végzett ja- külügyminiszter és vitások és szolgáltatások kö- kongresszuson az alábbi na- kísérete. Murville, Péter Já- re. Azonban a fejlődés nem pirendek szerepelnek: a Köz- nos látogatását viszonozza, és tudta hiánytalanul pótolni a ponti Bizottság beszámolója, a a tárgyalások során több korábbi elmaradást. Egy« új Központi Revíziós Bizottság olyan kérdés merül fel, szolgáltatási ágak pedig nem jelentése, a Központi El- amelyek a két ország kapcso- tartottak lépést a növekvő lenőrző Bizottság jelentése, a laténak további szélesítését igényekkel. emeljék ki. Ezekből kiindulva elemezzék, összegezzék azokat a tapasztalatokat, amelyek jó hatással voltak a dolgozók ter­melési kedvére, a termelé­kenységi«. a minőségre stb. Ezek mellett bátran vessék fel azokat a gondokat, ame­lyek még gátló tényezőként jelentkeznek a gyorsabb előre­haladásban. Konkrétan szab­ják meg hol, mit kell tenni a továbbiakban. Elemezzék, hogy a pártszervezet politikai tö­megmunkája hogyan segítette a gazdasági kérdések megol­dását. Milyen nehézségeket kellett és kell a szemléletek­ben és gyakorlatokban leküz­deniük ahhoz, hogy még fe­gyelmezettebben hajtsák vég­re a párthatározatokat, még eredményesebben teljesítsék a termelési terveket. Ebben a részben adjunk he­lyet az utóbbi Időben jelent­kező és az emberi viszonvokat, magatartásokat bíráló, tükröző kérdéseknek is. Például miért gyakori az olyan megjegyzés: ..Ne szólj szám. nem fáj fe­jem”, „ a mi szavunk nélkül is megy az élet” stb. Ezekre an­nál is inkább szükséges rea­gálni. mert nem kismértékben befolyásolják a tömegek han­gulatát, a dolgozók termelési kedvét, A beszámoló másik fontos része a párt belső életének elemzése. Ennek a fejezetnek az előző vezetőségvélasztó tag­gyűlések beszámolóihoz viszo­nyítva sokkal nagyobb szere­pet kel' biztosítani. A beszá­molók akkor lesznek jók, ha a párt politikádnak szellemé­ben bátor, világos képet ad­nak az alapszervezet tevékeny­ségéről, eredményeiről, gyen­geségéről és megmutatják azok leküzdésének módját. Ezért fontot áttekinteni — amikor a párt belső életével foglalkoznak —, hogy az alap­szervezet hogyan felel meg a párt eszmei, politikai, cse­lekvési egységének. Külön ki kell hangsúlyozni: bátrabban nyúljanak az eszmei, politikai kérdések elemzéséhez, mint ahogy ezt az előző vezetőség­választás során tették. A Köz­ponti Bizottság ideológiai irányelv címén megtárgyalásá­nál Is igazolódott, hogy ez a leggyengébb oldala a mi mun­kánknak. Helyes lesz, ha e témában elemzik, hogyan alakul a párt­tagok tekintélye, megbecsülése, a pártonkívüliekkel való vi­szony. Megfelelően erősödik-e a pártszervezet befolyása a munkások körében, a paraszt­ság, az értelmiség, a nők so­raiban. Helyesen képvisell-e minden párttag a párt politi­káját. A pártvezetőség, a párt­tagság felismeri-e az új tár­sadalmi jelenségeket, változá­sokat. és hogyan reagál ezek­re? Nyíltan és őszintén tárják fel, hogy a párt vezető szere­pét, szövetségi politikáját, egyes határozatait illetően mi­lyen helytelen nézetek vannak, E nézetekből milyen gyakorlat származik egyes párttagjaink­nál. Mutassuk meg azt is, hogy ezeket milyen türelmes, célra­törő. meggyőző munkával kell leküzdeni. Ehhez tartozik az is, hogy a párttagság többet törődjön marxista—leninista képzésének növelésével. A beszámoló értékelje, hogy a pártszervezet vezetősége és tagsága miként teljesíti a szer­vezeti szabályzatban előírt kötelezettségeit, kíveszi-e min­den párttag a részét a párt- munkából, fegyelmezettek-e, következetesek-e a felsőbb szervek és saját alapszerveze­tük által megszabott határoza­tok végrehajtásában, a szocia­lista erkölcs szabályainak be­tartásában, megtartották-e rendszeresen a vezetőségi ülé­seket. taggyűléseket és hogyan töltik be ezek szerepüket. Fog­lalkozni kell azzal is, milyen eredményeket értek el a párt szervezeti erősítésében, a tag­felvételben. a tagjelöltek ne­velésében. Ahhoz, hogy a be­számolók megfeleljenek a kö­vetelményeknek — a fentie­ken kívül — arra is szükség van, hogy konkrét legyen, di­csérjen, bíráljon, személyek­hez szóljon, valóban önkritikus legyen. A kritika mellett mu­tassa meg a kivezető utat, szabja meg konkrétan a to­vábbi tennivalókat. összegezve: a pártszerveze- ( teink akkor dolgoznak ered-1 ményesen a vezetőségválasz­tás, és a IX. kongresszus elő­készítésében. ha ezt a munkát nem tekintik öncélúnak. A be­számolók készítése, és a káder­munka mellett megfelelő fi­gyelmet fordítsanak az ipar­ban az 1966. évi gazdasági terv eredményes teljesítésé­nek. falun az őszi betakarítás, a szántás, vetés politikai fel­adatainak. Kiss Árpád a megyei pártbizottság munkatársa A napokban befejeződött a második országos rét- és le­gelőgazdálkodási bemutató, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Kiállítási Irodája és a Győr- Soprcm megyei tanács ren­dezett, a mihályi Táncsics és a szanyi Dózsa Termelőszö- szövetkezetben. Az országból összesereglett szakemberek a legelőjavítás, az ápolás és hasznosítás korszerű módsze­reit láthatták mindkét község határában. Hol jártak a nógrádiakY Nógrád megyét mintegy félszáz tagú küldöttség — termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok, állattenyész­tők járási és megyei ta­nácsok szakemberei kép­viselték a bemutatón. Az út első állomása a mihályi Táncsics Termelőszövetkezet volt. A közös gazdaság föld­területe meghaladja az 3 ezer holdat. Évente 32 milliós be­vétellel számolnak, s ebből 18 millió forintot az állatte­nyésztés „hoz”. A szövetke­zetben igen fejlett ez az üzem­ág. Csak szarvasmarhából 1100-at tartanak. Háromszáz- nyolcvan tehenet fejnek, s az idén 340 hizómarhét értékesí­tenek. Sertést több mint 2300- at hizlalnak. A szövetkezet saját keverő üzemmel ren­delkezik, amelyben kilencfé­le tápot állítanak elő. Hasznos látnivalók A nagyszámú állatállomány a magyarázata, hogy mindkét helyen rendkívül fejlett a takarmány term észté«, a rét­es legelőgazdálkodás. A rét­es legelőterüleíek ápolása, vegyszerezése, műtrágyázása, öntözése Mihályiban, Szany- ban Is gyakorlattá vált. A le­gelőket ellátták a legelőgaz­dálkodás korszerű gépeivel, többek között a szakaszos, valamint a sávos legeltetés­hez szükség« villanypászto­rokkal. A mihályi Táncsics Terme­lőszövetkezet mintalegelője, kinn a kárteleki dűlőben 68 hold és 160 tehenet tart el, naponta 16—17 liter tejet adó állatokat. A jobban teje­lőket közvetlenül az istálló mellett elterülő legelőn tart­ják. Amint azt dr. Láazó De­zső főagronómus mondotta, kiegészítő takarmányt, úgy­nevezett pótabrakot csak azok a tehenek kapnak, ame­lyek 10 liternél több tejet adnak. A fűtermék rendkívül szapora —, holdanként 230—400 mázsa zölddel számol­nak — igen olcsó takarmány­nak bizonyul. Egy liter tej. 2,32 forintba kerül. A szanyi Dózsa