Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-27 / 176. szám

Világ proletár'a!, egyesüljetek! AZ MSZMP NOG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAP IA XXIL ÉVF. 176. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1066. JÜLILS 27. SZERDA A pártkongresszns tiszteletére Sok százezer forint értékű többlettermelés és megtakarítás az építők versenyének eredménye A Nógrád megyei Építőipa­tevékenységét sokban a nagy ri Vállalat első félévi sikeres lendületű kongresszusi mun­kaversenynek köszönheti. Az előző vállalások teljesítéséről szóló beszámolókhoz igen gyakran máris a következő felajánlást csatolják. Darázs Árpád víz- és fűtésszerelő részlege például a második negyedévre a terv százötven- ezer forintos túlteljesítését vál­lalta. Mint kiderült, ezt még ötvenezerrel megtetézték. A harmadik negyedévre pedig — evés közben jön meg az ét­vágy —, feladataikat négy­százötvenezer forint értékű munkával szándékoznak túl­szárnyalni. Az építők vállalásai egyéb­ként nemcsak itt, de más ob­jektumokon is sok százezer forintnyi többlettermelést tesz­nek lehetővé. Zrupkó Béla burkoló brigádja például a ba­lassagyarmati lakások burko­lását több, mint háromszáz árával rövidebb idő alatt vé­gezte el, mint amennyit a technológiai terv előír: a ha­szon negyvenezer forint. Csák- vári László vasszerelő szocia­lista brigádja a tizenhattan­termes iskola vasszerelő mun­káinak befejezését július vé­gére ígéri —, hogy a kőmű­vesek minél előbb két mű­szakban dolgozhassanak —, de emellett a hulladék vas fel- használásával százezer forin­tot meg is takarít. Szőke Jó­zsef burkoló brigádja az új salgótarjáni gimnáziumon négyszáz órával rövidíti meg a határidőt: ez harminchat­szer forintnyi többletmunkára ad lehetőséget. Bagi András és Teffner György burkolói, a salgótarjáni tizenhatos ielű la­kóházon száznyolcvan órát fa­ragnak le a határidőből: ez az ö munkakörükben tizennyolc- ezer forintot ér. Határidő előtt és kiváló mi­nőségben: ez a legjobb szocia­lista brigádok jelszava a kong­resszusi munkaversenyben Zay József nemrég még a balassagyarmati lakásépítkezé­sen jeleskedett vállalásával és annak példás végrehajtásával. Zay és brigádja azóta a bükk- széki bányászüdüló kivitelezé­sén dolgozik, s kötelezettséget vállalt: a homlokzati téglák elhelyezését (így héttel a ha­táridő előtt elvégzi. Beszkid Bertalan villanyszerelő szocia­lista brigádja immár ki tud­ja hányadik vállalásának vég­rehajtásán szorgoskodik. Leg­utóbb a Rokkant-telepi kilen­ces és tízes jelű lakóházak villanyszerelésének befejezését ígérte három nappal a határ­idő előtt. Eddig még nem volt ígéret, amit Beszkidék ne áll­tak volna. Szlobodnyik Lász­ló ács brigádja, az Ipoly Cipő­gyár átépítésén tevékenyke­dik: azt vállalták, hogy az összes koszorú, födém és ke- resztszerkezet ácsmunkáit jú­lius 30-ra bevégzik. Ez tőlük Teljesítették féléves tervüket a gép- és gépjavító állomások 3ól szervezett munka, alacsonyabb költségek A Gépállomások Nógrád megyei Igazgatóságán a na­pokban értékelték a gép- és gépjavító állomások féléves munkáját. Megállapították: az év első fele. a kezdeti gondok ellenére is sikeresen zárult. A megye mind a hat gép- és gépjavító állomása teljesítette féléves tervét. Az elmúlt hat hónap alatt mintegy 63 ezer normálholdnyi munkát végez­tek, és ennek több mint fe­lét, 36 ezer normál holdat, a megye közös gazdaságai igé­nyelték. A fél év végén meg­kezdték a gabonabetakarítást is. Június végéig mintegy 600 hold gabona betakarításával végeztek. Az értékelés szerint a leg­eredményesebben a Berceli- Gépállomás tevékenykedett az év első felében, 223 százalék­ra teljesítette esedékes tervét. A második a Kisterenyei Gép­állomás 173 százalékkal, a har­madik pedig a Pásztói Gépál­lomás. amelynek féléves terv­teljesítése 154 százalék volt. A gépállomások gazdálkodá­sa, az általános költségek is kedvezőbben alakultak, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Növekedett a javító tevékenység, jobban szervez­ték a munkát, a szerelők, traktorosok gondosabban, gyor­sabban dolgoztak. Mindez a bevétel növekedését, a költsé­gek csökkenését eredményez­te. Nógrád megye gép- és gép­javító állomásai több mint hu­szonhat és félmillió forint ér­tékű munkát végeztek az év első felében. A bevétel jelen­tős részét, tizenkilenc és fél­millió forintot, a javítóüzemek tevékenysége „hozta”. Az el­múlt hónapok is bizonyítják, hogy a gépállomások tevé­kenysége egyre inkább azeró- és munkagépek javítása felé tolódik. Emellett természete­sen gépi munkával is segítik, elsősorban a gyenge termelő- szövetkezeteket. A mezőgaz­dasági munka, a szántás, a vetés az év első felében több mint 6 millió 600 ezer forintot „jövedelmezett” a gépállo­másoknak. . A szervezettebb munka, az eredményesebb gazdálkodás, a költségek alakulásában is érez­tette hatását. Az általános költségek mindenütt belül ma­radtak a tervezetten és ösz- szességében a gép- és gépja­vító állomások több százezer forintot takarítottak meg már az év első felében. Gazdag szociális beruházások a reszere A Gyógyszeripari Tröszt a Vegyipari Dolgozóik Szakszer­vezetével egyetértésben a har­madik ötéves terv idején fo­kozza a gyógyszeripari szociá­lis beruházásokat. Augusztusban adják át a Kőbányai Gyógyszeárugyár szociális épületét. A hatmillió forint költséggel emelt épít­mény kétezer személyes fürdő, mosdó, fogasos öltöző helyisé­geket foglal magába. Elv az. hogy ezentúl minden új üze­met, laboratóriumot fürdővel, öltözővel is ellássanak, hi­szen a vegyiparban a munka utáni tisztálkodás rendkívül fontos. A Chinoin Gyógyszer- árugyárban is úgy építik a most készülő központi labora­tóriumot, hogy 200 személyes korszerű öltözővel, mosdóval is felszerelik. A harmadik ötéves terv idejére tervezett szociális be­ruházások körül kiemelkedik a Chinoin Gyógyszerárugyár ezer személyes öltöző-mosdó-fürdő épülete. Felvettek a beruházá­si programba 1500 adagos úezemi konyhái, éttermet, to- váobá orvosi rendelőt is. Az Egyesült Gyógyszer- és Táp- szargyáiban ezer személyes öltöző, mosdó, fürdő, 1500 adagos konyha-étterem teszi j teljessé a dolgozók szociális ! ellátását. Építenek a gyárban J óvodát és bölcsődét is. 150 j gyermeknek, berendeznek I ezenkívül varrodát és mosodát. | A tiszavasvári Alkaloida Ve- í gyészeti Gyár a harmadik öt­éves tervben 500 személy es öltöző-fürdőt. 200 személyes munkásszállót, továbbá üzem­orvosi rendelőt kap. A Kőba­nyai Gyógyszerárugyár az idén augusztusban átadásra kerülő nagy szociális épülete mellé még egy öltöző-fürdőt épít 500 dolgozó részére. Ellát­ják megfelelő szociális beren­dezésekkel a debreceni Biogal Gyógyszergyárat és az újpesti Gyógyszeripar Kutató Intéze­tet is. A D-zóna (2 oldal) Betegség, tünetek, kórokozók (S óidat) 105 százalékos teljesítményt követel. Az építők kongresszusi mun­kaversenye már eddig is sok­színű, változatos volt. De még mindig jelentkezik új szín. Bejelentették vállalásukat az asztalos üzem dolgozói, akik­ről — sajnos —. az első fél­év folyamán nem tudtunk hírt adni. Még örvendetesebb, hogy egyik, másik brigád újítással, ésszerűsítéssel bővíti vállalá­sai körét. Verebényi Pál kő­műves-szerelő, és Csordás György ács brigádja a tizen- ötós ielű épület kivitelezésén már be is vezette egyik-másik ésszerűsítő ötletét. A kongresszusi munkaver- . senyben tehát nincs megállás, az építők nem pihennek ba­bérjaikon, s nem vitás, hogy ennek eredményei a harmadik negyedévben sem maradnak el. Hó fedi a nyomokat (4 oldal) Több sör — kevesebb bor (6. oldal) Tiltakozó röpgy ülések A Pásztói Körzeti Földmfi- vesszövetkezet hét munkahe­lyén, hétfőn és kedden tilta­kozó röpgyűléseket tartottak A szocialista brigád«*: által vezetett egységeknél jöttek össze a dolgozók, összesen mintegy százan és elítélték as amerikai terror-bombázáso­kat. A földművesszövetkezéti dolgozók egy napi keresetük­nek megfelelő összeget aján­lottak fel a hős vietnami nép megsegítésére. Hzennyolc emelet magasban Napról napra növekszik a Salgótarjáni Síküveggyár Zagyva I. üzemének új, hatvanötméteres kéménye. Az ÉM. Gyár- kéményépítő Vállalat dolgozói jelenleg mintegy ötvenöt mé­ter magasságban dolgoznak már. A másfél millió forint be­ruházásból létesülő kéményt — amely az év elején átépített ke­mence még tökéletesebb munkáját segíti majd elő — októ­berben helyezik üzembe (Koppány György felvétele) Étenként hétmillióval több csirke Tovább bővítik, korszerűsítik az áru>baromfitermelést — Kilónként 8—9 forint tiszta haszon — Uj beruházások A tavaszi árrendezés ész­revehetően megnövelte a ba­romfi- és tojás iránti keres­letet, s ezzel egyúttal a ba­romfiipar szerepét is. A Ba­romfiipari Országos Vállalat a fokozódó fogyasztói igények kielégítése érdekében egyre nagyobb súlyt fektet az áru­termelés és az annak alapját képező keltetés és törzsállo­mány-tartás integrálására. A felvásárlás növelésének bizonyos mértékig gátat vet. hogy sem a keltetógép-kapa- citas. sem a tenyfozsojás-ter- melés nem elegendő az igé­nyek maradéktalan kielégíté­séhez. 1965. július 1-ig (csi­beegységben számítva) 57 635 000, az idén ugyanezen időszakban pedig 57 757 000 naposbaromfit értékesített a vállalat. Ez a szám azt ie- lanti. hogy a tényleges szük­ségletet megíköizelítóen sem tudták kielégíteni. Naposcsibéből az idén — július 1-ig — 23107 000-et kaptak a földművesszövetke­zetek közreműködésével a háztáji gazdaságok, 16 158 000- et pedig a termelőszövetkeze­tek baromfi-telepei. Naposli­bából a múlt évben 1 384 000- et értékesítettek, az idén pe­dig az I. félév végéig 1 464 000 kislibát adtak át tenyésztésre és árutermelés céljaira a keltetőálJomások: 960 000-et a háztáji gazdadsá- goknak, 504 000-et pedig ter­melőszövetkezeteknek. A vágiSbaromfíret kötött ér­tékesítési szerződéseknél je­lentős a fejlődés. Tavaly év végéig 6 315 vagonra, a2 idén pedig már az I. félév végéig 6 646 vagonra szerződ­tek a termelők. Ebből 1468 vagon jut az állami gazdasa­gokra, 1 120 vagon a háztáji termelőkre, míg az áru zö­mét — 4 026 vagont — a ter­melőszövetkezetek telepei ad­ják. A félév végén összegezett tényleges felvásárlási adatok az elmúlt év hasonló idősza­kához képest, baromfiból cse­kély emelkedést, tojásból vi­szont számottevő csökkenést mutat: július 1-ig baromfiból 9 vagonnal többet, tojásból 24 368 000-el kevesebbet adtak el a termelőszövetkezeti és háztáji gazdaságok. Az el­maradásnak, illetve a vártnál kisebb arányú fejlődésneK oka elsősorban a megnőtt ön- fogyasztásban, másrészt s közvetlen piaci forgalom bő­vülésében keresendő. A következő lépés most az árubaromfi nevelés és tojás­termelés bővítése, illetve kor­szerűsítése. Ezt a kettős fel­adatot a baromfiipar az in­tenzív hibrid-vonalak elter­jesztése és a tartási körül­mények korszerűsítése révén egyidőben kívánja megolda­ni. Ennek érdekében az elő­állító gazdaságokkal szorosan együttműködve, terjesztik a különböző húshibridek szülő: párjait. Űj beruházásokkal u erősítik a baromfiipart. Az előzetes tervek szerint ma» az idén, főleg pedig 1967-ben több tízezres nevelőházakat, keltető állomásokat építenek a vállalat mezőgazdasági üzemének egyes telepein. Figyelemreméltó kezdemé­nyezés született a közelmúlt­ban, amely jelentős mérték­ben szolgálja a baromfi áru­termelés növelését, s hozzá­járul a gazdaságosabb ter­meléshez, az önköltség lénva- ges csökkentéséhez. Mintegy 150 termelőszövetkezetnél ala­kították és alakítják át a meglevő, zömében 100 férő­helyes tehénistállók padlás­terét baromfi árutermelés céljaira. Egy-egy épület át­alakított padlásterén 10 000— 10 000 húscsirke nevelhető fel egyszerre. Ez azt jelenti, hogy amíg a korábbi épület átala­kításoknál évente csak 3—4 csoport piacra kerülésével le­hetett számolni, addig itt az olcsón üzembeállítható, kor­szerűen f elszerelt padlástér férőhelyeken legalább 5 cso­port, vagyis épületenként 50 000 csárke nevelhető fel. Ez azt jelenti, hogy a padlás­tér átalakítási m«5dszer — melynél 2,70—2,80 kiló táp szükséges 1 kiló hús előállí­tásához. s a kilónkénti tiszta haszon 8—9 forint körül van — évenként mintegy 7 mil­lió csirkével jelent többet az ország ellátásában.

Next

/
Thumbnails
Contents