Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-20 / 170. szám
4 NÖGR AD 1966. július 29. szer^’ javítóvizsgára kötelezve... A tanítás szünetel, a gyerekek a nyári vakációt élvezik. Jól megérdemelt pihenőjük ez a két hónap a kemény munka után. De vajon valamennyi diák számára pihenést. kikapcsolódást jelent a szünidő? A tapasztalat azt mutatja, hogy szinte minden osztályban található olyan, akinek nyáron is tanulnia kell, mert egy vagy két tárgyból javítóvizsgát kell tennie augusztus végén. Salgótarjánban például a több mint négyezer általános iskolai tanuló közül 482 van javítóvizsgára, illetve évismétlésre kötelezve. Nem kicsi ez a szám, az össz- létszám több mint tíz százaléka. Az ilyen tanulók számára — kivétel a teljesen közömbösek — nincs olyan szabad óra. amelyet önfeledt szórakozással tölthetnének, hiszen a vizsgára való készülés teherként nehezedik rájuk. Nem irigylésre méltó a sorsuk, és a szülői megtorláson, és az állandó lelkiismeretfur- daláson túl az ismerősök lenéző pillantásával is meg kell küzdeniük. A szülők legtöbbje letöröl- hetetlen szégyenfoltnak véli a sikertelen bizonyítványt, elkönyveli, hogy „nem lesz ember a gyerekéből.” A bukásnak sokan szinte szószerinti értelmet tulajdonítanak. Az év ismétlésre utasítottak szülei közül — főleg a hatodik osztályon felül — sokan, nagyon helytelenül arra is gondolnak, hogy a következő évben már be sem íratják a gyereket, mondván ha buta nincs ott a helye, fogja meg a kalapácsot A művelődés- ügyi osztályokon ismert ebben az időszakban az olyan panaszosok tömege, akik kizárólag a pedagógusban látják a hibát, aki jogtalanul „pikkel” lányukra, fiúkra. Az ilyen esetek legtöbbje — mint a vizsgálatok bizonyítják — abból ered, hogy a szülők csupán a gyerek tájékoztatására szorítkoznak és nem hallgatják meg a nevelőket. A tanárnak nem célja, hogy megbuktassa a tanulókat, az elégtelen osztályzat sokkal inkább eszköz, hogy rákényszerítse őket a tananyag elsajátítására. Sok szülő számára azért meglepetés a rossz eredmény, mert a tanév folyamán nem érdeklődött a jegyek iránt, esetleg még az iskola hívó szavára sem vette fel a kapcsolatot az igazgatóval, az osztályfőnökkel. Ha már megtörtént a baj, mikor cselekszik helyesen a szülő, hogyan segíthet gyermekének? Az első feladat talán az lehet: kutassa fel a bukás fő okát. és törekedjék az ok megszüntetésére. A tananyag ugyanis egészséges gyerek számára különböző szinten ugyan, de elsajátítható. Lehet, hogy lustaságról, rossz módszerekről. időleges kisiklásról van csupán szó, de gátolhatta a tanulást valami külső körülmény is. Látniok kell a szülőknek, hogy a javítóvizsga célja nem az, hogy „átmenjen” a gyerek, hanem a lehetőség a tényleges felzárkózásra. A gyereket segíteni kell a felkészülésben, alkalmat kell biztosítani a tanulásra, ellenőrizni kell a rendszeres munkáját. és nem szabad túlontúl büntetni, mert esetleg valóban olyan lelki defektust okozunk számára, amelyet valóban megérez egész életében. Sokat segíthet a szülői munkaközösség is tanulópárok, korrepetálás, ellenőrzés megszervezésében —, csak ki kell használni a szülőknek ezt a lehetőséget. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a vakáció pihenésre való, a bukottaknak is! Napi 1—2 óra rendszeres tanulás elegendő az eredményes felkészüléshez. Az év ismétlésre utasított tanulók szülei akkor cselekszenek leghelyesebben, ha felelősségre vonják a gyereket a mulasztásért, felvilágosítják — ha ő maga nem látja még be — a tanulás fontosságáról. és annak ellenére, hogy esetleg szüksége lenne a családnak eggyel több keresőre, mégis ismét beíratják a kötelező általános iskola megfelelő osztályába. Ezzel a gyereknek és a társadalomnak perspektivikusan egyaránt hasznára cselekednek, és nem növelik az alulképzettek számát. Természetesen a következő évben a szülőknek is jobban kell „vigyázniok”. hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. A bukás tehát nem végzetes dolog, nem helyrehozhatatlan tragédia egy tanuló jövőjét illetően, de annyira feltétlenül fontos, hogy beszéljünk róla, ha lehet, előzzük meg, ha már megtörtént, gondos pedagógiai munkával segítsünk a gyereknek kiköszörülni a csorbát Cs. B. Világirodalom: oldalanként 5 fillérért! Világszerte — és nálunk is A példátlan nemzetközi si- — egyre népszerűbbé válnak kert aratott mű előadása nyolc a zsebkönyvek. Céljuk: mo- kerek órát venne igénybe, dern formátumú, ízléses, de ezért a világ színházai külön- olcsó kiadványokat, nagy pél- böző átdolgozott változatok- dányszámban adni az olvasók ban tűzték műsorukra a da- kezébe. Az „Európa” Könyv- rabot A kiadó a dráma telkiadó új „Zsebkönyvek soro- jes szövegét jelentette meg zata ezeket a célkitűzéseket 31 000 példányban — 17 forin- még meg is toldotta az „ér- tért. A 354 oldalas, rendkí- tékes könyveket” jelszóval. A vül modem, vonzó külsejű sorozatban eddig megjelent könyv ezek szerint — dur- Golding: A legyek ura és Eh-' ván számolva — oldalanként renburg Julio: Jurenito című 5' fillérbe, szavanként pedig könyve, s az Ünnepi Könyv- 0,02 fillérbe kerül! Az „Euró- hét alkalmából napvilágot Iá- pa” tehát sikerrel teljesíti a tott Hochhuth: A helytartó zsebkönyvkiadás valamennyi című munkája. feltételét HE Az igaz, hogy ettől még Urán lány maradhatott vol- Társnői többnyire munkásszálláson laktak, ő is odaköltözhetett volna. Apja is váltig hívta, hogy... bolondság, mások majmolása. amit csinálsz, hagyd a fenébe azt a lencse csiszolást, az én fajtám: született virágkertész vagy, Kati. Csomagolj, és azonnal gyere haza. De mehetett-e? Abban a tévhitben volt, hogy fogadna csak szót, telepedne csak haza — menten vége volna a becsületének. Ahány küszöbnyergelő, más kabátjáról pihét kapkodó satrafa csak van, az mind őt szapulná, mind rajta köszörülné a nyelvét, mondván: vagy élhetetlen volt, vagy pedig szalmazsák, férfiak szalmazsákja, muszájból hagyta ott, szégyenszemre Pestet. A tetejében lánypajtásai se hagyták békén. — Te, okos te! — fejelték. — Mit vacillálsz? Igaza van Irén ángyodnak, totál igaza. Minta-pofát, igazi gumi-embert nézett ki neked. Mondd már, nem az a dalia, és a csikófogait is régesrég elhullatta. De imád, megdöglik érted, és ez a lénye** Ha pedig mégis be talál dilizni, hogy ő hordja a nadrágot, ő parancsol — még mindig otthagyhatod. És Peták, a férj-jelölt? Ó, nem volt rossz embed Sutasága és ódivatú, érzelgős széptevése pedig valósággal megható, és csak később, már egybekelésük után derült ki, hogy voltaképpen áldozat. A hiszékenység és a férfi- hiúság áldozata. A * Irén néni nem vetett rá szemet, békén, a házasságról végleg lemondva élte a maga igénytelen, pereié beosztott agglegény életét. Káros: pénz- és egészségpusztító szenvedélyei nem voltak. Passziója is csak egyetlenegy: a fényképezés. Ami felesleges kis pénze a szerény, postatiszti gázsiból megmaradt neki, azt az utol- s i fillérig filmekbe, fürösztő sókba, lámpákba és másoló papírokba ölte. Főzőfülkéje — gvanis csak teaforrázásra használta - valóságos kis laboratórium volt. Még nagyító apparátust is szerelt belÉs több tucat oklevél, és fő-fő büszkesége: egy első díjul kapott ezüstserleg birtok,.: ,n, már éppen azt számolgatta, hogy életnívóját illetőleg micsoda korlátozások bevezetése árán térhetne át a színes fényképezésre is, amiből egy szép napon így állította meg a lépcsőházban Irén néni. úgy is, mint a „vizavi lakás” főbérlője: — Ejnye Peták úr — korholta. — Ezt igazán nem hittem volna! Vak maga vagy a szíve pudvás, az én istenem áldja meg?! — Már megbocsásson ... — markolta meg Peták a lépcső karfáját. — Én ... ugyebár, én ... tulajdonképpen ... én egy szavát se értem, tisztelt szomszédasszony. — Jaj, hogy’ mondhat ilyent?! — sopánkodott Irén néni. — Még utóbb engem is kétségbe ejt! Engem is álmatlanná tesz a szívtelenségével ... Katiról, a kis húgomról van szó — fogta sut- togóra, recsegő, trombita hangját. — Eleped, tönkremegy az a szerencsétlen lány. Már se éjjele, se nappala szegénykémnek. — De kérem . . .?! — Nem hiszi? Pedig elhiheti, mert maga az oka! A maga... Isten ne vegye bűnül... a maga lelketlen- sége! Nem mondom: köszön neki. De hogyan? Lóhátról Anélkül, hogy egyszer is a szemébe nézne. Kati meg BaromfigyAr Palotáson Tervek és remények Nincs rend a palotási termelőszövetkezet baromfitelepén. Nem azért nincs, mert a gondozók hanyagok, mert hiába minden rendszeretet — építkeznek a meglevő épületek szomszédságában, s ilyenkor nagy a felfordulás. — Az építkezés elhúzódása miatt ideiglenes épületet kellett felállítani a baromfi egy részének, s már ez is megzavarta a rendet — magyarázza Pete Imre párttitkár, aki a telepvezető távollétében vállalkozott a kísérő szerepére. Palotáson évek óta foglalkoznak csibeneveléssel, tojástermeléssel és baromfi-hizlalással. Évről évre szép jövedelmet biztosít a baromfitenyésztés, azonban nem annyit, amennyit a palotásiak szeretnének. A nagyobb eredményekhez, a tervek valóra váltásához biztosítani kellett az adottságokat. Az épületek egy része már korábban elkészült, nagyon hiányzik azonban a jércenevelő. ahová rövidesen be kellene „költöztetni” a baromfit. Két szót sem váltunk a csibegondozókkal, megérkezik Vincze Ottóné, a telep vezetője. A csinos fiatalasszony tavaly került a szövetkezetbe. A férje is itt dolgozik a gazdaságban. Jól ismeri a korábbi évek tapasztalatait, s minden olyan nehézséget, amelyek gátolják a jövő terveinek megvalósulását. — Nem szívesen mutatom meg ezekben a napokban a késést. (Ezt eí is lehetne fogadni. ha a megyei tanács mezőgazdasági osztályán nem tájékoztattak volna arról, hogy tavaly kapott a szövetkezet hatvanezer téglát, azonban ebből csak nyolcezret szállítottak el.) A palotásiak baromfitelepén a szaporítást jól oldották meg. A jövőben is szaporító telepként működne. Jelenleg azonA baromfigyár minden gondja elsősorban Vincze Ottóné vállán nyugszik ban hármas a feladatuk: te- nyész- és árutojást termelnek, tenyészcsirkét állítanak elő és húsbaromfival foglalkoznak. Az idén egymillió tojást, kétszáznyolcvan mázsa csirkehúst akarnak értékesíteni. A tervet a kedvezőtlen körülmények ellenére, arányosan teljesítik. — A tenyészjércéket különböző gazdaságoknak szállítjuk. Rövidesen visznek Aszód- Kaposfüredre és Győr— sérletezték' ki — inaién kapta a nevét is. — Az új fajtának igen jó tulajdonsága, hogy három kiló takarmány sem kell egy kiló hús előállításához —, újságolja a fiatalasszony. — Az eddigi eredményeink ettől rosszabbak, mert nálunk több mint három kiló takarmárv - nyal állítunk elő egy kiló baromfihúst. Ugyanakkor az is dicséri az új fajtát, hogy két hónap alatt majdnem másfél kilósra híznak a csirkék. A palotásiak egyelőre tizenkétezret vállaltak az új fa '- tábóL Négyezer már megérkezett, s folyamatosan szállítják a többit is. A napokban jártak a termelőszövetkezetben azok a szakemberek, akik nemek szerint válogatták szét a csirkéket A fiatal baromfit a lehető legjobb körülmények közé helyezték, műanyák biztosítják a megfelelő hőmérsékletet —. tehát féltőn vigyázzák a jövevényeket Az új csirkefajta gondozásával a legtapasztaltabb gondozónőket bízták meg. A palotásiak szép terveket dédelgetnek. Valóságos húsgyárrá és tojástermelő üzemmé szeretnék fejleszteni a telepet A tervek feltételeinek biztosítása érdekében azonban még több mindent tenni kell Jó lenne minél sürgősebben befejezni az ötezer férőhelyes jércenevelő építését s helyben megoldani a baromfitáp előállítását is. Igaz. ez utóbbi nem a szövetkezetieken múlik. Egyelőre a harminc kilométerre levő tart keverőüzemből szállítják a baromfitápot mivel nem kap a gazdaság táp- koncentrátumot amiből helyileg készíthetnék el a csirkék elesését. telepet, mert minden átmeneti állapotban van — szabadkozik. — A csibék már megérkeztek, nemsokára bekerülnének a jércenevelőbe. De mikor lesz az kész? Lemondás érződik a hangján. Ügy vélem ez nagyon is jogos, mert az építkezés késése zavarokat okoz a tervek teljesítésében. A párttitkár a téglahiánnyal magyarázza a hervad, sóhajtozik, egész eleped a maga keményszívü- sége miatt. — Mo-mo-mondta? — pirult el a haja tövéig Peták. — ö... maga ... mondta? — Kell is az ilyesmit mondani! Az lenne csak a szép, ha már szóval is panaszkodott volna ... Mit képzel? Gyávább, szemérmesebb ő annál. De nekem van szemem, és a fülemet se szok- tam bedugni éjszakára. Hallván hallom, hogy mit sóhajtozik össze. És mert Katit is elővette, neki is telebeszélte a fejét, mi történt, amidón legközelebb Kati és Peták a lépcsőházban összetalálkozott? Peták megszédült, remegés fogta el. Akkora remegés, hogy a gangon végigtámolyogva a kulcslyukba se talált bele. No igen, mert Kati valójában jól megnézte magának, és a tekintetéből olvasni próbált. Merő kíváncsiságból. Azt fürkészte, hogy valóban úgy van-e, ahogy Irén ángyi bezengte neki Peták állapotát, mondván: az ipse tisztán meg van gárgyulva, se hall, se lát a szerelemtől. Peták pedig — a jámbor — a nőismeret analfabétája, persze, hogy kihívásnak vélte a kíváncsiságot, s ijedtében önmagát múlta felül a mulyaságot és a félszegséget illetőleg. Egyébként szolid, csendes, egtelenül hálás férj lett. igazi házikenyér. Csak éppen — elviselni volt nehéz. (folytatjuk) A jövő reménységei: a G—45-ös csirkék (Foto: Koppány György) Sopron megyébe —, tájékoztat készségesen a telepvezető. A palotásiak már hosszabb idő óta New-Hampshire fajtával foglalkoznak, azonban szeretnének áttérni gazdaságosabb fajtára. A szövetkezet elnöke és főagronómusa nemrégen Hajdúböszörményben járt, ahol egy új csirkefajtát, az úgynevezett G—45-öst tekintették meg. Az új baromfifajta a Plymouth tyúk és a Komis kakas keresztezéséből származó húshibrid, sok jó tulajdonsággal rendelkezik. A gödöllői kutatóintézetben kfA baromfihizlalásból, tojástermelésből és a tenyészba- romfiból több mint két és félmillió forint bevételre számíthat a közös gazdaság. Ez a bevétel lényegesen nagyobb lesz, amint teljes üzemmel működik a telep. Ez az év kísérleti év, amikor az a legfontosabb feladat, hogy meghonosítsák az új húshibrid csirke tenyésztését, nevelését Palotáson. Jövőre azonban már szeretnék óramű szerűen üzemeltetni a baromfigyárat. Padár AndMfc