Termelőszövetkezetben is hasonló a helyzet. A 175 holdas, fásított legelőn 200 tehén és 150 növendékmarha legel. A tehenek évi átlagos tejhozama 3000 liter. A nö­vendékállatok súlygyarapodá­sa a múlt hónapban 18 kiló volt. Konczos Ignác főagro­nómus azt is elmondta az ér­deklődőknek: a rétek és le­gelők füvének hasznosítása, mintegy 2 forinttal „toldotta meg" a munkaegység érté­két. Itthoni problémák A látogatókban, elsősorban a szövetkezeti szakemberek­ben önkéntelenül vetődött fel a kérdés: miért nem sikerült eddig eljutni Nógrádban? Pe­dig az adottságok, lehetősé­gek hasznosításával valóságos kis „magyar Svájc” lehetne megyénk. A statisztikai jelentések szerint több mint 60 ezer hold rétünk- és legelőnk van. A termelőszövetkezeti szak­emberek egyöntetű vélemé­nye, hogy a legalapvetőbb ápolási munkálatokat, a fo­lyók mentén, a hegyvidéki legelőkön egyaránt elvégez­ték. Igaz, a gyomirtásnál a mechanikai utat kellett vá­lasztani, mert a vegyszer ké­sőn érkezett. Kiszórták a gye­pes területekre a három má­zsa vegyes műtrágyát Is. Az idén pedig mintegy négy mil­lió forintos állami támoga­tással, 38 termelőszövetkezet­nél hatezer holdon történik újabb rét- és legelőfejlesztés. Mi okozza hát a gondot? Mindenekelőtt az. hogv hiá­nyoznak a rét- és legelőgaz­dálkodás szakszerű gépei. Az utóbbi években, különösen az Ipoly-mentl termelőszövetke­zeteknél Jelentősen növeke­dett a rét- és legelőterületek hozama. Az idén az első ka­száláskor Ipolyvecén 28. Pa­lotáson 23. Patakon 30 mázsa szénát takarítottak be holdan­ként Dús füvet nevellek a hegyvidéki területek is. S egy évben négyszer-ötször is kaszálni lehet. A másik, ugyancsak lénye­ges dolog, az öntözés. Nóg­rádban egyetlen termelőszö­vetkezetben, az ipolyvecei Alkotmányban van öntözőbe­rendezés. Az idén még nem igen szórt vizet, mert bőven hullott csapadék. A legtöbb gazdaságban azonban akkor sincs mód az öntözésre, ha száraz, aszályos az idő. Sem víz, sem öntözőberendezés nincs annyi, hogy rendszeres­sé váljon a munka. Gondot okoz az Is, hogy nincs a megyében egyetlen villanypásztor sem. A Föld­művelésügyi Minisztérium már tavaly kérte a megyei szerveket jelöljék ki azt a két termelőszövetkezetet, ahová küldhetik a berende­zést. A szövetkezeteket ki­jelölték, villanypósztor azon­ban máig sincs Csak újabb ígéret érkezett, hogv az Idén 8—10 berendezést kap a me­gye, Az év fele már eltelt, s az AGROKER-né! még min­dig nincs villBnypásztor, hol­ott más megyékben talán a szükségesnél is többet tarta­nak. Az elosztást mindenkép­pen megfontolás tárgyává kel­lene tenni. Még akkor is, ha esetleg egy-egy gépből, be­rendezésből a szükségesnél kevesebb áll rendelkezésünk­re. A gondokat csak közös erőfeszítéssel lehet megolda­ni. A megyei szervek, a szö­vetkezetek kezdeményezésének országos intézkedésekkel kell találkozniuk. S jó lenne minél előbb. Mert jövőre, a harma­dik országos rét- és legelő­gazdálkodási bemutató szer­vezésének „esélyesei” között Borsod és Heves megyék mel­lett, ott van Nógrád is. Vincze Istvánná Tervezik Salgótarján S a «I A Salgótarjáni Városi Tanács VB tavaly ősszel azzal a ké­réssel fordult a nógrádi mű­vészekhez, hogy a megye- székhely harcos múltjához, jövőjéhez méltó címert ter­vezzenek. Az eddig beérkezett művekről Sándor Elemérrel, a városi tanács vb-elnökével beszélgettünk. — A hivatásos művészeken kívül —, mint például Czin- ke Ferenc, Iványi Ödön —, művészetkedvelők is ceruzát, ecsetet fogtak. Akadt, aki az­zal igyekezett segíteni a ma művészeit a holnap címeré­nek megtervezésében, hogy megpróbálta érzékeltetni, mi­lyen volt a tegnap címere Emlékezete szerint fekete-sár­ga mezőben, ostort tartó kéz volt azon látható. Az eddig beküldött alkotások határo­zottan optimista szelleműek. — Meddig lehet pályamű­veket beküldeni? — Szeptember elsejéig. Azt követően a pályamunkákat közszemlére tesszük. Az új címer a salgótarjániaké, ter­mészetes tehát, hogy véle­ményük kifejezésre Juttatá­sával segítik a zsűrit a leg­színvonalasabb alkotás ki­választásában A szeptember eleji határidőt nem hosszab­bíthatjuk meg. Ugyanis vá­rosunk felszabadulásának évfordulójára az új nagymé­retű, messziről jól látható címert a Pipisen akarjuk fel­állítani. Jó tett helyébe jót ne várj...! Minden foglalkozásnak vannak megszállottjai. Sajnos, gyakran, méltánytalanság a sorsuk. így járt az az éjjeliőr is, aki nem szenvedhette, hogy a gondjaira bízott építkezés­ről lopják a cementet. „Mi haszna a népgazdaságnak abból — morfondírozott —, ha minden fizetség nélkül, csak úgy elviszik?” S azon túl, ha valakinek cementre volt szüksé­ge, csak úgy vihette el, ha húsz forintot leszurkolt. Igaz, a húsz forint egy zsák cement árának csupán negyede, de ha az illető ellopta volna... Szóval a húsz forint is több, mint a semmi. Előfordult az is, hogy némelyik kuncsaft, csak egy zsákkal kért, de az őrnek eszébe jutott: harcolni kell az anyagkészletek csökkentéséért. „Vigyen kettővel!” — mondta. Es mert az emberek többsége hajlik a jóra, vittek kettővel. Lehet, hogy az éjjeliőr már éppen elszámolt volna az így értékesített cement árával, amikor elbocsájtották. Hát nem különös? Vagy itt van egy másik éjjeliőr. Az egyik Pécskö utcai építkezésről. Aki nemcsak a rideg gazdasági érdekeket néz­te. Az embert is. Hiszen ember a tolvaj is, igaz? Érző lel­ke van. S a helyes útra téríteni az eltévelyedett bárányt — mindannyiunk kötelessége. De lám, az éjjeliőr cselekedeté­ről még csak tudomást sem szerez a hálátlan társadalom, ha azt egy jegyzőkönyv meg nem örökíti az utókor számá­ra. íme, a nagybecsű feljegyzés hiteles másolata­„Jegyzőkönyv! Bizonyos Béluci becenévre hallgató cigány veje több ízben megkísérelte, hogy a külső telepről faanyagot lop­jon. A bizalmába férkőztem és lebeszéltem a lopásró!. Fölajánlottam neki, hogy ha eláll attól a szándékától, hogy a két öreg őrt meglopja, akkor én adok neki fát. Ebbe beleegyezett, és kapott tőlem két szál 2,5 m-cs fe­nyőfát, és egy darab levágott oszlopot. Remélem, ezzel is sikerült egy embert meggyőzni a tár­sadalmi tulajdon sérthetetlenségéről. if). M. I. őr." A jegyzőkönyv két példányban készült. Ifj. M. I. az eredetit elküldte hivatali fölöttesének. Azt mindenki tudja: ilyen esetben dicséret, s talán még egy kis pénzjutalom is jár. De az éjjeliőr nem szerette vol­na, ha az ügynek olyan látszata kél, mintha ő dicséret, vagy prémium reményében cselekedett volna. Ezért a történtek után hazament és várt. Várt egy hetet — semmi. Elmúlik a másik hét — se dicséret, se premium. Egyszer jön a postás. Kezében vas­tag boríték. Benne egy munkakönyv. Ifj. M. I munkakönyvé. No, látják! Ezek után még mondja valaki, hogy érde­mes... Ehh! Hiába minden. Já tett helyébe jót ne várj!... — csizi —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents