Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-15 / 140. szám

4 Nőr.nín 1Q£f? 1Vr,n?i7c ÍR «ir^rda Á futball-labdák mestere Ahogy a „foci“ készül Minden hónapban kétszer érdekes küldeményt^ vesz fel a szurdokpüspöki posta. A hivatalban megjelenik egy vékony ember, s egy zsákot tesz a mérlegre. A csomag címzése mindig ugyanaz: Simontomyai Bőr- és Szőr­mefeldolgozó Vállalat. A zsákok tartalma is mindig ugyanaz: remekbeszabott fut­ball-labdák. Szurdokpüspökiben készült labdák. A Lenin utca hatos szá­mú apró házban lakik Sku- czi Ferenc cipész. Régen volt már, amikor lábbelik varrásával, talpalásával fog­lalkozott. Évekkel ezelőtt a futball-labdák szerelmese lett. Akkoriban történt ez, amikor a sors a Dunántúlra vetet­te. Elszegődött a simontor- nyai vállalathoz, labdavar­Az utolsó öltések (Foto: Koppány György) Ä szurdokpüspökieken kí­vül kevesen tudják, hogy a községben él egy ember, akinek a labdáit világszerte használják a híres futball­csapatok. Az ő remekeivel játszanak az olasz, a fran­cia, a dán, a belga együt­tesek, s még sok más élvo­nalbeli csapat. Negyvenkét országba jutottak már el a rónaki. Később elkerült az üzemből, ide Szurdokpüspö­kire, a szüleihez. A munkát azonban nem tudta abba­hagyni. Jelenleg ő az egye­düli ember, aki több mint kétszáz kilométerre él a vál­lalattól, mégis üzemi mun­kát végez. Az ilyenekre mondják, hogy „bedolgozó”. Éppen nagy munkában volt, amikor meglátogattuk. — Szállítás előtt állok, még ma szeretném postára adni a szállítmányt — mutat a mellette halmozódó lab­dákra. Az utolsó darabot varrja. Csendben figyeljük miként mozog kezében a tű. — Beszélgetni azért lehet — jegyzi meg tréfásan. — Szeret futballozni? — kérdezem. — Á, már kiöregedtem. De a labdáról nemcsak azt tudom, hogy gömbölyű és rúgni kell... — Hogyan készül a lab­da? — Megtudják, ha jól li­gyelnek. Skuczi lovaglóülésben ül egy széken, amire fából *é- szült szorítót szereltek. Ezt az egészet nevezik „csikó­nak” a szakberkekben. Egyébként varrószék. A mes­ter az utolsó öltéseket végzi egy úgynevezett „szuper” labdán. Ez a fajta 30 sze­letes, míg a „pöttyös” 32 szeletes. Mielőtt az utolsó szeledet bevarrná, beletészi a belsőt. Kíváncsian várjuk, hogyan történik ez a műve­let, mert a labdák fűző nél­küliek. A belsőn sincs nyí­lás. A levegő-bevezető nyí­lást egy nyersgumi-darab zárja el. A belsőt egy tar­tógumi segítségével hozzá- varrják a külsőhöz. — Mennyit készít havon­ta? — kérdem. — Hatvan, hetven darabot. A hozzávalót ideküldik, én meg összeállítom. — Csak fehér-feketét? — Ez a legkedveltebb, de varrók sárga-feketét is. Ezt nem szeretem, este nehéz varrni. Vakít a színe. Kiveszi a labdát a szorító- ból, fordít rajta, s néhány öltéssel befejezi a varrást. Mutatja, hogy keressük meg, hol fejezte be a munkát. De csak az ő segítségével aka­dunk rá. Megmutatja azt is, melyik varrásnál kell fel­fújni a labdát. Búcsúzóul egy-két érde­kességet elmond még: — A labdák krómmal cser­zett, fedőszínekkel ellátott bőrből készülnek. Egy , labda varrásához 22—23 méter len­fonal kell. A dánok azonban küldenek a varráshoz nylon fonalat. Egy-egy labda kö­rülbelül negyven deka... A labdák nemsokára '"ott pattognak a hazai és a kül­földi pályákon. , Padár András : a kultúráit Dincléijtátás biztosítása Beszélgetés Andó Jenővel, a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatójával Évről évre nő Salgótarján és környékének idegenf ir­galma. A város lakói is egy­re jobban igénylik a kultu­rált vendéglátást. Vajon eleget tud-e tenni a meg­növekedett feladatoknak a vendéglátóipar, mi várható az elkövetkező időkben, er­ről beszélgetett munkatár­sunk Andó Jenővel, a Nóg­rád megyei Vendéglátóipari T állalat új igazgatójával. — A második ötéves terv alatt a vállalat összes for­galma 27 százalékkal, ezen belül az ételforgalom 41 szá­zalékkal emelkedett. Az elő­fizetéses étel és az expressó- kávé forgalom megduplázó­dott. Csupán az elmúlt év­ben feketekávéból 5,8 millió forint volt a___bevét^lünk, ez több mini- ág? ígjmp­lának felel meg. Az ital- forgalom emelkedése nem egészen 20 százalék. A terv­időszak alatt vendéglátóipari gépek beszerzésére 5 millió forintot, berendezési és fel- szerelési tárgyakra 2,5 mil­lió forintot, tatarozásra több mint 9.5 millió forintot for­dítottunk. Ezekből a számok­ból látható a fejlődés. A második ötéves terv során lépett be mint új létesít­mény, a Salgó-étterem és eszpresszó, amelyik jelenleg is a vállalat egyik legszín­vonalasabb egysége. Az öt év során a vállalat értékesí­tő és termelő egységei közül — melyeknek száma 105 — összesen 36 egységet korsze­rűsítettünk. A korszerűsítés elsősorban bányászlakta tele­püléseket, Nagybátonyt, Já- nosaknát, Rákóczi-telepet érintette. Hálózatfejlesztés történt Salgótarjánban, Ba­lassagyarmaton és a gyors­ütemű fejlődésben levő köz­ségek közül Karancsalján, Karancslapujtőn, Kistere- nyén, Mátranovákon és Zagy­varónán. Az idegenforgalom szempontjából fontos Ereszt- vényben 1962-ben kezdetle­ges formában falatozót léte­sítettünk. Ez az ötéves terv­időszak során egy igen kor­szerű üzemegységünk lett. Ezeken kívül számos italbol­tot falatozóvá alakítottunk át, új cukrászdákat, presszó­kat létesítettünk nemcsak A nagy vadászat Az Eichmann-kincs nyomában Dr. Julies Mader jelentése dokumentumok alapján 9 Az amerikai tábornoki kar­nak már eleve tisztában kel­lett lennie azzal, hogy Mer- kerben nem akármilyen ara­nyat, hanem Himmler és Eichmann zsákmányolt SS- aranvát találták meg. Patton amerikai tábornok, az első nyomás hatására, 1945. ápri­lis 12-én a következőket je­gyezte naplójába: „A papír­pénzen és az aranyrudakon kívül nagyon sok francia, amerikai és angol aranyérmét, továbbá rengeteg kézitáskát találtunk, tele ezüst és arany cigarettartárcákat, karórák­kal, evőeszközökkel, vázákkal, aranyfogakkal, tömésekkel, stb. A táskákban nem volt jelzés és láthatóan rablott ne­mesfémet tartalmaztak. Ei­senhower tréfásan panaszko­dott, milyen kár, hogy nem volt közöttük egy gyémántok­kal kirakott szelence is...” Patton egyébként már 1945. április 7-én írásban rögzítet­te: „Telefonáltam Bradley- nek (a tábornoknak), hogy te­kintettel a zsákmány értéké­re és az ezzel kapcsolatban megjelent közleményekre, inkább politikai, mint katonai ügyről van szó, ezért az eu­rópai nyugati szövetség had­sereg főparancsnokságának (SHAEF) G—4 osztálya küld­jön valakit az átvételhez.” (A kiemelések tőlem J. M.) Az Egyesült Államok hadse­regének illetékes körei nagyon is tisztában voltak az Eich- mann-örökség politikai hor<f- erejével, a legjobban Edwin Luther Sibert dandártábor­nok, Eisenhower G—2 titkos- szolgálati főnöke, aki az el­szállítást irányította. A VEB Kálikombinát „Werra” munkatársa, Strohm, szemtanúk beszámolója alap­ján megállapította, hogyan szállították el a kincseket: „Az arany elszállítása 1945. április elején kezdődött meg. A bánya közelében lakókat már jóval előbb más negye­dekbe költöztették, hogy sen­ki se tartózkodhassék a kö­zelben. Csak néhányan lép­hettek be az üzembe, például az erőműben dolgozó kollé­gák, akik az áramtermelésért voltak felelősek, továbbá egy szállítógépész és egy csillés. Az aranyat külföldi munkások hozták fel a föld1 felszínére. Közben állandóan katonai re­pülőgépek keringtek a leve­gőben, amelyek később átvet­ték a biztosítást a Frankfurt am Main irányába útnak indí­tott, súlyosan megrakott te­hergépkocsik felett.” Azóta biztos, hogy az Eich- mann-aranyat az amerikai hadsereg vette birtokába. A New York Times tengeren túli kiadása 1945. október 3- án eldugott kis jelentést kö­zölt, amely szerint „Rotterdam­ban hajóra rakták a Németor­szágban zsákmányolt arany je­lentős részét, és különleges védői ntézkedések mellett az Államokba szállították.” A Reichsbank SS-aranytar- talékának kezelője, Emil Puhl alelnök, 1946. május 6-án, a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság előtt eskü alatt val­lotta, hogy az SS 1942 nya­rán, mint ismeretes, az SS vezetőség 1942. január 20-án Berlin-Wannseeben határozta el a zsidókérdés „végső meg­oldását” — kezdte meg a ké­sőbb megtalált rablott kin­csek beszállítását. Puhl, mi­előtt még háborús bűnösként elítélték volna, így vallott: Fünknál (A Reichsbank igaz­gatója) érdeklődött az SS ál­tal beszállítandó arany, ék­szer, pénz és egyéb tárgyak eredete iránt. Funk azt vá­laszolta, hogy a megszállt ke­leti területeken lefoglalt érté­kekről van szó, és hogy hagy­jam abba a kérdezősködést.” Puhít a bonni kormány ké­résére, már egy évvel az ame­rikai katonai bíróság által történt elítélés után szabadon bocsátották. Haláláig bank- igazgató és a Dresdner Bank AG elnökségi tagja volt. Edwin L Sibert amerikai vezérőrnagy, akinél Vineyard Havenben (Massachusetts ál­lam) az akkori aranyszállítá­si akció részletei iránt ér­deklődtem, jellemző hallgatás­ba burkolódzott, és nem az amerikai államkincstárra, ha­nem az amerikai külügymi­nisztériumra tett célzást! Geor­ge Marshall külügyminiszter az 1945 után folytatott nem­zetközi tárgyalások során a jóvátételi listákon már egy szó említést sem tett az örök­lött Eichmann-kincsről. Az Egyesült Államok kormánya nem jelentette be a talált kin­cseket a Németországban zsákmányolt arany összegyűj­tésével és arányos elosztásá­val foglalkozó bizottságnál, amelynek székhelye Brüsszel­ben volt, és Franciaország, Anglia, valamint az Egyesült Államok képviselőiből tevő­dött össze. Lehet, hogy az amerikai kormány időközben az átokkal sújtott SS-arannyal finanszí­rozta az új halált hozó fegy­verek előállítását, amelyek­kel ismét bűnöket fognak el­követni az emberiség ellen? (Vége) Fordította: Tihanyi Vera Salgótarjánban, hanem a me­gye több községében is. — Milyen fejlődés várható a harmadik ötéves terv idő­szakában? — Az a véleményünk, hogy az elmúlt évek folya- mány végzett nagy értékű fej­lesztések és felújítások elle­nére nem kielégítő a háló­zati egységek színvonala. A gépesítettség foka, a beren­dezési- és felszerelési tár­gyakkal való ellátottság ugyan jónak mondható, a baj ott van, hogy ez nem párosul megfelelő épületek­kel. Az egységek nagy ré­szének elhelyezésére szolgá­ló épület elavult és nem fe­lel meg a követelményeknek. A akosság igényei és a nö­vekvő idegenforgalom imiiiéí teljesebb kielégítése érdeké­ben a harmadik ötéves terv idején további erőfeszítése­ket teszünk a korszerűtlen egységek felszámolására, a színvonal emelésére. A töb­bi között Balassagyarmaton az Ipoly étterem melletti italboltot korszerű eszpresszó­vá alakítjuk át, csakúgy mint a salgóbányait. Bővít­jük a balassagyarmati szál­lodát, ugyanitt a cukrász­üzemet is. Salgótarjánban, a Vörös Hadsereg úton már ebben az évben átadtuk ren­deltetésének az új cukrász­dát, szeszmentes eszpresszó­vá alakítottuk át a Fekete- gyémánt kisvendéglőt. Kor­szerűsítjük a homokterenyei igen elhanyagolt italboltot. Salgótarjánban a városfej­lesztés során a Pécskő utcá­ban egy bisztró, az Arany János utcában egy étterem építése szerepel terveink kö­zött. A harmadik ötéves terv során összesen mintegy 21 millió forintot költünk tata­rozásra, javításra, gépek be­szerzésére. Fenntartásra, ta­tarozásra és javításra for­dítunk mintegy 14 millió fo­rintot. — Az utóbbi időben ki­sebb zökkenők voltak az el­látásban borból és sörből. Mi várható a csúcsforgalom idejére? — Azzal kell kezdeni, hogy konyhaüzemeink és cukrászüzemeink részére az alapvető nyersanyagokból a szükséges mennyiséget biz­tosítani tudtuk. Jó a húsel­látásunk, s hetenként mint­egy 400 kilogramm halat is értékesítünk 1 éttermeinkben. Megfelelő a zöldség- és gyü­mölcsellátásunk is. Vélemé­nyem szerint étlapjaink vá­lasztékosak. Zökkenőmentes volt a fagylalt- és a jég- krémellátás is. Ami a bor és a sörellátást illeti, kisebb-nagyobb zök­kenők keletkeztek. Palackos borból eddig is keveset kap­tunk, s különösen a jobb minőségű palackos áru a félév hátralevő időszakában sem látszik biztosítottnak. Sajnos így állunk a hordós és palackos sörrel is, tel­jes kielégítettség e téren sem várható. Bár az év har­madik negyedévére mintegy 700 hektoliterrel magasabb a keretszám, mint az elmúlt év azonos időszakában volt, té- i.viges javulást nem jelent, mert az igény is rendkívüli módon megnőtt. A Likőr­ipar’ Vállalat értesítése sze­rint a szeszáruban elsősor­ban a különlegességi és a kommerszkonyakból lesz hi­ány. Ezek pótlására mintegy 20 ezer féldecis üvegben ki­mért gyümölcspálinka szál­lítására kötünk szerződést. — Az idén is nagyobb fel­adatokat kell megoldani a vendéglátóipari vállalatnak. A személyi feltételek meny­nyire biztosítottak ehhez? — A vállalat vezetésében sok nehézséget okozott az i CTnzgató hosszantartó beteg­sége. Több személyi csere történt a központ apparátu­sában is. Véleményem sze­rint a jelenlegi személyi ál­lomány a szervező, vezető, irányító munka végzésére al­kalmas. Jó a kapcsolat az egyes osztályok, csoportok között, bár az irányító mun­kát rendkívüli módon gátol­ja, hogy a központi dolgo­zók három külön épületben vannak elhelyezve, ezenkívül Balassagyarmaton egy kiren­deltség is működik. A háló­zati egységek navy részében a munkaszervezés kielégítő, az egységek vezetői és he­lyetteseik a munka ellátásá­ra alkalmasak. Néhány he­lyen azonban személyi vál­toztatást kellett végrehajtani. Mindez párosul a vendéglá­tás sajátosságaival és nem utolsó sorban eeves dolgo­zók fegyelmezetlen magatar­tásával. Rendkívül nagy jelentőségű­nek tartjuk dolgozóink po­litikai és szakmai tovább­képzését. Az elmúlt időben pártszervezetünk négy, a szakszervezet két politikai oktatást, szervezett, évenként 150—170 fő részvételével. Vz általános műveltség növelése céljából jelenleg 49-en az ál­talár os iskolában, 56-an kö­zépiskolákban tanulnak, 13- an most szerzik meg érett­ségijüket. Egy dolgozónk egyetemi tanulmányt folytat A szakmai képzés az utóbbi időben lendült fel, és az el­múlt három évben több mint 100 felnőtt dolgozó szerzett szakképesítést. Mivel célunk a kulturált vendéglátás biz­tosítása, ezért az anyagi be­ruházásokon túl dolgozóink műveltségének fokozása is egyik feladatunk. Bízunk abban, hogy megoldjuk az előttünk álló feladatokat —• mondotta befejezésül Andó Jenő. Somogyvári László Orosz nyelvtudásért — jutalom A balassagyarmati járásban a Hazafias Népfront és az MSZBT járási aktívái sorra járják az általános iskolákat, és az orosz nyelvtanulásban kiváló tanulmányi eredményt elért diákokat reprodukciós képsorozatokkal, szép albu­mokkal jutalmazzák. A juta­lom-albumok, képsorozatok a Szovjetunió népeinek életét, a fejlett szocialista technika és tudomány világát mutatják be. Az orosz nyelvtanulásban kiváló felsőtagozatos tanulók jutalmazására az évzáró ün­nepségeken kerül sor. Boci éri a becsületet Emelkedett a lopások szá­ma a salgótarjáni önkiszol­gáló üzletekben. Tavaly 36 esetben kellett pénzbírságot kiszabni. Az idén öt hónap alatt már 31 lopás történt. A városi tanács melletti élel­miszerbolt a „legnépszerűbb”. Egyesek néhány forintért, (2 darab Boci-csokoládéért) ci­garettáért, vajért és cukorká­ért, mások szilvapálinkáért teszik kockára becsületüket. Vannak notórius „üzleti szarkák” is. Neubauer Rudolf- né salgótarjáni lakos Budapes­ten járva például több ízben betért a Napfény utcai önki- szolgáló ABC áruházba és „el­felejtett” fizetni, éppúgy, mint Salgótarjánban.

Next

/
Thumbnails
Contents