Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

WÖGT» A rí 1966. Jtllius 22. péntéK „Rendkívüli sertés«légifolyosó** A győzelemig folytatni a harcot Gromiko és Péter János záré megbeszélése MOSZKVA (TASZSZ) Csütörtökön testvéri szívé­lyes légkörben megtartották Andrej Gromiko szovjet kü­lügyminiszter és Péter János magyar külügyminiszter tár­gyalásainak befejező megbe­szélését. A két külügyminisz­ter foglalkozott a mindkét or­szágot érintő kérdésekkel, Péter János július 13-án hivatalos látogatásra érke­zett a Szovjetunióba, ahol tárgyalásokat folytatott Gro- mikoval. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára fogadta Pé­ter Jánost. De Gaulle bonni látogatása HANOI (MTI) A genfi egyezmény 12. év­fordulója alkalmából a Nhan Dán egy cikk keretében hang­súlyozza. hogy a vietnami nép eltökélten folytatja a harcot a győzelemig, az egyezmény megszegői, az amerikai impe­rialista agresszorok ellen. A VNA hírügynökség köz­li, az évforduló alkalmából Hanoiban rendezett nagy népi gyűlésen hozott határozatot. SAIGON A Reuter jelentése szerint a saigoni bábkormány a fő­város súlyos élelmezési nehéz­ségeinek enyhítésére egy „rendkívüli sertés-légifolyo­sót” létesít Saigon és néhány dél-vietnami terület fölött A légifolyosóra azért van szük­ség, mert a fővárost teljesen körülzárva tartják a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front egységei. Mint a hír­ügynökség megjegyzi, egy ilyen hússzállító légifolyosó és a rossz minőségű amerikai rizs „bevetése” nélkül újból súlyos zavargásokra kerülne sor Saigonban, ahol az élet a pénz leértékelése óta további 25 százalékkal drágult. A szerdai észak-vietnami légi-kalóztámadások során ki­lenc amerikai gépet lőttek le — idézi az AFP a VNA hírügynökség jelentését. Ez­zel a kilenc géppel 1233-ra emelkedett az Észak-Vietnam­ban megsemmisített amerikai repülőgépek száma. Az AP hírügynökség köz­lése szerint az amerikai szó­vivő kijelentette, hogy ez al­kalommal találkozott az ame­rikai légitámadás az eddigi legerősebb légelhárítással, és hogy becslésük szerint szerdán hét amerikai pilóta került fogságba Észak-Vietnamban. ÜJ DELHI Mint a nyugati hírügynök­ségek jelentik, szerdán a gen­fi egyezmény 12. évforduló­én India nagyobb városaiban, Bombayben, Kalkuttában és Üj Delhiben több ezres töme­gek tüntettek az amerikai ag­resszorok ellen. BONN (MTI) De Gaulle francia köztársa­sági elnök csütörtök délelőtt megérkezett Bonnba, hogy megbeszélést folytasson nyu­gatnémet vezetőkkel. A köz- társasági elnök kíséretében volt Pompidou miniszterelnök, Couve de Murville külügymi­niszter és Messmer hadügymi­niszter. A francia vendégeket Bonn repülőterén Erhard kancellár és kabinetjének vezető tagjai fogadták. A megbeszéléseken megvitatják De Gaulle Szov­jetunióba tett látogatását, va­lamint a Nyugat-Németország- ban állomásozó francia csapa­tok jövőbeli státuszának kér­dését. De Gaulle csütörtök visszatért Párizsba. este Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata LONDON (TASZSZ) Nagy-Britanmia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsá­ga csütörtökön közzétett nyi­latkozatában Wilson miniszter- elnök bejelentett gazdasági intézkedéseit „a dolgozók el­leni legsúlyosabb támadás­nak” nevezi 1931 óta. A Politikai Bizottság hang­súlyoz», hogy Wilson célja: a reálbér csökkentése, és a munkanélküliség nagymérvű növelése. Hangsúlyozza Nagy-Britan- nia Kommunista Pártja, hogy minden szakszervezet mond­jon nemet a bérek befagyasz­tásának. A nyilatkozat vége­zetül kijelenti: „Életbe vágóan fontos szá­munkra egy olyan reálpoliti­ka, amely teljes egészében megszünteti a bűnös külföldi katonai kiadásokat, és véget- vet a tőkekivitelnek. A fizeté­seket emelni kell, az árakat stabilizálni, fokozni kell az államosításokat, és a gazda­gok megadóztatását. Minden eszközzel ellen kell szegülni az árakról és a jövedelmekről szóló törvénytervezetnek. Collins a negyedik... CAPE KENNEDY (MTI) A Gemini 10. amerikai űr­hajó csütörtökön fejezte be útját Vállakózásuk egyik legne­hezebb „mutatványát”, az űr­sétát Collins mutatta be csü­törtökön hajnalban. Ezt meg­előzően szerda este 20 óra 30 perekor a Gemini 10. levált a hozzákapcsolt Agena 10. ra­kétáról, amelynek hatalmas motorjai tették lehetővé, hogy Young és Collins szédületes sebességgel minden eddiginél nagyobb — 776 kilométer magasságba emelkedjék. Collins ormótlan űrruhájá­ban magyar idő szerint csü­törtökön 0,2 órakor mászott ki a biztonságot jelentő ka­binból, hogy ismét csak öl­tözékének védelmére bízva magát, végrehajtsa az űrki­rándulást. A Gemini 10. bur­kolatán elhelyezett kézi kor­látba kapaszkodva kezdte meg lebegését. Eközben lepil­lantott, s 394 kilométernyi mélységben az ausztráliai szá­razföld körvonalait ismerte fel. Hordozható kézi lökhaj- tásos motorjába ekkor be­kapcsolta a nitrogénüzem­anyagot szolgáltató vezetéket, majd az Agena 8-hoz manő­verezett. Collins és az anya­űrhajó közötti kapcsolat a 16 méter hosszú köldökzsinór al­kotta. Ezen át kapott a má­sodpilóta oxigént, s ez bizto­'0eí tiíkitístfp' jmmi r~ Karancslapujtő és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet PRESSZÓ VEZETŐ munkaköri betöltésre, valamint családi alapon műkö­dő két személyes vegyesbolt vezetésére felvételt hirdet. Jelentkezni lehet az fms z központ irodájában Karancs­lapujtő. sította a távközlési összeköt­tetést. Collins az Anega 8. testéről leszerelte a mikrome- teorit-mintáik gyűjtésére szolgáló szerkezetet, s még hosszabb ideig tevékenykedett volna az űrben, ha a Gemini 10. üzemanyagának csökkené­se miatt a földi irányítóköz­pontból vissza nem rendelik idő előtt kabinjába. A csütörtöki űrrandevúval a Gemini 10. személyzete újabb rekordokat állított feL Először történt meg, hogy egy űrhajó egyetlen küldetés során két különböző célt kö­zelített meg. Először rande­vúztak „élettelen” objektum­mal. vagyis a villamosenergia és radar nélkül száguldó Age­na rakétával. Collins, a negyedik űrturista — először Alekszej Leonov, a Voszhod 2. utasa szállt ki tíz percre az űrbe 1965. március 18-án. Ot követte Edward Whi­te, aki a Gemini 4. űrhajót elhagyva 1965. júniusában 21 percig sétált a kozmikus tér­ségben. A rekordot Eugene Cérnán tartja — űrsétájának időtartama két óra tíz perc. ö a Gemini 9. utasaként a múlt hónapban érte el ezt a teljesítményt. Portugál repülőgép Zambia területét bombázta LUSAKA (MTI) Egy portugál repülőgép bombatámadást hajtott végre a zambiai területen fekvő Balovale város térségében. Ez a vidék közel fekszik Angola portugál gyarmat határához. A Zambiában élő angolai me­nekültek közölték, hogy a repülőgép bombái az ő tábo­rukra hullottak. Kenneth Kaunda tamoiai elnök bejelentette, hogy az eset színhelyére azonnal ki­szállnak a hadsereg és a kor­mány képviselői. Lusakai hivatalos személyi­ségek szerint még nem lehet megállapítani, hogy véletlen­ről vagy pedig szándékos be­repülésről van-e szó. A zam­biai —angolai határon az utób­bi időben 1 500 menekült özönlött át és kért politikai menedéket A zambiai kor­mány szálláshelyet biztosított számukra és élelemmel látja el őket Góliát „Eldorádóban” Dél-amerikai „titkok“ nyomában m Legutóbb Argentínában „füttyentettek” s zavarták le a politikai táncparkettről II- lia kormányát. Arturó liliá­nák az volt a legfőbb bűne, hogy — habár gyakran a jen­ki melódiához mérte lépteit — alkalmanként kirúgott a hámból és nemzeti figurákat is alkalmazott. Ily módon több­ször is megsértette az észak­ról határozottan elvárt össz­hangot. A kegyvesztettség már az Illia beiktatása utáni hóna­pokban megkezdődött. Az új argentin elnök 1963 novembe­rében ugyanis felmondta a Frondizi-kormány és az ame­rikai monopóliumok közötti olajszerződést. Erre volt oka bőven. A Frondizi-kormány ugyanis a parlament mellőzé­sével kötött szerződést, s ab­ban tizenöt évtől negyven évig terjedő időszakra az ame­rikai monopóliumoknak en­gedték át az ország olajforrá­sainak feltárását és kihaszná­lását. A szerződés feltételei Argentína számára nagyon is előnytelenek voltak. A több, mint hatmillió hektárnyi olaj- lelőhely teljes egészében az USA monopóliumok kezébe csúszott. így állt elő az a fur­csa helyzet, hogy a kőolajban gazdag Argentína külföldről importált petróleumot. Éven­te mintegy 250 millió dollárt költött ilyen célra! Mivel az olajmonopőtistá- kat ily módon Illia elnök el­kergette az argentínai „hú­sosfazéktól”, azok bosszút es­küdtek ellene. Politikai szó­csövük W. Averrel Harriman akkori helyettes külügymi­niszter nem is késett a da- rázs-szúrásszerű figyelmezte­téssel: Argentína lépései sú­lyos hatással lehetnek az or­szág jövőbeni segélyezésére. Ebből azután ingerült vita tá­madt. Az olajcégek jól „meg- nyálazták plajbászukat” és százmillió dolláros kártérítést követeltek addigi gazdasági tevékenységükért Buenos Ai­resben azonban nem késett a „tromf”. Kijelentették, hogy „az olajcégeket az argentin igazságszolgáltatás elvei sze­rint fogják kárpótolni”. Ök Is kalkuláltak és megállapítot­ták. hogy kártérítési fizetés helyett Argentínának vannak jogos követelései az olajmág­násokkal szemben. Arturo Illia argentin elnök bátor Intézkedései miatt a ko­rábban gondosan összevarro- gatott babaruha erősen bere­pedt, s e repedés később to­vább szélesedett: Argentíná­ban és Latin-Amerika más országaiban is. Az Egyesült Államok szenátusa ugyanis még 1963 novemberében tör­vényjavaslatot fogadott el. Eszerint megszüntetik a „gaz­dasági segély” folyósítását mindazon országoknak, ame­lyek felmondják az amerikai vállalatoknak nyújtott kon­cessziókat. A Siglo című pe­rui lap szerint a szenátus e döntése durván sérti nemcsak A francia külpolitika tekintélyének „titkai“ Franciaország, a francia po­litika nemzetközi hatásfoka és tekintélye a második világhá­ború óta még sohasem volt olyan erős. mint éppen most. E tekintély növekedés alapja az, hogy Franciaország külpoli­tikája — igaz nagyon bonyo­lult és összetett okok miatt — szembefordult az amerikai egyeduralommal. így Francia- ország lett az a vezető nyuga­ti hatalom, amely a második világháború befejezése óta elő­ször volt képes egy. az egész világhelyzetre kiterjedő önálló külpolitikai koncepció kidol­gozására. Ez önmagában is kü­lönleges helyet biztosított vol­na Franciaországnak. A Pá­rizsban meghatározott külpo­litika jelentőségét, tekintély­növekedésnek igazi ..titkát” azonban az adja meg, hogy alapvető vonása a nemzetközi helyzetben az utóbbi másfél­két évtizedben végbement vál­tozások józan értékelése. E realista külpolitikai szem­léletnek az európai országo­kat leginkább érintő vonása Franciaország és az agresszív Atlanti Szövetség megváltozott viszonya, s ezzel összefüggés­ben Párizs úgynevezett „Euró­pa-politikája”. Ismeretes, hogy a közelmúlt­ban Franciaország bejelentette a NATO-ból. mint politikai­katonai szervezetből történő fokozatos visszavonulását. Ez azt jelenti, hogy Franciaország bár az atlanti szövetségi rend­szer tagja marad — de már nem véti alá magát az ame­rikai uralom alatt álló NATO- tagságból származó szervezeti kötelezettségeknek! A francia NATO-politika. amelynek vég­ső konzekvenciáit 1969. ápri­lis 4-én, a húszéves NATO- szerződés lejártakor kell majd levonni, számos tényező ter­méke. Közülük a legfontosab­bak a következők: 1. Fran­ciaország külpolitikai vezetése felismerte, hogy a NATO stra­tégiáját az Egyesült Államok gyakorlatilag önhatalmúan ha­tározza meg, s ezért lehetősé­get kap arra, hogy szövetsége­seit nemzeti érdekeik ellenére agresszív háborús konfliktu­sokba sodorja. 2. Kiderült, hogy Washington számára fél­reérthetetlenül egy agresszív és fegyverkező Nyugat-Német­Argentína. hanem Peru, Chile és Ecuador érdekeit is. De maradjunk csak Argen­tínánál. Illia egyrészt igyette- zett leszerelni a dolgozók jo­gos bérköveteléseit, másrészt időnként Johnson kormányá­val is „ujjat húzott”. A múlt év szeptemberében például Argentína nem támogatta az Egyesült Államok képviselő- házának szeptember 20-i hír­hedt határozatát. Az emléke­zetes határozat törvényerőre emelte a latin-amerikai orszá­gok belügyeibe történő be­avatkozást. Ezzel számos nem­zetközi szerződést megsértett, s ugyanakkor az Egyesült Ál­lamok ellen tüzelte Latin- Amerika népeinek nemzeti ön­érzetét. Tehát szaporodott a rovás Illia washingtoni számláján. Az argentin tábornoki kar jobboldali elemei pedig ez­alatt fokozatosan aktivizálód­tak, s a dolgozók elleni „ha­tékonyabb” politikát követel­tek a kormánytól. Illia fele­más manőverei nem elégítet­ték ki őket, s ezzel június má­sodik felében végképp „be­telt a pohár”. A „gorillák” — a jenkik szekerét húzó nép­ellenes tábornokok — menesz­tették Illiát és megragadták az ország kormánykerekét. Az ország ideiglenes elnökévé Juan Carlos Ongania táborno­kot nevezték ki. Az az Onga­nia lett az új elnök, aki a múlt év novemberéig az ar­gentin fegyveres erők főpa­rancsnoka volt és akit épp Arturo Illia mozdított el tiszt- ségébőL Ongania eddig még nem fevekezett átfogó programot adni. Argentin demokratikus tisztek egy csoportja szerint, a puccsisták a következő cé­lokat tűzték mafp'k elé: 1. korporációs — fasiszta — maeeartista állam megterem­ország jelenti az elsőszámú európai szövetségest. Ez pedig veszélyeztette Franciaország hatalmi helyzetét az európai kontinensen, sőt, nemzeti szu­verén! tását is. 3. A NATO- politikával párhuzamosan a Közös Piacon belül kibontako­zott egy úgynevezett „nemze­tek feletti” integrációs irány­zat. amely az atlanti blokk amerikaiak által irányított uralmi rendszerének gazdasá­gi vetülete. Természetesen elengedhetet­len része a független külpoli­tika kérdéseiben is szemben áll az Egyeseült Államok tö­rekvéseivel. A kiindulás alap­ja itt is az alapvető világpoli­tikai valóság tudomásulvétele: távol-keleti viszonylatban a Kínai Népköztársaság elisme­rése Franciaország részéről és törekvése a Kínához fűződő ésszerű és normális kapcsola­tok fenntartására. Ebből faltad a francia külpolitikának az az állásfoglalása, amely szerint a Távol-Kelet égető kérdéseiben tűrhetetlen a katonai megol­dás keresése: a politikai meg­oldást. a tárgyalások útiát kel! választani. Ezen elvi álláspont gyakorlati megnyilvánulása, hogy a francia külpolitika el­lenzi a Vietnam elleni agresz- szió úgynevezett „lépcsőzetes kibővítését” és ezen belül Ha­noi és Haiphong bombázását, valamint az, hogv Franciaor­szág gyakorlatilag visszavo­nult a SEATO (a távol-keleti agresszív blokk) szervezetéből. A francia külpolitika termé­szetesen egy tőkés nagyhata­lom politikája, terméke a ka­pitalista világban az utóbbi másfél évtizedben bekövetke­zett erőeltolódásoknak és fe­szültségeknek. Ebből követke­zik, hogy számos nagyfontos­ságú gyakorlati kérdésben ál­láspontja eljér a szocialista országok által követett politi­kától. Mindez azonban nem változtat azon a joggal törté­nelminek nevezhető tényen, hogy a nyugati világ egy ve­zető nagyhatalma olyan kül­politikát dolgozott ki, amely­nek fő vonala: az amerikai egyeduralom felszámolása a nyugati országok nemzetközi kapcsolataiban. Gömöri Endre tése; 2. az argentin gazdaság alárendelése az amerikai mo­nopóliumoknak; 3. Az Egye­sült Államok által annyira sürgetett Amerika-közi fegyve­res erők létrehozása, s csapa­tok küldése Dél-Vietnamba. Argentína új elnöke tehát a jenki monopólisták sakkfigu­rája, közreműködésével ezen­túl Argentínában is tetszés szerinti időben és tetszés sze­rinti helyre léphetnek. Leg­alábbis ilyen szándékok veze­tik azokat, akik a Casa Ro- sada — az argentin elnöki palota — kulisszái mögött a zsinórokat húzogatják. E cseppet sem dicséretes erőlködés azonban nemcsak Argentínában, hanem Latin- Amerika más országaiban is növekvő elégedetlenséget szüL Ez érthető, hiszen a mindin­kább osztályöntudatra ébredő társadalmi erők Argentína példáján saját sorsukat Is le­mérni igyekeznek. Mert a jen­ki imperializmus cseppet sem szégyenlős, nem is válogatós. Ha hatalmi érdekei úgy kí­vánják, másutt is igyekszik félrelökni az akadályokat, és hegemóniára tör. E brutalitás azonban ellen­szenvet kelt és ellenál1*' \ tüzel. Már a havannai érte­kezlet egyhangúan kimondja, hogy megalakítják a latin- amerikai szolidaritási szerve­zetet. E szervezet havannai székhellyel működik és 1967- ben összehívja a latin-ameri­kai népek első nagyszabású szolidaritási konferenciáját. E konferencia minden bizonnyal olyan határozatokat hoz. ame­lyek a korábbi megosztottság helyébe a latin-amerikai for­radalmi erők növekvő egysé­gét állítják. Az egység pedig a győzelem egyik legbiztosabb záloga. Milassln Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents