Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-02 / 129. szám
A WOG R A D T966. június 2. csütörtök Ha mindenki egyet akar, a siker nem marad el Bányagépgyári tapasztalatok Nagy az érdemük a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyár dolgozóinak abban, hogy az Országos Bányagépgyártó Vállalat elnyerte a büszke élüzem címet, az elmúlt évi eredményes munka jutalmát. Mivel járultak hozzá a sikerhez? Erre kerestünk választ A zagyvapálfalvi üzem a régi központi bányajavító műhelyből alig másfél évtizede alakult át gyárrá. Mit jelentett ez? Azt, hogy jóformán csak a cím változott, lett rangosabb, de a régi épületek maradtak, sőt a szerszámok is. Az emberek azért változtak, cserélődtek. A régiek ka. A szükséges alkatrészek egy részét a Salgótarjáni Acélárugyár sajtolja számunkra kooperációban. Itt állítják össze, hegesztik, majd hőkezelik. — Sok gondot okozott a süveggerendák alapanyaga. Ózd a technológiában előírt minőségű anyagot szállította ugyan, de hőkezelés után a vizsgálat a legkülönbözőbb minőségi értékeket adta — magyarázza a termelési osztály vezetője. A probléma megoldására Csontos József, a gyár főmérnöke és az ózdi termelési osztály vezetője közösen kidolgoztak Készül a visontai külfejtésű bánya számára a hatalmas szalagberendezés. Surányi Imre szocialista brigádja az udvaron készíti elő hegesztésre a a súlyos alkatrészt nagy részét elhelyezték más bányai műhelyekhez, helyettük újakat kellett felvenni. Így kezdődött a gyár új története. Az első évben, 1950- ben négymillió forint értékű árut termeltek. A tizenöt év azonban nem múlt el nyomtalanul. A fejlődésre jellemző, hogy az idén már 110 millió forint termelési értéket várnak az üzemtől. A javító műhelyből alakult gyárra kezdettől fogva a sok profil volt a jellemző. Mindig azt kapták feladatul, amit a bányák igényeltek. Köztudott, hogy a sokféle termék, az egyedi gyártás nem olyan kifizetődő, mint amikor sorozatban készíthetnek valamit. Ahány féle az igény, annyi felszerszámozás, munkafogás. Univerzális szakembereket kíván ez. Az sem hasznos, hogy mikorra valamit begyakorolnak, már új dologba kell fogni. Ha nem is ilyen mértékben, de azért még mindig ez jellemző a munkájukra. Németh Endrével, a termelési osztály vezetőjével jártuk a műhelyeket. Az alapító tagok közé tartozik, kezdettől fogva itt van. Részese a sok gondnak és az eredménynek is. — Most már három fő profilunk van. Egyik az acél süveggerenda gyártása. Ezt ma már külön üzemrészben végezzük. Ezenkívül a bányai szállítószalag-berendezéseket és szalaggörgőket készítjük. Persze még sok egyedi megrendelést is kapunk, amiket teljesítenünk kell — újságolja. A süveggerenda — üzemben szalagszerű a termelés, de még rengeteg a kézi munegy olyan anyagösszetételt, ami nem költségesebb a réginél, de hőkezelése tökéletesebb, megbízhatóbb. Az új anyaggal már az üzemi kísérleteket végzik. Acél süveggerendából nagy az igény. Az idén 24 ezer darabot várnak a bányák Zagyvapálfalvától. Április végéig nyolc és félezret elkészítettek már és elküldték az ország különböző bányáiba. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt 500 süveggerendát az eredeti előírásoktól eltérően erősített kivitelben kért. Az igényt természetesen kielégítették, és most a Várpalotai Szénbányászati Tröszt hasonló kérésének teljesítésén fáradoznak, ahová 600 süveg- gerendát szállítanak. A Zagyvapálfalván készült szállítószalag-berendezéseknek ma már nemcsak az ország határain belül, hanem külföldön, távoli országokban is hírük van. Tavaly Indiába szállítottak ilyen berendezéseket. Az idén is küldenek, főként alkatrészeket Oriszá- ba. Üj igénnyel jelentkezett a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat is. Az arab országok rendeltek berendezéseket. Az üzem éves exportterve 12 millió forint, amelyből eddig már több mint hétmillió’ teljesítettek. Minden remén'' megvan arra, hogy jóval a határidő előtt kiszállítsák az idei exportot. A belföldi feladatok közit a legnagyobb a visontai küi fejtésű bánya részére készii lő szalagberendezósek gyárta sa. Olyan berendezések készülnek, amelyhez hasonlót, eddig még nem gyártottak Zagyvapálfalván. Surányi Imre, a szocialista címmel többszörösen kitüntetett lakatos brigád vezetője munka társaival nagyon sokszor hajol még a rajzok fölé, amíg elkészülnek ezek az ugyancsak egyedi gyártmányok. — Megszoktuk már, hogy ahány berendezés, annyi féle — mondja, majd így folytatja: — Sokszor helyszűkében vagyunk. Itt vannak ezek a bányai szalagberendezések. Szeretnénk minél gyorsabban kiadni őket, mert máris kellene a hely a visontai mam- mut-szalagnak. Már azon dolgozunk kint az udvaron. Az is műhely a mi számunkra, csak nincs fedele — legyint nevetve, majd a termelési osztály vezetőjéhez fordul. — Németh elvtárs, ha belelendülünk a munkába nem győzzük szusszal a hegesztést. Szükségünk lenne még néhány hegesztőre, szerezni kellene valahonnan. — Sajnos nincs raktáron — válaszolja nevetve az osztályvezető, majd hozzáteszi: — azért valahogy megoldjuk. A rövid beszélgetés egy sor gondot érintett. Egyrészt azt, hogy kinőtték már a régi javítóműhelyt. Építési beruházás az utóbbi négy évet kivéve alig történt. Ami volt, azok közül az új sü- veggerenda-gyártó műhely csak az említésre méltó. A lakatosok, hegesztők, festők nagy része a szabad ég alatt dolgozik, nemcsak nyáron, hanem télen is. A másik gond a gyakori munkatorlódás: az egyik brigádnál sürgősebb a munka, mint a másiknál. Ilyenkor hol az egyik szocialista brigádból, hol a másikból adnak segítséget. Régen kialakult és jól bevált gyakorlat ez már a Bányagépgyárban. Ezzel is csökkenteni tudják a gondokat, de van még egy másik dolog is: a több szakma elsajátítása. Ma már szinte akármelyik szocialistái brigádnál érdeklődik az ember, mindenütt vannak két-, sőt háromszakmások is. Surányi- éknál vagy akár az Uramecz brigádnál, ha több a hegesztőmunka, akkor a lakatosok is hegesztőpisztolyt fognak. A kényszer hozta ezt a mozgalmat. Az élet sürgette, hogy minél előbb kialakuljon egy sokoldalúan képzett szakmunkásgárda. Olyanok, akik a géprajzot úgy olvassák, mint könyvet. A beruházásokról már volt szó, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy a gépi beruházások is igen hiányosak. Vannak szerszámgépeik, nem is elavult típusok, viszont a gépek állapota elég rossz. Nem csoda, hiszen több mint tíz éve, éjjel-nappal dolgoznak velük, és nemcsak az ember, a gép is fárad. A minőség az új gazdasági mechanizmusban még nagyobb követelmény lesz. Ez azonban nemcsak munkaerő-kérdés. Attól is függ, hogy a termelő berendezések alkalmasak-e még jobb minőségű termékek előállítására. A méret- pontosság a különböző tűrési hatások szűkülése, a minőségi ellenőrzés szigorítása, igen sok gondot okoz ott, ahol a szerszámok, illetve a gépek elavultak. A zagyvapál- falviaknak éppen abban van nagy érdemük, hogy a sok gond, gátló körülmény ellenére jottányit sem engednek a minőségi követelményekből. Ennek köszönhető, hogy ahová szállítottak, onnan még nem kaptak reklamációt, csak elismerést és újabb rendelést. Az új bányagépgyár építéséhez még az idén hozzáfognak. Sok minden megváltozik akkor, tartják sokan. Kétségtelen, igen nagy szükség van rá, de megmarad a régi gyár is. Az igények nagyok, és mind nagyobbak lesznek Visontára és a többi külfejtésű bányához százával kellenek a száll! tósza 1 agok, de kellenek a mélyművelésű bányákba is. A bányák korszerűsítése is mind több acélbiztosító szerkezetet kíván Évről évre növekszik a sza- laggörgő-gyártás, aminek a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár a profilgazdája. Az idei tér vükben 180 ezer görgő elkészítése szerepel. Ennél többet akarnak előállítani, mert az igény legalább kétszer- ennyi lenne. Sok dolog van tehát, ami indokolná, hogy egy kicsit többet kapjon ez a műhelyből alakult gyár is. hiszen érdemet szereztek már erre eddig elért eredményeikkel. Vezetőiben és dolgozóiban megvan a lelkesedés minden űj iránt Nem félnek belevágni az ismeretlen feladatokba, még akkor sem, ha az egy kis rizikóval is jár, Esztétikailag szebb berendezéseket, minőségileg jobbat szeretnének adni és gazdaságosabban termelni. Sokszor maguk is megállapítják, hogy amit az elavult gépeken sok verejték árán létrehoznak nincs olyan tetszetős, mint amelyeket a mai technikai színvonal megenged. Ezt úgy is nevezhetnénk: önigény, amit magukkal szemben támasztanak. Ez az alapja a reklamációktól mentes munkának. Tavaly, az év elején feszítettnek tűnő tervszámokat túlteljesítették. A tervezett létszámmal másfélmillió forint értékkel többet termeltek, és exporttervüket egy hónappal határidő előtt teljesítették, sőt több mint négy százalékkal túl is szárnyalták. Dicséretes dolog, hogy az önköltségből egy százalékot, egymillió-négyszázhúsz- ezer forintot megtakarították. Vagyis nagyobb értéket adtak a népgazdaságnak, mint amennyit vártak tőlük. megállapították a költségszintet és a felhasználható béralapot. Nagyobb önállóságot kapott a vállalat a korábbinál, de a kötöttség is nagyobb, mert jobban kell gazdálkodniuk ahhoz, hogy a tervet teljesítsék. Az üzemrészek számára hasonló mutatókat írtak elő azzal. hogy itt a befejezett termelést is mérik. A költségszinten kívül az állományonként! béralapot határozták meg követelményként. Az első negyedévet sikeresen maguk mögött hagyták. Befejezett termelési terA hegesztés varratait simára csiszolják, hogy szebb legyen a gyártmány: Sándor IL István kezében szikrákat szór a csiszológép A tavalyi jó eredmények után az idei terv még feszitettebb. Kevesebb létszámmal, nyolcmillió forint értékkel többet kell termelniük. Az új gazdaságirányítási mechanizmusnak megfelelően az Országos Bányagépgyártó Vállalatnál és így Zagyvapálfalván is kísérletek folynak. A vállalat számára csak három fő mutatót írtak elő: az úgynevezett specifikált termelési tervet, tehát azt: milyen termelési értékei kell eléraiök és miből. Ehhez Róka Ferenc és Balogh Imre .egymásra rakják a kész síi v eggerendákak Szállíthatják már Várpalotára, vagy valamelyik nógrádi bányába vüket 109,8 százalékra, ezer belül az exporttervet 113,: százalékra teljesítették a lét számkeret és béralap betar tásával. A költségszintet s múlt évben elért 98,7 száza lékkai szemben az idén i tervben is egy százaléksa feszítették számukra, de a: első negyedévben még ezt i. sikerült tovább csökkentem és mintegy hetvenezer forin eredményjavulást értek el. Az új gazdaságirányítás elveknek megfelelően értékel ték az első negyedév tapasz talatait, amelyek biztatóal ugyan, de a tanulságot is le szűrték belőlük. Ugyanis < nagyobb önállóság sokkal na gyobb felelősséget is hárít « vezetőkre. Zagyvapálfalván van gom bőven, de ahogy mondják volt máskor is, és mégis sí került úrrá lenni rajta, sí kerül most is. Egy-egy ha taridő előtt elszállított gép vagy berendezés mindi; újabb erőfeszítésekre ösztön zi a vezetőket és dolgozókat Ha az egyik helyen szorít < cipő, segítenek a vezetők, á segítenek a másik területei dolgozó munkások. Az egyse g?s akarat, az összefogó: nagy dolgokra képes. Most amikor egy olyan nagy é: több évre szóló prograrr megvalósításába fogtak, min a visontai külfejtés szállít« berendezésekkel történő ellátása, különösen szükség van az összefogásra Az előzmények tanulsága szerim \em is lesz ebben hiány a2 üzem címet elnyert Zagypálfalvi Bányagépgyárnál. írta: Bodó János Fényképezte: Koppány György
