Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

1<W5* feline tröc‘vrr*nn Kin, s miért csattan az ostnr? Nem vitás, hogy a beruhá- mintisa i966. július 30. Az építkezés harmadik szakaszé- zások előkészítésében a VIII. utolsó: 1967. július 23. A :d- nak. a nagy szerelőcsajnoknak pártkongresszus óta történt va- vitelezés — az engedélyok- az előregyártott elemeit. Csak- lamelyes fejlődés. De — anel- mámy értelmében — szeptem- hogy ehhez július 31-ig meg- kül, hogy ennek a fejlődés- "bér 1-én kezdődik. A kivi- rendelést kell kapnia. A meg- nek mélyebb vizsgálatát most telezőnek tehát, hogy az el- rendeléshez viszont a fővál- elvcgeznénk mint tényt, ső szakasz dokumentációit át- lalkozónak érvényes szerződést meg kell állapítanunk, több a vizsgálja, tanulmányozza, ész- kell kötnie a beruházóval, a beruházások előkészítésére hi- revételeit megtegye, stb. stb szerződéshez pedig kiviteli vatott szerv, intézmény teve- van egy hónapja. (Papíron! dokumentációk kellenek a ter- kenységében a koiábbi állapo- Mert már az is előfordult, vező intézettől; a dokumentá- tokhoz képest nem látunk gyö- hogy a tervező késett a do- dókból pedig egyelőre csak keres változást. S ez egyéb kumentációk szállításává!.) ígéret áll rendelkezésre Bár- tényezőkön kívül *- döntőmé- Ettől függetlenül, az OBV mely jószándékú és hítelter- don közrejátszott abban is, műszaki igazgatója, egy má- demlő is gz az ígéret hogy igen kevés az olyan me- sik kérdés kapcsán megjegy­gyei beruházás, amelyet a má- zi: A dolognak egyébként az a sodik ötéves terv időszaka- pikantériája, hogy az említett ban az eredeti határidőre fe- „A beruházás generálkivite- beruházások előkészítéséért jeztek be, még kevesebb lezője az ÉM Nógrád megyei részben, vagy egészben felelős azoknak a száma, amelyeket Építőipari Vállalata. Eddigi intézmények most közvetve, az előirányzott hitel összegé- tapasztalataink arra indítanak vagy közvetlenül hangsúlyoz- ből valósítottak meg. Erről a bennünket, minden erőfeszí- zák a kivitelező felelősségét, visszásságról s következmi- tést megtegyünk annak érdé- Ugyanakkor egy szót sem ej- nyeiről már igen sokat vitat- kében, hogy az építőipari vái- tenek saját felelősségükről, koztak, tárgyaltak különböző lalat az előirt határidőket Arról: ki a felelős azért, hogy fórumokon. A jelenséggel gya- pontosan betartsa.” e beruházások előkészítése korta s bőven foglalkozott a Mi tudunk a sorok között miért húzódik éveken át. ki sajtó is. Nem is emlékeztet- olvasni. Az „eddigi tapaszta- a felelős azért, hogy a beru- nénk rá ezúttal, ha néhány lataink” és az ehhez hason- házás előkészítése a mai na- jelenség nem figyelmeztetne ló udvarias köntösbe öltözte- Pig sem fejeződött be. foly- bennünket arra, hogy apröb- tett fordulatok, tulajdonkép- ’afAr,iV a7 'dén sőt lövőre is lémét korántsem tekinthetjük pen azt jelentik, hogy „a ki­megoldottnak. ha néhány, a vitelezővel mindig sok a baj, harmadik ötéves terv idősza- g ezért nagyon kell rá vi- kában megvalósításra kerülő győzni". S az adott esetben ez beruházás előkészítésének je- enyhén szólva szerénytelen do­lenlegí állapota nem intene: [0g. Amikor az új salgótarjá- **““• ----------­V igyázat, mert az előttünk ál- ni bányagépgyár megépítésé- nel71 ,ls, P?e' Az Acéláru­it) esztendőkben az előző évek nek gondolata felmerült és a Sy«r két U,J létesítményének, a hibái megismétlődhetnek! szakemberek 1964-ben hozzá- hupaliaunek és, a kovácsolo­Már korábban szóvá tettük: ÄÄtr^udttf'hS; ““ egymilliIXSoÄ" amíg a kivitelezőnek ponto különböző m retű az A beruházási prog­san körvonalazott előírások t ' t , 7 ramtervezetek februártól má­szabják meg, hogy egy-egy jus végéig, tehát négy hónap objektumot, mennyi idő alatt alatt! - elkészültek. S köz­kéll felépítenie (lásd: Beruha- i 1 ■- í _ ben gyors ütemben folvik a zási Kódex) az mindeddig ^^^ótarjanban (és nem ^^AÜ^^zórTk * megfoghatatlan maradt, hogy Z^ipálfedván) gyártani ^ között Sárif megkez- „ Wuhans előkészítése Mégpedig a visantai külszíni X?™, mans meghez menn^Hdlfg tarthat Se^ fejtés, illetve hatvani hőerő- dodtek a korlat! kivitele­nek a népgaze^ágra nézve mű kiszolgálására. Jelenleg, ?ést előkészítő tárgyalások... roppant károsak a követkéz- a beruházás előkészítése Azt mondják meg nekünk az ményei. Jelenleg például két ‘L,,uzddl?tt’ kénytelenek va- arra illetékesek: ugyan mi olyan nagy fontosságú ipari be- f.L szállítc^zala°°- okozza ezeket a nagy kü­ruházás is van Salgótarjánban kát importálni, mégpedig ma- . . . . — az új bányagépgyár és a gasabb árért, mint ahogyan tönbsegeket? Mert ha eztmeg. gázkészülékgyár —, amelyek- [”1. előállíthatnánk. A kivite- mondanánk, a válaszból nyű­nek előkészítése már évekkel e/'^S\ batáridőkért aggódni, ván a beruházások elhúzódó ezelőtt megkezdődött, s az a ™ a ivitelező ke- előkészítésének okairól is szót még mindig távol áll a be- feben a tervekből meg egyet­fejezéstől. (Holott mindkettő- j®11 tushúzás sincs — tüzet eJtenenek. S talán meg arról nek már a kivitelezését is meg kiabálni más házára, amikor is, hogy a jövőben miként kellett volna kezdeni a má- a saíat fejünk felett ég a tető. szüntetik meg ezeket az oko­tatódik az idén, sőt jövőre is. A szkeptikusok persze le- gyinthetnek: így volt ezelőtt, így lesz ezután is. Nincs új a Nap alatt. Holott igenis van! A példa friss, frissebb sodik ötéves terv idején.) A beruházási program előkészí­Ennél nem sokkal megnyug­tatóbb kát. Hogy ne kelljen már az lésének hosszadalmassága kés- « salgótarjáni gázké­„ Wuewst a tervezés szulékgyar leltette a tervezést, a tervezes késlekedése pedig kockára te­nem rajtuk, de a népgazdasá­gon, mindnyájunkon csattan... Csizmadia Géza _________ o____ idők végtelenségéig azt halla w . . .. előkészítése “miatt ni az építőktől: „Rajtunk csat­a u jelenlegi helyzet tan az ostor.” Annál is in­6zi a kivitelezés szervezettsé- sem. A fővállalkozó például t , . , gét, gazdaságosságát, végső fo- áprilisban kénytelen volt ki- mert hiszen végső fokon kon a beruházás megvalósítá- engedni a megyéből a Franki sának határidejiát. A késieke- rölöpfúró gépet. Azzal bú­dé® ráadásul arra kényszeríti csúztak, hogy június 10-re az építőket, hogy a kivitele- visszatérnek a ZIM beruhá­zást szakaszos tervszolgálta- zas alapozásához. A Franki- tással vállalják. Mindez rend- bél az egész országban kettő kívül megnehezíti a kivitele- van: ezért nem is csodálko­zás alapos előkészítését, lebo- zunk azon, hogy a június 10- nyolítását is. „S ezt mindenki bél július 10-e lesz lassan tudja — mondogatják az épí- Halmos Ferenc, a KGM bériig tők —. a szervezetlenségért, az házási irodájának vezérigaz- átadás késedelmességéért még- egy minap szerkesz­bennünket tesznek felelős- tőségünknek írt levelében A végén mindenért raj- 1 eszögezi: „Az eddigi tények Kár, hogy a tanács vezetői sem voltak eléggé következe­tesek. Mindezek ellenére a terme­lőszövetkezetben lelkiismere­Kifelé a hullámvölgyből A Balassagyarmati Járási nyék között meg különösen teleket az alapszabálynak Tanács Végrehajtó Bizottsága fontos, hogy a szövetkezeti megfelelően tartsák meg a a közelmúltban beszélte meg vezetek megértsék egymást, szövetkezetben is. Szóvá tet- a szandai Lenin Termelőszö- egy nyelven beszéljenek, akö- ték, eredménytelen az olyan vetkezet helyzetét. A tanács- zös eredményekről, gondokról, értekezés, amelyre a küldőt- kozás anyagát az a vizsgálat bajokról. Nehezen jut előre a teket nem készítik fel, nem képezte, amelyet a községi ta- gazdaság, ha a vezetők között teremtik meg a lehetőségét nácsnál és a közös gazdaság- felüti fejét a civódás, a békét- annak, hogy előtte és utána nál végzett a járási mezőgaz- lenség. Nem vitatja azt sen- is beszélhessenek a tagokkal, dasági osztály. A teremben ki, hogy a szövetkezet a köz­parázs vita fűtötte a leve- ség vezetői mind a gazdaság gőt. Elmondták véleményüket erősödésén fáradoztak. A baj a szandai tanácselnök, a sző- azonban az volt, mindegyik a vetkezet elnöke, a járás ve- maga elgondolását tartotta a zetői, szakemberei. Így kris- legjobbnak, s ebből nehezen tesen dolgozó tagok, s maguk tályosodott ki aztán a közös engedett. Így adódtak a vil- a vezetők is azt vallják, Szan- gondolat: a falu lakosságá- longások, a nézeteltérések. A dán sem a szövetkezésben van nak, a termelőszövetkezet termelőszövetkezet viszont a hiba. A gondok forrása a tagjainak igénye jogos! Az nem jutott előre. kedvezőtlen természeti, közgaz­eredményesebb munkára, a Babcsány Pál, a szövetke- dasági adottságok mellett — a magasabb jövedelemre, a mos- zet elnöke sokat próbált, ta- helytelen gazdálkodásban — toha viszonyok ellenére is pasztáit munkása a mozga- a vezetők közötti villongás­van lehetőség Szandán. lomnak. Szövetkezetei veze­A való helyzet most azon- tett akkor is, amikor négy ban egészen más. A termelő- éve arra kérték, segítsen a szövetkezet öt év óta nem szandai szövetkezeti tagok­tudta utolérni a közepes gaz- nak. így került a faluba, daságökat. Babcsány Pál, a — Rosszul tettem, hogyvál- „ termelőszövetkezet elnöke azt iaitam Elfecsérelt idő volt elozetes felmérések szerint mondta: ................ ez a négy esztendő — mondta N egy-otmillio forint kel- elgondolkozva. — Nem segí­tene ... Ügy gondolom, ez- tettek Való igaz, a négy év alatt egy sor agronómus, könyvelő váltotta egymást a termelő­szövetkezetben. Egészséges munkakapcsolat nein alakul- j'ukbaí fogják^' Vagyis:' követ zel a pénzzel rendbe lehetne hozni a szövetkezet széná­ját... — Mennyi állami támoga­tást kapott eddig a szövetke­zet? Az elnököt nem lepte meg a kérdés. — Pontosan ennyit... Négy-ötmillió forintot — vá­laszolt gondolkodás nélkül Mégis a tavalyi eredmények is sokkal alacsonyabbak, mint általában a járás termelőszö ­ban rejlik. A járási tanács végrehajtó bizottságának ülé­se óta csupán néhány hét telt el, de máris van néhánv biztató jel. Hogy milyen jelek ezek? Erősödött a vezetés. Az kedvezőek a terméshozamok. A község, a termelőszövetke­zet vezetői is engedtek ko­rábbi makacsságukból. A S2andai Lenin Termelőszövet­kezet is kikerülhet tehát a tartós hullámvölgyből, ha a kedvező szelet most vitorla­hatott ki a vezetők között. Babcsány Pál elfáradt a mun­kában, elfásult az értelmet­len szélmalomharcban. Mind­ezek ellenére azonban nem keresheti a hibát csak má­sokban. Szandán 6 is elvetet­kezetesen megvalósítják a járási tanács végrehajtó bi­zottságának határozatait. Nem új, ismeretlen dolgok­ról van szó ezekben a határo­zatokban. Olyan intézkedések­ről, amelyek tovább erősítik a szövetkezeti vezetést, szélesí­te a sujkot. Sokáig egyedül, vetkezeteiben. Az egy szántó- ma.s,°k vélfmdnyét. tanácsait tik a szövetkezeti demokrá SS'.'SSÄ ÉS: 01>-“ «*»* nye 1662 forint volt tavaly a , ,- , _ .... balassagyarmati járásban. deto’ hogy nem Slkerult ne‘ Ana ä- a1. Szandán mindössze 436 fo­rint. Egy munkaegységre 32,31 forintot, egy dolgozó tagnak majd 11 ezer forintot Pelsőczi András, a tanács­elnök magyarázta: — Mi próbáltunk segíte- vezetnek be. maguk elé, amelyek megvaló­sításához megvannak az adott­ságok, s a szövetkezeti tagok mozgósítására ösztönző jöve­delemelosztási módszereket fizettek a balassagyarmatiak. n' ■ • • sorolta hány végre- a mostoha természetet, Ezzel szemben a szandai Le­__ hajtó bizottsági ülésen, ta- nehezen termő köves teriile­n in Termelőszövetkezetben 19 nácsülésen szóltak a közös j^ket máról holnapra nem forintot sem ért a munka- gazdaság helyzetéről. Előfor- változtathatják termékeny egység. S egy-egy dolgozó dult; hogy a szövetkezeti ve- szántóvá a szandai emberek, tag még 6 és félezer forintot sem kapott, egész évi munká­jáért. PelsőcZi András tanácsel­nök falubeli ember. Ismeri a községet, mint a tenyerét. Azt mondja, a négyezer holdas határ nagy része hegy, domb. zetők részt sem vettek eze- a határozatok megvalósítása ken a megbeszéléseken. De ha azonban a sokat emlegetett jöttek sem fogadták mindig mostoha viszonyok mellett is szívesen a tanácsiak buzgal­mát. Pedig sok esetben adtak hasznos tanácsokat. A szövet­kezethez tíz település tarto­A föld erősen kötött, kővel zik. Nehéz összehívni a tago- van tele. Művelése rendkívül kát, ezért a közgyűléseket nehéz. A költségek nagyok, a küldöttgyűlésekkel váltották jövedelem meg kevés. fel. A község vezetői taná- tes munkája szükséges. Mindig, de ilyen körűimé- csolták: ezeket az összejőve- Vincze istvánné eredményt hoz Szandán. Leg­alábbis annyit, hogy a Lenin Termelőszövetkezet ne legyen örökösen a sereghajtók kö­zött. Ehhez azonban a köz­ség. a termelőszövetkezet ve­zetőinek, a szövetkezeti ta­gok összefogása, lelkiismere­is sé tunk csattan az ostor.” Nem azt bizonyítják, hogy a tér­Ä k“er8& e,! A minap érkezett meg az ján a folyó évre előirányzott Országos Bányagépgyártó Vál- építési költséget túl lehet tel- lalattól a válasz, melyet szer- jesiteni.” Nos, ezt —, bár ben- kesztőségünk néhány kérdésé- ne vagyunk a júliusban, és a re adott Jutás Titusz műszaki gázkészülékgyárból egyelőre igazgató. A kérdésre: mi tör- a sík terep van meg — mi tént az alatt a két esztendő sem tartjuk éppenséggel ki- alatt, amely az új bányagép- zártnak. Am az mégis csak gyár beruházási engedélyénél-: tény, hogy az eredetileg ki­aláírásától a beruházási prog- jelölt 15,7 millió forint idei ram jóváhagyásáig eltelt, a beépítést (amelyet „túl lehet válasz a következő: teljesíteni”), az ÉM Építőipari „A két időpont között igen Főigazgatósága — éppen az sok problémát kellett megot- előkészítésben tapasztalt bi- dani. Például egyértelműen zonytalanság miatt —, 14,1 kellett meghatározni a gyár- millióra csökkentette; hogy a tási profilt, meg kellett na- jelenleg rendelkezésre állódo- tározni a megvalósítandó kumentációkból egyelőre csu- technológiát, ki kellett jelöl- pán 8,3 millió a leszerződhető ni a helyet, és beszerezni a* munka; hogy az iparvágány a beruházási programot több- átépítés es a hídépítés terve, szőr át kellett dolgozni, f jó- akár Mohamed koporsója, még váhagyó szervekkel —- össze- mindig a levegőben lebeg. sen 18 minisztériumi és egyéb (Amelyben mégcsak nem is szerű —, a felmerülő proble- ° mákat többször meg kelleti az a bökkenő, hogy a kivite- tárgyalni. a tervet tárcaközi lező terv nélkül szerződött a zsűrin jóvá kellett hagyatni, hárommilliós munka elvág­ás új gyár helyét a környező zösörGj hanem az, hogy a to- vállalatokkal. a városi tanács­osai egyeztetni kellett, stb.” A két esztendőbe tehát a tervezés már nem is fért be- felboríthatja, s alaposan meg- le. Az most folyik; a tervszol- drágíthatja. Túlteljesítés? Való- gáltatás szakaszosan történik ban az ÉM 31 számú Építő- (annak minden eddig észlelt , . vál]alata hajlandó októ_ s ezután is varhato követkéz- . , , „ „ ményével). A három szakasz- ‘3er k es december 31-e ko­ra bontott tervezés első tér- zött a helyszínre szállítani az vábbl késedelem az anyag- szállítások tervezett rendjét Sxarak és a valóság; I. Acélárugyári reflexiók A múltkoriban kisebb tár- Egészséges, erőteljes ember, saságba cseppentem. A szóba- Már sok mindent próbált. A került téma fellobbantotta a vitázó kedvet. Vezetőkről be­szélgettünk, s ekkor a társa­ság egyik tagja, acélárugyári Gépeket nézett, majd az épü­lő új üzemekhez. Ügy tudom, katonai pálya azért zárult le szombaton vagy vasárnap ér- ____. , e lőtte, mert bonyodalmai vol- kezett haza. s hétfőn már itt nacskozas is. Ezeken részt v szetartás munkakapcsolat, munkatársi, elvtársi közösség, s ettől igen távoli az elvte- lenség. S az elvtelenséghez ennek a három vezetőnek semmi köze nincsen. Volt idő, amikor terven fe­lül kért az igazgatóság 500 tonna hengerelt árut az üzem­től. Ekkor volt egy rendkívüli taggyűlés és egy termelési ta­ták, s megállt a nyolc elemi­nél. A kudarcból nerh tudott dolgozó apatikusan legyintett, magának semmit kiolvasni, — A mi igazgatónkat sosem lehet látni az üzemben. Még a heti fogadóóráit is kiadja másnak albérletbe. — íme — nézett rám je­lentőségteljesen a harmadik vitatkozó — ez a téma, ezt kell megírni az újságnak. — Ilyet az újság nem ír meg — így az acélárugyári. Nem szóltam semmit, még akkor sem. amikor ironikusan összenevettek, hiszen nem is­mertem az Acélárugyár veze­tőit. De a megjegyzés egé­szen addig zsongott a fülem­ben, míg utána nem néztem a dolognak. Mert tényleg mi­csoda állapot lehet ott, ahol a munkás és a vezető nem találkozik, ahol a vezető nem kíváncsi intézkedéseinek ha­tására? Ahol így van, ott a demokrácia csak malaszt, ki­nyilatkoztatás. a munkás tu­datába nem ivódik be az a szerep, amelyre tulajdonkép­pen hivatott, hogy gazdának érezze magát. Ma már töb­valahogy olyan félretett em­bernek érzi magát. Dehát et­től még lehet igaza. Hogyan fest hát a valóság? A csak­nem ötezres létszámú gyár­volt nálunk. Vincze János termelési főnökkel jött — Hozzánk gyakran jön — veszi át a szót a párttitkár. — Amikor Schréter elvtárs, három és fél hónapig beteg volt. sokszor órák hosszat is eltöltött a hengerműben. Más ban három napot töltöttem, méretű műanyagot kellett ke­üzemről üzemre járva, s vé- rcsni a külföldi csomagoló- (I/, tuvr,or <*z. gül beszélgettem az igazga- gépekhez. Egészen aprólékosan mindenkihez oda menjen. Antal Gyula igazgató; érvelt és elmondta, mit kell tenni azért, hogy meglegyen az 500 tonna. És meglett a gyümöl­cse a tanácskozásnak. Erre mindenki emlékszik az üzem­ben. Természetesen azt sem le­het várni, hogy ha vezető jön az igazgatóságról, akkor az tóval is. A hideghengermű a gyár legfontosabb üzeme. A napi termelési érték meghaladja a másfél millió forintot. Nagy, érdeklődött mindenről. Intéz­kedett. s ma már ezekkel a csomagológépekkel világszín­vonalon termelünk. Ha jön az üzembe, velem mindig ta­modem nyugatnémet gép ont- lálkozik. érdeklődik. ja a hengerelt acélszalagot, amit aztán kisebb gépeken kü­lönféle méretre szabdalnak, s munkálnak tovább. A termé­— Egy alkalommal volt esy kérésem — avatkozik közbe Verbovszky István. — Kérem tudja hol az iro­kek nagy része exportra ke- dám. Jöjjön be hozzám — vá­rül. Ezt tudom meg elöljáró­ban azon a rögtönzött kis ta­nácskozáson, amelynek részt­vevője: Schréter Pál üzem­vezető, Gaál László párttit­kár és Verbovszky István műhelybizottsági titkár. Schréter: — Hogy megfor­dul-e az igazgató a henger­műben? — Kicsit különösen bet tudok erről az egyébként néz rám. Meglepi a kérdés igen ügyes munkásról. Nem — Tudóm, hogy a napokban sokkal múlt harminc éves, jött haza a Szovjetunióból. laszolt akkor az igazgató. — Aztán meg is kerestem. Ezt hallom az üzem veze­tőitől. Egészen más ez azon­ban, mint amit a kis társaság egyik tagja szóba hozott. S ha nem beszélek másokkal is az üzemben, talán az olvasó meg is jegyezhetné: a vezetők __ ú gyis összetartanak. Aztán üzemben? Erre egy másik clk- még közmondást is idézhet- künk válaszol, nénk erre. Természetesen összetartanak, de ez az ősz- Gulyás Ernő Ezt az üzemben mondják: munkások. A hengerműben csak egy műszakban is több mint százan dolgoznak és több ezren más munkahelyeken. Az idő pénz, és ebben az üzemben minden percet ezer forintokkal lehet becsülni. És különben az ilyen „láto­gatások” sosem ad hoc-jelle- gűek. Tervszerint történnek, gazdasági érdekek fűződnek hozzá. Mert sok mindennel kell foglalkozni a termeléssel egvidőben: műszaki fejlesztés­sel, bér- és munkaügyekkel, beruházással és még sorol- -tnánk tovább. De mit mondanak más

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents